Oldalinfó
Az oldal a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont tulajdonában levő, az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont munkatársai által digitalizált, szabadon elérhető dokumentumokat tartalmazza.
Keresés
Kategóriák
A művek keletkezési ideje
A művek nyelvi csoportosítása
Archívum
Facebook oldalunk

Hajnik Imre: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt (1899)

Szerző: Hajnik Imre (1840-1902)
Cím: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt
Megjelenési adatok: Budapest : MTA,1899. – VII, 454 p.
Hozzáférés a könyvtári katalógusban »»»
A dokumentum ára: ingyenes

Leírás:
Munkám tárgya a középkori magyar igazságszolgáltatás, a büntetőnek kirekesztésével, középkori jogéletünk e legfontosabb és egyszersmind legkifejlettebb ága.
Régibb perjogunkat, mely hazai jogunk rendszeres kézikönyveit korban megelőzte, irodalmunkban eddig kiválóan két munka ismerteti, u. m. Verbőczy István Hármaskönyve és Kosztaniczai Kitonich János : »Directio methodica processus judiciarii juris consvetudinarii Inclyti Regni Hungariae« czimű, a magyar törvénytár függelékei közé is felvett, munkája. Ez utóbbi a tizenhetedik század elején (1619.) készülvén, a magyar perjogot csak késői, középkori sajátságaiból már nagyrészt kivetkőzött alakjában tárgyalja; és a Hármaskönyv is, eltekintve attól, hogy a perjogot nem tárgyalja egészében, idevágó tanaival nem nyúlik régibb multba vissza Mátyás király uralkodásánál. Tulajdonképi középkori igazságszolgáltatásunk tehát saját korában jogkönyvi feljegyzést nem ért és tudományos feldolgozásban később sem részesült.

