I. 1535. jan. 13. Ferdinánd özvegy Zrínyi Miklósnéhoz és fiaihoz a vranai perjelség birtokainak inscriptiójárl, Zrínyi Miklós perjelségéről s Medve és Rakonok várak adajáról.

II. 1538. febr. 16. Keglevics Péter és Nádasdi Tamás horvát bánok a királynak Kacziáner János, Tahi és Zay Ferencz, a zágrábi püspök és Török Bálint egyetértéséről.

III. 1538. febr. 27. Keglevics Péter és Nádasdi Tamás a királyhoz Szapolyai János igéretéről Kacziánernek s a tót- és horvátországiaknak, a Zrínyinek Török Bálint visszaadta Csurgóról, Kacziáner hadszedéséről s mindezekkel szemben az ő tehetetlenségükről, kik katonát és pénzt kérnek a királytól.

IV. (1539. jun.) Zrínyi János és Miklós folyamodványukban a királyhoz Kacziáner megöletésének okait elmondják ; azután szomszédvárt, Sztubiczát, Kosztajniczát, Petovlyát és Szelint ingyen, Medvét, Rakonokot s Lukaveczet adósság fejében kérik és biztosíttatásukat a vranai perjelség birtokában ; végre ötszáz könnyű lovasra zsoldot kérnek s hogy végváraikat a szükségesekkel lássa el.

V. (1539. jun. után.) Ferdinánd válasza Zrínyi János és Miklós fennebbi folyamodására.

VI. 1539. oct. 30. Mikulics Miklós Nádasdi Tamáshoz a török táborba szállásáról s Kacziánernek Zrínyi által történt lenyakazásáról.

VII. 1539. nov. 6. Török Bálint Nádasdi Tamáshoz Kacziáner megöletéséről.

VIII. 1540. apr. 8. Ferdinánd izenettel küldi Ungnad Jánost a Zrínyiekhez.

IX. 1540. (apr. 8- jun. 13.) Zrínyi János és Miklós követsége a királyhoz az elébbi folyamidványukban említetteken kívül azzal az ajánlattal, hogy horvátországi végváraikért adjon a király nekik Magyarországon birtokokat cserébe.

X. 1540. apr. 10. Capello Antal, Mocenigo Péter és Giustiniani Marino velenczei követek a dogehoz arról, hogy a töröknek Kacziáner halálát Zrínyin megboszulni s Buda ostroma a szándéka.

XI. Geut, 1540. apr. 16. Capello Antal, Mocenigo Péter és Giustiniani Marino velenczei követek jelentése szerint a dogehoz Ferdinánd egy Belgrád vagy Erdély felől jövő török támadástól fél s hogy a tótországi pasa megindul Zrínyi ellen.

XII. Petovlya, 1540. jun. 13. Zrínyi Miklós kéri Anna királynét, hogy a míg Ferdinánddal váraik átadására nézve megegyezhetnének, parancsolja meg Ungnadnak, hogy a fenyegető török ellen adjon nekik segítséget.

XIII. Gvozdánszk, 1541. maj. 24. Zrínyi Miklós elpanaszolja Nádasdinak, Erdődi Simon Zágrábi püspöknek ellene és bátyja ellen elkövetett hatalmaskodásait, vádaskodásait a királynál, bátyja megöletését, melyet el nem szenvedhet s hogy az ő életére is leselkedik ; a püspököt saját alattvalói sanyargatásával vádolja. -Pekrecz várát már néhai bátyja, ujabban ő is felajánlta a királynak megvédelmezésre, miután ő arra képtelen, ellenkező esetben fölgyujtj

XIV. Bécs, 1541. jun. 3. Idézetek Thurzó Elek leveléből Nádasdi Tamáshoz, melyben megköszöni a vallás ügyében kötött egyezségről szóló tudósítását s elitéli a pápának de Columnis Ascaniussal szemben tanusított sziigorát. - Buda ostroma foly ; valljon a város ellen hat felől tervelt támadás megtörtént-e már? - , nem tudható. - A zágrábi püspök kész Zrínyi János megöléseért törvényt állani, de Zrínyi Miklós boszura vágyik.

XV. Lukavecz, 1541. oct. 23. Zrínyi Miklós mentegetőzik a király előtt a zágrábi püspök vádaskodásai ellen s ő vádolja a püspököt hatalmaskodással. - Kéri, hogy a négyszáz lovasra s várai fenntartására igért három ezer forintot adja meg s Pekrecz várát fogadja el megvédelmezésre, mert ő nem képes. Már rég fölégette volna, de vastag falai miatt lehetetlen, sőt a török könnyen ki is javíthatná.

XVI. Körös, 1542. mart. 17. Gyulai István és Alapi János arról értesítik a stájer rendeket, hogy Zrínyi Miklós az elmult napokban egy Tótországból zsákmánynyal visszatérő ötszáznyolczvan főnyi török csatát keményen megvert és kaszabolt le, kik közűl kétszázat elfogott s száznál többen estek el.

XVII. Bécs, 1542. sept. 17. Ferdinánd igéri Zrínyinek, hogy megbünteti azokat, a kik neki Óvárban cselt vetettek. - Inti, mennél hamarabb szálljon táborba s legyen ott biztonsága felől nyugodt.

XVIII. Bécs, 1542. oct. 11. Ferdinánd az Óváron Zrínyi Miklóson esett sérelem megvizsgálására kiküldött Eyczingi Ulrik levelére választ kér Zrínyitől, hogy igazságosan itélhessen az ügyben.

XIX. Bécs, 1542. dec. 24. Ferdinánd tudtára adja Horvát- és Tótország lakosainak, hogy Zrínyi Miklóst kinevezte bánnak és megparancsolja, hogy neki mindenben engedelmeskedjenek.

XX. Somogyvár, 1543. jan. 15. Sulyik Balázs és Kürthősi Imre somogyvármegyei alispánok mentegetőznek Zrínyi előtt, hogy a számára utalványozott somogyvármegyei királyi adó még be nem gyült. Ők nem okai, minthogy királyi rovó küldetett ki annak fölszedésére.

XXI. Ujvár, 1543. jan. 31. Idézet Batthyányi Ferencznek Várdai Pál esztergomi érsekhez szóló leveléből Zrínyi Miklósnak a bánságba való beiktatásáról s a tótországiak által megajánlt hadi adóról.

XXII. Varasd, 1543. febr. 14. Zrínyi Miklós tudatja Nádasdival, hogy három fogoly egyetértvén a hűtlen kapusokkal elfoglalta Velike vára tornyát, de a várnagy három nap mulva visszafoglalta azit s a szbadon eresztett foglyokat útközben legyilkolták. A várban kevés az élelmi szer. - Frangepán nem akarja visszaadni Nádasdinak Sztenicsnyák várát, azt mondván, hogy örökség jogán őt illeti.

XXIII. Pettau, 1543. febr. 21. Zrínyi Miklós kéri Nádasdi Tamást, hogy unokaöcscsét Alapi Jánost száz lovasával fogadja zsoldjába.

XXIV. Lukaveczi, 1543. mart. 1- 8. Zrínyi Miklós értésére adja Nádasdinak, hogy Somogyvármegyéből háromszori sürgetésre sem kapott fizetést, pedig a nélkül szolgálni képtelen. gondoskodjék, hogy fizetését megkapja, mivel neki kémeket és katonákat kell tartania. Ezt az ügyet ajánlja figyelmébe a biztosoknak és a kamarának is, nehogy ez a szerencsétlen ország elvesszen.

XXV. Lukavecz, 1543. apr. 30. Zrínyi Miklós a király parancsára szép szerével nem tudván visszaszerezni Sztenicsnyák várát Nádasdinak, miután Szluíni a Frangepánokkal, Blagayval s hír szerint Keglevics Péterrel is szövetkezett, sőt a töröktől való segélykéréssel is fenyegetőzik, Ungnadtól a vár kiostromlására ágyukat kér.

XXVI. Lukavecz, 1543. jun. 4. Zrínyi Miklós a zágrábi püspök haláláról értesíti a királyt és kéri, hogy a neki inscribált Szomszéd, Szelin és Sztubicza helyett a zágrábi püspökség javaiból adjon megfelelő birtokokat. - Kérdi, honnan kapja ezután fizetését? - Kéri, hogy Csurgót adja vissza neki s Török Bálintnét mással elégítse meg.

XXVII. Lukavecz, 1543. jun. 9. Zrínyi Miklós arról értesíti Jurisics Miklóst és társait, hogy a török sereg egy része már a Szerémségben van. Hidat még nem vertek a törökök, de Péterváradnál és Eszéknél a folyó partján kettő kész. Valpót Murát pozsegai és Uliman bosnya pasa ostromolják.

XXVIII. Prága, 1543. jun. 22. Ferdinánd Zrínyi Miklós levelére azt válaszolja, hogy a zágrábi püspökség javait ilető határozatát későbbre halasztja. - Utasította a pozsonyi kamarát, hogy fezetéséről ezután ideje korán gondoskodjék. - Megparancsokja a helytartónak, hogy Török Bálintnéval Ozora elfogadása s Csurgónak az ő kezébe eresztése végett egyezkedjék.

XXIX. Lukavecz, 1543. jun. 22. Zrínyi Nádasdit Valpó megsegítésére sürgeti, a mire ő maga is készül, csak parancsát várja. - Somogyvármegye már kétezer forinttal tartozik neki. Hasztalan küld oda, a rovó az alispánokra, az alispánok a rovóra vetnek. Gondoskodjék, hogy fizetését megkapja, mert olyan nagy sereget a sajátjából hosszasan nem tarthat. - Horvátországban éhségben és pertisben halnak az emberek. - Junius 17- én esküdött meg Frangepán Katalinnal. - Szlu

XXX. Lukavecz, 1543. jun. 24. Zrínyi értesíti a királyi helytartóságot, hogy egy török fogságből érkezett szolgája szerint az apr. 26-án Drinápolyból elindult szultán a minap Valpó alá érkezett. Gondoskodjanak az ország védelméről. Ő nagyobb haddal, mint a mennyire szerződése szól, kész oda menni, a hová parancsolják.

XXXI. Lukavecz, 1543. jun. 24. Zrínyi Miklós értésére adja Nádasdinak, hogy a szultán Valpó alatt van. A részletekről hozzája küldött szolgájától értesül, ki a szultán kiséretében jött Drinápolyból a beglerbég lovát vezetvén.

XXXII. Rakonok, 1543. jul. 23. Zrínyi panaszolkodik a királynak, hogy bánsága óta csak egyszer kapott maga és hadai számára zsoldot s a magyar tanácsosok erre nézve olyan megyékre utalták, a hol ez idő szerint pénzt behajtani nem lehet. Körűlbelől ezer lovasa van, kikből hatszázat saját pénzén tart s oda vezet Magyarországon, hová a király parancsolja. - Elégnek tartván a zágrábi püspökségben isteni szolgálatra a káptalant, míg egy hadban jártas püspök akad,

XXXIII. Lukavecz, 1543. jul. 27. Zrínyi Miklós arról tudósítja a karinthiai és krajnai rendeket, hogy hadaival együtt a török ellen Magyarországra megyen. A Metling ') környékén lakó uszkokok Törökország megtámadására készülnek. Nagyobb részüket át kellene telepíteni Bécsen feljül vagy valamely biztos helyre, hogy több gondot ne okozzanak.

XXXIV. Gvozdánszk, 1544. jul. 23. Zrínyi Miklós Törökországból érkezett kémjei jelentése alapján arról értesíti Bildenstein Györgyöt, hogy a török lovasság Zernikre visszavonult s ott várja a beglerbéget ; kétségtelenűl az ő gvozdánszki bányáját akarják megtámadni. Kéri, adja ezt tudtúl a stájerországiaknak és karinthiaiaknak, hogy segítsék őt.

XXXV. Gvozdánszk, 1544. jul. 24.') Zrínyi Miklós Bildenstein Györgyöt segítségűl hivja, mivel a török Krupát vagy Kosztajniczát meg akarja szállani.

XXXVI. Szamobor, 1544. aug. 28. Frangepán Miklós segítséget kér a krajnai rendektől, a Szamobor várát és tartozékait pusztító Zrínyi Miklós ellen.

XXXVII. Laibach, 1544. aug. 29. A krajnai rendek felelete Frangepán Miklós levelére, melyben a Zrínyi Miklóstól szenvedett -beschwernus, nachtl vnd schaden- miatt panaszolkodik s értésére adják, hogy nekik -vbergedachten herrn waan nichts zugebieten-, mindazonáltal ebben az ügyben irtak a királynak.

XXXVIII. Ozal, 1545. jun. 19. Zrínyi Miklós arról értesíti Bildenstein Györgyöt, hogy Kamengrád felé küldött portyázói egy Kliucsból Kamengrádba küldött törököt fogtak el, a ki azt mondja, hogy Ulamán és Mehemet pasa Belayban vannak s őt azért küldték Kamengrádba, hogy ezeket is a Belay felé való nyomulásra nógassa. Bizonyosan mondja, hogy Rypach, Byhagh, Kruppa és Novigrád közűl akarják valamelyiket megszállani. Ezért kéri, hadával vonuljon Zágráb felé

XL. Pedel, 1545. aug. 12.') Zrínyi Miklós arról értesíti Wildenstein Györgyöt, hogy Flama bég a Fewlcz ') követét három hétig tartotta fogságban s hadba indulásakor bocsátotta el, hogy megmondja urainak s különösen Fewlcz főkapitánynak, hogy a béke csak a Duna-Dráva köztől függ, miután e föld elfoglalását a győzhetetlen császár neki megparancsolta. Egy török fogoly beszéli, hogy a pasa Novi vár megszállására készül.

XLI. Ujvár, 1545. sept. 21. Batthyányi Ferencz tudatja Zrínyi Miklóssal, hogy Nádasdi Tamás betegsége miatt az Allia Mátyás ügyének megvizsgálására most nem mehet el, azért tüzzön ujabb határidőt ki s Alliát addig tartsa őrizet alatt.

