Első rész

Második rész

Pótlék

I. 1566. jan. 5. Miksa király egy-egy száz koronás aranyozott serleget küld Thurzó Elektől Batthyámyi Boldizsárnak és menyasszonyának, Zrínyi Dorottyának nászajándékáúl.

II. 1566. jan. 28. Károly főherczeg Zrínyi Mikllós birtokairól a győri püspöknek járó bor- és gabona-tized haszonbérbe adásáról véleményt kér a pozsonyi kamarától.

III. 1566. mart. 30. Csányi Ákos az özvegy nádornéhoz a török által a hódolt faluktól követelt ökörszekerekről és kocsikról ; Zrínyinek a hadiszerekkel és néppel Szigetvárba meneteléről ; a szigetváriak kegyetlenségéről ; Hrasztoviczának a török által szándékolt megszállásáról ; a németek a töröktől való félelméről.

IV. (1566. mart. 21 előtt.) Zrínyi Miklós emlékirata Károly főherczeghez Szigetvárnak ostrom esetén leendő védelméről, a melyen jelen akar lenni, sőt ha nem volna főkapitány, e vidék védelmezését akkor is magának kérné.

V. 1566. mart. 23. Károly főherczeg Zrínyi Miklós fenyegetődzésére, hogy a tárnokmesterséget leteszi, ha fizetését meg nem adják, megparancsolja a pozsonyi kamarának, hogy Zrínyinek főkapitányi fizetését mentől hamarabb adja meg.

VI. 1566. mart. 28. Miksa király kegyelmesen veszi Zrínyitől Szigetvár védelmére czélzó emlékiratát s hűsége, vitézsége, okossága, szorgalma s a hadi dolgokban jártasságára nézve nem bocsátja tisztségeiből el, sőt illőnek találja, hogy ez Istentől nyert gazdag adományt a haza javára fordítsa ezután is.

VII. 1566. apr. 19. Zrínyi Miklós a szultán jöveteléről tudósítja Nádasdi Tamásnét s miután elhatározta, hogy Szigetvárba zárkozik, arra kéri, saját költségén küldjön nehány puskás gyalogot négy hónapra és egy vagy két kiváló embert velök.

VIII. 1566. apr. 27. Nádasdi Kristóf nem tartja helyesnek és lehetségesnek, hogy Nádasdi Tamásné Zrínyi Miklóst katonával megsegítse.

IX. 1566. apr. 27. Contarini Lénárt jelentése a dogehoz a hirről, hogy nagy számú török sereg áll a horvát határon Szigetvár ostromára menendő, s ennek bőséges hadi felszereléséről.

X. 1566. apr. 29. Csányi Ákos Nádasdi Tamásnéhoz az utak, hidak megcsináltatásáról ; a Zrínyi kérte segítségről ; Kanizsának esetleges megszállásáról ; Zrínyi cseléről, hogy az urakat segítség-adásra birja ; Nádasdiné hadainak a király vezérlete alatt leendő hadbaszállásáról.

XI. 1566. apr. 30. Miksa király kegyesen fogadja Zrínyi készségét Szigetvár védelmére s tudatja, hogy Károly főherczeg pénzről s minden egyéb szükséges dologról gondoskodott ; végűl hősi védelemre buzdítja.

XII. 1566. maj. 6. Károly főherczeg a pozsonyi kamarához a Zrínyi Miklós hadai tizenöt havi zsoldjának megfizetéséről

XIII. 1566. maj.12. Zrínyi Miklós könyörög a királynak, hogy szigetvári kapitányi fizetését ne csonkítsák meg, sőt a főkapitányi banderium zsoldját mentől hamarabb fizessék meg.

XIV. 1566. jun.6. Zrínyi Miklós egy ismeretlenhez a szultánnak Szigetvár ellen vonulásáról s a drávai hid veretéséről, tobábbá, hogy a Duna-Dráva között minden emberre egy kemencze kenyeret s egy köböl árpát vetettek ki, s a Kálmáncseh körűl lakókat a városba beparancsolták.

XV. 1566. jun. 14. Csányi Ákos Nádasdi Tamásnéhoz a török császár hadának megindulásáról s a beglerbégnek Nándorfehérvárra érkezéséről.

XVI. (1566. jun. 20 után. ) Idézet Stuerdo Rómában székelő pármai követnek egy jun. 20-án kelt névtelen bécsi tudósítás alapján irt jelentéséből Zrínyi Miklósnak a törökkel vivott csatájáról.

XVII. 1566. jun. 27. Idézet báró Kharling János leveléből Thorda Zsigmondhoz a szultán négy részre osztott hadának a persa király, Malta szigete, Erdély s Szigetvár ellen indulásáról.

XVIII. 1566. jun. 23. Csányi Ákos Zrínyi Miklós katonáinak Szigetvárba s fiának Györgynek Csurgóra meneteléről értesíti Nádasdi Tamásnét.

XIX. 1566. jul. 3. Miksa király Zrínyi Miklóshoz mennél több hű, óvatos és szorgalmatos kém tartásáról.

XX. 1566. jul. 6. Miksa király hasonló parancsa Zrínyi Miklóshoz, kitől egyuttal kedvesen veszi, hogy György fiát hadaival együtt a táborba küldi.

XXI. 1566. jul.13. Idézet Chantone spanyol követ jelentéséből II. Fülöp spanyol királyhoz a szigetiek kiütéséről.

XXII. 1566. jul.18. Contarini Lénárt velenczei követ jelentése a dogehoz Zrínyi Miklósnak egy Pécsre igyekező szandsákon aratott győzelemről.

XXIII. 1566. jul. 20. Idézet Chantone spanyol követ jelentéséból a királyhoz a határszéli törökök udvariasságáról.

XXIV. 1566. jul. 21. Zrínyi megköszöni Csányi Ákosnak a közlött hireket, de nem tudja, valljon Gyulát megszállotta-e a török vagy nem.

XXV. 1566. jul. 24. Zrínyi Miklós Batthyányi Ferenczhez az örményországi beglerbégnek a bosnya pasa ujtói táborába érkezéséről ; az eszéki hid veretéséről, melyen át a szultán a mohácsi mezőre száll s a beglerbéget a bosnya pasával együtt Sziget ostromára küldi ; a szultán nagy, de rosszúl fegyverzett hadáról s végül a töröknek Siklóstól Pécs felé indulásáról.

XXVI. 1566. jul. 27. Idézet Chantone spanyol követ jelentéséből királyához a szigeti őrség hangulatáról.

XXVII. 1566. jul. 28. Csányi Ákos Nádasdi Tamásnéhoz a szultán jöveteléről s a bosnya pasa és karamániai beglerbég Buda felé indulásáról.

XXVIII. 1566. jul. 29. Zrínyi Miklós Batthyányi Ferenczhez a bosnya és örményországi beglerbég Siklós alatti egyesüléséről ; a szultán táborozásáról a mohácsi sikon s hogy személyesen akarja megsziállani Szigetet ; a szultán előhadát vezérlő ruméliai beglerbégnek a Dráván történt átkeléséről.

XXIX. 1566. aug. 2. Csányi Ákos hireket ir Szigetvár felől Nádasdi Tamásnénak.

XXX. 1566. aug. 3. Idézet Soranzo Jakab velenczei követ jeletéséből a dogehoz a szultán átkeléséről a Dunán s Szigetvárt illető szándékáról.

XXXI. 1566. aug.8. Biglia Menyhért szentszéki jegyző jelentése Commendone bíbornokhoz Szigetvár megszállásáról.

XXXII. 1566. aug.8. Szalai Benedek Szigetvár megszállásáról s a török sereg elhelyezkedéséről ; a szultán állapotáról s eltökélt szándékáról, hogy Szigetet megveszi vagy meghal alatta ; a várbeliek kiütéséről ; János Zsigmondnak a szultán előtt való reménykedéséről s Arszlán pasa lenyakaztatásáról értesíti az özvegy nádornét.

XXXIII. 1566. aug.8. Contarini Lénárt velenczei követ jelentése a dogehoz két, Szigetvár ostromára menendő beglerbég átkeléséről a Dráván és Szigetvár bőséges hadi fölszereléséről.

XXXIV. 1566. aug. 10. Idézetek Chantone spanyol követ jelentéséből II. Fülöp spanyol királyhoz Szigetvár ostromáról

XXXV. 1566. aug. 12. Biglia Menyhért szentszéki jegyző Commendone bíbornokhoz a szigetiek önbizalmáról és a vár erősségéről.

XXXVI. 1566. aug. 14. Csányi Ákos a nádornéhoz Szigetvár megostromoltatásáról, a töröknek veszteséggel történt visszaveretéséről s a várbeliek kiütéséről.

XXXVII. 1566. aug. 14. Nádasdi Kristóf a Szigetet ostromló török had csekélysége és fegyvertelenségéről értesíti az özvegy nádornét.

XXXVIII. 1566. aug. 16. Nádasdi Kristófnak az özvegy nádornéhoz intézett levele szerint Márton deák arra kéri Zrínyi Györgyöt, törekedjék a fejedelemnél, hogy segítse meg Szigetet.

XXXIX. 1566. aug. 17. Idézet Soranzo Jakab velenczei követ jelentéséből a dogehoz a szultánnak Szigetvár felé vonulásáról s a török seregben uralgó nagy halandóságról és zabolátlanságról.

XL. 1566. aug. 20. Contarini Lénárt velenczei követ jelentése a dogehoz Szigetvár sikertelen ostromáról s az ott, Gyulánál és Székesfehérvárnál levő török had számáról.

XLI. 1566. aug. 26. Albini Jeromos jelentése Contarini Lénárthoz a török által Szigetvár ellen intézett hét sikertelen ostromról s az ostromokban elesett törökök számáról.

XLII. 1566. aug. 27. Albini jelentése Contarinihez a szigetvári tüzérség fejének, egy bizonyos Antal nevű velenczei olasznak a török táborba szökéséről.

XLIII. 1566. aug. 30. Albini jelentése Contarinihez, az egy hónapig védett s hét ostromot kiállott város felgyujtásáról és elhagyásáról Zrínyi által s a török seregnek élelem és takarmánybeli szükségéről.

