Magyar
EnglishKülöngyűjtemények
Klimo 250
Elemek a gyűjteményben
A Pécsi Egyetemi Könyvtár 1974-ben üli alapításának 200 éves évfordulóját. Minden évforduló jelentős az intézmények életében, ez a jubileum különösen kiemelkedik a hasonló évfordulók sorából; 1974-ben ugyanis hazánk vidéki viszonylatban első nyilvános könyvtára tartja fennállásának 200. évfordulóját. Az évforduló természetesen kötelez is: számot kell vetni a múlttal, a múlt haladó hagyományaira építve lehet és kell működnie mai intézményeinknek, de egy könyvtár sem élhet csak a múltból és csak a múltnak. A jelen társadalmi követelményei az ,,információáradat”-ban szorosan érdekelt könyvtárak számára is komoly és sok esetben újszerű funkciókat és feladatokat inspirálnak. Ezeknek megfelelni csak az a könyvtár képes, amely ápolja ugyan a múlt hagyományait, következetesen óvja és védi nemzeti értéket jelentő gyűjteményét, ismerve annak jelentőségét a magyar és az egyetemes emberi művelődés szempontjából, de ugyanakkor számol a mai követelményekkel és a múlt-jelen-jövő dialektikus egységében végzi mindennapos munkáját. A Pécsi Egyetemi Könyvtár is elsőrendű feladatának tartja a jelen és jövő könyvtári szolgálatát. Napi munkája, tervei és egész működése, kialakult
funkciorendszere e cél szolgálatában áll, mindezek mellett azonban időnként foglalkozik a múlt jelenségeivel, saját történetével, hogy ezáltal egy-egy adalékot …
Tovább a műhöz
Kötetünkben a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára által, 2001. szeptember 28-án megrendezett konferencia előadásainak írott változatát olvashatják. Konferenciánk apropója a Klimo-könyvtár régen várt szerzői betűrendes katalógusának megjelenése volt, amely nem csak a régi könyves szakma figyelmére tarthat számot, hanem más tudományterületek művelői is bizonyára haszonnal forgatják majd. Konferenciánk is ezt példázta, hiszen olyan előadókat hallgathattunk meg, akiknek szakterülete nagyon eltérő. Volt közöttük botanikus, jogász, történész, irodalomtörténész és természetesen könyvtáros is. A Klimo Könyvtár anyaga nem holt állomány tehát, széles körű tudást gyűjtött össze, amelyben a mai kutató is talál feldolgozásra váró anyagot, ötletet. Reméljük, hogy a katalógus, a konferencia és a most megjelent kötet olyan fiatal kutatokat is a Klimo-könyvtárba vezet, akik diákköri dolgozatukhoz, szakdolgozatukhoz, doktori disszertációjukhoz keresnek témát.
Tovább a műhöz
1. A könyvtár javadalmai a következők voltak: az egyetem állami dotációjából 5129 P., az egyetemi iktatási és iratkozási illetékekből 13.608 P. 50 f., a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterium által a tankönyvállomány gyarapitására kiutalt segélyből 1000 P., a könyvtár látogatási jegyeinek kiváltásából 720 P. 60 f. Az összes jövedelem az elmult tanév folyamán tehát 20.458 P. 10 f. Ezenkivül a könyvtár rendelkezésére állt az 1929-30. tanév iktatási és iratkozási könyvtári illetékének maradványaként 2343 P. 52 f. Ezzel együtt a könyvtár az 1930-31. tanévben 22.801 P. 62 f.-t használhatott fel. Az állami dotációt és az egyetemi iktatási és iratkozási könyvtári illetékeket , 21081 P. 02 f.-t az egyetem Gazdasági Hivatala kezelte, a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterium 1000 pengős segélyét az egyetemi Questura, a 720 P. 60 f.-nyi látogatási dijakat pedig a könyvtár házipénztára.
Tovább a műhöz
Pécs évszázadok óta diákváros, a Dunántúl felsőoktatási és tudományos központja. A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte a középkori pécsi egyetem alapításának 650. évfordulóját, amelyhez egy nemzetközi egyetemtörténeti konferenciával és egy kiállítással csatlakoztunk. Közös történetünk 2000-re nyúlik vissza, amikor a többi magyarországi egyetemhez hasonlóan Pécsett is nagyszabású integráció zajlott le, amelynek eredményeként a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola fuzionált. A három jogelőd intézmény egyesülésekor azok könyvtárai is integrálódtak, ekkor alakult ki az a könyvtári hálózat, amely Pécsen kívül a szekszárdi, a kaposvári, a zalaegerszegi és a szombathelyi képzési helyeken működő könyvtárakat is magában foglalja. A 2000-ben lezajlott integráció nagy horderejű változása a mai napig érvényben lévő szervezeti rend kialakítása volt. Sok tapasztalatot szereztünk az eltérő földrajzi helyen, különböző szervezeti és munkakultúrával rendelkező könyvtári egységek azonos szakmai
(munkáltatói, informatikai, szolgáltatási) alapon történő egységesítésében. Megtapasztaltuk a könyvtári hálózat fizikai és szervezeti nagyságának bővülésével
szakmai renoménk, lobbierőnk gyarapodását, miközben sokat tanultunk egymástól. Az évek során kialakult a Központi …
Tovább a műhöz
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya a 2018/2019-es időszaki kiállítását a Kis- és Aprónyomtatványtár bemutatásának szentelte. A téma az osztályon folyó feldolgozó munka során merült fel, aktualitását a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, valamint a gyűjtemény digitális adatbázisként való népszerűsítése adja. A Kis- és Aprónyomtatványtár részét képezi Kelemen József pécsi nagyprépost, kanonok (1790–1868) három gyűjteményes kötete. A gyűjtemény kialakításáról nem állnak rendelkezésünkre információk, de tematikája tükrözheti Kelemen József személyes érdeklődését.