XLII. Boroszló, 1546. apr. 16. A király értesülvén az uszkokoknak úgy az ő mint a velenczeiek alattvalóin elkövetett garázdálkodásairól, megparancsoja Zrínyi Miklós bánnak. hogy fékezze meg őket.

XLIII. Boroszló, 1546. apr. 21. Miután a király arról értesült, hogy a török az ő birtokain garázdálkodó uszkokok megfenyítésére Zengbe erős hajóhadat akar küldeni s félő, nehogy ezen ürügy alatt várakat is megtámadjon s a tartományt elpusztítsa, megparancsolja Zrínyi Miklósnak, hogy az uszkokokat fékezze meg, a várakat pedig nagyobb őrséggel lássa el.

XLIV. Gvozdánszk, 1546. jun. 13. Zrínyi Miklós a török seregnek Tótországba való beütéséről már ezelőtt értesítvén Székely Lukácsot tettre sarkalja. A török Zágráb vidékét akarja megdúlni, ő meg Törökországba készül egy falu elpusztítására.

XLV. Szent-Jánosi rét, 1546. jun. 18. Zrínyi Miklós arról értesülvén, hogy az általa várt török had Magyarországon Lendva könyékét pusztítja, tudatja Székely Lukácscsal, hogy az ő ') hadnagyaival Rátkai Pállal, Alapi Jánossal és Geszti Jánossal indulóban van Szlobocsina és Csernik felé a pusztítás megtorlására.

XLVI. Csáktornya, 1546. sept. 14. Zrínyi értesíti Salm Miklóst, hogy azért kötött a fogságba esett Keglevics Péterrel várai átadására nézve olyan gyorsan egyességet, mert hiveinek a törökkel való egyezkedéséről értesült. Utasítást kért a királytól, hogy kinek a kezébe adja Keglevicset. Két okból bocsátotta szabadon a Keglevics fiait ; először, hogy hiveinek a törökkel való machinatióit könnyebben meghiusíthassa és másodszor, mert nem a nagyobb, hanem ki

XLVII. Varasd, 1546. sept. 15. Székely Lukács értesíti Salm Miklóst, hogy a bán nem adja Keglevics Pétert az ő kezébe, hanem Sztrigón őrizteti, mig a királytól utasítása nem érkezik. Kérte ő felsége számára Kapronczát és Szentgyörgyöt is a bántól, de nem tudja, valljon ezeket is meg akarja-e magának tartani vagy csak Csáktornyát és Sztrigót, mig a királytól ez utóbbiakra nézve parancs nem jő. Szándéka a bánnak az egyik ifju Keglevicset Alapi Jánossal Kapr

XLVIII. Pozsony, 1546. sept. 21. Gróf Salm Miklós Zrínyinek és Székely Lukácsnak a Keglevics Péter fogságba eséséről szóló leveleit küldi a királynak s parancsát várja ebben az ügyben.

XLIX. Prága, 1546. oct. 7. Ferdinánd tudatja a bánnal, hogy már értesült Salm Miklóstól a Keglevics Péter és fiai elfogatásáról s parancsolt is neki, hogy kinek a kezébe adja Keglevicset. Fiainak az ő kezébe adatásáról most lemond, de fenntartja jogát az intézkedésre. - Keglevics többi várainak kiostromlására és elfoglalására buzdítja a bánt s végűl inti, hogy Csáktornya és Sztrigó birtokában levén necsak alattvalói, hanem különösen a szomszéd stájeror

L. Ozal, 1547. jun. 7.') Zrínyi Miklós arról értesíti Székely Lukácsot, hogy tengermelléki várainak tisztje Desics Mihály azt beszéli, hogy a szultánnak külön követe érkezett jancsárokkal Velenczébe, nem ment egyenesen a városba, hanem a várostól négy mértföldön egy kastélyba szállott és azt akarta, hogy a velenczeiek járuljanak elébe ; ezek megtagadták azt vetvén okul, hogy a császár követei ezelőtt nem jöttek jancsárokkal hozzájuk. Végre bevonult a váro

LI. Zágráb, 1547. jul. 20. Zrínyi Miklós tudatja Székely Lukácscsal, hogy a mint neki Karincsics János irja, egy szökött uszkok azt beszéli, hogy Verbosznyéből a török sereggel jött Banjalukáig, a mely sereggel igen sok nyilas tatár is érkezett. Azt is mondja, hogy a törökök és Ulama egyesültek, hogy Husztilonya kastélyt és Sziszeket megostromolják s azután Zágráb alá nyomuljanak.

LII. 1547. sept. 22. A budai pasa panaszára Ferdinánd megparancsolja Zrínyi Miklósnak, hogy a három hóra kötött fegyverszünetet mind ő szigoruan megtartsa, mind alattvalóival megtartassa, sőt a három hónap eltelte után is, a míg arra tőle vagy a főkapitánytól parancs nem érkezik, a török birtokában levő helyek megtámadásától tartózkodjék. Ellenben, ha a török, ha a török pusztítással és kalandozással megsértené a fegyverszünetet, a szorongatott lakosság

LIII. Németujvár, 1547. oct. 5. Batthyányi Ferencz tudtára adja a bánnak, hogy a Dráva-Mura közben levő birtokok miatt addig nem háborgatja, míg a királytól válasz nem érkezik. - Kéri, hogy Allia Mátyás ügyében tűzzön mentől rövidebb időre ki terminust, mert tovább nem türheti azt, a mit Allia és szolgái ellene és testvére ellen elkövetnek ; nem régen is Pernyeszi Egyed az Ő Glit nevű faluját elpusztította és egy jobbágyának hat ökrét elhajtotta.

LIV. Nagyszombat, 1547. dec. 7. Batthyányi Ferencz értesíti a bánt, hogy az ország rendeinek kívánságára a birodalmi gyűlésre megyen s kéri, hogy küldjön követeket vele Tótországból, vagy legalább egyetlen egy embert. Adjon egy csődört neki pénzért, ha lehet azt, a melyik nem ijedős, ha nem, legalább olyant melyet a császárnak lehessen adni. Január 1-seje táján indul a birodalmi gyűlésre.

LV. Nagyszombat, 1547. dec. 21. Az esztergomi érsek tudatja Zrínyivel, hogy Dersfi az ő közbenjárására bocsátotta szabadon Alliát, a kiért a bán kezes s kivitte azt is, hogy Batthyányinak a birodalmi gyűlésből leendő visszatérése után az ügy az ő itéletére bizassék.

LVI. 1547 (végén.) Batthyányi Ferencz és Nádasdi Tamás a Salm gróf és Zrínyi között fölmerült egyenetlenségből kifolyólag barátságosan intik és figyelmeztetik a bánt, hogy úgy feleljen a gróf levelére, nehogy az ügy jobban elmérgesedjék s a mi fő, egyenetlenségük miatt a király s az ország érdeke szenvedjen.

LVII. Ujvár, 1548. jan. 13. Batthyányi Ferencz arra kéri a bánt, hogy Csurgógoz tartozó két faluját Allia Mátyással adassa vissza.

LVIII. Pozsony, 1548. jan. 19. Az esztergomi érsek értésére adja Zrínyi Miklósnak, hogy Battyányi Ferenczel a követségből való visszatérése után az Allia Mátyás ügyében úgy fognak végezni, hogy azzal Allia is megelégedhetik, Zrínyi pedig a kezesség alól feloldatik.

LIX. 1548. jan. 23. Ferdinánd konstantinápolyi követe útján értesülvén a szultán panaszolkodásáról a béke megsértése miatt megparancsolja Zrínyi Miklósnak, hogy azt mind ő tartsa meg, mind pedig katonáival szigoruan tartassa meg.

LX. Augsburg, 1548. jan. 23. A király értesülvén arról, hogy gróf Salm és Zrínyi levélben sértegetik egymást, inti ez utóbbit, hogy ilyen levelek irásától ezután tartózkodjék s ha valami sérelme van, terjessze ő elébe.

LXI. Csáktornya, 1548. febr. 4. Zrínyi Miklós Batthyányi Ferencznek irt levelében az Allia Mátyás és Dersfi között fennforgó ügy megvizsgálásának helyéűl Körmendet ajánlja. Örömest beléegyezett volna, hogy Csáktornyán történjék meg az, de nővére Margit halála után magához kellett vennie gyermekeit. - Megparancsolta Allia Mátyásnak, hogy adja vissza a Csurgóhoz tartozó falvakat ; ha nem teszi, törvény előtt feleljen érte. - A végbeli törökök a fegyversz

LXII. Augsburg, 1548. mart. 28. Mocenigo Alajos és Contarini Lőrincz velenczei követek jelentése szerint a dogehoz, Ferdinánd alkanczellárja közölte velük, hogy az uszkokokat a velenczei és török alattvalók megkárosításától halálbüntetés terhe alatt eltiltották s Zrínyinek mint Buccari urának megparancsolták, hogy a város területén tartózkodó uszkokokat utasítsa ki.

LXIII. Augsburg, 1548. dec. 28. Ferdinánd Zrínyi Miklóst a Dersfi Farkas által törvénytelenűl fogságba vetett Allia Mályásért vállalt kezesség alól fölmenti azzal a feltétellel, hogy Allia a jogtalanúl szenvedett fogságot sem titkon, sem nyilván meg nem boszulja, hanem ügyét vagy a király, vagy a helytartó elejébe viszi.

LXIV. Szentgrót, 1549. maj. 21. Rajki Gábor zalavármegyei rovó levele a magyar kamarához, melyben az adókivetés és fölszedés lassu haladásáról értesíti.

LXV. Kapornok, 1549. jun. 23. Rajki Gábor és János Zalavármegyei rovók értesítik a magyar kamarát, hogy a megye az utolsó adó megfizetésének elhalasztásáért akar folyamodni, míg az elsőt megfizetik. - A begyült pénzből Zrínyinek ezernégyszáz forintot kifizettek. - A Zalán tul való hódolt és hódolatlan helyek egyaránt egy-egy forintot akarnak fizetni csupán.

LXVI. Dobócz vára, 1549. aug. 1. Zrínyi Miklós tudtára adja Nádasdinak, hogy eddig betegsége miatt nem mehetett hozzá, de holnap ebédre odamegyen. Nem akart betegsége megirásával alkalmatlanságot szerezni neki.

LXVII. Pernye vára, 1549. aug. 3. Zrínyi Miklós tudatja Nádasdival, hogy Frangepán Pozsonyba menet családját. ha neki ott valami baja történnék, egy szolgája által az ő oltalmába ajánlotta.

LXVIII. (1549. aug. 7 előtt.) A turopolyai grófságbeliek panasza Ferdinándhoz Lukavecznek és tartozékainak előbb Korbáviai János, azután edősb és ifjabb Zrínyi Miklós és János által történt jogtalan elfoglalása, a lakosok sanyargatása és igazságtalan adókkal való megterhelése miatt.

LXIX. Gvozdánszk, 1549. aug. 11. Zrínyi megnyugtatja Nádasdit affelől, hogy Blagaynak mindenben segítségére leend. - Örvend, hogy a kuruzsló asszony Nádasdihoz megyen. Kívánja, hogy az orvosság kivánsága szerint való legyen.

LXX. Gvozdánszk, 1549. aug. 19. Zrínyi Miklós kéri Nádasdi Tamást hogy az Erdődi Péter és Csoron András közt fennforgó ügyekről ne felejtkezzék el.

LXXI. Bécs, 1549. 20. Fux Máté tábori fizető mester könyörög a pozsonyi kamarának, hogy Zrínyi Miklósnak kétszázötven lovas után járó három havi kétezernégyszáz magyar forint zsoldját fizesse ki, de 1547-re még hátralékban levő hadi adaját vonja le belőle.

LXXII Csáktornya, 1549. oct. 16. Zrínyi Miklós az ellene Keglevics Péter által tervelt Orgyilkosságról értesíti a királyt s utasítást kér, hogy mitévő legyen?

LXXIII. Prága, 1549. oct. 28. Ferdinánd értesülvén Zrínyitől a Keglevics Péter által ellene tervelt orgyilkosságról, megparancsolja neki, hogy a név szerint ismert bérgyilkosokat bármi módon kerítse kézre, de ne kínozza, hanem meglakolni adja Ungnad Jánosnak.

LXXIV. Csáktornya, 1549. nov. 24. Zrínyi Miklós értette Nádasditól, hogy az országgyűlés a jövő év január 6-ára halasztatott el. - Tudatja vele, hogy családjával együtt Csáktornyára érkezett, az ő meglátogatására menendő. - Nádasdi legkedvesebb szolgájának, Nagy Máténak halálán sajnálkozik.

LXXV. Csáktornya, 1549. dec. 13. Zrínyi Miklós Nádasdinak tengeri halat küld csemege gyanánt. - Azt beszélik, hogy a király római pápa akar lenni. - A persa király a szultánon diadalt aratott. - Ha a királynál megvan a szultán parancsa és levél a bosnya pasához, ez kész tavasz nyitával a Tarnóczi András ügyének megvizsgálására.

LXXVI. Csepreg, 1550. jan. 7. Zrínyi Miklós tudatja Nádasdival, hogy Pozsonyba menet meglátogatja ; egyuttal öt átalag sóshalat küld feleségének. - Értésére adja azt is, hogy őt a Guzicsok sógorával, Frangepán Istvánnal együtt becsületbeli ügyben törvénybe idézték.

LXXVII. Csáktornya, 1550. mart. 4. Zrínyi Miklós mentegetőzik Nádasdi előtt, hogy eddig tengeri halat nem küldhetett ; most küld kilencz átalag sóshalat. Osztrigát egyáltalán nem küldhet, mert a mit kapott megbüdösödött és rothadásnak indult. - A török a fegyverszünetet sértetlen megtartja.