XLIV. 1566. aug. 31. Csányi Ákos hireket ir Nádasdi Tamásnénak Szigetvár ostromáról.

XLV. 1566. aug. 31. Sotanzo Jakab velenczei követ jelentése a dogehoz Szigetvár ostromáról.

XLVI. 1566. sept. 2. Csányi Ákos ujabb hireket ir Szigetvár ostromáról Nádasdi Tamásnénak.

XLVII. 1566. sept. 2. Idézetek Chantone spanyol követ jelentéséből a királyhoz Sziget ostromáról.

XLVIII. 1566. sept. 3. Albini jelentése Contarinihez Szigetvárnak aug. 26-án két óráig tartó sikertelen ostromáról s a jancsár agának zászlajával együtt történt elfoglalásáról.

XLIX. 1566. sept. 3. Biglia Menyhért szentszéki jegyző Commendone bíbornokhoz a töröknek Szigetvár ostromában szenvedett veszteségéről.

L. 1566. sept. 5. Contarini jelentése a dogehoz a Szigetvár fölmentése ügyében tartott hadi tanácsról ; Károly főherczeg hadi készületéről s Szigetvár ostromáról.

LI. (1566. sept. 5 után.) Idézet Stuerdo Rómában székelő pármai követnek sept. 5-én kelt bécsi levelekből irt jelentéséből Szigetvár ostromáról.

LII. 1566. sept. 6. Albini jelentése Contarinihez Szigetvárnak aug. 26. és 28-ki ostromáról s a városnak Zrínyi által történt fölgyujtásáról és elhagyásáról.

LIII. 1566. sept. 8. Csányi Ákos hireket ir Nádasdinénak Szigetvár ostromáról.

LIV. 1566. sept. 10. Albini jelentése Sontarinihez a törököknek az aug. 29., 30. és 31-én történt ostromokban szenvedett veszteségről ; a szultán elhatározásáról Szigetvár elfoglalását illetőleg s a győri táborban a vár fölmentése ügyében tartott hadi tanácsról.

LV. 1566. sept. 11. Albini Sontarinihez Szigetvár utolsó ostromáról s Zrínyi elestéről.

LVI. 1566. sept. 14. Albini részletesebb jelentése Sontarinihez a töröknek Szigetvár alatt szenvedett veszteségéről ; a vár utolsó ostromáról s Zrínyi rettenthetetlenségéről.

LVII. 1566. sept. 15. Tudósítás Zrínyi Miklós fejének a győri táborba érkezéséről.

LVIII. 1566. sept. 16. Albini jelentése Sontarinihez az üzenetről, melylyel Szokoli Musztafa budai pasa Zrínyi fejét Salm Eginónak a győri táborba küldötte.

LIX. 1566. sept. 18. Albini jelentése Sontarinihez Zrínyi fejének a győri templomból Csáktornyára történt szállíttatásáról.

LX. 1566. sept. 19. Soranzo Jakab velenczei követ jelentése a dogehoz Szigetvár ostromáról.

LXI. 1566. sept. 21. Miksa király följegyzést küld Ágost szász választónak Sziget ostromáról s Zrínyi és vár elestéről, továbbá Gyula föladásáról értesíti.

LXII. 1566. sept. 22. Idézetek Chantone spanyol követ jelentéséből királyához Szigetvár elestéről.

LXIII. 1566. sept. 24. Idézetek Chantone spanyol követ jelentéséből királyához a törökök tervéről Szigetvár bevétele után.

LXIV. 1566. sept. 27. Soranzo Jakab velenczei követ jelentése Szigetvár elestéről a dogehoz.

LXV. 1566. sept. 27. Rosenberg Vilmos a przebousi kolostor perjelének dolgáról, saját tétlenségükről a táborban, Zrínyi Miklós haláláról s gazdasági ügyekről ir krumlovi kanczellárja Helfenburgi Venczel Albinnak.

LXVI. 1566. sept. 28. Rosenberg Éva a Mindenható által rámért csapás okozta bánatáról értesíti testvérét Rosenberg Vukot s hogy Bécsbe menetelét férje végrendeletének elolvasására fia György meggátolta.

LXVII. 1566. sept. 29. Szalai Benedek a babocsai, berzenczei, csurgói, vizvári, zákányi, segesdi, szenyeri, szöcsényi, csákányi, maróti, marczali és laki őrség elszökéséről, a kanizsai német őrség garázdálkodásáról értesíti az özvegy nádornét.

LXVIII. 1566. oct. 5. Idézet Chantone spanyol követ jelentéséből a királyhoz, a Szigetvárnál levő török táborról és a szultán állapotáról.

LXIX. 1566. oct. 16. Idézet Chantone spanyol követ jelentéséből a királyhoz a szultán kijelentése szerint Zrínyi Miklós és a gyulaiak megfenyítéséről.

LXX. 1566. nov. 1. Musztafa budai pasa Zrínyi fejének Győrbe küldéséről, testének eltemettetéséről, azután Zrínyi kegyetlenségéről és igazságtalanságáról s Pethő János féktelenkedéseiről tudósítja Miksa királyt.

LXXI. 1566. nov.2. Idézet Chantone spanyol követ jelentéséből a királyhoz a szultán haláláról.

LXXII. 1566. dec. 7. Miksa király a néhai Zrínyi Miklós és Frangepán István közt létrejött s az előbbi örökösei által jóváhagyás végett bemutatott egyességlevél ügyében véleményt kér a pozsonyi kamarától.

LXXIII. (1566 végén -1567 elején.) Szelim szultán a franczia királyhoz Szigetvár elfoglalásáról.

LXXIV. (1566 -1567. ) Zrínyi Miklós vejeinek folyamodványa a királyhoz, hogy a hős végrendeletét hajtassa végre s hajadon leányai részére rendeljen gyámokat.

LXXV. 1567. jan. 11. A pozsonyi kamara véleménye a Frangepán István és néhai testvére Zrínyi Miklósné között létrejött osztály felől.

LXXVI. 1567. jan. 30. Miksa király a Frangepán István és testvére közt létrejött osztályt nem hagyja jóvá.

LXXVII. 1567. mart. 18. Miksa király a Zrínyi Miklós kapitánysága alatt szolgált élő, megsebesült és elesett katonák névjegyzékének Zrínyi Györgytől leendő megszerzésére utasítja a pozsonyi kamarát.

LXXVIII. 1567. maj. 5. Miksa király a Zrínyi Györgyhöz mostoha anyjával szemben való magaviseletéről s apja végrendeletének végrehajtásáról.

LXXIX. 1567. jun. 21. Miksa király Bornemisza Pál erdélyi püspököt, az özvegy Zrínyi Miklósné és fia György között fölmerült pör elintézése ügyében, maga elé idézi

LXXX. 1567. jul- 2. Micheli János velenczei követ jelentése a dogehoz a rablásaik miatt proscribált Zayról és Dersfiről s Zrínyi Miklós hasonló sorsáról, ha élne.

LXXXI. (1567. jul. 7 előtt.) Rosenberg Vilmos testvére özvegy Zrínyi Miklósné nevében kéri a királyt, hogy sógora végrendeletét hagyja helyben és hajtassa végre s a Zrínyi Miklós által nejének igért tízezer forint jegypénzt az örökösökkel fizettesse meg.

LXXXII. 1567. sept. 23. Miksa király a Frangepán István és testvére között létrejött osztályt nem hagyja jóvá.

LXXXIII. 1567. sept. 29. A fennebbi ügyben a magyar udv. kanczelláriához -decreto imperatoris- intézett utasítás.

LXXXIV. 1567. sept. 30. Zrínyi György a Frangepán István és Katalin közt létrejött osztályba leendő beléegyezéseért könyörög a királynak.

LXXXV. 1567. oct. 21. Miksa király ujra kijelenti Zrínyi Gyögynek, hogy fennebbi kérését a fiscus kárára nem teljesítheti.

LXXXVI. 1567.dec. 22. A pozsonyi kamara fölterjesztése a királyhoz, szigetvári menekült lakosoknak Szent-András, Szent-Gábor és Boldogasszony faluban leendő letelepítése tárgyában.

LXXXVII. 1568. maj. 19. Miksa király megparancsolja a pozsonyi kamarának, hogy utasítsa a Lipcseieket a Szigetvárból menekült lakosok letelepítésére kijelölt Pällen pusztára vonatkozó irataik bemutatására.

LXXXVIII. 1568. sept. 7. Miksa király megparancsolja a pozsonyi kamarának, hogy a néhai Zrínyi Miklós által Szigetvár ostromakor bizonyos Silvestertől vásárolt ökörbőrök árát Silvester özvegyének fizesse meg.

LXXXIX. 1568. nov. 1. Miksa király véleményt kér a pozsonyi kamarától a szigetvári menekülteknek szánt Szent-Farkas királyi földet illetőleg.

CX. 1568. nov. 14. Thurzó Elek Zrínyi Borbálával leendő menyegzejére Szomor Jánost meghivja.

CXI.(1569. apr. 21 előtt.) A Zrínyi Miklóssal való számvetések megvizsgálására kiküldött névtelen jelentése az udvari kamarához.

CXII.(1569. apr. 21 előtt.) A magyar kamara számoló-mesterének a néhai Zrínyi Miklós fizetéséről és az általa kölcsönzött tízezer tallérról szóló számadásokról a kamarához irt véleménye.

CXIII. sept. 28. Miksa király parancsa a pozsonyi kamarához a Csók István keresendő által Szigetvár szükségére szállított négyszáz ökörbőr kifizetése ügyében.

CXIV.1569. oct. 13. Miksa király a pozsonyi kamarához a fentebbi ügyben.

CXV.1569. oct. 20. Miksa király parancsa a pozsonyi kamarához, a Borthasa Angyalinustól Szigetvár számára vásárolt kétszáz bőr árának kifizetése tárgyában.

CXVI.1570. jun. 14. Károly főherczeg a pozsonyi kamarához a Budai Balás által Szigetváron hagyott bőrök kifizetése tárgyában.

