Magyar statisztikai évkönyv 1885-1911

„A statisztika olyan tudomány, melynek alapköve régi, de architektúrája modern” – jelentette ki teljes joggal H.-A.-J. Quetelet (1796-1874) matematikus, csillagász és fizikus, a kiváló statisztikus az 1853-ban Brüsszelben rendezett statisztikai kongresszuson. A társadalom életére vonatkozó adatgyűjtések már az ókori kelet országaiban, a görög városállamokban és a Római Birodalomban is folytak. Az újkori gazdasági és társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok bővülése, az egységes közigazgatás kiépülése szükségessé tette a statisztikai adatok egyre bővülő körének központilag megszervezett, egységes alapokon nyugvó összegyűjtését, tárolását, elemzését, feldolgozását és közreadását. Hazánkban ezen feladatok ellátására 1867-ben, a Földmívelés-, Ipar- és Keres-kedelemügyi Minisztérium keretében hozta létre a kormány a statisztikai szakosztályt. 1871-ben királyi rendelet intézkedett az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal létrehozásáról, melynek neve 1897-től a „Központi” jelzővel bővült. Ezen intézmények tekinthetők a mai Központi Statisztikai Hivatal, közismert rövidítésével KSH elődeinek. A Hivatal által közreadott, rendszeresen megjelenő kiadványok közül kiemelkedő jelentőségűek a legfontosabb társadalmi, gazdasági és demográfiai adatokat tartalmazó évkönyvek. Ma is tökéletesen helytállóak Jekelfalussy József igazgatónak a Magyar Statisztikai Évkönyv 1893. évi kötetének (Új folyam 1. kötet) előszavában olvasható megállapítását a statisztikai kézikönyvek „főkellékeiről” és „kellékeiről”, más megfogalmazásban a velük szemben támasztható követelményekről. Ezek közül az előbbiek között szerepeltek a következők: a világos felosztás, az adatok célszerű csoportosítása és okszerű egymásutánja” kapcsolatban a kellő helyen alkalmazott viszonyításokkal, utóbbiak közt a tömörség, a könnyű áttekinthetőség és a teljesség. Az „évkönyv” nem jelenti azt, hogy egy-egy kötet csak az adott év adatait tartalmazza. A kezdetektől kimutatható a törekvés az öt, tíz vagy még több évet átfogó idősorok szerepeltetésére. Az első évkönyvvel „rokon” (részben előzményként, részben azokkal párhuzamos megjelent) kiadványok: a Statisztikai Közlemények 1-6. évfolyamának 1868-1874. között, egymástól független, gyakran nagy késéssel megjelent füzetei, valamint az MTA megbízásából 1887-től 1896-ig kiadott Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv (1-9. évfolyam). Ez utóbbi nem tekinthető hivatalos kiadványnak. Bőséges külföldi anyaga és terjedelmes magyarázó szövegei mellett a hazai adatoknak nem tudott elég teret szentelni. A fenti követelményeknek megfelelő első évkönyv megjelenésére (1872.) a Hivatal létrehozása után még öt évig kellett várni. 1889. és 1893. között nem jelent meg évkönyv.