LXXVIII. Csáktornya, 1550. mart. 19. Zrínyi azt irja Nádasdinak, hogy élő vadakról gondoskodni fog. Mivel az eső miatt vadászni nem lehet, az agarat visszaküldi, csak a vizslát tartja magánál. - Kéri, hogy a szultán követségéről a királyhoz tudósítsa.

LXXIX. Csáktornya, 1550. mart. 24. Zrínyi Miklós a Nádasdi Tamás sztenicsnyáki tisztjeitől sok bántalmat szenvedett koranyeczei plebanust a Nádasdi figyelmébe ajánlja.

LXXX. Csáktornya, 1550. apr. 7. Zrínyi Miklós kéri Nádasdit, hogy fontos ügyekben hozzá küldött Miletinczi Mihály nevű szolgája szavainak adjon hitelt.

LXXXI. Csáktornya, 1550. apr. 27. Zrínyi Miklós panaszolkodik a pozsonyi kamarának a Mura Közben fekvő birtokainak tulságos migrovása miatt, s hivatkozván a mult országgyűlésnek az elpusztult birtokok dicatióját illetőleg alkotott végzésére kéri, hogy utasítsa a rovókat fizetésének az ujabb kirovás szerint leendő kiszolgáltatására.

LXXXII. Augsburg, 1550. sept. 9. Ferdinánd arról értesülvén, hogy a Zrínyi Miklós által Horvátországban termelt ezüst Olaszországba vitetik és miután az a szokás, hogy a Magyarországon talált minden ezüst a körmöczi kamarához szállítandó : - véleményt kér a magyar kamarától arra nézve, hogy ebben az ügyben mit határozzon és mit tartalmaznak a decretumok?

LXXXIII. Csáktornya, 1550. sept. 22. Zrínyi értesíti Nádasdi Tamást, hogy parancsa szerint hadra készül. - A bosnya pasa követe, kit egy fogoly kiváltása végett küldött hozzája, azt mondja, hogy neki a végekben még semmi hadra való készületről nincsen tudomása.

LXXXIV. Csáktornya, 1550. sept. 23. Zrínyi Miklós kéri Nádasdit, értesítse őt, valljon a szent Mihály napi törvénynapok a hadbaszállás miatt nem halasztatnak-e el, hogy különben tudja magát mihez tartani.

LXXXV. Csáktornya, 1550. sept. 23. Zrínyi Miklós tudatja Nádasdival, hogy a generalis levelére későn való feleletének oka Ujvárbül történt gyors elutazásában rejlik. - A közte és Geszti között fölmerült egyenetlenségnek Geszti a kovásza.

LXXXVI. Csáktornya, 1550. sept. 31. Zrínyi megköszöni Nádasdinak a hireket. - Székely Lukácstól arról értesül, hogy Pozsega vidékén a nép fegyvert fogott s a gyűlés helye felé közelget. - Keserűen panaszolkodik, hogy az ellenség nyilvános szándékai közepette sem kapott a többi végbeli parancsnokok példájára utasítást a generalistól, sem a helytartótól arra, hogy visszavonuljon vagy támadjon-e?

LXXXVII. Csáktornya, 1550. oct. 18. Zrínyi Miklós arról értesíti Nádasdit, hogy Osztrosin vára megvásárlásának két igen nagy akadálya van : egyik, hogy a Szluíniak egymással fölötte perben állanak ; másik, hogy a vár, jobban mondva kastély, a vranai perjelséghez tartozik s mint ilyen elidegeníthetetlen. - A bosnya pasa hadat gyüjt, de szándéka ismeretlen.

LXXXVIII. Csáktornya, 1550. oct. 18. Zrínyi Miklós tudtára adja Nádasdinak, hogy a szultán megparancsolta Ulama pozsegai szandsáknak, hogy a jövő nyáron Zágráb ostromára menjen. Törökországban a jövő nyárra szintén hadat kiáltanak s nem fegyverszünetről, hanem Bécsnek a jövő nyáron leendő ostromáról beszél ott mindenki. - Gyalogsága egy részét a martalóczok ellen küldötte ; azért korán értesítse őt, ha hadba kell szállnia, hogy visszahívhassa őket.

LXXXIX. Rakonok, 1550. oct. 31. Zrínyi tudatja Nádasdival, hogy egy kémje elbeszélése szerint a bosnya pasa hadastól együtt átkelt a Száván s talán Magyarország ellen szándékozik. A törökök közelebbről Zrín alá ütöttek, hol nehány házat felgyujtottak s tizenhárom foglyot ejtettek. Általában semmit nem gondolnak a békével. Örömest harczolna ő is ; azért értesítést vár, valljon a béke ideje nem járt-e le?

XC. Dombró vára, 1550. nov. 19. Zrínyi az igazságukat kereső varasdiakat Nádasdi Tamás figyelmébe ajánlja.

XCI. Rakonok, 1550. nov. 26. Zrínyi megköszöni Nádasdinak a közölt híreket. Ő a végvárak pusztulásánál a török által s a népnek naponként való fogságba hurczoltatásánál egyebet nem irhat ; de azért a fegyverszünetet a felség parancsára megtartja. - Mihelyt osztrigát és sóshalat kap, azonnal küld.

XCII. Bécs, 1550. nov. 30. Fuchs Máté hadfizetőmester kéri a pozsonyi kamarát, hogy Zrínyi Miklóstól az általa felvett kétezernégyszáz magyar forintról követeljen számadást ; továbbá Nádasdi Tamásnak elismervényre ezerkétszáz forintot helyette fizessen ki.

XCIII. Augsburg, 1550. dec. 1. Ferdinánd egyességre inti Zrínyi Miklóst sógorával Frangepán Istvánnal.

XCIV. Zrínyi mentegetőzik Nádasdi előtt, hogy eddig tengeri halat nem küldhetett. A szállításban való késedelem az oka. Most küldi nehány átalag sóshalat. - A török portyázásai miatt sokat szenvednek ; emberei közűl már többen fogságba estek ; Kerecsényi László vár, Vinodol alatt mintegy ötszázan voltak, a hol szintén több foglyot ejtettek. Tanácsot kér, hogy mitévő legyen, mert ilyen fegyverszünet mellett a még meglevő keveset is elveszik.

XCV. Rakonok, 1550. dec. 12. Zrínyi a király levelére, a fegyverszünet megtartására nézve irja Ujlaki Ferencz helytartónak, hogy ő megtartja, nem úgy mint a törökök, a kik ujabban Vinodol, Iváncs, Jamnicza, Kosztajnicza, Zrín és Hrasztovicza környékét pusztították el s hurczolták a népet fogságra. Háromszáz lovasával nem képes a szélesen elterülő s bozótos végeket a bosnya, pozsegai, hlevnói és herczegovinai szandsákok ellen megvédelmezni, azért gondoskodjé

XCVI. Ozal vára, 1551, jan. 23. Zrínyi Miklós a bosnya és hlevnói pasák készülődéséről tudósítja Nádasdit. - Meghiszi, hogy Miksa király neki kegyelmes ura, de inkább bízik Nádasdiban, mint bárkiben a világon. - tudatja, hogy sógora Frangepán István egy Szithomer nevű nemesnek kastélyát lopva elfoglalta, a kinek panaszára igazságot szolgáltatott volna, ha okosabb emberrel volna dolga; mint a mivő sógora. - A nagy hó miatt tengeri sóshalhoz sehogy sem juthat.

XCVII. Ozal vára, 1551. jan. 23. Zrínyi értésére adja Nádasdinak, hogy egy Levácsból érkezett kémje a bosnya és hlevnói pasák készülődéséről hozott hírt neki, csak azt nem tudja, hogy merre szándékoztak. Törökországban a tavaszra hadat kiáltottak.

XCVIII. Vranográcz vára, 1551. jan. 31. Zrínyi Miklós Perneszit Györgyöt, Nádasdi Tamás tiszttartaját, különösen a tengerparti hegyeken levő iszonyú hóról tudósítja, úgy annyira, hogy arrafelé mozdulni se lehet.

XCIX. Vranográcz vára, 1551. febr. 8. Zrínyi örömét irja Nádasdinak a Majláthtól kapott jó hirek felett. Várja is, hogy szemtől szemben lehessen vele Sárváron a Nádasdi asztalánál. - Horvátországi váraiban pusztulásnál egyebet látni nem lehet. - A kémek költségeiről panaszosan emlékező országbírónak kijelenti, hogy az őrségek számára egy krajczárt se kapott, de azért akarva nem akarva őrködnie kell, nehogy elveszszenek.

C. Ozal vára, 1551. mart. 8. Zrínyi Miklós örömét fejezi ki Nádasdinak, hogy szerencsésen Szenicsnyákba érkezett. - Kevés tengeri és sóshalat s osztrigát küld neki és tudatja, hogy holnap reggel nála leend.

CI. Ozal vára, 1551. mart. 19. Zrínyi Miklós tudatja Nádasdival, hogy Zrín és Pedel várak alatt egy gyalog, Prekoverszki alatt pedig egy lovas török csapat portyázott és nehány foglyot ejtett. Kémje a török készülődéséről tudósítja. Egy törökké lett szolgáját várja. Konstantinápolyból, akitől reméli, hogy valami bizonyost érthet s azt vele is közölni fogja.

CII. Ozal vára, 1551. mart. 20. Zrínyi levele Nádasdinak, melyben Istent híjja bizonyságáúl, hogy utolsó leheletéig a haza javán munkálódik.

CIII. Ozal vára, 1551. mart. 28. A bán lovas és gyalog törökök, különösen pedig a martalóczok naponként való portyázásáról s foglyok ejtéséről értesíti Nádasdit. Úgy hallja, hogy Bosnyában nagy sereg gyülekezik s Horvátország, még inkább az ő bányái fölégetésére igyekeznek. Már írt a királynak is, járjon közbe ő is ő felségénél, hogy Horvátországból ne hivassék el, a hol most a várakat kell a szükségesekkel fölszerelnie.

CIV. Bécs, 1551. oct. 18. Ferdinánd arról értesülvén, hogy a horvát- és tótországi végvárakból a török őrségek nagy része kitakarodott, a beglerbég vezérlete alatt Erdély ellen menendők, megparancsolja Zrínyinek, hogy akár Székely Lukácscsal és Lenkovicscsal együtt, akár egyedül a török birtokait támadja meg, pusztítsa el s ha legetséges, az ellenséget verje meg. E czélból szorgalmasan levelezzenek egymással.

CV. Gvozdánszk, 1551 nov. 28. Zrínyi Miklós azt irja Nádasdinak, hogy annyi a török a végeken, mintha egy sem ment volna el s a bosnya, hlevnói, herczegovinai pasák egész nyáron és őszön ott forgolódtak s raboltak a mit lehetett, a kik ellen neki a csekély s fizetetlen haddal való küzdelem nem kevés gondot és fáradságot okoz.

CVI. Csákrornya, 1552. febr. 27. Zrínyi azt irja Nádasdinak, hogy Pozsonyban levő szolgájától az országgyűlés elhalasztásáról értesült, s most azon igyekezik, hogy az ujra kitüzött napon jelen lehessen. - A török most nem portyázik ; azt mondják, hogy nagyban gyülekezik ; foglyok elbeszélése szerint pedig a szultán a nyáron kimozdul Konstantinápolyból, hol egy egész évig tartó hadat hirdetnek. Kémjét várja Törökországból s a hirekről őt is értesíteni fog

CVII. Körös, 1552. apr. 19. Zrínyi Miklós kéri Terjék Tamást, Nádasdi kanizsai tiszttartaját, hogy Csurgónak Török János és Ferencz által való visszaadásakor személyesen legyen jelen s a zalavári convent emberét is hozza magával.

CVIII. Zrínyi sajnálkozik a Nádasdi betegségén s hogy e miatt a Miksa parancsára Bécsbe nem mehetett. - Köszöni az Erdődi dolgában neki küldött izenetet. - Székely Lukács, Lenkovics János és ő összegyültek Zágrábban, hogy a vár megerősítésén tanácskozzanak. Ő felsége a megerősítésre a polgároktól szedendő harminczadot rendelte, de azok kétszáz forintnál többet nem ajánltak fel. Elhatározták hárman, hogy ebben az ügyben jun. 5-én gyűlést tartanak. -

CIX. Bécs, 1552. maj. 25. Miksa megparancsolja Zrínyi Miklósnak, hogy Barthelácz Ferenczet a szolgálatában álló Geszti Jánossal, az együtt ejtett török fogoly váltságára nézve elégíttesse meg s az általa Barthelácz részére fölvett három havi zsoldot adassa oda ennek.

CX. Rakonok, 1552. jun. 8. Zrínyi panaszolkodik Nádasdinak, ennek Policsányi György nevű szolgájára, a ki tőle Kerecsényi Lászlót, Bocskai Ferenczt és Farkasics Gergelyt el akarta csábítani, s most őt vádolja. - Hir szerint a szultán személyesen megindult. - A német birodalmi zavarokról is hirek szállonganak. - A hlevnói, herczegovinai, bosnya pasák folyton készülődnek ; ő mindent elkövet az ország megvédésére.

CXI. Csáktornya, 1552. aug. 1. Zrínyi Miklós tudtára adja Nádasdinak, hogy a török a mult szombaton megszállta Verőczét s azóta szüntelen ostromolja.

CXII. Rakonok, 1552. aug. 6. Zrínyi örömét irja Nádasdinak Losonczi vitézsége s Temesvár megtartása felett. Verőcze várát önként adta fel a királyi őrség. Velikét Erdődi Péter visszafoglalta s őrséggel látta el. Gorbonok őrsége, midőn a török szándékáról értesült, fölégette a várat. Most Prodavizet ostromolja a török. Székely Lukácscsal együtt sem képesek ellenállani az ellenségnek, mert hadaik a várakba szét vannak szórva, ezért sürget.