CXVII.1574. aug. 28. Zrínyi György a királytól az atyjának járandó tízezer forintból kétezret kér a pozsonyi kamarától.

I. 1534. maj. 3. A zágrábi káptalan előtt Zrínyi Miklósné s fiai Pedel várát tartozékaival, továbbá a Gvozdánszki mellett levő ezüst- és ólombányákat Schrot Ákosnak és Grubar Lénártnak zálogba vetik.

II. 1534. sept. 6. A zágrábi káptalan előtt Zrínyi Miklósné s fiai Csurgót tartozékaival két évi használatra Paksi Jánosnak adományozzák.

III. 1534. sept. 23. A zágrábi káptalan előtt Zrínyi Miklós a maga, anyja és testvérei nevében birtokainak a király által leendő eladományozása ellen tiltakozik.

IV. 1535. jul. 26. Ferdinánd Török Bálintnak mint a vránai perjelség kormányzójának megengedi, hogy a Zrínyi Jánosnak és Miklósnak elzálogosított birtokokat a perjelség javára visszaválthassa.

V. 1535. jul. 26. Ferdinánd a vránai perjelséget, apja érdemeire való tekintetből, enyingi Török Jánosnak adományozza, azon föltétellel, hogy törvényes kort érvén, a szent János rendet fölvegye.

VI. 1535. aug. 29. Ferdinánd Zrínyi Jánost és Miklóst a nekik elzálogosított Pökröcz, Bosjákó, Gredistyerév, Rassa, Szlobocsina, Ternova és Szent-Márton visszaadása ügyében a zágrábi káptalannal törvénybe idézteti.

VII. 1535. sept. 14. Zrínyi Miklós özvegye és fiai a hátralékban levő adósság megfizetésére kötelezik magukat Grubar Lénártnak és Flasser Sebestyénnek.

VIII. 1535. oct. 22. A zágrábi káptalan előtt Zrínyi János és Miklós a zálogösszeg letétele után, a Tahi Jánostól zálogban birt vránai perjelség visszaadására kötelezik magukat.

IX. 1536. jan. 6. Ferdinánd a vránai perjelséget illetőleg Török Bálint s a Zrínyiek közt fölmerült pert elhalasztja.

X. 1536. maj. 8. Ferdinánd a vránai perjelség felett Török Bálint és Zrínyi János között folyó per tárgyalását elhalasztja.

XI. 1539. jul. 9. Jurisics Miklós Ferdinánd nevében igéreteket teszen a Zrínyi testvéreknek s azok beváltásáról becsületével s Kőszeg vára lekötésével kezeskedik.

XII. 1539. jul. 24. Ferdinánd a Jurisics Miklós által Zrínyi Jánosnak és Miklósnak tett igétetek beváltására kötelezi magát.

XIII. 1540. apr. 8. Ferdinánd királyi szavára fogadja, hogy Zrínyi Jánosnak és Miklósnak a törököktől való félelem miatt védelmébe ajánlt váraikat megoltalmazza s azokat a veszély elmultával sértetlenűl visszaadja.

XIV. 1540. oct. 20. A király Zrínyi János és Mikló kérésére védelmet igér nekik a török ellen; váraik fentartására évenként ezer, négyszáz lovasra kétezer aranyat ád ; az ország visszafoglalása után Csurgót visszaadja nekik.

XV. 1541. mart. 30. Ferdinánd a hűtlenségbe esett Bradacs János és Gergely zágráb-, varrasd- és körösvármegyei birtokait Zrínyi Jánosnak és Miklósnak adományozza.

XVI. 1541. maj. 23. A császmai káptalan Zrínyi Jánost és Miklóst Medve vára és tartozékai birtokába beiktatja.

XVII. 1542. maj. 19. Zrínyi Miklóst a Torquatus János által Pogledics Tamásnak és Gergelynek adott kiváltság-levelet Pogledics Gergely és Ferencz részére átirja.

XVIII. 1542. aug. 17. Zrínyi Miklós hadai által a Török Bálintné jobbágyainak okozott károk lajtstroma.

XIX. 1542. sept. 8. Ferdinánd az áruló Kacziáner János megöletését nem rójja fel bünűl Zrínyinek, sőt tettét a hazára s keresztyénségre egyaránt kedvesnek és üdvösnek nyilvánítja, őt magát pedig kegyelmébe fogadja.

XX. 1542. nov. 9. Ferdinánd Csurgó vára és tartozékai bitorlásáért Török Bálintnét és fiát az adománylevél bemutatására Zrínyi Miklós ellen a zalavári conventtel törvénybe idézteti.

XXI. 1542. nov. 26. A székes-fehérvári keresztesek conventje előtt Pakosi János Csurgónak általa való birtoklásáról eskü alatt vallomást teszen

XXII. 1542. nov. 26. Révai Ferencz helytartó előtt Zrínyi Miklós egy év tartamára ügyvédeket vall.

XXIII. 1542. nov. 27. Révai Ferencz helytartó Zrínyi Miklóst a Pápa, Gesztes és Csurgó várak tartozékain lakó jobbágyok megsarczolásáért a pozsonyi káptalannal törvénybe idézteti.

XXIV. 1542. dec. 27. Ferdinánd Zrínyi Miklóst kinevezi horvát bánnak s évenként hatszáz könnyű lovas, négyszáz gyalog és kémek tartására hópénzt rendel.

XXV. 1543. maj. 12. A zágrábi káptalan Zrínyi Miklóst Csurgóra vonatkozó levelei bemutatására Török Bálintné és fia ellen törvénybe idézi.

XXVI. 1543. nov. 13. Zrínyi Miklós a fogságból közbenjárására kibocsátott Pekri Lajosért a királynál kezességet vállal.

XXVII. 1544. febr. 1. A zágrábi káptalan előtt Zrínyi Miklós és Frangepán István összes most meglevő vagy ezután szerzendő ingó és ingatlan javaik közös birtoklására nézve egyezségre lépnek.

XXVIII. 1544. mart. 14. Zrínyi Miklós Guszics Györgyöt, Frangepán István jószágainak kormányzóját és testvéreit teljes jóindulatáról biztosítja.

XXIX. 1544. apr. 22. Ferdinánd királyi szavára fogadja, hogy Zrínyi Miklóst e napig járó fizetése fejében a néhai Hampó Gáspár javaiból kielégíti.

XXX. 1544. apr. 25. Ferdinánd a néhai Ernuszt Gáspár jobbágyait Zrínyi Miklós bán iránt engedelmességre inti.

XXXI. 1544. dec. 3. Frangepán György a néhai Frangepán Bernát javainak Frangepán István által Zrínyi Miklós részére való elidegenítése ellen tiltakozik.

XXXII. 1544. dec. 10. Ferdinánd számot vetván Zrínyivel, az adósságnak vagy készpénzűl, vagy a néhai Ernuszt Farkas és Gáspár magvaszakadtán a koronára szállt birtokokból egyenlő értékű birtok adományozása által leendő, megfizetését királyi szavára fogadja.

XXXIII. (1545. sept. 13-1551. sept. 8. ) Kivonat a Zrínyi Miklós és neje Frangepán Katalin utódait feltüntető genealogiai táblákból.

XXXIV. 1545. sept. 14. Forgács Imre fölfegyzése Zrínyi János születéséről.

XXXV. 1546. febr. 11. Forgács Imre fölfegyzése Zrínyi Ilona születéséről.

XXXVI. 1546. mart. 12. Ferdinánd Zrínyi Miklóst a hűséges szolgálataiért és a királynak kölcsön-adott ötvenezer forint fejében neki adott Csáktornya és Sztrigó várak birtokába a kapornaki conventtel beiktattatja.

XXXVII. 1546. mart. 15. Ferdinánd parancsa Erdődi Péterhez, hogy a Csáktornya és Sztrigó elfoglalása miatt hűtlenségbe esett Keglevics Péternek segítséggel és barátsággal lenni ne merészeljen, sőt az elfogásával megbizott Zrínyi Miklós bánnak legyen segítségére.

XXXVIII. 1546. mart. 15. Ferdinánd a Csáktornya és Sztrigó várakat hatalmába kerített Keglevics Pétert lázadónak nyilvánítván, ujra megparancsolja a nevezett várak tartozékai minden rendű és rangú lakosainak, hogy mindenben a Keglevics megbüntetésére kiküldött bántól hallgassanak ezután.

XXXIX. 1546. mart. 15. Ferdinánd király Zrínyi Miklóssal Csáktornyának és Sztrigónak Keglevics Pétertől leendő elfogására s Keglevicsnek fogságba ejtésére nézve szerződésre lép.

XL. 1546. sept. 2. Zrínyi Miklós bizonyságlevele Csáktornyának és Sztrigónak Keglevics Péter által a király számára történt átadásáról.

XLI. 1546. sept. 2. Zrínyi Miklós hitére fogadja, hogy Keglevics Péter fiait, várnagyait, hadait szabadon ereszti s elkisérteti Kosztel várába őket.

XLII. 1546. sept. 2. Zrínyi Miklós emberségére fogadja, hogy Keglevics Péter várait és egyéb javait nem bántalmazza, sőt Topuszkón levő fiainak, Györgynek és Ferencznek egy hó tartamára szabad jövést-menést enged.

XLIII. 1546. sept. 2. Zrínyi Miklós hitlevele, hogy Keglevics Péter és két fia megszabadulásáért közbenjár a királynál.

XLIV. 1546. sept.11. Keglevics Péter fogadja, hogy szabadon eresztett fiait a király parancsára, ha élnek vagy török fogságba nem estek, a bán kezébe szolgáltatja.

XLV. 1547. jan. 18. A kapornaki convent Zrínyi Miklóst Csáktornya és Sztrigó várak s ezek tartozékai birtokába, bizonyos falukra nézve Batthyányi Ferincz és Kristóf ellenmondása mellett beiktatja.

XLVI. 1547. jan. 26. Zrínyi Miklós és a Kriscsics-nemzetségbeliek szövetséglevele.

XLVII. 1547. jun. 24. Ferdinánd busini Keglevics Györgynek és testvéreinek megkegyelmez.

XLVIII. 1547. dec. 13. A zágrábi káptalan Gregoriánczi Ambrust a Zrínyi Miklós és Frangepán István által neki adományozott Pobresie falu, továbbá a Therghez tartozó földek birtokába beiktatja.