Tartalomjegyzék


»»» Címlap
»»» Impresszum
»»» ELŐSZÓ.
»»» TARTALOM [V]
»»» I. RÉSZ. A BIRÓSÁGI SZERVEZET. [1]
»»» I. FEJEZET. A birósági szervezet történeti kifejlődésének áttekintése. [3]
»»» 1. §. A legrégibb időktől a XIII. század elejéig. [3]
»»» 2. §. A későbbi Árpád-korszakban. 12
»»» 3. §. A vegyes házakbeli királyok korszaka. 20
»»» II. FEJEZET. A királyi kuria és biróságai. 31
»»» 1. §. Bevezetés. 31
»»» 2. §. A királyi jelenlét és a királyi különös jelenlét biróságai. Országbiró és főkanczellár. 33
»»» 3. §. A királyi személyes jelenlét birósága. Titkos kanczellár Személynök. 37
»»» 4. §. A király legszemélyesebb biráskodása. 42
»»» 5. §. Az ország rendes birái és közegeik. 45
»»» 6. §. A királyi tábla és a királyi tanács. 51
»»» 7. §. A kisebb királyi kanczellária. 58
»»» 8. §. A királyi kuria lovagi becsületbirósága. 60
»»» III. FEJEZET. A nemesség vidéki biróságai. 66
»»» 1. §. Nádor. 66
»»» 2. §. Megye. 77
»»» IV. FEJEZET. A polgárság biróságai. 84
»»» 1. §. Városi biróságok. 84
»»» 2. §. Tárnoki és személynöki szék. 91
»»» V. FEJEZET. A jobbágyság és a kiváltságolt népelemek biróságai Szent székek. 97
»»» 1. §. Földesúri biráskodás. 97
»»» 2. §. Kiváltságolt népelemek biróságai. 104
»»» 3. §. Szent székek biráskodása világi ügyekben. 113
»»» VI. FEJEZET. Erdély-, Dalmát-, Horvát és Tótországok és a végvidéki bánságok biróságai. 119
»»» 1. §. Bevezetés. Erdély. 119
»»» 2. §. Dalmát-Horvát és Szlavonországok és a végvidéki bánságok biróságai. 131
»»» II. RÉSZ. A PER ALKATELEMEI ÉS A PERFOLYAM A BIZONYÍTÁSI SZAKIG. [145]
»»» I. FEJEZET. Birósági személyek. [147]
»»» 1. §. Biró. [147]
»»» 2. §. Birótársak. 151
»»» 4. §. A biró segédei és közegei. 154
»»» II. FEJEZET. Perszemélyek. 164
»»» 1. §. Bevezetés. Felperes és alperes. 164
»»» 2. §. Harmadik személyek a perben. Avatkozó és szavatos. 170
»»» 3. §. Képviselet a perben. Prókátorok. 174
»»» 4. §. Királyi prókátorok. A királyi jogügyek igazgatója. 182
»»» III. FEJEZET. Idézés. Határnapok. 185
»»» 1. §. Bevezetés. A pecséttel való idézés. 185
»»» 2. §. A perbehivás általános szabályai. 189
»»» 3. §. A perbehivás kapcsolatban más perbeli cselekvényekkel. 194
»»» 4. §. A perbehivás ismétlése és a három vásáron való kikiáltás. 197
»»» 5. §. Az értesítő és a rövid határidőre szóló perbehivások. 199
»»» 6. §. A perbehivás pótlása és annak egynémely különös nemei. 203
»»» 7. §. Idézés az alsóbb biróságok elé. 206
»»» 8. §. Birósági határnapok. 208
»»» IV. FEJEZET. A perfolyam a bizonyitási szakig. 214
»»» 1. §. Az árpádkori perfolyam és annak átalakulása a vegyes házakbeli királyok korszakában. 214
»»» 2. §. A perfolyam a királyi kuriában. 227
»»» 3. §. A perfolyam a megyén. 235
»»» V. FEJEZET. Perhalasztás. 185
»»» III. RÉSZ. A BIZONYITÁS A KÖZÉPKORI MAGYAR PERJOGBAN. [247]
»»» I. FEJEZET. Bevezetés. Istenitéletek. [249]
»»» 1. §. Bevezetés. [249]
»»» 2. §. Próbák. 251
»»» 3. §. Baj. 259
»»» II. FEJEZET. Az eskü és az azt megelőző tanubizonyítás. 276
»»» 1. §. Bevezetés. A tanubizonyítás és az eskü az árpádkori perjogban. 276
»»» 2. §. Az anyagi tanubizonyítás meghonosodása és annak jelentősége. 282
»»» 3. §. Az egyszerű tudományvétel. 286
»»» 4. §. Köztudomány. 293
»»» 5. §. Tudományvétel birósági közgyűléseken. 300
»»» 6. §. Tudományvétel a kikiáltott közgyűléseken. 303
»»» 7. §. A köztudomány reformja Mátyás és a Jagellók korában. 306
»»» 8. §. A szoros értelemben vett tanubizonyítás a vegyes házakból való királyok korszakában. 308
»»» 9. §. Az eskü megitélése tudomány alapján és a nélkül.. 311
»»» 10. §. Eskütársak. 317
»»» 11. §. Az eskük részletes meghatározása. 322
»»» 12. §. Az eskü letevésének szabályai. 328
»»» III. FEJEZET. Oklevelek. 341
»»» 1. §. Az okirati bizonyítás kifejlődése. 341
»»» 2. §. Az oklevelek nemei és azok bizonyító ereje.. 347
»»» 3. §. Az okmányok valódisága és érvényessége. 360
»»» 4. §. A perhez szükséges okiratok megszerzése. 367
»»» 5. §. Az eljárás az okmánybizonyítás esetében. 372
»»» VI. FEJEZET. A bizonyítás odaítélése. 378
»»» IV. RÉSZ. A PER EGYÉB ALKATRÉSZEI. [385]
»»» I. FEJEZET. Itélet és végrehajtás. [387]
»»» 1. §. Az itélet nemei. [387]
»»» 2. §. Az itélet meghozatala és az itélet kiadása.. 396
»»» 3. §. Végrehajtás. 400
»»» II. FEJEZET. Peregyesség. Fogott birák. 406
»»» III. FEJEZET. Perorvoslatok.. 411
»»» 1. §. Bevezetés. Perletétel. 411
»»» 2. §. Az ügyvédszó visszavonása. 414
»»» 3. §. Tiltakozás a perben. 416
»»» 4. §. Felebbezés. 421
»»» 5. §. Elüzés. 428
»»» 6. §. Perujítás. 432
»»» IV. FEJEZET. Perbeli vétségek. 437
»»» V. FEJEZET. Perbeli birságok. Birói kilenced és tized.. 442
»»» A munkában előforduló perjogi latin műszavak. [451]

2 hozzászólás történt ehhez: „Hajnik Imre: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt (1899)”

Van véleménye? Szóljon hozzá!

Kövess minket!
Hírlevél
Legutóbbi hozzászólások
Ajánlott weblapok

Magyar oldalak:

Külföldi oldalak:

WP SlimStat