CXIII. Rakonok, 1552. aug. 6. A bán Verőcze feladásáról értesíti Zaberdinus Boldizsárt ; innen a török Gorbonok ellen indult, melyet azonban a mieink fölégettek, azután Prodavizet szállotta meg, majd Kaproncza ellen ment. Nem lehet tudni, hogy innen Varasd vagy Körös ellen vonul-e, hogy elfoglalja ezt az országot.

CXIV. Körös, 1552. aug. 21. A bán Nádasdinak és Batthyányi Ferencznek irt levelében a keresztyénséget ért csapásban Isten büntetését látja. Az ország szivében fekvő Császma várának elvesztéséből annak elpusztulása következik. - Úgy hallja, hogy Stiria és Krajna fegyverre keltek s Stiriából mintegy négyezer ember gyült össze Pettauba. Ha ő felsége ezt a hadat segélyűl küldené, nemcsak Császmát foglalhatnák vissza, hanem az ellenséggel még meg is mérkő

CXV. Bécs, 1552. aug. 25. Ferdinánd Zrínyinak írt levelében fájlalja Császma elvesztését s visszafoglalására buzdítja. - A Dombróból elszökött gyalogok közűl ha kiket elfoghat, érdemök szerint lakoltassa ; hasonlókép e várba őrségűl küldött, de nem engedelmesdedő nemeseket Székely Lukácscsal és Erdődi Péterrel együtt hadi törvény szerint büntesse meg. - Igyekezzék Székely Lukácscsal, Lenkovicscsal különösen Velikét, Császmát és Monoszlót visszafo

CXVI. Csáktornya, 1552. sept. 13. Zrínyi török foglyok elbeszélése nyomán arról értesíti Nádasdit, hogy a török még ebben a hónapban meg fogja szállani azágrábot vagy Kosztajniczát. - Miután a zalavármegyei alispánok őt arra kérték, hogy a Dráva és Muraköz védelmére hadait küldje Kapornakhoz, ő is kéri Nádasdit, hogy ha lehetséges, maradjanak azok Tótországban ; de ha szükségesek, ő egy óráig sem fogja késleltetni őket. - A király neheztel reá, de ok

CXVII. Csáktornya, 1552. sept. 16. Zrínyi arról értesíti Nádasdit, hogy a török foglyok valamint kémei azt beszélik, hogy nagy török sereg készül Sziszek, Zágráb vagy Horvátország ellen. Ha Horvátországot megtámadja, a végvárak elvesztésétől fél, mivel azok ellátására eddig ő felsége semmit sem tett. Ismét kérj, hogy hadai maradjanak Tótországban, a hol több szükség van azokra, mint a Dráva-Muraközben.

CXVIII. Varasd, 1552. oct. 4. Zrínyi Miklós és Székely Lukács, miután már többször jelentették ő felségének s a stiriai, krajnai és karinthiai rendeknek, hogy a bosnya pasa, Ulama és Malkocsbég be akarnak rontani Tótországba, most tudtára adják a királynak, hogy a három pasa oct. 1-én megindult és 3-án már egész Vinicza váráig portyázott. Ők megharcoltak 3-án az ellenséggel, de a török tízezer emberével szemben a sereg csekély voltánál fogva eredménytelen

CXIX. Varasd, 1552. oct. 5. Zrínyi Miklós tudatja Lamberger Jakab Krajnai Helytartóval, hogy a bosnya pasa, Ulama és Malkocsbég Varasd vidékét Viniczéig elpusztították, miről értesülvén Körösről ellenök ment a megverte őket.

CXX. Csáktornya, 1552. oct. 6. A bán a zágrábi püspököt a bosnya, Ulama és Malkocsbég pasáknak valamely vár ellen szándékolt támadásáról értesíti. E hó 3-án egy sereg Varasdig portyázott, melynek egy csapatját Marosócz vára körűl megverte ; az ellenségből sokan elvesztek, sokan fogságba kerültek és számtalan keresztyén fogoly megszabadult. Ha a Pettauban összegyült stiriai nehéz lovasság segítségére jött volna, nagyobb szolgálatot tehet vala a királyna

CXXI. Rakonok, 1552. oct. 13. Zrínyi Miklós tudtára adja a királynak, hogy Császma és Verőcze elvesztése után a török portyázások nem szünetelnek s azokat részint s sűrű erdők és hegyek, részint pedig Császma közelsége miatt megakadályozni lehetetlen ; ha Császmát ujra el nem foglalják, ez az országrész menthetetlenűl elvész, mert a portyázásoktól annyira megrémült a lakosság, hogy némely kisebb falvak, csakhogy a felprédáltatástól megmeneküljenek, kés

CXXII. Zágráb, 1552. oct. 27. Zrínyi Miklósnak és társainak a király elé terjesztett véleménye Zágráb megerősítéséről.

CXXIII. Csáktornya, 1552. nov. 7. Zrínyi örömét fejezi ki Nádasdinak, hogy őt Isten az egriek vitézsége által az idegen és egymás közt torzsalkodó hadak daczára is győzelemmel koszoruzta. - Lovakat akart küldeni, de gondolta, hogy a havazás beálltával a német had eloszlik, azért szándékával felhagyott. - Panaszkodik az ő és hada fizetetlensége miatt ; ha kap is sallariumot, az csekélységénél fogva inkább gyalázatára mint segítségére van ; most, mikor az orsz

CXXIV. Csáktornya, 1552 dec. 8. A bán részvétét irja Nádasdinak felesége betegsége felett. - Ravonyt nem küldheti most hozzá, mert a bánság letétele végett ő felségéhez Gráczba küldötte. - Nádasdi Sztenicsnyáki tisztjei kocsonyás halat és osztrigát azért nem küldhetnek, mert az iszonyatos hó miatt a tengerpartról szállítani nem lehet. Ő küld egy átalag kocsonyás halat. - Batthyányi Ferencz a megujuló pestis miatt kénytelen visszafordulni, most az ő vendége

CXXV. Ujudvar, 1552. dec. 14. Zrínyi tudtára adja Nádasdinak, hogy a visszatért török foglyok állítása szerint a szultán a persával fegyverszünetet kötött. - A pestis a folytonos szél és hideg daczára sem szünik ; ha közeledni talál hozzája, ő családjával együtt Nádasdihoz menekül előle. - Allia Mályás végrendeletében reá bizta árváit és csekély vagyonát ; kéri Nádasdit, hogy Magyar Bálintot azok háborgatásától tiltsa el. - Mihelyt tengeri halat kap,

CXXVI. Grácz, 1553. febr. 22. Ferdinánd megparancsolja a pozsonyi kamarának, hogy Zrínyi Miklósnak a stájer határ mentén teljesítendő kémkedésre kiutalványozott havi negyven rhenens forintot mart. 1-jétől kezdve hiány nélkül fizesse meg.

CXXVII. Csáktornya, 1553. apr. 5. Zrínyi Miklós kéri Thurzó Ferencz kamara-elnököt, hogy a fizetetlen katonái zsoldjáért hozzá küldött Orbonai Márton deák szavainak adjon hitelt s ne késleltesse magánál sokáig.

CXXVIII. Ozal, 1553. maj. 15. A bán kéri pozsonyi kamarát hogy a katonái zsoldjáért hozzá küldött Orbonai Márton deákot sokáig ne késleltesse.

CXXIX. 1553. maj. 16. A pozsonyi kamara közli az udvari kamarával a király és Zrínyi között a katonatartást illetőleg kötött szerződésnek a fizetésre vonatkozó pontjait.

CXXX. (1553. maj. 16 - jun. 15.) Zrínyi Miklós folyamodványa a királyhoz, hogy a gráczi szerződés szerint fizessék az ő és hadai zsoldját is akkor, mikor az Ungnad Jánosét s gyalogsága kapitányai, tizedesei, trombitásai és zászlótartói kétszeres zsoldot kapjanak.

CXXXI. Ferdinánd a Zrínyi Miklós kérésére, hogy az ő gyalog-kapitányainak, tizedeseinek, zászlótartóinak, trombitásainak, dobosainak rendeljen olyan fizetést, mint az Ungnad János generalis gyalogsága tisztjeinek van, megparancsolja a pozsonyi kamarának, hogy ebben az ügyben ilyeténképpen gondoskodjék.

CXXXII. Szomszédvár, 1553. aug. 14. Székely Lukács tudatja Zrínyivel, hogy a Bradácstól érkezendő foglyot a vizslával együtt szerdán elküldi neki. - A király csak az Erdélybe menő hadaknak fizetett. - A megvert morkolábnak ismét kétezer fegyveresse és harminczkét zászlóalja landsknechtje van ; mit akar mehint kezdeni? - nem tudja. - Szomszédvár ügye ismeretlen előtte.

CXXXIII. Ozal, 1553. aug. 15. A bán tudatja Nádasdival, hogy a törökök békéről beszélnek, de azért szüntelen rabolnak. - A napokban Székely Lukácscsal Csáktornyán találkozik, s akkor őt tudósítani el nem mulasztja.

CXXXIV. Csáktornya, 1553. aug. 28. Zrínyi és Székely Lukács arról értesítik Nádasdit, hogy hallomás szerint a török Pozsegából Buda felé indult, de mi a czélja? - arról semmit se tudnak.

CXXXV. Kapornak, 1553. aug. 30. Körösi Mihály és Radócz Gyárfás a Zalavármegyére rótt subsidium és hátralékok késedelmes behajtásáról tudósítják a bánt. Még a Lőrincz napi subsidium sem folyt be, a mult évnek is alig egy harmada. A Bánffiak és Erdődi vannak hátralékban. A nemesség nem kapu szám, hanem sessio szerint rovatott meg, néhol négy, másutt hat, nyolcz, sőt több kapu számíttatván egy sessióra. A szántói és tapolczai kerületek a Zalán túl jóf

CXXXVI. 1553. sept. 5. a magyar kamarához a bán hadai négy havi zsoldjának kifizetéséről s a bán fizetéséből a Schrotten testvéreknek való tartozása levonásáról.

CXXXVII. 1553. sept. 6. Nádasdi Tamás a bánhoz Kosztajnicza és Ujvár megépítése ügyében sztenicsnyáki tisztartójányk adott utasításáról.

CXXXVIII. 1553. oct. 17. Zrínyi Miklós Nádasdihoz betegségéről s tótországi pestisről.

CXXXIX. (1553. nov. 19. előtt.) Zrínyi a maga és hadai hátralékban levő négy havi zsoldjáért folyamodik a királyhoz.

CXL. 1553. nov. 19. A király a pozsonyi kamarához a bán és hadai négy havi zsoldjának kifizetéséről.

CXLI. 1553. dec. 13. Az udvari kamara a pozsonyi kamarához a bán és hadai egy havi zsoldjának kifizetéséről.

CXLII. 1553. dec. 19. Ungnad a bánhoz, hogy ennek Sziszek megépítése ügyében Zágrábvármegyéhez intézett parancsához hasonlóan Ivanicsnak a varasdvármegyeiek által való megépítését ő is elrendelte, továbbá Murát vajda kiadatása ügyében.

CXLIII. 1553. dec. 22. Zrínyi Miklós válasza Ungnad levelére.

CXLIV. 1554. jan. 9. A bán és Székely Lukács Nádasdihoz ennek Bécsbe hivatása felől s a milanói helyzetről.

CXLV. 1554. febr. 28. Zrínyi Nádasdihoz Lukavecznek a turopolyai nemesség által való lerombolásáról.

CXLVI. 1554. febr. 28. Ugyanaz ugyanahhoz Szigetvár környékének a török által való pusztításáról s magyar részről a fegyverszünet megtartásáról.

CXLVII. 1554. apr. 19. Székely Lukács a bánhoz Nádasdi vonakodásáról a nádorság elfogadásától, Ungnad szándékáról Regede fölépítését s Zágráb letöretését illetőleg.

CXLVIII. 1554. apr. 24. Zrínyi Nádasdihoz, hogy felvilágosította Székely Lukácsot a nádorság elfogadásától való vonakodásának okáról, hogy a király és német tanácsosai terve az, hogy a hadak fenntartására szükséges jövedelmeket magok szedjék fel s ők tartsanak hadat, a minek utját kellene vágni és hogy a szultán a király követeit fogságra vetette.

CXLIX. 1554. jun. 5. Ferdinánd elfogadván a bántól Novigrádot és Kosztajniczát megvédelmezése a novigrádi kapitányságot Ricsanin Lászlónak adományozza.

CL. 1554. jun. 9. A bán Nádasdihoz Allia Mátyás hagyatéka s Ravony Mihály végrendelete ügyében.

CLI. 1554. jun. 10. Ferdinánd a pozsonyi kamarának, hogy a bán zsoldjából a Scrotten testvéreknek fizessen ezer forintot.

CLII. 1554. jun. 19. Zrinyi Miklós Batthyányi Fereczhez fiatal lóra való nyeregről, hadai fizetetlenségéről s a muraközi pestisről.

CLIII. 1554. jul. 12. A bán Nádasdihoz a közte s Ternóczi András és Széplegény Gáspár közti ügyről s hogy Kosztajnicza és Novi gondját Erdődi Péter magára vette.

CLIV. 1554. jul. 16. A bán Miksához a bosnya pasával Szent-Györgynél vivandó párbaja ügyében.

CLV. 1554. jul. 23. A bán és Székely Lukács Nádasdihoz a Dersfi Farkas halálával elárvult szigetvári kapitányságnak Kerecsényi Lászlóra leendő ruházása ügyében.