XLIX. 1547. dec. 20. Ferdinánd utasítása Lenkovics János és társai mint királyi biztosok számára a törökkel kötött öt éves béke megtartása ügyében Zrínyi Miklós horvát bánnal, a krajnai kormányzóval, a zenggi uszkokok kapitányával való tárgyalást illetőleg.

L. 1547. dec. 27. Zrínyi Miklós és Frangepán István Grabuz Györgynek hű szolgálataiért Verbovczon egy nemesi curiát és két jobbágy-telket adományoznak.

LI. 1547. dec. 27. Zrínyi Miklós és Frangepán István a zágrábvármegyei Hrasztye falut Grabuz Györgynek adományozzák.

LII. 1548. apr. 30. Forgács Imre följegyzése Zrínyi Katalin születéséről.

LIII. 1548. maj. 11. A győri káptalan Török Jánost a Csurgó miatt közte és Zrínyi Miklós közt folyó perben törvénybe idézi.

LIV. 1548. jul. 25. A zalavári convent jelentése szerint annak, hogy Zrínyi Miklós Csurgó és tartozékai birtokába visszaiktattassék, Szekér Péter kivont karddal ellene mondott.

LV. 1548. aug. 1. Számvetés Zrínyi Miklóssal.

LVI. 1548. aug. 1. Számvetés Zrínyi Miklóssal, 1542. dec. 27-1548. aug. 1-ig kifizetett és kifizetetlen követeléseiről.

LVII. 1548. oct. 14. Ferdinánd Keglevics Péternek, fiai könyörgésére megkegyelmez.

LVIII. 1548. dec. 7. Zrínyi Miklós a királylyal Csáktornya és Sztrigó várakra nézve kötött szerződésből kifolyólag Szomszédvára, Szelin és Sztubicza várakra s a Korbáviai Jánosról és Zrínyi Jánosról reá szállt követelésre vonatkozó mindennemű levelet semmisnek nyilvánít.

LIX. 1548. dec. 7. Ferdinánd Zrínyi Miklósal az 1549-ik év tartamára kétszázötven könnyű lovas tartása iránt szerződésre lép.

LX. 1549. jul. 15. Zrínyi Miklós és Frangepán István Mlaka kastélyt a hasonnevű faluval, továbbá Goriczát, Lizinát és Borenczit Hojzics Jánosnak adományozzák.

LXI. 1549. aug. 7. Ferdinánd Zrínyi Miklóst az elődei által s azután ő általa a turopolyai nemesség ellen elkövetett hatalmaskodásokért a zágrábi káptalannal törvénybe idézteti.

LXII. 1549. aug.24. Ferdinánd Török Jánost Csurgónak Paksi János által való birtoklása ügyében a zalavári convent előtt leteendő esküre itéli.

LXIII. 1549. sept. 7. Ferdinánd Csurgót illetőleg fölmerült perben Zrínyi Miklóst perujításra utasítja.

LXIV. 1549. sept. 14. Ferdinánd a Korilovczon, Alsó-Lomniczán, Lukaveczen, Hrastyén és Plezzón többek kárára elkövetett hatalmaskodás miatt Zrínyi Miklóst a zágrábi káptalannal törvénybe idézteti.

LXV. 1549. oct. 22. Nádasdi Tamás és Zrínyi Miklós örök barátságra és szövetségre lépnek.

LXVI. 1549. nov. 5. Ferdinánd a Horvát István és fia Ferencz magvaszakadtával uratlan maradt Atakot Zrínyi Miklósnak adományozza.

LXVII. 1549. nov. 5. Ferdinánd a Lukavecz és tartozékai tulajdojoga fölött folyó per elintézéseig a bán iránt engedelmességre inti a turopolyai nemességet.

LXVIII. 1549. nov.16. Ferdinánd a Keglevics Péter és György részére kiadott nyilt parancsot a bán kezébe adatja a zágrábi káptalannal.

LXIX. 1549. dec. 7. Ferdinánd Zrínyi Miklóst, a hadai által Somogy-, Veszprém-, Sopron- és Győrvármegyében az enyingi Törökök kárára elkövetett hatalmaskodás miatt a zalavári conventtel törvénybe idézteti.

LXX. 1550. Zrínyi Miklós a török szándékai meghiusítása czéljából összegyüjtött hadainak a turopolyai nemesség által tolvaj módjára történt megrohanása miatt a zágrábi káptalan előtt tiltakozik.

LXXI. 1550. jan. 27. Zrínyi Miklós a lukaveczi kastély tartozékain lakó nemesek érdekében Horváth Fülöp zágrábvármegyei szolgabíró által ellene tartandó tanuvallatás ellen tiltakozik.

LXXII. 1550. febr. 22. Ferdinánd a Tótország és Krajna közti vitás határ rendezésére kiküldött biztosokat annak bevégzése után Lukavecznek Mária királyné, Ungnad János és Batthyányi Ferencz által történt birtoklása s a nemesség szolgálmánya ügyében vizsgálatra utasítja.

LXXIII. 1550. febr. 26. Ferdinánd a Nagy-Mlakán, Korilovczon, Hrastyén és Luzsán elkövetett több rendbeli hatalmaskodásért Zrínyi Miklóst és megnevezett szolgáit a zágrábi káptalannal törvénybe idézteti.

LXXIV. 1550. maj. 19. A zágrábi káptalan bizonyságlevele Kerpics Balásnak Zrínyi Miklós által történt szabadon bocsátásáról.

LXXV. 1550. maj. 21. A turopolyai nemesek és Zrínyi Miklós közt fönforgó perben kiküldött biztosok Horváth Fülöp zágrábmegyei szolgabíróval a tanukat megidéztetik.

LXXVI. (1550. maj. 21. után.) Tanuvallomások a turopolyai nemességnek Mária királyné,

LXXVII. 1550. jun. 5. A kapornaki convent Zrínyi Miklóst a zalavármegyei Atak birtokába Horváth István utódai ellenmondása mellett beiktatja.

LXXVIII. 1550. jun. 7. Nádasdi Tamás a Zrínyi Miklós fogságából kiszabadult Kerpics Balás által a bán részére adandó menedékvalló levél kiállítása ügyében Keglevics Györgyöt meginti.

LXXIX. 1550. jun. 20. Zrínyi Miklós, neje és sógora Frangepán István kötelezvénye a zágrábvármegyei Ozalyról és tartozékairól ezután általuk szedendő tized fejében a zágrábi káptalannak évenként fizetendó összegről.

LXXX. 1550. jun. 13. Frangepán István és testvére Katalin, Zrínyi Miklósné tengermelléki és zágrábvármegyei birtokaikon megosztoznak.

LXXXI. 1550. aug. 3. Frangepán István elismervénye, hogy Zrínyi Miklós és neje Frangepán Katalin az atyjokról és őseikről maradt drágaságokból neki járó részt hiány nélkül kiadták.

LXXXII. 1550. aug. 4. A gyula-fehérvári káptalan előtt egyfelől Török János és Ferencz, másfelől Zrínyi Miklós a Csurgó miatt köztük folyó perlekedésnek véget vetnek s Török János és Ferencz Csurgónak és tartozékainak visszaadására kötelezik magukat.

LXXXIII. 1550. nov. 30. Ferdinánd a Szent-Markószelniczán és Hrussovczon elkövetett hatalmaskodásért Zrínyi Miklóst és tisztjét Pernyei Gáspárt a zágrábi káptalannal törvénybe idézteti.

LXXXIV. 1551. oct. 12. A szigetváriak és Tahi Ferencz várkapitány között fenforgó egyenetlenségek megszüntetésére kiküldött királyi biztosok által szerkesztett s úgy a lakosok mint a várkapitány által jövőre követendő rendtartás.

LXXXV. 1552. Tanuvallatás a Zrínyi Miklós és Keglevics Péter közt vitás Szelcze faluról.

LXXXVI. 1552. mart. 30. Török János és Ferencz Csurgónak és tartozékainak Zrínyi Miklós kezébe leendő visszaadására s a felek erre vonatkozó peres irataik kölcsönös megsemmisítésére kötelezik magukat.

LXXXVII. 1552. maj. 4. Zrínyi Miklós egy bizonyos Apostol nevű olasznak a töröknél is rosszabb, martalóczoknak nevezett oláhokkal rabszolga gyanánt való kereskedésre szabadalmat ád.

LXXXVIII. (1553.) Számvetés a Zrínyi Miklós zalavármegyei birtokaira rótt 1550-1553. évi adó hátralékáról.

LXXXIX. 1553. Számvetés a Zrínyi Miklós Dráva-Mura közi birtokainak 1550-1553. évi adó hátralékáról.

XC. 1553. febr. 12. A zágrábi káptalan előtt Frangepán István nejének Eck Katalinnak a zágrábvármegyei Ribnik várát tartozékaival együtt leköti.

XCI. 1553. febr. 22. Ferdinánd hatszáz könnyű lovas és négyszáz gyalog tartására nézve Zrínyi Miklós bánnal egyességre lép.

XCII. 1553. maj. 12. Szigetvár hadi fölszerelése.

XCIII. 1553. jul. 26. Zrínyi Miklós egy év tartamára ügyvédeket vall.

XCIV. 1553. oct. 26. Ferdinánd előtt Zrínyi Miklós és turopolyai nemesség a köztük fenforgó hatalmaskodási perben bizonyos feltételek alatt kiegyeznek.

XCV. 1554. apr. 15. Ferdinánd király Zrínyi Miklósnak a néhai Ernuszt János czímerével megbővített czímert adományoz.

XCVI. 1554. apr. 20. Ferdinánd a Zrínyi Miklós, mint az Allia Mátyás gyermekei gyámola részére kiadott parancsának teljesítésére a vasvári káptalannal Szarka Pált felszólíttatja.

XCVII. 1554.(apr.30 után.) Számvetés a bánnal 1553. mart. 1.-től 1554. apr. 30-ig járó fizetéséről.

XCVIII. (1554.apr.30 után.) Számvetés Zrínyi Miklóssal 1553. mart. 1.-től 1554. apr. 30-ig járó s nagy részben kifizetett zsoldjáról.

