Oldalinfó
Az oldal a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont tulajdonában levő, az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont munkatársai által digitalizált, szabadon elérhető dokumentumokat tartalmazza.
Keresés
Kategóriák
A művek keletkezési ideje
A művek nyelvi csoportosítása
Archívum
Facebook oldalunk

Hajnóci R. József: A szepesi bányavárosok története (1931)

Szerző: Hajnóci [!Hajnóczy] R. József (1854-1931)
Cím: A szepesi bányavárosok története
Megjelenési adatok: Budapest : Szepesi Szövetség, 1931. – 104, [2] p.
Hozzáférés a könyvtári katalógusban »»»
Megjegyzés: A mű átdolgozott kiadása a Hajnóci R. József: A szepesi bányavárosok története. Lőcse: Reiss 1903. című műnek, mely a Szepesmegyei Történelmi Társulat Milleneumi kiadáványai sorozatának 7. kötete volt.
A dokumentum ára: ingyenes

Leírás:
Szepes-vármegyének délkeleti vidéke ősidők óta híres érctermő hely. A meddig a szóhagyomány és a történetírás vissza tekinteni tud, a Gölnic-folyó völgyében és környékén mindig bányaművelésre bukkan.
A kies vármegyének más vidékein is találtak régente és újabban is különféle érceket. Például a Magas-Tátrában, a Poprád-folyó felső völgyében, a Lőcselublói-hegység legdélibb ágaiban és a Magura-hegységben már az ősidőkben, s még inkább a XII. század közepe óta, sok helyütt folytak érckutatások. Ezek néhol és kevés ideig jövedelmezők is voltak, sőt itt-ott még ma is azok. De a termelésnek ez az ága Szepesben csak a Gölnic vizét környező hegysorok völgyeiben fejlődött ki átalános népfoglalkozássá. Ott pedig évszázadokon át olyan jelentőssé vált, hogy ama völgyek egész lakosságának jó- és balsorsát, világnézetét és közjellemét mindenha az érctúrzás szerencséje kormányozá.

Tartalomjegyzék


»»» Borító
»»» Címlap
»»» I. A szepesi bányavidék természeti viszonyai és őstörténete, kezdettől Kr. u. 896-ig. [5]
»»» Bányászat Szepes más helyein [5]
»»» Földtani története 6
»»» Földtani szerkezete 11
»»» Hegysorai 14
»»» Völgyei 19
»»» Őstörténete 25
»»» Kelt-pannonok 34
»»» Germánok 35
»»» Szlávok 38
»»» Bányavidékünk történetének korszakai 41
»»» II. A szepesi bányavárosok megalakulása és fejlődése 896-tól 1523-ig. [43]
»»» Honfoglalás itt [43]
»»» Itteni levéltárak sorsa 46
»»» Német telepítés 48
»»» A Gründler-tájszólás 50
»»» Igló 57
»»» Márkusfalva 58
»»» Gölnicbánya 58
»»» Tatárjárás 59
»»» Telepeik kifejlődése 60
»»» Igló 60
»»» Márkusfalva 66
»»» Gölnicbánya 66
»»» Szomolnok 68
»»» Remete, Jekelfalva 69
»»» Merény. Lassúpatak 70
»»» Krompach, Istvánfalva, Margitfalva, Svedlér 71
»»» Nagykuncfalva, Nagyfolkmár, Zakárfalva, Kluknó, Kotterbach, Prakfalva, Szlovinka, Kojsó 72
»»» Zavadka, Teplicska, Stósz, Porács 73
»»» Bányajoguk 74
»»» a selmeci 74
»»» a gölnici és az iglói 75
»»» a bányavárosok szövetsége 77
»»» Műveltségük 77
»»» bányászat 78
»»» egyházak 79
»»» iskolák 81
»»» Igló elzálogosítása 81
»»» Huszita háborúk 81
»»» Zápolya-birtokká válásuk 82
»»» E korszak eredményei 83
»»» III. A szepesi bányavárosok hanyatlása a földesúri hatóság idejében, 1523-tól 1740-ig. 84
»»» A szabad bányászás törvénye 1523-ban 85
»»» A Thurzók kora 85
»»» A Csákyak kora 87
»»» Szomolnok. Stósz, Svedlér a kincstáré lesz 88
»»» E kor bányajoga 89
»»» E kor bányaművelése 90
»»» Egyházak e korban reformáció, ellenreformáció 92
»»» Iskolázás e korban 93
»»» IV. A szepesi bányavárosok föllendülése felszabadulásuk idejében, 1741-től 1918-ig [95]
»»» Mária Terézia reformjai [95]
»»» A Felsőmagyarországi Bányapolgárság 97
»»» Vasbányászat, kohászat, gyárak : Krompach 98
»»» E kor bányajoga 99
»»» E kor bányaművelése 100
»»» Egyházak e korban 102
»»» Iskolázás e korban 102
»»» Világháború, elcsatolás 104
»»» Tartalom [105]

Van véleménye? Szóljon hozzá!

Kövess minket!
Hírlevél
Legutóbbi hozzászólások
Ajánlott weblapok

Magyar oldalak:

Külföldi oldalak:

WP SlimStat