CLVI. 1554. jul. 23. A bán Ricsanin Lászlót a király kegyeibe ajánlja.

CLVII. 1554. (jul. - aug.) Mehemet bosnya pasa Ungnadhoz a bánnal vivandó párbaja ügyében.

CLVIII. 1554. (aug. 4. előtt.) Ugyanaz ugyanahhoz egyanazon ügyben.

CLIX. 1554. aug. 5. Zrínyi Miklós Nádasdihoz és Batthyányi Ferenczhez ugyanazon ügyben.

CLX. (1554. aug. 9. előtt.) Mehemet aga Keglevics Péternek a bán és Megemet pasa párbaja ügyében.

CLXI. 1554. aug. 9. Ferdinánd Ungnadhoz ugyanazon ügyben.

CLXII. 1554. aug. 13. A bán Nádasdihoz, hogy a királyhoz fontos ügyben küldött szolgája szavainak adjon hitelt.

CLXIII. 1554. aug. 19. Zrínyi Nádasdihoz a bosnya pasával vivandó párbajra indulásáról s hogy Keglevics Busin várát erősíti és élelmi szerekkel látja el.

CLXIV. 1554. aug. 30. Zrínyi Miklós Nádasdit a párbaj megtörténtéről értesíti.

CLXV. 1554. sept. 3. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy Ungnad Zágrábba ment a végek oltalmazására s ugyane czélból őt Rakonok felé Portyázásra kérte.

CLXVI. 1554. sept. 4. A bán Ravonnai Ferencz ügyét a Nádasdi fegyelmébe ajánlja.

CLXVII. 1554. sept. 8. Ferdinánd a pozsonyi kamarához a bán zsoldjából hatszáz forintnak Esterer András számára leendő levonásáról.

CLXVIII. 1554. sept. 20. A bán Nádasdihoz, hogy számára egy zakarat és egy kék lovat küldött Kanizsára s hogy a bosnya pasa hada eloszlott.

CLXIX. 1554. sept. 27. Ugyanaz ugyanahhoz a győri püspökkel eligazítandó dolgai ügyében.

CLXX. 1554. nov. 15. A bán a toposzkai apátság ügyét Keglevics ellen a nádor figyelmébe ajánlja.

CLXXI. 1554. nov. 21. Zrínyi Nádasdihoz a néhai Ravony Mihály csallóközi és pozsonyi háza ügyében.

CLXXII. 1554. nov. 24. Ugyanaz ugyanahhoz a bánság szándékolt letevéséről s Keglevicscsel való torzsalkodásáról.

CLXXIII. 1554. decz. 22. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy Allia Mátyás szogái készek Korotna és Csákány átadására.

CLXXIV. 1554. decz. 28. Ugyanaz ugyanahhoz a fegyverszünet megtartásáról, hadai fizetetlenségéről s a török rablásairól.

CLXXV. 1555. jan. 4. A bán Nádasdihoz Korona és Csákány átvételéről, a fegyverszünet megtartásáról, a töröknek Szigetvár környékén való kalandozásairól, e vár őrségének megerősítéséről és Somogyvár lerontásáról.

CLXXVI. 1555. jan. 9. Ugyanaz a sztenicsnyáki tiszttartónak szóló levelet nem tudván kézbesíteni, visszaküldi a nádornak

CLXXVII. 1555. jan. 19. A bán Nádasdihoz Korotna és Csákány elfoglalásáról Allia árvája számára s hogy Allia egyéb javait is Szarka Pál és Gróf Bernát adják vissza, Ricsicza és Kobilics határának megigazításáról, a Guzics István által Sztenicsnyákból és Ozalból elvitt javak visszaadásáról.

CLXXVIII. 1555. jan. 19. Ugyanaz Terjék Tamásnak Korotna és Csákány ügyében.

CLXXIX. 1555. jan. 23. Ugyanaz a nádorhoz, hogy Gerdák István szavainak adjon hitelt.

CLXXX. 1555. febr. 10. A bán Zicsi Istvánhoz és Terjék Tamáshoz a Pozsegáról s egyebünnen Pécsre gyült török szándékáról.

CLXXXI. 1555. febr. 13. Ugyanaz közbenjárásra kéri a nádort, hogy katonái zsoldja fejében a király a nedeliczei harminczadot egy évre adja neki.

CLXXXII. 1555. febr. 19. Ugyanaz ugyanahhoz az Allia- féle javaknak Szarka Pállal és Gróf Bernáttal való visszaadatásáról s a török portyázásairól Krupa és Pedel alatt.

CLXXXIII. 1555. mart. 4. Ugyanaz ugyanahhoz ismétli a most elmondottakat, továbbá Erdődi Péter kudarczáról Kővár alatt s a korotnaiaknak a töröktől való félelméről.

CLXXXIV. 1555. mart. 12. Ugyanaz ugyanahhoz az Alapi, Geszti és Bradács portyázásáról Pekrecz alá s toposzkai apát által a nemességen elkövetett hatamaskodásáról.

CLXXXV. 1555. mart. 14. Ugyanaz ugyanahhoz Szarka Pál kielégítéséről, Pápa megerősítéséről, a korotnai őrség egy részének elvételéről, a Kanizsát, Csurgót, Pettaut fenyegető veszélyről, ha a török Somogyvárt fölépíti.

CLXXXVI. 1555. mart. 22. A bán Nádasdihoz a bosnya pasa és a szomszéd szandsákok portyázó szándékáról.

CLXXXVII. 1555. mart. 26. Ugyanaz ugyahahhoz a korotnaiak által a fizető mesterek mellé adandó kiséretről s az Allia Mátyás által szolgálatuk idejére Kalauz Mártonnak és Pálfi Ambrusnak adott birtokokról.

CLXXXVIII. 1555. mart. 30. A király a bánhoz, hogy Lamberg Jakab és Salamanca Ferencz szavainak adjon hitelt.

CLXXXIX. 1555. apr. 8. Zrínyi Miklós a pozsonyi kamarához az Allia Mátyás pénzéből ő felségének adandó kölcsönről.

CXC. 1555. maj. 1. Ugyanaz a nádorhoz a korotnai őrség fizetetlenségéről.

CXCI. 1555. jun. 21. Ugyanaz ugyanahhoz a köleskenyérről s a török támadó szándékáról.

CXCII. 1555. jun. 21. Zrínyi pártfogást kér Zaberdinus Boldizsártól Spanics János számára.

CXCIII. 1555. jun.15. Verancsics és Zay a bánhoz Guzics Andrásnak egy Elesz nevű török fogolylyal való kicserélése ügyében.

CXCIV. 1555. jun.16. Zrínyi a nádorhoz, hogy Szluíni jobbágyait a végvárak körüli munka alól nem mentheti fel, Ozalhoz tartozó jobbágyait ő is Sziszekhez küldi, továbbá a török hajóhad és lovasság szándékáról Dalmatiában.

CXCV. 1555. jun.16. Zrínyi Miklós Terjék Tamáshoz intézett levelében elégtételt ígér a nádornak, csurgói tisztjeinek ellene és Angelin kereskedő ellen elkövetett hatalmaskodásáért.

CXCVI. 1555. jul. 22. Miksa Thurzó Ferencz kamara-elnökhöz a tótországi rovók által behajtott pénz kifezetéséről a bánnak.

CXCVII. 1555. aug. 7. A bán a nádorhoz, hogy a töröknek való hirhordáson kapottak megbüntetését a korotnaiaknak megparancsolta, továbbá leányának, Ilonának Országh Kristóffal leendő házasságáról.

CXCVIII. 1555. sept. 1. A király Zrínyihez Guzics Andrásnak a török fogságból való kiszabadítása ügyében.

CXCIX 1555. sept. 2. Zrínyi Nádasdihoz a törökkel folyó béketárgyalások meghiusulásából várható vigasztalan kilátásokról, leányának Országh Kristóffal való eljegyzéséről, a török gyülekezéséről Ternava körűl s a Rinya átvágóira mért büntetésről.

CC. 1555. sept. 8. A bán Zicsi Istvánhoz a budai pasának Kapos és Korotna elleni szándékáról s a bosnya pasa Velikéhez érkezéséről.

CCI. 1555. sept. 11. Zrínyi Nádasdihoz a korotnaiak megsegítéséről s a bosnya pasa ismeretlen szándékáról.

CCII. 1555. sept. 12. Horváth György és társa a bánhoz Kaposvár ostromáról a török által s a korotnaiak megsegítéséről.

CCIII. 1555. sept. 24. A bán és Wildenstein Miksához táborba szállásukról a bosnya pasa ellen s Kaposvár és Korotna elfoglalásáról a török által.

CCIV. 1555. oct. 3. Zrínyi a nádorhoz, hogy Wildensteintól hasztalan kért segítséget, mikor a bosnya pasa Császmára támadott.

CCV. 1555. oct. 5. Ugyanaz a nádorhoz és Pallavicinihez a Babocsa elfoglalása után Szigetvár ellen igyekező török szándékának meghiusításáról.

CCVI. 1555. oct. 8. A bán a nádorhoz a Babocsából Kanizsa felé poryázó török megverésének lehetőségéről, Nádasdi fia születéséről s Szigetvár állítólagos fölégetéséről.

CCVII. 1555. oct. 8. Ugyanaz kéri a nádort, hogy a hozzá küldött Kerecsényi Mihály szavainak adjon hitelt.

CCVIII. 1555. oct.10. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy a budai pasa Szigetvár ostromával felhagyott.

CCIX. 1555. oct. 11. Paksi János küldi Zrínyinek a számára Konstantinápolyból érkezett levelet.

CCX. 1555. oct. 15. A bán Nádasdihoz két pakráczi aga Verbócznál történt megveretéséről s bosnya pasa Sziszeket ostromló szándékáról.

CCXI. 1555. oct. 20. Ugyanaz ugyanahhoz a pestisről, a bosnya pasa támadó szándékáról s Gróf Bernátnak az Allia árvájával való rossz bánásmódjáról.

CCXII. 1555. oct. 29. Hoffmann János udvari tanácsos a bánhoz Knin (!) vármegye főispánságáról.

CCXIII. 1555. nov. 3. Zrínyi Miklós a nádorhoz a bánság letételéről.

CCXIV. 1555. nov. 11. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy hadai zsoldjáért ő felségéhez küldött szolgái előterjesztését hallgassa meg.

CCXV. 1555. nov. 17. Ugyanaz ugyanahhoz Vizvár, Berzencze és Csurgó várának őrséggel való ellátásáról s hogy hátralékban levő zsoldjának kifizetése ügyében emeljen szót a királynál.

CCXVI. 1555. nov. 20. Ugyanaz ugyanahhoz Szele Jakab zalavármegyei rovó panaszáról, mintha ő az adót megfizetni vonakodnék.

CCXVII. 1555. dec. 17. A király a bánt Babocsa tartozékainak elfoglalásától eltiltja.

CCXVIII. 1556. febr. 16. Bogdanith György Zrínyihez Korotna tartozékainak, továbbá Hidvégnek, Nyéknek és Horhinak Magyar Bálint által történt elfoglalásáról.

CCXIX. 1556. febr. 17. Ballya Bálint Zrínyihez ugyanezen ügyben.

CCXX. 1556. mart. 11. Ballya és Gerdák István Zrínyihez Magyar Bálintnak a korotnai jobbágyokon és Kadarkuton elkövetett hatalmaskodásairól.

CCXXI. 1556. apr. 24. A bán a nádorhoz a bosnya pasa készülődéséről, hadai fizetetlenségéről s Verbócz tartozékainak elpusztításáról.

CCXXII. 1556. apr. 22. Ugyanaz ugyanahhoz ugyanezen ügyekben.

CCXXIII. 1556. maj. 15. Ugyanaz ugyanahhoz a töröknek a Kupa mellett elkövetett pusztításáról, a győriek, komáromiak, egriek és Balassa győzelméről, a töröknek Szigetvár elleni szándékáról, a stáfer, karantán és krajnai rendeknek Fonyód és Szenyer őrsége s az ő hadai elosztása ügyében hozott határozatáról.

CCXXIV. 1556. maj. 15. A bán Permeszi Andráshoz a muraközi és Csurgóhoz tartozó birtokaira rótt adó megfizetésének elhalasztásáról.

CCXXV. 1556. maj. 19. A bán a nádorhoz a Ciliben tartott gyűlés eredményéről, a Szigetbe Kantarics és Wildenstein által küldendő gyalogok felől, adaja megfizetésének elhalasztásáról s maga és hada hátralékban levő zsoldjáról.

CCXXVI. 1556. maj. 22. Ugyanaz ugyanahhoz a Csurgón és Berzenczén levő hadnak Komárra való áthelyezéséről s fizrtetlensége miatt a bánságról való lemondásáról.

CCXXVII. 1556. maj. 22. Ugyanaz ugyanahhoz a csurgói és kanizsai tiszttartók hazudozásáról, a török az ő birtokaira menekült jobbágyokról.

CCXXVIII. 1556. maj. 25. Ugyanaz ugyanahhoz a török támadó szándékáról s fizetetlen hadainak a király parancsa szerint való elosztásáról.

CCXXIX. 1556. maj. 26. Zrínyi Miklós Horváth Márkhoz Szigetvár megsegítéséről s hogy a török a várat ostromolni nem fogja.

CCXXX. 1556. maj. 29.Ugyanaz ugyanahhoz ugyanazon ügyben.

CCXXXI. 1556. maj. 29. A bán Nádasdihoz fizetetlen hadainak elszéledése miatti félelméről s a szultánnak Szigetvár, Berzencze, Csurgó és Kanizsa elfoglalására adott parancsáról, Kákonya megerősítéséről, illetőleg lerombolásáról.

CCXXXII. 1556. maj. 30. Zrínyi Horváth Márknak Szigetvár megsegíttetéséről.

CCXXXIII. (1556. maj. vége.) Zrínyi Nádasdihoz, hogy a török Berzencze, Csurgó és Kanizsa ostromára készül.

CCXXXIV. (1556. maj. vége.) Ugyanaz ugyanahhoz a csurgóiak félelméről.

CCXXXV. 1556. jun. 3. Wildenstein György a bánhoz katonái engedetlenségéről s a Dráva-Mura között hadszedésre a bán által adandó engedélyről.

CCXXXVI. 1556. jun. 3. Ugyanaz ugyanahhoz ez utóbbi ügyben.

CCXXXVII. 1556. jun. 9. Horváth Márk Magyar Bálinthoz a pécsi és szentlőrinczi törököknek Szigetvár körüli portyázásáról.