XCIX. 1554. maj. 25. Thurzó Ferencz kamara-elnök és a többi tanácsos a Maistetter János bécsi kereskedő által Zrínyi Miklósnak adandó kétszáz forint értékű áruért kezességet vállalnak.

C. 1554. aug. 19. Zrínyi Miklósnak a bosnya pasával vivandó bajra indulásakor irt végrendelete.

CI. 1556. jan. 24. Zrínyi Miklós Gregoriánczi Ambrus tótországi rovót az ő és hadai zsoldja fejében fizetett összegről nyugtatja.

CII. (1556. jul. 16-28.) Jegyzőkönyv a Szigetvár fölmentésére küldött sereg vezéreinek Nádasdi Tamás nádor elnöklete alatt tartott tanácskozásairól.

CIII. 1557. febr. 11. Rakonok vára hadi fölszerelése.

CIV. febr. 13. A zágrábi káptalan előtt egyfelől Zrínyi Miklós Medvevár és Rakonok, másfelől Erdődi Péter Monyorókerek és Veresvár és tartozékaira nézve csereszerződésre lépnek.

CV. (1557. mart. 12 után.) Zrínyi Miklós csurgói hadai által a kanizsai uradalomhoz tartozó falukon elkövetett hatalmaskodások jegyzéke.

CVI. 1557. mart. 30. A Szigetvárba királyi biztosúl kinevezett Zrínyi Miklós és Kerecsényi László utasítása.

CVII. 1557. nov. 11. A kitály megparancsolja Zrínyi Miklósnak, hogy Buccariban lakó uszkokjai által a velenczei és raguzai kereskedők hajóiról elrabolt portékákat a megnevezett uszkokokkal adassa vissza.

CVIII. 1557. nov. 23. Ferdinánd a tárnokmesterséget Zrínyi Miklósnak adományozza.

CIX. 1558. febr. 5. A vasvári káptalan előtt Szegedi István, a bécs-ujhelyi pálosok vicariusa Zrínyi Miklóst a pálosok Monyorókerek melletti kolostorának lerombolásától s birtokainak bitorlásától eltiltja.

CX. 1558. apr. 16-20. Idézet a Frangepán István Ribnik, Novigrád, Lippa, Zvecsaj, Szkrád, Modrussa, Ogulin és Lukovdol váraira s azok tartozékaira vonatkozólag a zágrábi káptalan által megejtett határjárásról és fölbecslésről szóló oklevélből.

CXI. (1559. jan. 27 előtt ) A Zrínyi Miklós csurgói szolgái által a nádor kárára Kanizsa környékén elkövetett hatalmaskodások jegyzéke.

CXII. 1559. mart. 9. A zágrábi káptalan előtt Frangepán István feje és birtokai váltságára ipjától Eck János József bárótól kétezer arany forintot vesz kölcsön.

CXIII. 1559. mart. 15. A zágrábi káptalan előtt Frangepán Katalin és fiai tiltakoznak az ellen, hogy Frangepán István Ribnik várát tartozékaival együtt nejének inscribálja.

CXIV. 1559. jun. 25. Ferdinánd Erdődi Péterné Alapi Borbála Parancsára a férje és Zrínyi Miklós között Monyorókerek és Veresvár, illetőleg Medvevár és Rakonok fölött kelt káros és csalárd csereszerződés miatt ez utóbbit a kapornoki conventtel törvénybe idézteti.

CXV. 1559. aug. 14. Nádasdi Tamás nádor előtt a pálos remeték főperjele Tamás a Monyorókerek melletti lerombolt kolostort Karacsfalvával együtt, a macskovczi és szenkovczi tized elengedése fejében, Zrínyi Miklósnak örökbe vallja.

CXVI. 1559. oct. 27. Valamelyik convent előtt Tamás pálos főperjel a Monyorókerek melletti lerombolt pálos kolostort és Karacsfalvát illetőleg Zrínyi Miklós részére tett vallomását érvénytelennek nyilvánítja.

CXVII. 1560. maj. 15. Ferdinánd a vasvármegyei urafogyott Szent-Mártont és Rompoltot Zrínyi Miklósnak adományozza.

CXVIII. 1560. oct. 4. Ferdinánd biztosítja Zrínyi Miklóst, hogy ha Erdődi Péter horvát bán az apja hatalmaskodása miatt javainak elvesztésére itéltetnék, a bíróságot Monyorókerekből és Veresvárból illető két részt neki és utódainak adományozza.

CXIX. 1560. nov. 13. Bakszics Mátyás zágrábvármegyei birtokait Ferdinánd király előtt kétszáz forintért Zrínyi Miklósnak örökbe vallja.

CXX. 1560. dec. 13. Ferdinánd a Hásshágyi Balás és Erdődi Péter közötti egyesség után a Monyorókerek, Veresvár és Csatárra vonatkozó országbírói itéletnek Zrínyi Miklós kárára leendő végrehajtását megtiltja a zágrábi káptalannak.

CXXI. 1561. mart. 22. Ferdinánd a Körmend erőszakos elfoglalása miatt javai elvesztésére itélt néhai Erdődi Péternek Monyorókereken, Veresváron és Csatáron lévő birtokait s ezek tartozékait Zrínyi Miklósnak és örököseinek adományozza.

CXXII. 1561. mart. 22. Ferdinánd a Zrínyi Miklós és Erdődi Péter közt Monyorókerek és Veresvár, illetőleg Medve és Rakonok s ezek tartozékaira nézve létrejött csereszerződésbe beléegyezik.

CXXIII. 1561. mart. 28. Ferdinánd Zrínyi Miklósnak a töröktől való félelem miatt Horvátországból Csáktornya, Sztrigó, Monyorókerek, Veresvár és Csatár tartozékaira menekült jobbágyait tizankét évi időtartamra mindennemű adófizetés alól fölmenti.

CXXIV. 1561. sept. 15. Ferdinánd a Zrínyi Miklóstól Győr megerősítésére kölcsönzött tízezer tallér biztosítékáúl a Báthori András által zálogban birt Likava várát a Báthori halála után tíz évre Zrínyinek és utódainak igéri, addig pedig ötszáz tallér évi kamat fizetésére kötelezi magát.

CXXV. 1561. sept. 17. Hiersch András várépítő mester nyugtatványa a Győr megerősítésére Zrínyi Miklóstól kölcsön kért tízezer tallér átvételéről.

CXXVI. 1562. febr. 16. Báthori András országbíró Zrínyi Miklóst a hűtlenségbe esett idősb Erdődi Péternek Monyorókereken, Veresváron, Csatáron s ezek tartozékain levő birtokrészeibe az esztergomi káptalannal beiktattatja.

CXXVII. 1562. mart. 10. Frangepán István a Szkrád várához tartozó Lipováczot és Orehováczot Orsics Jánosnak adományozza.

CXXVIII. 1562. mart. 13. Az esztergomi káptalan Zrínyi Miklóst a pálos remeték főperjele által neki vallott, Monyorókerek melletti lerombolt pálos kolostor és Karacsfalva birtokába elenmondás nélkül beiktatja.

CXXIX. 1562. mart. 15. Az esztergomi káptalan Zrínyi Miklóst az ifjabb Erdődi Pétertől cserélt monyorókereki, veresvári, csatári birtokokba s ezek tartozékaiba ellenmondás nélkül beiktatja.

CXXX. 1562 apr. 2. Frangepán István régebben a zágrábi káptalan előtt közte és testvére Zrínyi Miklósné között létrejött osztályegyességet Nádasdi Tamás előtt újból jóváhagyja s az őt illető birtokokat magtalan halála esetére említett nővére fiainak vallja.

CXXXI. 1562. oct. 5. Zrínyi Miklós beléegyezik abba, hogy Frangepán István a Ribnik várához tartozó Terbuhováczot és Sztankováczot Lenkovics Jánosnak adományozza, sőt ezt az adományt maga is hat kunicsi jobbágytelekkel szaporítja.

CXXXII. 1563. Zrínyi Miklósnak a Szávától huszonhét magyar mérföld hosszú területen levő horvátországi várairól.

CXXXIII. 1563. jun. 10. Ferdinánd megparancsolja Zalavármegyének, hogy Atakot és tartozékait Zrínyi Miklóssal Tahi Ferencznek adassa vissza.

CXXXIV. 1563. sept. 15. Ferdinánd a Zrínyi György és Erdődi Anna között kötendő házasság ügyében létrejött szerződés értelmében Zrínyi Miklóst és fiát, a szerződés meg vagy meg nem tartása iránt, a pozsonyi káptalannal megkérdezteti.

CXXXV. 1563. sept. 19. A pozsonyi káptalan Zrínyi Miklóst és fiát Györgyöt az Erdődi Annával kötendő házasság ügyében létrejött szerződés megtartása vagy meg nem tartása iránt megkérdezi.

CXXXVI.(1563. sept. 19 után ) Erdődi Péter a leányának Zrínyi Györgygyel történt eljegyzése nagyobb erősségére Zrínyi Miklóssal kötött s Monyorókerek, Veresvár és csatár, illetőleg Medvevár és Rakonokra vonatkozó csereszerződés megsemmisítése ügyében panaszt emel a királynál.

CXXXVII.1563. oct. 20. Ferdinánd megparancsolja Zrínyi Miklósnak , hogy a hadnagysága alatt szolgáló vitézek által állítólag bitorolt tolnavármegyei Kozárt és Monyoróst Dobó Istvánnak és Országh Kristófnak adassa vissza.

CXXXVIII.1563. oct. 20. Rosenberg Vilmos a testvére Éva és Zrínyi Miklós közt kötendő házasság ügyében Neuhausi Joachim cseh kanczellárt és Rosenberg Pétert teljhatalommal ruházza fel.

CXXXIX.1563. nov. 6. Erdődi Péter horvát bán a Tahi Ferencz által Zrínyi Miklósnak eladott Bosjákó várában és városában maradt ingó javaknak ki nem adása miatt Zrínyi Miklóst törvénybe idézteti.