CCXXXVIII. 1556. jun. 17. Ugyanaz ugyanahhoz Szigetvárnak jun. 11-én kezdődött s azóta szakadatlan ostromáról.

CCXXXIX. 1556. jun. 18. Zrínyi Székely Lukácshoz a nádornak Szigetvár fölmentése ügyében teljhataommal való felruháztatásáról.

CCXL. 1556. jun. 20. Székely Lukács Zrínyihez a királynak általa adandó huszezer forint kölcsönről.

CCXLI. 1556. jun. 24. Zrínyi a nádornak szóló levél véletlen felbontása miatt mentegetőzik.

CCXLII. 1556. jun. 24. Tudósítás a bánhoz Szigetvár ostromáról.

CCXLIII. 1556. jun. 25. A bán a nádorhoz Szigetvár fölmentéséről, a Perlakra küldendő nehéz lovasságról s az élelmiszerek szállításáról.

CCXLIV. 1556. jun. 25. Desewfi János a bánhoz a Székely Lukács által adandó kölcsönről.

CCXLV. 1556. jun. 28. A bán és Lenkovics megindulásukról értesítik a nádort.

CCXLVI. 1556. jul. 6. A bán Nádasdihoz Lenkovics s a többi német urak megindulásáról, a bosnya pasának Kaproncza és Szentgyörgy felé nyomulásáról s hogy Malkocsbég Gradiskán, a herczegovinai pedig Drevenikben van.

CCXLVII. 1556. jul. 6. Zábrági Kristóf Zrínyihez Szigetvár ostromáról.

CCXLVIII. 1556. jul. 7. A bán a nádorhoz a táborba küldendő élelmi szerekről s az ágyukkal való megindulásáról.

CCXLIX. 1556. jul. 8. Ugyanaz ugyanahhoz a légrádi révhez érkezéséről s Szigetvár ostromáról.

CCL. 1556. jul. 10. Ugyanaz ugyanahhoz a pórnépnek szekerekkel és élelmi szerekkel való fölszedéséről, a könnyű lovasságról s az ágyuk vontatásáról.

CCLI. 1556. jul. 10. Horváth Márk Terjék Tamáshoz Szigetvár ostromáról.

CCLII. 1556. jul. 21. Ugyanaz ugyanahhoz az ostrom megszüntéről.

CCLIII. 1556. (jul. 25 körűl.) Ali pasa rosz néven veszi Zrínyitől hadi készületeit s hogy Memi odabasát fogságra vetette.

CCLIV. 1556. (jul. 25 körűl.) Kerhát aga Ali passa szeretetéről tudósítja Zrínyit.

CCLV. 1556. jul. 25. A bán és Tahi a nádorhoz a töröknek a Rinyán túlra költözéséről, a pasának Szigetvár ellen tervelt ujabb támadásáról, a várba küldendő hajdukról.

CCLVI. 1556. jul. 27. Zrínyi Miklósné a férje iránt táplált s most ujolag megmutatott barátságát és szeretetét megköszöni a nádornak.

CCLVII. 1556. jul. 29. A bán Nádasdihoz az Olasz Péter pettaui polgárnak adandó engedélyről, hogy egy gulyát Berzenczén keresztűl Olaszországba hajtathasson.

CCLVIII. 1556. jul. 30. A bán és Tahi Ferencz a nádort Pető János ügyében közbenjárásra kérik a királynál.

CCLIX. 1556. aug. 1. Zrínyi a nádorhoz hadainak Légrádon és Csurgón elhelyezéséről s a Lenkovics kapitánysága alatti hadból bizonyos számú gyalogságnak az ő váraiba küldéséről.

CCLX. 1556. aug. 1. Ugyanaz ugyanahhoz a királyhoz való meneteléről.

CCLXI. 1556. aug. 14. Drskovics György üdvözlete Horváth Márkhoz Szigetvár megvédelmezéseért.

CCLXII. 1556. aug. 18. A bán a nádorhoz a Ferdinánd főherczeg hadbaszállásáról, az ez évi hadjárat minden dicsőségét magoknak vindicáló német urak megszégyenítéséről.

CCLXIII. 1556. aug. 20. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy Lenkovicsnak a bosnya pasa és MaIkocsbég ellen hada fizetetlensége miatt nem adhatott segítséget.

CCLXIV. 1556. aug. 21. Ugyanaz ugyanahhoz a stájerországi had egy részének egyesüléséről Lenkovicscsal a Zágráb vagy Varasd ostromára készülő bosnya pasa és Malkocs bég ellen, igyekezetéről, hogy a horvátokat a főherczeg alatt hadbaszállásra bírja, a bánságról való lemondásáról.

CCLXV. 1556. aug. 22. Zrínyi ugyanahhoz, hogy egy jobbágyának Babocsa alatt az ágyugolyók szállításakor elvesztett két lovát adassa vissza.

CCLXVI. 1556. aug. 25. Ugyanaz ugyanahhoz a töröknek a turopolyai grófságban elkövetett pusztításairól s Gradacznak a császmai őrség által történt fölégetéséről.

CCLXVII. 1556. aug. 28. Ferdinánd Zrínyihez az ő és katonái zsoldjáról s Keglevics Mátyásnak ellene való mesterkedéseiről.

CCLXVIII. 1556. sept. 2. Dersfi István Nádasdihoz és Zrínyihez Tarkő, Újvár, Pálócz és Nagy-Ida elfoglalásáról a király seregei által, Huszt ostromáról s hogy Bárhori György és Varkócs Tamás Kászon pasával Váradon vannak.

CCLXIX. 1556. sept. 7. Zrínyi a nádorhoz fizetetlenségéről, Keglevics Mátyással való egyenetlenségéről s hogy Amhát bég Babocsát erősítteti.

CCLXX. 1556. sept. 9. Ugyanaz a nádorhoz, hogy az életére leselkedő Keglevics Mátyás miatt a főherczeg vezérlete alatt nem szállhat táborba.

CCLXXI. 1556. sept. 12. Ugyanaz ugyanahhoz hadai fizetetlenségéről s hogy a főherczeg Keglevics Mátyást Pápára küldötte.

CCLXXII. 1556. sept. 17. Tűgyártó Bálint Zrínyihez és Tahi Ferenczhez a Dervis bég által Kálmáncsehben elkövetett rablásról, Babocsa fölgyujtásáról s a törökök Siklósra való gyülekezéséről.

CCLXXIII. 1556. sept. 23. Zrínyi, Szerotíni és Tahi Ferdinánd főherczeget előnyomulásra buzdítják a jövetele hirére megrémült s Kaposvárat és Szentmártont üresen hagyott török ellen.

CCLXXIV. 1556. oct. 10. A Csurgó körűl s a Muraközben a keresztyén had által megkárosított Zrínyi csatári birtokát a nádor oltalmába ajánlja.

CCLXXV. 1556. oct. 14. Zrínyi Lenkovicshoz a fizetetlen hadai által okozott károk megtérítéséről, Ali pasa táborba szállásáról s hogy a bosnya pasa hidat veret Babocsánál a Dráván, a szigetiek pedig a beglerbég hadából sok foglyot ejtettek.

CCLXXVI. 1556. oct. 15. Ugyanaz a nádorhoz Palaticz Jánosnak Csányi Ákos által fogságba hurczolt szentmiklósi jobbágyai szabadon eresztése ügyében.

CCLXXVII. 1556. oct. 17. Gorvás Simon és Budacsith János Zrínyihez és Tahihoz Geresgálnak és Selyének a keresztyének által történt felégetésén megrettent törökök meneküléséről a várakból.

CCLXXVIII. 1556. oct. 23. A király Zrínyit a végvárak védelme ügyében tanácskozásra hivja, egyuttal megparancsolván neki, hogy Szigetvárt Nádasdival és Tahival a szükséges élelmi szerekkel addig is lássa el.

CCLXXIX. 1556. oct. 26. A nádor Zrínyihez Szigetvárnak a szükségesekkel való ellátása ügyében s a német hadak garázdálkodásáról.

CCLXXX. 1556. oct. 27. Zrínyi a nádorhoz a Szigetvár ellátására szükséges élelmi szereknek Kanizsán, Csurgón vagy Berczenczén leendő összegyűjtéséről.

CCLXXXI. 1556. oct. 27. Zrínyi a nádorhoz ugyanazon ügyben s hogy a király őt tanácskozásra hivta.

CCLXXXII. 1556. oct. 31. Zrínyi Csányi Áloshoz és Sennyei Ferenczhez a Szigetvárra szállítandó élelmi szerek ügyében.

CCLXXXIII. 1556. nov. 3. Ugyanaz ugyanazokhoz ugyanazon ügyben.

CCLXXXIV. 1556. nov. 4. Ugyanaz ugyanazokhoz ugyanazon ügyben.

CCLXXXV. 1556. dec. 27. Zrínyi a nádorhoz a töröknek a Muraköz ellen tervelt támadásáról, egy városnak az angol király által a francziiáktól történt elfoglalásáról, bánsága letételéről s annak Erdődi Péter által való fölvételéről.

CCLXXXVI. 1556. dec. 30. A zala- és somogyvármegyei rovók a magyar kamarához Zrínyi adóhátralékáról.

CCLXXXVII. (1557 táján.) Ferdinánd Zrínyi Miklóshoz a tótországi subsidium kirovására és behajtására kiküldött Gregoriánczi Ambrus támogatásáról.

CCLXXXVIII. 1557 jan. 7. Zrínyi Miklós Szele Jakabhoz a pécsi török rablásra indulásáról.

CCLXXXIX. 1557 jan. 13. A nádor Zrínyihez, hogy szolgái Csáktornyához Tartozó birtokain az adókirovást ne akakályozzák meg.

CCXC. 1557. jan. 18. Zrínyi a jobbágyain hatalmaskodó Szalai Kelemen ellen panaszt emel a nádornál.

CCXCI. 1557. jan. 22. Desewfi János Péterváradi Balás váczi püspök és kamarai tanácsoshoz a Zrínyi Miklós fizetése ügyében.

CCXCII. 1557. febr. 11. Ferdinánd a magyar kamarához a Zrínyi és hadai hátralékban levő zsoldjának a szempczi harminczadból leendő kifizetéséről.

CCXCIII. (1557. febr. 22- 1558. mart. 29. ) Zrínyi Nádasdihoz a Farkasics Gergely szigetvári kapitány és Ujlaki Sebestyén közti egyenetlenségről.

CCXCIV. 1557. mart. 9. Ugyanaz ugyanahhoz birtokai adajának Monyorókerek megszerzésére fordításáról, a király által neki felajánlt felvidéki kapitányságról, a birodalmi segélybe vetett remény hiábavalóságáról s hogy még nem neveztetett ki tárnokmesterré.

CCXCV. 1557. mart. 12. A nádor Zrínyihez a felvidéki főkapitányságról.

CCXCVI. 1557. mart. 14. Zrínyi a nádorhoz ugyanazon ügyben s hogy a szultán hajlandósága a békére nagy örömet okozott Németországon.

CCXCVII. 1557. mart. 22. Zrínyi a nádorhoz a küldött hirekről.

CCXCVIII. 1557. mart. 23. Ugyanaz ugyanahhoz Komornyik Ferencz maróti birtokának a Nádasdi szolgái által történt elpusztításáról.

CCXCIX. 1557. apr. 3. Ugyanaz ugyanahhoz Csurgónak a Szigetvárba szállítandó élelmiszerek raktáráúl való kijelöltetéséről.

CCC. 1557. apr. 9. Ugyanaz ugyanahhoz a fennebbi ügyben Szigetvárra indulásáról.

CCCI. 1557. apr. 11. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy a király által küldött pénzzel s két kanizsai taraczkkal Szigetvárra érkezett.

CCCII. 1557. apr. 23. Zrínyi Batthyányi Ferenczhez a katonái által ez utóbbi jobbágyainak okozott károk megvizsgálásáról, a Szigetvár helyreállítására szükséges kétszáz cseh munkás oda küldéséről s két török csatának hadai által Krupa és Lesznicza körűl történt megveretéséről.

CCCIII. 1557. jun. 29. Ugyanaz Szele Jakabhoz a Kaposnál és Pécsnél gyülekező török miatt a Szigetvárba szánt hadi szerek szállításának elhalasztásáról.

CCCIV. 1557. aug. Ugyanez a nádorhoz a muraközi birtokaira rótt adó hátralékban maradásának okáról, a bosnya pasának Hrasztovicza és Zizia elleni szándékáról s Kászon pasának Budára készüléséről.

CCCV. 1557. aug. 1. Ugyanaz Lenkovicshoz Kászon pasa Budára meneteléről s Ali pasának Malkocs és Perhát béggel Banjalukához érkezéséről.

CCCVI. 1557. aug. 9. Ugyanaz muraközi birtokai adajában Csányi Ákosnak hatszáz forintot küld s értesíti, hogy a hátralék s a csurgói vár tartozékaira rótt adó ügyében a nádorral fog tanácskozni.

CCCVII. 1557. aug. 30. Ugyanaz a nádorhoz Ali pasa megbetegedéséről s Kászon pasa hadgyüjtéséről.

CCCVIII. 1557. aug. 31.Ugyanaz a szredistyei birtokot zabardi Horváth Jánostól visszakéri.

CCCIX. 1557. sept. 14. Ugyanaz a nádorhoz látogatóba meneteléséről Pápára.

CCCX. 1557. sept. 15. Ugyanaz ugyanahhoz a Nádasdi Győrbe menetelét meggátló időt Isten ostorának mondja.

CCCXI. 1557. oct. 8. Mocenigo Lénárt velenczei követ a dogehoz Zrínyi szándékáról, hogy a Horvátország határára érkezett négy török szandsák ellen a végbeliek segélyére menjen.

CCCXII. 1557. oct. 26. Zrínyi a nádorhoz a Csatár tartozékaira rótt adó ügyében.

CCCXIII. 1557. nov. 10. Ugyanaz ugyanannak a csatári tized elengedését megköszöni s a királytól szenvedett megaláztatása miatt panaszolkodik.

CCCXIV. 1557. dec. 30. Ugyanaz ugyanahhoz a hadi szereknek Szigetvárba szállíttatása végett Csurgóra érkezéséről s a Koppánynál, Kaposnál és Berzenczénél gyülekező töröknek a szállítmány elleni szándékáról.

CCCXV. 1558. febr. 1. Ugyanaz ugyanahhoz a töröknek Szigetvár alá történt portyázásáról, minek megtorlására Farkasics fölégettette Berzőczét, a muraközi birtokaira rótt adóról s a Szigetvárba szükséges élelmi és hadi szerek beszállíttatásáról.

CCCXVI. 1558. mart. 5. Ugyanahhoz meg nem nevezett birtokra vonatkozó adomány- és iktató levél kiállíttatásáról.

CCCXVII. 1558. mart. 17. Ugyanaz ugyanahhoz Babocsa megerősítéséről s a bosnyai és pozsegai törknek, meg a budai pasának e vár elleni szándékáról, megaláztatásáról Miksa által.

CCCXVIII. 1558. mart. 22. Ugyanaz ugyanahhoz megaláztatásáról, a Magyar Bálint által Bonyában elkövetett hatalmaskodásról, az adomány- és iktató levél kiállíttatásáról s a Pécsen gyülekező török Babocsa elleni tervéről.

CCCXIX. 1558. mart. 29. Palaticz János Zrínyihez Farkasics haláláról s ezután a tárnoki ház ajtajának lepecsételéséről, a töröknek Szigetvár körül való portyázásáról.

CCCXX. 1558. apr. 14. Zrínyi Miklós a nádorhoz katonáinak Szigetvárból való kiutasíttatásáról, Farkasics javainak zár alá vételéről.

CCCXXI. 1558. maj. 9. Zrínyi és Lenkovics a nádorhoz Babocsa megerősítéséről.

CCCXXII. 1558. maj. 20. Zrínyi a nádorhoz Tatának a török által történt elfoglalásáról, a király betegségéről.

CCCXXIII. 1558. maj. 22. Ugyanaz ugyanahhoz a király betegsége miatt a tanácskozás szüneteltetéséről.

CCCXXIV. 1558. maj. 23. Zrínyi, Erdődi Péter, Batthyányi és Tahi Ferencz saját érdekében a nádort magukhoz hivják.

CCCXXV. 1558. maj. 26. A király a magyar kamarához a Szigetvár számára szolgáltatott élelmi szereket Zrínyinek fizetendő ezer forintról.

CCCXXVI. 1558. jul. 28. Zrínyi lovakat küld Miksának.

CCCXXVII. 1558. sept. 5. Zrínyi a nádorhoz birtokaik határjárásáról, a bán és Lenkovics által három horvátországi vár lerombolásáról s Zrín és Prekoverszki elfoglalásáról, s ennek következtében a török rablásairól.

CCCXXVIII. 1558. sept. 9. Zrínyi tiltakozása Batthyányi Ferencz előtt a Batthyányi Kristófról terjesztett hamis hireket illetőleg, a bán és Lenkovics hadai eloszlásáról.

CCCXXIX. 1558. sept. 12. A király a magyar kamarához Zrínyi tárnokmesteri fizetéséről.

CCCXXX. 1558. oct. 5. Kapitánfi István Zrínyihez a török portyázásairól.

CCCXXXI. 1559. jan. 27. Szele Jakab Csányi Ákoshoz a csurgói tisztek által Kanizsa környéken elkövetett hatalmaskodásról s Kanizsa vára építéséről.

CCCXXXII. 1559. mart. 30. Zrínyi a nádorhoz a szultánnak saját fiával való egyenetlenségéről, végvárai fölégetéséről, ha a király a szükségesekről nem gondoskodik.

CCCXXXIII. 1559. apr. 12. Ugyanaz ugyanahhoz a török ágyuk és mozsarak átvontatásáról a Dráva hidján.

CCCXXXIV. 1559. apr. 17. Ugyanaz ugyanahhoz a gvozdánszkiak meghódolásáról a töröknek, Lenkovics Jánosnak az ő jobbágyai felett való jogtalan bíráskodásáról.

CCCXXXV. 1559. apr. 17. Zrínyi Miklós Csányi Ákoshoz a nádor embere elfogatásának körülményeiről, az igaliaknak Tahi Ferenczczel és Orosztoni Péterrel való ügyéről.

CCCXXXVI. 1559. maj. 3. Zrínyi a nádorhoz a Frangepán Miklós és Grubar közti becsületbeli ügyről.

CCCXXXVII. 1559. jun. 2. Ferdinánd Zrínyihez a velenczeieknek a zengi s más tengerparti uszkokok elleni panaszáról s ennek következtében két buccari főuszkok bilencsre veretéséről.

CCCXXXVIII. 1559. jun. 19. Ferdinánd Zrínyihez, hogy a Velencze alattvalóit háborgató uszkokok miatt őt vonja felelősségre.

CCCXXXIX. 1559. jun. 26. Zrínyi Miksához hátralékban levő zsoldjáról, Horváth Márkkal való egyenetlenségről s a szentlőrinczi vámnak Szigetváron leendő szedethetéséről.

CCCXL. 1559. aug.10. Horváth Márk Miksa királyhoz Zrínyinek felakasztatással és szemkitolatással való fenyegetéséről.

CCCXLI. 1559. aug.10. Horváth Márk visszautasítja Zrínyinek felakasztatással és szemkitolatással való fenyegetődzését.

CCCXLII. (1559. sept. ) Tudósítás Szigetvár leendő ostromáról.

CCCXLIII. 1559. oct. 23. Mehemet pécsi pasa Zrínyihez, hogy Horváth Márk a fegyverszünetet nem tartja meg, sőt avval a Zrínyi szolgáit vádolja.

CCCXLIV. 1559. nov. 1. Zrínyi a nádorhoz a Frangepán és Grubar közti ügynek békés elintézéséről, vagy annak leánya menyegzeje miatt való elhalasztásáról.

CCCXLV. 1559. nov. 10. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy a Frangepán és Grubar közti ügyben nem jelenhetik meg, minthogy az alsó részeken való pusztítás miatt Horváth Márk által följelentett katonáit Szigetvárra kell küldenie.

CCCXLVI. 1559. nov. 27. Zrínyi Nádasdi Tamást családjával leányának, Ilonának Ország Kristóffal leendő menyegzejére meghivja.

CCCXLVII. 1559. dec. 6. Horváth Márk Ferdinándnak írt levelében Zrínyi és a pécsi bég vádaskodásait visszautasítja.

CCCXLVIII 1559. dec. 6. Horváth Márk Csányi Ákoshoz Zrínyi Miklóssal való egyenetlenségéről.

CCCXLIX. 1560. jan. 13. Zrínyi Miklós Kerecsényi Mihályhoz az ő családjában már megtartott s a nádoréban ezután tartandó menyegzőről.

CCCL. 1560. mart. 15. Zrínyi a nádorhoz horvátországi végvárainak a király karantán rendek által kimondott föntartásáról.

CCCLI. 1560. mart. 27. Ugyanaz ugyanahhoz, hogy Medvei Benedeket Ivánczi Péternek halállal való fenyegetéseért megfeddette.

CCCLII. 1560. apr. 2. Ugyanaz ugyanahhoz gúnyosan a király hadbaszállásáról, Horvátországban két török csata megveretéséről s János Zsigmond követeinek még az udvarnál való késedelmezéséről.

CCCLIII. 1560. apr. 6. Ugyanaz ugyanahhoz a Szluíni megaláztatásáról, Novigrád erősítéséről Malkocs bég által s a Lukavecz fölött folyt perről.

CCCLIV. 1560. apr. 17. Ugyanaz ugyanahhoz a horvátországi végvárainak kezéhez való vételéről, Batthyányival való egyenetlenségéről.

CCCLV. 1560. jun. 2. Ugyanaz ugyanahhoz a Horvátországnak a török által szakadatlanúl folyó pusztításáról s e miatt végvárai gondjának magára vállalásáról, Monyorókereknek a bán által szándékolt visszavételéről, a szultán kibéküléséről fiával s az ebből Horvát-, Tót- vagy Magyarországra következhető veszélyről.

CCCLVI. 1560. jun. 4. Batthyányi Ferencz a nádorhoz az ő és Zrínyi birtokai közti határjárásról, a szultán tervéről, hogy Fülöp király figyelmét Nápoly megtámadásával Tripolistól elvonja.

CCCLVII. 1560. jun. 6. Zrínyi a nádorhoz, hogy az osztrák rendek őt egy bécsi ház megvételében megakadályozták.

CCCLVIII. 1560. jun. 8. Ugyanaz ugyanahhoz Novigrádnak Malkocs bég által történt fölgyujtásáról, bosnyai törökök készenlétéről a hadjáratra s már három városnak a földdel egyenlővé tételéről.

CCCLX. 1560. jun. 11. Giczi Farkas a nádorhoz Osztrosin elpusztításáról s Zrínyi várának Ujvárnak egy török csapat által történt fölgyujtásáról.

CCCLXI. 1560. jun. 26. Ugyanaz ugyanahhoz Prekoverszkinek az őrség által történt elhagyásáról s az azt elfoglalni akaró török szándékának meghiusultáról, később Zrínyi parancsából történt letöretéséről.

CCCLXII. 1560. jul. 8. Szele Jakab a nádorhoz két taraczknak Bécsbe küldéséről, más kettőnek Sárvárról Kanizsára leendő viteléről s az okokról, melyek őt a sónak Zrínyi jobbágyaitól való elszedésére s a jobbágyok fogságba vetésére késztették.

CCCLXIII. 1560. sept. 11. Zrínyi a nádorhoz az ő kutasi jobbágyai s a szenyeriek közti viszályról, a birtokaira rótt subsidium megfizetéséről s Monyorókerek elégetéséről.

CCCLXIV. 1560. sept. 21. Ugyanaz ugyanahhoz a Perneszi András által Nádasdinak adandó elégtételről s Tompa Istvánnak a nemesek elleni megvédelmeztetéséről.

CCCLXV. 1560. sept. 23. Ugyanaz ugyanahhoz a Pozsegán és Pécsen gyülekező törökök rabló szándékáról.

CCCLXVI. 1560. sept. 29. Ugyanaz ugyanattól a mittenburgi, máskép pazini uradalom megvételére pénzt kér kölcsön.

CCCLXVII. 1560. oct. 1. Nádasdi Zrínyinek a mittenburgi uradalom megvételére pénzt ád kölcsön.

CCCLXVIII. 1560. dec. 2. Soranzo Jakab velenczei követ a dogehoz a Zrínyi és Lenkovics közt fölmerült egyenetlenségről.

CCCLXIX. 1560. dec. 13. Oláh Miklós unokaöccséhez Oláh-Császár Miklóshoz a Zrínyi által igért vadakról.

CCCLXX. 1561. apr. 6. Zrínyi Nádasdihoz a királynak általa kölcsön igért tizezer tallérról.

CCCLXXI. 1561. apr. 27. Zrínyi Miksához a Valentin Péter által az ő hadai fizetésére kölcsön adott ötezer forintról.

CCCLXXII. 1561. jun. 20. Zrínyi Nádasdinak a felesége halála feletti bánatában való részvétét megköszöni.

CCCLXXIII. 1561. jun. 30. Zrínyi Miklós Csányi Ákoshoz a Szele Jakab hatalmaskodásairól.

CCCLXXIV. 1561. aug. 16. Zrínyi Batthyányi Ferenczhez, hogy vele s a nádorral most szemben nem lehet.

CCCLXXV. 1561. aug. 22. Ugyanaz Miksához közbenjárásért, hogy a király a Horváth Márk halálával elárvult szigetvári kapitányságot adja neki.

CCCLXXVI. 1561. sept. 15. Ferdinánd a magyar kamarához a Zrínyitől Győr megerősítésére kölcsön kapott tizezer tallér kamatja fejében a királyi adóból neki évenként elengedendő ötszáz tallérról.

CCCLXXVII. 1561. sept. 22. Ferdinánd Zrínyivel a szigetvári kapitányságra nézve megegyezvén, Miksa király a Horváth Márk számadásainak megvizsgálására kiküldendő biztosoknak adandó utasításról véleményt kér a pozsonyi kamatról.

CCCLXXVIII 1561.oct. 5. Giczi Farkas Csányi Ákoshoz több horvátországi vár lerombolásáról.

CCCLXXIX. 1561. oct. 7. Zrínyi Oláh-Császár Miklóshoz a küldendő vadakról.

CCCLXXX. 1561. nov. 27. Zrínyi a nádorhoz a Szigetvár környékén uralgó csendességről, a szultán készületéről a persa ellen s Szigetvár megcsappant jövedelmeiről.

CCCLXXXI. 1561. dec. 2. Zrínyi Csányi Ákoshoz a Kászon pasával Szigetvár előtt vivandó párbajról.

CCCLXXXII. 1562. febr. 5. A király a budai pasának felső Magyarország elleni szándéka meghiusítására a nádort, Lenkovicsot és Zrínyit a török birtokai megtámadására utasítja.

CCCLXXXIII. 1562. febr. 24. Zrínyi a nádorhoz a bornak sziksóval való behütéséről, a Lukavecz miatti pörről, a szenyerieknek az elmult párbajban tanusított vitézségéről.

CCCLXXXIV. 1562. febr. 16. Ugyanaz ugyanahhoz a budai pasa szándékának Kapos, Koppány vagy Pécs megtámadása által lehető meghiusításáról, a szultánnak Erdély és Moldova elleni szándékáról, Szigrtvár őrségének szaporításáról, Balassa Menyhért megjutalmaztatásáról.