CXL. 1564. Zrínyi Miklós vasvármegyei és Csurgóhoz tartozó birtokainak összeírása.

CXLI. 1564. jan. 15. Ferdinánd parancsa Zrínyi Miklóshoz és Baranyavármegyéhez a Horváth Ferencznek visszaadandó Sellye ügyében.

CXLII. 1564. (1564. febr. 1 előtt.) Ferdinánd Zrínyi Miklóst dunántúli főkapitánynyá kinevezi.

CXLIII. 1564. febr. 7. Oláh Miklós megparancsolja Vasvármegyének, hogy a nagy-szőlősi birtokrészt Zrínyi Miklóssal Vértessi Györgynek adassa vissza s őt annak birtokában védelmezze meg.

CXLIV. 1564. febr. 11. Ferdinánd a Rajki Gábor és Nádasdi tamás közt Egyházas-Kölked miatt folyó s a nádor halála után Zrínyi Miklósra szállott pert megsemmisíti.

CXLV. 1564. mart. 25. Zrínyi Miklós és Batthyányi Ferencz Both Gáspárt és Palatczi Jánosnét Sulyok Anna asszonyt, ez utóbbi jegyruhája és egyéb ingó javak ügyében megbékéltetik.

CXLVI. 1564. mart. 28. A zágrábi káptalan Frangepán Istvánt a Barillovics Miklós és Gáspár ellen elkövetett hatalmaskodásáért törvénybe idézi.

CXLVII. 1564. apr. 15. Vasvármegye alispánjának bizonyságlevele Zrínyi Miklós feleletéről a Tahi Ferencz által visszakövetelt Atak ügyében.

CXLVIII. 1564. apr.28. Bajoni István és János tiltakozása a Zrínyi Miklós csábításaira Allia Kristófnak örökbe vallott somogy- és tolnavármegyei birtokok ügyében.

CXLIX. 1564. maj. 30. Zrínyi Miklós dunántuli főkapitányi hadának lajstroma.

CL. maj. 19. Zrínyi Miklós Ladányi Miklós lopatineczi plebanus kérésére az egyház zselléreit, jobbágyait s párbér jövedelmét állítólag összeiratja.

CLI. (1564. jun. 12 előtt.) Szigetvár lakosainak connumeratiója.

CLII. 1564. nov. 30. Zrínyi Miklós nyugtatványa a zsoldja fejében Ostffi Jakab vasvármegyei rovótól kapott összegről.

CLIII. 1564. dec. 27. Hagymás Leusták és Hásshágyi Imre zalavármegyei alispánok bizonyságlevele Ataknak Tahi Ferencztől Zrínyi Miklós által történt elfoglalásáról s a benne levő udvarháznak tőből lerontatásáról.

CLIV. 1565. jan. 13. Pozsgai János a zágrábi káptalan előtt Bansinát Zrínyi Miklósnak és Frangepán Istvánnak örökbe vallja.

CLV. 1565. mart.18. Oláh Miklós a Frangepán István Ősei által idősb Erdődi Pétertől elfoglalt Kupcsina ügyében Frangepán Istvánt a zágrábi káptalannal törvénybe idézteti.

CLVI. 1565. apr. 23. A Perényi Gábor által Miksa kezére bocsátott Siklós és Valpó vár tartozékai átvételére s Szigetvár birtokainak és jövedelmeinek számbavételére kiküldött királyi biztosok utasítása.

CLVII. 1565. jun. 8. Erdődi Péter horvát bán a Bansina, Kapellistye és Merzlopolyre miatt Frangepán Istvánt, Zrínyi György és Miklós, Ladomér István és Lojevics Mihály között folyó pert Báthori Miklós országbíró eleibe terjeszti.

CLVIII. 1565. jun. 9. Mossóczi László főadószedő Perneszi Pál rovót Baranya- és Tolnavármegye 1564-ik évi királyi adajának, Zrínyi Miklósnak zsoldúl fizetett összegről szóló nyugtatvány szerinti beszolgáltatásáról nyugtatja.

CLIX. 1565. oct. 26. Zrínyi Miklós Egervári István veszprémvármegyei rovót a vármegyei adóhátralékból fizetett bizonyos összegről nyugtatja.

CLX. 1566. mart 5. A pozsonyi kamara a bathai apátság Szigetvár számára lefoglalt jövedelemből évenként Horváth Györgynek járó összeg kifizetésére utasítja Zrínyi Miklóst.

CLXI. 1566. apr. 23. Zrínyi Miklós végrendelete.

CLXII. (1566. jun.15-17.) A Budina Sámuel latin fordításában ismert horvát krónikának Sorscha Richárd kezdette német fordítása töredékben.

CLXIII. (1566. sept. 7-9.) Egy ismeretlen német krónika töredéke Szigetvár elestéről s a vár elfoglalását követő két nap eseményeiről.

CLXIV. (1566. sept. 21.) Egy Szigetvárból menekült katona elbeszélése a vár ostromáról.

CLXV. (1566. sept. után.) A veszprémi káptalan panasza zalavármegyei birtokainak Zrínyi Miklós által történt elfoglaltatása miatt.

CLXVI. (1567. maj. 4. Pethő Péter zalavármegyei alispán bizonyságlevele a Tahi Ferencznek és nejének visszaadandó Atak ügyében.

CLXVII. 1567. maj. 26. Pethő Péter zala- és Botka Imre vasvármegyei alispánok és társaik az özvegy Zrínyi Miklósné Rosenberg Éva és Zrínyi György közt fenforgó osztályperben a megnevezettek nyilatkozatairól a vasvári káptalan előtt bizonyságot tesznek.

CLXVIII. 1567. jun. 13. A vasvári káptalan előtt Zrínyi Orsolya Pethe Imre Persuasiójából tett egyetlen - fateor- szóból álló vallomását visszavonja.

CLXIX. 1567. jun. 20. Rosenberg Vilmos a király előtt Zrínyi Györgygyel, az apja által nejének Rosenberg Évának legált kétrendbeli jegyajándéknak megfizetése s ennek fejében Rosenberg Évának a Monyorókerekből, Veresvárból és Csatárból őt illető részről való lemondása ügyében egyességre lép-

CLXX. 1567. sept. 27. Országh Kristóf országbíró előtt Zrínyi György és testvérei a Rosenberg Éva hitbére s Zrínyi Miklós javaiból őt megillető mindennemű jogainak kifizethetése végett a Szécsi Margittól kölcsönzött nyolczezer forint fejében Veresvárt és tartozékait zálogba vetik.

CLXXI. 1567. sept. 27. Országh Kristóf országbíró előtt Zrínyi György és testvérei a mostoha anyjuk hitbérének megfizethetése czéljából Török Ferencztől kölcsönzött kétezer forint fejében Megyehidát s peczeli birtokukat lekötik.

CLXXII. 1568. mart. 20. Draskovics György és Frangepán Ferencz horvát bánok a Zrínyi György és Zrínyi Ilona Tahi Ferenczné között Bosjákó felett folyó osztályperben Zágrábvármegyét perujításra utasítják.

CLXXIII. 1568. mart. 29. Pozsgai Jálos Bansinát Zrínyi Györgynek és testvéreinek örökbe vallja.

CLXXIV. (1569. jan. 23 előtt.) Számvetés Zrínyi Miklós 1566-ik évi zsoldjáról : a királynak Szigetvár szükségére általa kölcsönzött pénzről s ezek fejében a hadfizető mestertől neki kifizetett összegekről ; továbbá utódainak egyéb őt illető követeléseiről.

CLXXV. (1569. jan. 23 előtt.) Zrínyi Miklós halála után fiának Györgynek a királyon való követeléséről szóló számadás.

CLXXVI. 1569. jan. 31. Számadás a Zrínyi Miklós Tárnokmesteri, dunántuli főkapitányi fizetése, továbbá a királynak kölcsönzött tízezer tallér kamatja fejében a dunántuli megyék rovói által neki fezetett összegről.

CLXXVII. (1569. apr. 24után.) Zrínyi Miklós zala-, vas és somogyvármegyei portáinak összehasonlítása.

CLXXVIII. (1569. oct. 1. Merei Mihály Zrínyi Györgyöt a közte és Rajki Gábor közt folyó perben Egyházas-Kölkedre vonatkozó levelei bemutatására itéli.

CLXXIX. 1571. mart. 2 Draskovics György és Frangepán Ferencz horvát bánok Tahi Ferenczet Atak ügyében Zrínyi György panaszára a zágrábi káptalannal törvénybe idéztetik.

CLXXX. 1571. apr. 2. Mérei Mihály Keglevics Máté panaszára Csákrornyának és Sztigónak Zrínyi Miklós által hatalmasúl történt elfoglalása, jogtalan bírása, Keglevics Péternek két fiával együtt fogságva hurczoltatása miatt Zrínyi Györgyöt és testvéreit a vasvári káptalannal a nádori szék elé idézteti.

CLXXXI. 1572. apr. 3. Frangepán István tengermelléki és horvátországi birtokait végrendeletileg ujra Zrínyi Györgynek és testvéreinek hagyományozza.

CLXXXII. 1572. aug. 10. Ladomér István a néhai Dragacsics Márton Zágrábmegyei birtokait illetőleg Frangepán Istvánnal, Zrínyi Györgygyel és testvéreivel egyességre lép.

CLXXXIII. 1573. aug. 1. Grubar Kristóf az atyja által néhai Zrínyi Miklósnak Kölcsönadott tizezer forintról, a Zrínyieknek vele tett jótéteményei fejében a zágrábi kártalan előtt lemond.

CLXXXIV. 1574. jul. 23. RAdéczi István a zágrábvármegyei demerjei, szenkovezi és prilyakovczi pusztabeli birtokrészeket Medossóczi Györgynek s fiainak adományozza s megparancsolja a zágrábi káptalannak, hogy őket azok birtokába iktassa be.

CLXXXV. 1574. aug. 11. Draskovics György horvát bán a Barillovics Gáspárral szemben megidézett, de meg nem jelent hatalmaskodó Grangepán István elmarasztalja .