CCCLXXXV. 1562. febr. 22. Ugyanaz ugyanahhoz Koppánynak könnyen lehető elfoglalásáról.

CCCLXXXVI. 1562. febr. 26. Erdődi és Lenkovics Zrínyihez a király parancsából a török ellen a Dráván túl teljesítendő portyázás lehetetlenségéről.

CCCLXXXVII. 1562. febr. 27. Zrínyi a nádorhoz a király parancsából vele tartandó tanácskozás czéljából Monyorókerekre érkezéséről.

CCCLXXXVIII. 1562. febr. 28. Ferdinánd a jáki apátság kegyuri jogát nem adja Zrínyi Mikósnak.

CCCLXXXIX. 1562. mart. 2. Batthyányi Ferencz a Zrínyi Katalint elvenni szándékozó Thurzóval leendő tanácskozás czéljából ebédre hivja Zrínyit.

CCCXC. 1562. mart. 2. Zrínyi a fennebbi ügyben Batthyányihoz meneteléről tudósítja a nádort.

CCCXCI. 1562. mart.6. Zrínyi a nádorhoz a Szigetvár környékén levő szandsákok békés magokviseletéről, a bán és Lenkovics portyázó szándékáról.

CCCXCII. 1562. mart. 10. Halleg Vitus Zrínyihez Arszlán bég szándékáról, hogy Monoszlót és Szentgyörgyöt megerősítse.

CCCXCIII. 1562. mart. 13. Zrínyi a nádorhoz Szentmiklósnak a szigetiek által történt fölprédáltatásáról, az Eszéken levő Arszlán bég Valpó, Monoszló és Szentgyörgy elleni szándékáról, az Erdélybe küldött beglerbég késedelmének okáról, a szultán és a perzsa király közti állítólagos fegyverszünetről.

CCCXCIV. 1562. mart. 14. Ugyanaz ugyanahhoz Pécsnek Kászon pasa, Valpónak, Monoszlónak és Szentgyörgynek Arszlán általi fölépítéséről, Kovaszó elfoglalásáról Zay által s Erdőd leendő ostromáról, továbbá Kászon pasa követ küldéséről János Zsigmondhoz.

CCCXCV. 1562. mart. 23. Zrínyi Tahihoz és Perneszi Farkashoz a monoszlói kastély Arszlán bég által leendő megépítésének megakadályozásáról.

CCCXCVI. 1562. mart. 31. Zrínyi Miksához a monoszlai kastélyt építő Arszlán bég megveretéséről s a kastély lerombolásáról, a Szigetvár számára szükséges kétszáz német vagy magyar gyalogról.

CCCXCVII. 1562. apr. 5. Zrínyi a nádorhoz a király parancsára Nádasdihoz Pápára küldendő gyalogok felől.

CCCXCVIII. 1562. apr. 8. Ugyanaz ugyanahhoz a Hegyesd ostromára adandó segítségről, a stájer rendek által fizetett hadnak Komáron, Babocsán, Csurgón és Szigetváron való elhelyezéséről s a hegyesdieknek segítségére készülő Kászon pasa megakadályozásáról.

CCCXCIX. 1562. apr. 8. Ugyanaz ugyanahhoz a budai pasának vagy a hegyesdieknek segítségére igyekező Kászon pasa megakadályozásáról s felső Magyarországnak a budai pasa által történt elpusztításáról.

CCCC. 1562. apr. 22. Ugyanaz ugyanahhoz a Szigetvárba szánt hadi szereknek beszállításáról, a mohácsi szandsák táborba szállásáról, Ferhát bég és a rumeliai beglerbég Erdélybe indulásáról, Balassa János hadának megveretéséről.

CCCCI. 1562. maj. 1. Zrínyi Miklós Miksát leányának, Katalinnak Thurzó Ferenczczel leendő menyegzejére meghivja.

CCCCII. 1562. maj. 3. Giczi Farkas Nádasdihoz a báni gyűlésnek az ország védelmére alkotott végzéseiről, Sztenicsnyák kastélyának megépítéséről.

CCCCIII. 1562. jul. 22. Zrínyi Miksához, hogy fiát az idő rövidsége miatt nem küldheti ennek cseh királylyá koronáztatása ünnepélyére Prágába.

CCCCIV. 1562. sept. 29. Ugyanaz ugyanahhoz a Konstantinápolyban járt tolnai polgárok által hozott hirekről ; a persa király által a szultánnak visszaküldött Bajazet megöletéséről,bizonyos végvárak visszaköveteléséről a szultán által s ennek Drinápolyban teleléséről, a fegyverszünetnek Arszlán pozsegei és Mamhut pécsi bég által való megsértéséről s a keresztyének és törökök között szokásos párbajról.

CCCCV. 1562. oct. 28. Ugyanaz a magtalan Mekcsei István baranyavármegyei birtokait Miksától fiai számára kéri.

CCCCVI. 1562. oct. 28. Ugyanaz kéri Károly főherczeget, hogy ebben az ügyben nógassa Miksát közbenjárásra Ferdinándnál.

CCCCVII. 1563. mart. 1. Zrínyi Miklós a bártfaiakhoz két, latinúl és magyarúl értő esküdtnek a tárloki székre Pozsonyba leendő küldetéséről.

CCCCVIII. 1563. aug. 19. Zrínyi Miklós Miksához Pozsonyi szállásának Forgács Ferencz által történt elfoglalásával az őt ért meggyaláztatásáról.

CCCCIX. 1563. sept. 2. Micheli János velenczei követ a dogehoz az országgyűlés által Ferdinánd és Miksa fogadtatása sorrendjére nézve hozott határozatról.

CCCCX. 1563. oct. 18. Giczi Farkas-Nádasdi Tamásméhoz a Lenkovics elhányatta horvát- és tótországi végváraknak a királyi biztosok által történt megvizsgálásáról s a Zrínyi, Alapi lovasai számának leszállításáról.

CCCCXI. 1563. nov. 3. Ferdinánd a pozsonyi kamarához Zrínyinek nehány év óta hátralékban levő tárnokmesteri fizetése megadása ügyében.

CCCCXII. 1564. mart. 25. A pozsonyi kamara a királyhoz a siklósi és valpói várakhoz tartozó birtokok visszaszerzésére biztosokúl kinevezett Zrínyi és társai számára adandó utasításról, ezenkívül Perneszinek arról is, hogy Szigetvár jövedelmei felett tartson titokban vizsgálatot.

CCCCXIII. 1564. apr. 6. Ferdinánd kinevezi Zrínyi Miklóst dunántuli főkapitánynyá.

CCCCXIV. 1564. apr. 12. Zrínyi a pozsonyi kamarához a maga és hadai hátralékban levő négy havi zsoldjának kifizetéséről.

CCCCXV. 1564. apr. 13. Ugyanaz ugyanahhoz a siklósi és valpói várakhoz tartozó birtokoknak Szigetvár fenntartására leendő átvétele ügyében.

CCCCXVI. 1564. apr. 23. Zrínyi Miklós Szigetvár jövedelméről szóló számadását Ferdinánd parancsára beküldi

CCCCXVII. 1564. apr. 29. Ferdinánd a pozsonyi kamarához Zrínyi főkapitányi zsoldja kifizetése ügyében.

CCCCXVIII. 1564. maj. 9. Zrínyi Neuhausi Joachzimhoz menyegzeje elhalasztásáról, a király betegségéről, a török pusztításairól és hogy a beglerbég Drinápolynál hadra készen várja az adó beküldését.

CCCCXIX. 1564. maj. 14. Zrínyi a bártfaiakhoz, hogy hozzájuk küldött kapitánya, Bika András szavainak adjanak hitelt.

CCCCXX. 1564. jun. 5. Miksa Zrínyihez, hogy a pécsi püspökség Szigetvárhoz foglalt javainak visszaszerzésében legyen a püspök segítségére.

CCCCXXI. 1564. jun. 12. Perneszi a pozsonyi kamarához Zrínyi Miklósnak a szigetvári kapitányságról való lemondásáról, ha a Perényi-féle javakat a más kezébe adják.

CCCCXXII. 1564. jun. 12. A király a pozsonyi kamarához a dunántuli vármegyék adajából a Zrínyinek és másnak járó zsold kifizetésének sorrendjéről.

CCCCXXIII. 1564. jul. 5. Lobkovicz János Hradeczi Joachimhoz Zrínyinek Rosenberg Évával leendő házassága ügyében.

CCCCXXIV. 1564. jul. 12. Ferdinánd a pozsonyi kamarához a Zrínyi Miklós kölcsön adta tizezer tallér kamatja fejében kikötött ötszáz tallér pontos kifizetéséről.

CCCCXXV. 1564. jul. 25. Zrínyi Miklós Neuhausi Joachzimhoz a szigetvári dolgok miatt történt meggyaláztatásáról s tudatja, hogy az esküre kitüzött napra odaérkezik.

CCCCXXVI. 1564. aug. 11. Miksa király Zrínyihez Siklós és Valpó tartományának Permeszi által leendő átvételéről.

CCCCXXVII. 1564. aug. 11. Miksa a pozsonyi kamarához Zrínyi főkapitányi fizetésének a dunántuli vármegyék adajából való kiszolgáltatásáról.

CCCCXXVIII. 1564. aug. 14. Zrínyi a bártfaiakat esküvőjére meghivja.

CCCCXXIX. 1564. sept. 6. Wrzesovicz Farkas Rosenberg Vilmoshoz közbenjárásáért Zrínyi Miklósnál Seidlicz Jánosnak szolgálatába leendő fogadása ügyében.

CCCCXXX. 1564. oct. 6. Miksa Zrínyihez Siklós és Valpó tartománya ügyében.

CCCCXXXI. 1564. oct. 16. Miksa a pozsonyi kamarához a dunántuli vármegyék adóösszeirási lajstromáért Zrínyi lovasainak számbantarthatása végett s tárnokmesteri fizetése és főkapitányi zsoldja kifizetéséről.

CCCCXXXII. 1564. nov. 4. Miksa a pozsonyi kamarához Zrínyi főkapitányi banderiumának zsoldjáról.

CCCCXXXIII. 1564. dec. 5. Nádasdi Tamásné Zrínyihez az utóbbinak gyilkosságért fogságra vetett szolgája szabadon bocsátásáról s az állandó had tartásáról.

CCCCXXXIV. 1564. dec.6. Zrínyi Nádasdi Tamásnéhoz az állandó had tartása ügyében.

CCCCXXXV. (1565. mart. 5 előtt.) Zrínyi a királyhoz hat évi tárnokmesteri kiszolgáltatásáról.

CCCCXXXVI. 1565. mart. 17. Miksa a pozsonyi kamarához Zrínyi főkapitányi banderiumának zsoldja ügyében.

CCCCXXXVII. 1565. mart. 18. Szentábrahámi Jakab Zrínyihez a vasvármegyei subsidium fölszedéséről.

CCCCXXXVIII. 1565. mart. 19. Zrínyi a pozsonyi kamarához hadai fizetetlenségéről.

CCCCXXXIX. 1565. apr. 17. Miksa Szigetvár őrségéhez, hogy a Szigetvár, Valpó és Siklós jövedelmei számbavételére kiküldött bizottság kérdéseire őszintén feleljenek.

CCCXL. (1565. apr. 23 után.) A Szigetvárhoz foglalt egyházi javak megvizsgálására kiküldött bizottság elnöke, Ujlaki János váczi püspök véleményében Zrínyinek a kapitányság alól fölmentését javasolja.

CCCXLI. 1565. maj. 22. Zrínyi Miklósnak Hasszán béggel Szigetvár előtt vivott párbajáról.

CCCXLII. 1565. jun. 10. Zrínyi Miklós Csányi Ákoshoz a temesvári pasának Várad melletti táborozásáról, Arszlán eszéki bég budai pasaságáról, a szerémi törökök ismeretlen szándékáról.

CCCXLIII. 1565. jul. 3. Miksa Zrínyihez a szigeti őrség által ejtett zsákmány összeszedéséről s ujabb parancsáig való megőrzéséről.

CCCXLIV. 1565. jul. 14. Miksa a Zrínyi ajánlatára némely egyházi javak visszaadását s másoktól való visszaszerzését illetőleg a magyar kamarától véleményt kér.

CCCXLV. 1565. jul. 28. A király a pozsonyi kamarához a Zrínyi birtokaira rótt koronázási ajándék beszolgáltatásáról.

CCCXLVI. 1565. aug. 1. Miksa válasza a pozsonyi kamara véleményére Zrínyi Miklósnak az egyházi javak visszaadására tett ajánlatáról.

CCCXLVII. 1565. aug. 31. Contarini Lénárt velenczei követ a dogehoz a szultán és Miksa békés hajlamáról, de azért ez utóbbi hadra készül s Buda ellen vezérei Salm és Zrínyi Miklós lesznek.

CCCXLVIII. 1565. sept. 17. Miksa Zrínyihez a javai után járó koronázási ajándék megfizetéséről.

CCCXLIX. 1565. sept. 19. Miksa a végekba szánt hadakkal Zrínyit gyors cselekvésre sarkalja.

CCCCL. 1565. oct. 10. A pozsonyi kamara Zrínyihez a dunántuli vármegyei rovóknak adandó segítségről, tárnokmesteri fizetéséről s a királynak kölcsön adott pénzről.

CCCCLI. 1565. oct. 17. Miksa a pozsonyi kamarához a Zrínyitől kölcsönzött tizezer forint kamatjáról s évek óta hátralékban levő tárnokmesteri fizetéséről.

CCCCLII. 1565. dec. 18. Zrínyi Miklós Nádasdi Tamásnét leányának, Dorottyának Batthyányi Boldizsárral leendő menyegzejére meghivja.

CCCCLIII. 1565. dec. 28. Csányi Ákos Szigetvár egy bástyájának leomlásáról s török jövő évi hadi készületéről tudósítja Nádasdi Tamásnét.