CLXXXVI. 1574. sept. 20. Zrínyi György és Miklós zvarcsai, kapellistyei, csaszicsi, merzlopolyei, bansinai, otoki birtokaikból harminczegy jobbágytelküket Tadiolovics Andrásnak zálogba vetik.

CLXXXVII. 1575. febr. 4. Draskovics György és Alapi Gáspár horvát bánok a Barillovics Gáspár indította hatalmaskodási perben Frangepán István vétkesnek nyilvánítják, fej- és jószágvesztésre itélik s megparancsolják a zágrábi káptalannak, hogy az itéletet hajtsa végre.

CLXXXVIII. 1575. febr. 22. Draskovics György és Alapi Gáspár horvát bánok előtt a Barillovics Gáspárral szemben hatalmaskodás miatt fej- és jószágvesztésre itélt Frangepán István a feje megváltására kölcsönzött tizenkétezer arany forintért tengerparti és zágrábvármegyei várait Zrínyi Györgynek és Miklósnak örökbe vallja.

CLXXXIX. 1575. mart. 10. A zágrávi káptalan jelenti, hogy a fej- és jószágvesztésre itélt Frangepán István fejét és jószágait tizenkétezer forinton Barillovics Gáspártól megváltotta.

CXC. 1575. jul. 20. Zrínyi György a vasvármegyei Német-Schüczöt két felső-beledi jobbágygyal s a Pinkva folyón járó malommal Debreczenyi Györgynek zálogba veti.

CXCI. 1576. aug. 4. A zágrábi káptalan Zrínyi Györgyöt és Miklost a Frangepán István tengerparti és zágrábvármegyei várai birtokába beiktatja.

CXCII. 1577. maj. 15. Zrínyi György és Miklós a zágrábvármegyei Lippa várát Bobnarczi faluval együtt özvegy Herendics Jánosménak s a fiainak visszaadják.

CXCIII 1577. aug. 20. Rudolf király megparancsolja Csernel Tamás nádori helytartartói itélőmesternek, hogy Zrínyi Györgyöt és testvérét Miklóst a néhai magbanszakadt Frangepán István tótországi és dalmatiai birtokainak a királyi fiscus kezébi leendő adása ügyében idézze törvénybe.

CXCIV. 1577. sept. 14. Rudolf király Zrínyi Györgyöt, Miklóst és Jánost követeléseik fejében, a Zrínyi Miklós által éveken át birt Szigetből, továbbá a bélközi és sztárai kerületekből szedett mindennemű jövedelemről való számadás alól fölmenti.

CXCV. 1579. mart. 26. A zágrábi káptalan jelentése Czobor Imre nádori helytartóhoz, a Frangepán István birtokai felett a királyi fiscus és Zrínyi György között folyó perben hozott ítélet végrehajtásának Barillovics Gáspár által történt megakadályozásáról.

CXCVI. 1580. jul. 9. Frangepán Gáspár Zrínyi Györgyöt a tengermelléki Novigrád átvételéről nyugtatja.

CXCVII. 1580. dec. 10. A vasvári káptalan Rudéczi István királyi hegytartó parancsára Zrínyi Györgyöt a Vértessi György kárára Nagy-Szőlősön elkövetett ujabb hatalmaskodásáért törvénybe idézi.

CXCVIII. 1585. sept. 8. A zágrábi káptalan Erdődi Tamás horvát bán parancsára Csernkovczi Jánost és nejét Zínyi Györgygyel szemben törvénybe idézi.

CXCIX. 1587. febr. 11. Erdődi Tamás horvát bán Zrínyi Györgyöt azon állítása igazolására, hogy a néhai Grabuz György verhovczi, hrasztyei és sztarariczi birtokait ennek fia özvegyétől visszavásárolta, esküre itéli.

CC. 1589. oct. 28. Fejérkői István királyi helytartó Zrínyi Györgyöt, a közte és Erdődi Tamás horvát bán között a zágrábmegyei Kupcsina felett folyó perben elmarasztalja.

CCI. 1589. nov. 24. Fejérkői István királyi helytartó a zágrábmegyei szenkovczi és demerjei birtokot Prtyakovczi pusztával együtt Medossovczi Ferencz zágrábmegyei alispánnak, hogy őt azok birtokába iktassa be.

CCII. 1590. nov. 29. A pozsonyi káptalan jelentése Istvánffi Miklós nádori helytartóhoz Tersaczki Györgynek, a Frangepán István birtokai felett Zrínyi György és a fiscus között folyó perben ez utóbbi részére köteles szavatosságát illetőleg adott feleletéről.

CCIII. 1590. dec. 20. Istvánffi Miklós nádori hegytartó a Frangepán István birtokai felett Zrínyi György és a kincstár között folyó perben szavatolni vonakodó Frangepán Györgyöt a zágrábi káptalannal törvénybe edézteti.

CCIV. (1591 körűl.) Andreasics Mátyás véleménye a Frangepán István

CCV. 1591. febr. 22. A zárábi püspök tudósítása a Frangepán György kezén levő Frangepán István-féle birtokok arányáról.

CCVI. 1591. jun. 27. zágrábi káptalan Zrínyi Györgyöt a Frangepán Gáspár által neki vallott zágráb- és vinodolvármegyei várak visszaadása ügyében Frangepán György ellen törvénybe idézi.

CCVII. 1591. oct. 21. A vasvári káptalan Bekovity Vinczét a zalavármegyei Belicz ügyében Zrínyi György ellen törvénybe idézi.

CCVIII. 1591. dec. 25. A zágrábi káptalan Zrínyi Györgyöt a Frangepán István halála után elfoglalt zágráb- és vinodolvármegyei birtokokra vonatkozó leveleknek Frangepán György kezébe leendő adására inti.

CCIX. 1592. jan. 17. Erdődi Tamás horvát bán a Frangepán György és Zrínyi György között vitás Frangepán István-féle zágrábvármegyei és dalmát tengerparti várakat amannak visszaitéli s megparancsolja a zágrábi káptalannak, hogy az itéletet hajtsa végre.

CCX. 1599. dec. 1. Mernyavcsics Kristóf tótországi al-bán Frangepán Györgyöt a Zrínyi György, Hrelin vára alatt lakó jobbágyain elkövetett hatalmaskodás miatt törvénybe idézteti.

CCXI. 1602. nov. 23. Draskovics János horvát bán a Zrínyi György által Medossovczi Ferencztől s anyjától visszavenni szándékolt szenkovczi birtok, udvarház s Prilyakovcz puszta ügyében, ez utóbbiakat a zágrábi káptalannal törvéynybe idézteti.

I. 1535. jul. 18. A zágrábi püspök és Pekri Lajos megbékéltetésére s Medve, Rakonok és Lukavecznek a Zrínyi Miklós özvegyétől s fiaitól a Pekri Lajos számára leendő visszavételére kiküldött Peregi Albert pécsi prépost utasítása.

II. (1546. mart. 1 után.) Zrínyi Miklós magának és hadának 1544. nov. 1-től 1546. mart. 1-ig járó s részben hátralékban levő fizetéseért könyörög a királynak.

III. 1549. febr. 4. Zrínyi Miklós értésére adja a királynak, hogy a végbeli elhagyott várak védelmére ötszáz lovas sem lenne elég s kijelöltetni kéri a helyet, a honnan fizetését kapja, egyuttal azt is, hogy a Csáktornyához tartozó jobbágyaira rótt adót salariuma fejében ő maga szedhesse fel.

IV. 1550. maj. 26. Ferdinánd megparancsolja Zrínyi Miklósnak, hogy a Krapina várát feladni szándékolt s Székely Lukács fogságába esett gonosztevőket szándékuk felől vallassa ki s vallomásukról tegyen jelentést.

V. 1553. oct. 19. Verancsics Antal és Zay Ferencz Zrínyi Miklóst a szultán fiának apja parancsára történt kivégeztetéséről, s Rusztán pasa nagyvezir elmozdíttatásáról értesítik.

VI. 1554. aug. 3. Egy ismeretlen a török hajóhad győzelméről s a törökországi zavarokról értesíti Lenkovics Jánost.

VII. 1554. aug. 5. Ungnad János a Zrínyi Miklós és Mehemet bosnya pasa közt készülőben levő párbajról Miksa királyhoz intézett jelentésében a végek helyzetét s a párbaj következményeit ecseteli, s ezért megengedhetetlennek tartja ; de ha mégis meg kellene történnie, szükséges, hogy mind a két fél csak meghatározott számú haddal jelenjék meg a baj szinhelyén.

VIII. 1554. aug.12.Ungnad János levele a krajnai rendekhez a magyarországi végvárak szükségei fedezésére a Karinthiára, Krajnára és Stájerországra együttesen fölvetett ötvenezer forintnak mentől hamarabb leendő beszolgáltatása tárgyában.

IX. 1554. aug. 13. Ungnad János tudatja Mehemet pasával, hogy a király Zrínyi Miklósnak a párviadalt, mindkettejük méltóságának sérelme nélkül megtiltotta.

X. 1554. aug. 17. Ungnad János jelenti Miksa királynak hogy a párbajt eltiltó parancsát elküldötte a bánnak, hasonlókép Mehemetnek is a neki szóló levelet ; de mivel a bán mégis készül, fia Lajos és Székely Lukács által ujból csendességben maradásra intette.

XI. 1554. aug. 17. Erdődi Péter a Rakonok alá történt török portyázásáról s Zrínyi Miklósnak a fejedenként leendő felülést elrendelő parancsáról értesíti Ungnad Jánost.

XII. 1554. aug. 19. . Ungnad János tudatja Mehemet pasával, hogy a király Zrínyi Miklóst apárviadaltól szigoruan eltiltotta, ellenben ő mint hire jár több szandsákkal együtt készül arra, sőt a bán birtokait is megraboltatta, ennélfogva a béke megbontása csak őt terheli.

XIII. (1554. aug. 20 előtt.) Alapi János kéri Ungnadot, engedje meg, hogy, hogy a párviadalon Szent- Györgynél jelen lehessen.

XIV. 1554. aug. 20. Ungnad János jelenti Miksa királynak, hogy a párbajt eltíltó parancsa ellenére a bán folyton készülődik, hasonlóképpen a pasa is, ki a Zrínyi párbajra hívásait békeszegésnek tekinti, sőt egy török csapat egészen Rakonokig portyázott.

XV. 1554. aug. 20. Székely Lukács egy oláh fogoly vallomása alapján arról értesíti Ungnadot, hogy a gradiskai révben nincs hadi készület s a bosnya pasa is csendességben van.

XVI. 1554. aug. 21. Egy Miksának szóló hivatalos előterjesztésben Lenkovics Jánosnak Ungnadhoz, majd a krajnai rendekhez intézett kivonatos tudósításai egyéb hadi hirek között arról értesítenek, hogy Mehemet pasa a bajram miatt s a szultán engedelme nélkül a Szent- Györgynél leendő párviadalra nem megyen el.

XVII. 1554. aug. 23. Székely Lukács a bánnak, Tahinak és Nádasdi Kristófnak a nádor hadaival való megérkezéséről tudósítja Ungnad Jánost s hogy a Bánffiak is érkezőben vannak, a pozsegai szandsák pedig Rahuczánál táborba szállott.

XVIII. 1554. aug. 23. Székely Lukács a pozsegai szandsáknak Rahoczánál, a bosnya Pasának Pozsegavárnál történt táborba szállásáról értesíti Ungnad Jánost.

XIX. 1554. aug. 23. Zrínyi Miklós tudatja Ungnad Jánossal, hogy a bosnya pasával leendő párviadal szinhelyére érkezett s neheztel, hogy semmiféle hadiszert, sem Kapronczából a Székely Lukácscsal jött két vajdánál többet nem talált ott.

XX. 1554. aug. 23. Rátkai Pál Ungnadhoz intézett tudósítása szerint Mehemet bán akarata, hogy a bosnya pasa Zrín vára alatt harczoljon meg ; egyuttal a bosnya pasának Banyalukánál, Mehemet bánnak rahoczánál való táborba szállásáról tudósítja.

XXI. 1554. aug. 24. Ungnad János válaszol a bánnak Szent Györgyre érkeztét tudató levelére, hogy a királytól nyert engedelemnél fogva megharcoljon Mehemet pasával s bár kész segítségére menni, megvárandónak tartja a pasa válaszát, nehogy ez a párviadalt a fegyverszünet megszegésének tekintse.

XXII. 1554. aug. 24. Miksa király a bán és bosnya pasa közt leendő párbaj megakadályozása s a magyarországi végvárak őrségeinek fizetésére szükséges pénz megszerzése ügyében kifejtett buzgalma felett elismerését fejezi ki Ungnad Jánosnak.

XXIII. 1554. aug. 24. Erdődi Péter a bosnya pasának azon nyilatkozatáról értesíti Ungnadot, hogy ha a bán megmutatja neki a király engedélyét, megharczol vele, különben nem ; továbbá a szultán megveretéséről, a törökök szándékáról s a Zrínyi jobbágyainak fogságba hurczoltatásáról tudósítja.

XXIV. 1554. aug. 24. Két titkos kém jelentése a bosnyai törökök csendességben létéről s hogy a bán hadra készül, de a pasa cseltől fél s nem akar vele viadalra kelni, hanem engedélyt kért a szultántól, hogy birtokait megtámadhassa.

XXV. 1554. aug. 26. Rátkai Pál tudatja Ungnad Jánossal, hogy a bánhoz csatlakozottak egy törököt se látva sértetlenűl tértek vissza s úgy osztotta el a hadakat, hogy a török rablása ellen a népnek védelmére legyenek.

XXVII. 1554. aug. 30. Ungnad János a megtörtént párbajból kifolyólag panaszt emel Miksa királynál Gailer Zsigmond stájer haditanácsos önkényű eljárása miatt s tekintettel a párbajból következhető veszélyre s a zsold hiányára, beküldi a stájer haditanácsot illetőleg Ferdinánd által hozzá intézett rendelet másolatát.

XXVIII. 1554. aug. 31. Miksa király tudatja Ungnad Jánossal, hogy Zrínyi Miklóst a bosnya pasával vivandó párbajtól szigoruan eltiltotta ; mindazonáltal ha a pasa a nélkül, hogy a bán okot adna reá, valamit indítani találna, megparancsolja neki, hogy legyen a bán segítségére.

XXIX. (1554. sept. 4 előtt.) Mehemet pasa a szultán és Ferdinánd közt fentartandó béke ügyében a király és Ungnad hozzá intézett leveleinek vételéről értesíti Ungnadot, a melyekből azt is megértette, hogy a király a párviadalra Zrínyinek adott engedélyt ettől visszavonta.

XXX. 1554. sept. 4. Ungnad János tévedésnek mondja a pasa amaz állítását, hogy az alatta valók Velike, Szirák és Kamengrád alá portyáztak volna, ellenkezőleg a törökök hurczoltak embereket fogságra és barmokat hajtottak el Rakonok, Verbovcz és Lisznicza alól is ; végűl a végekbeli hadak fizetetlenségéről s török hirekről tudósítja Miksa királyt.

XXXI. 1554. sept. 5. Miksa a párviadal szinhelyén örszáz főnyi sereggel megjelent Zrínyi Miklóst megfeddvén megparancsolja neki, hogy a bosnya pasa s a törökök ingerlésétől tartózkodjék , továbbá Gailer Zsigmondnak, hogy Lenkovics és Erdődi hadainak fizetésére, a várak építésére és javítására, a kémek és szedendő haramiák zsoldjára s végül a várak fölszerelésére szükséges pénzről gondoskodjék.

XXXII. 1554. sept.6. Lenkovics János arról értesíti Ungnadot, hogy Malkocsbég a bosnya és pozsegai pasával halálra keresi Zrínyi Miklóst ; majd a török hajóhadnak Konstantinápolyba indulásáról, az V. Károly hajóhadának pedig Apuliában lételéről tudósítja s végűl Modrus, Jeszenicze és Ogulin építésére, a hadak fizetésére s a végek hadi fölszerelésére pénzt sürget.

XXXIII. 1554. sept. 7. Zrínyi Miklós értesíti Ungnad Jánost, hogy gondja van reá, hogy a bosnya pasa esetleges támadása készületlen ne találja ; másutt levő hadait is őrködésre intette ; egyuttal kéri, hogy ha a pasa portyázni indulna, legyen ő is készen, hogy egyesült erővel ellene állhassanak.

XXXIV. 1554. sept. 9. Egy titkos kém jelentése a bosnya pasa készülődéséről, kit a pozsegai szandsák arról értesített, hogy Zrínyi semmi kárt sem okozott neki, ezért a pasa fölhívására ő nem mozdul s hasonlót tanácsol a pasának is ; végül három pasa elestét adja hirűl.

XXXV. 1554. sept. 10. Ungnad János egy kémjétől s a bán egyik várnagyától kapott tudósítás nyomán a pozsegei pasa készülődéséről értesíti Miksa királyt s hogy ő a török mozgalom szemmel tartására Zágrábba igyekezik.

XXXVI. 1554. sept. 12. Miksa Ferdinándnak a Szent-György és Kaproncza várakról leendő gondoskodásról ; a Zrínyi és Mehemet pasa közti párviadalban Ungnad magatartásáról ; a krajnaiak hathatósabb védelméről ; Ungnad és Lenkovics hadainak fizetéséről s végűl a részleges báni gyűlés által a végek építésére megszavazandó segedelemről.

XXXVII. 1555. febr. 6. Verancsics és Zay Ferencz levele Zrínyi Miklóshoz a Guzics András kiszabadítása ügyében.

XXXVIII. 1557. maj. 22. Verancsics és Zay és Busbeck a királyhoz a Zrínyi Miklós állítólagos áruló szándékáról.

XXXIX. 1559. febr 17. Zrínyi Miklós megköszöni vejének Országh Kristófnak a Zelenka körtefa oltó ágait s a királyi propositiók miatt az országgyűlés eredménytelenségéről, továbbá a Karinthiáig terjedő török pusztításokról értesíti.

XL. 1559. aug. 12. Zrínyi Miklós a maga, felesége és gyermekei betegségével mentegetőzik a király előtt, hogy az országgyűlésen nem lehet jelen.

XLI. 1560 apr. Kerecsényi László kéri Zrínyi Miklóst, hogy Mihály testvére leányának a jegyesét, Bot Gábort két paripával fogadja be udvarába, megszolgálják neki mindketten.

XLII. 1563. nov. 10. Zrínyi Miklós kéri a magyar kamarát, hogy tárnokmesteri fizetéséből a néhai Nagyváti Antal szolgálatai díjában utalványozott kétszáz forintot özvegyének fizesse ki.

XLIII. 1564. apr. 4. A Szigetvár jövedelmeinek számbavételével megbizott Perneszi Pál titkos utasítása.

XLIV. 1564. maj. 9. Zrínyi Miklós tudatja Salm Eginóval, hogy a végek megvizsgálásának akadályairól, a lovak számára szükséges legleők hiányáról, hadai fizetetlenségéről s a segítő csapatok elmaradásáról már értesítette a királyt, sereg nélkül pedig nem megyen, mert vakmerően magát nem teheti ki a nyilvános veszedelemnek.

XLV. 1564. jun. 15. Miksa király a dunántuli végeknek Salm Eginóval együtt leendő megvizsgálását megparancsolja Zrínyi Miklósnak.

XLVI. 1564. oct. 19. Idézet Bánffi Istvánné Országh Magdolna leveléből, melyben Ungnad Ádámnét, Thurzó Erzsébetet a Zrínyi lakodalmáról tudósítja.

XLVII. (1567. jun. 28 előtt) Zrínyi György folyamodványa a királyhoz, hogy megboldogult apjának tárnokmesteri fizetését s megszolgált főkapitányi zsoldját a magyar kamarának fizesse meg.

XLVIII. 1567. oct. 4. Miksa király Verancsics, de Wyss Albert és Teufenbach Kristóf portai követeinek a Szigetvár bevétele alkalmával fogságba esett losdorfi Gall Jánosnak, Zrínyi Miklós volt apródjának kiszabadítása ügyében.