A széles körű műveltséggel rendelkező pécsi nagyprépost tevékenyen hozzájárult a Szepesy-féle bibliafordításhoz, 1833 és 1838 között a pécsi líceum aligazgatója volt, az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésen a káptalan követeként vett részt. Naplójában rögzítette az 1848/49es pécsi eseményeket, amely jelentős forrásértékkel bír a téma kutatói számára. A kis- és aprónyomtatvány elvnevezés gyűjtőfogalmat takar. A könyvtári terminológia szerint a kisnyomtatvány terjedelmében 4 ívet meg nem haladó füzetes kiadványt jelent, míg az aprónyomtatvány fogalma az egyleveles nyomtatványokra vonatkozik. A dokumentumok
elektronikusan is kereshetők a Corvina-rendszer felületén, és a könyvtár új digitális tartalomszolgáltató rendszerén, a …
Tovább a műhöz
The Klimo Library, founded by Bishop György Klimo in 1774, is part of the History Collection Department at the University Library of Pécs and Centre of Learning. The temporary exhibition located here presents material related to Great Britain. It offers a glimpse into the general, ecclesiastical, political and military history, the geography, the literature, popular culture, and even cuisine of the British Isles. The maps, books, and newspapers on display come from the collections of the University Library of Pécs and from private collections. They tell an intricate story not only about „those British” but about „these Hungarians” as well. The items in the collection contribute to the larger image of Great Britain that intellectuals in Hungary created in the course of three centuries. Although the exhibition includes more recent, twentieth-century items, the bulk of the printed matter exhibited in the showcases was acquired during the eighteenth and nineteenth centuries. It was during this period that Britain became a relevant model for Hungarians in their aspirations for national, political, economic and cultural modernization. „Anglomania,” the heightened interest in English culture that swept across Europe beginning with the eighteenth century, was an important cultural phenomenon in Hungary as well. Writers developed an interest in the English novel: Fanni hagyományai [The Lagacy of Fanni, 1794] by József Kármán was inspired by Samuel …
Tovább a műhöz
Néhány éve még mosolyogtunk azon, aki a balneológiáról azt hitte: bálnatenyésztéssel foglalkozik, és – tengerünk nem lévén – mint a hazánkban művelt egyik fölösleges tudományt állították pellengérre. Ma már talán átlagos képzettségű honfitársaink többsége is tisztában van a szó jelentésével. Vannak ma már a szakmán kívül is, akiknek mond valamit Zsigmondy Vilmos, Than Károly vagy Pávai-Vajna Ferenc, Moll Károly, a Schulhof testvérek neve. Fontos is ezt tudatosítani, hiszen nekünk van a világon másodikként megalakult tudományos társaságunk ezen a területen. Idén 125 éves ugyanis a Magyar Balneológiai Egyesület, mely megalakulásakor 1891-ben még a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiai Egyesülete nevet viselte. A történelmi Magyarország, mint tudjuk, egy teljes földrajzi egységet, az egész Kárpát-medencét foglalta magába. E földrajzi egység pedig geológiailag a Pannon-medencét jelöli, melynek ismert egy érdekes anomáliája: itt jelentősen vékonyabb a földkéreg. Ennek köszönhetjük azt, hogy termál- és ásványvizekben oly gazdagok vagyunk: csak a mai Magyarország területén 1300 hévízkutat tartunk nyilván. (Összehasonlításként: a hatszor nagyobb Franciaországban 1200-at.) Ennél még több van a teljes Kárpát-medencében, hiszen politikai határokat a geológia és a hidrológia, vagyis a természet nem ismer. Ezen a vidéken a fürdőkultúra egészen a római korig …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat Klimo György püspök (1710-1777) alakította korának egyik jelentős tudományos gyűjteményévé. Klimo György 1751-ben Mária Terézia szándékából került a pécsi egyházmegye élére. Tevékenysége az egyház tekintélyének, kulturális hatásának növelését szolgálta. 1754-ben megszerezte az érseki pallium előjogát. Új plébániákat szervezett, templomokat építtetett, bővítette a papi szemináriumot és szándékában állt Nagy Lajos király 1367-beli alapításának példáját követve egyetemet létrehozni Pécsett. Ehhez megteremtette a feltételeket azzal, hogy papírmalmot és nyomdát létesített, valamint olyan jól képzett, tudományos felkészültséggel bíró papokat hívott meg az egyházmegyébe, akik alkalmasak lettek volna az egyetemi professzori feladatok ellátására. Közülük kiemelkedő szerepe volt Szalágyi Istvánnak és Koller Józsefnek, akik könyvtárosként a gyűjtemény gyarapítását, rendezését és katalogizálását végezték, emellett a püspök támogatásával kutatták és megírták az egyházmegye történetét.
A most megjelenő kötetek csak a könyvek leírásait tartalmazzák, szerzői betűrendben, a bibliográfiai hivatkozás után feltüntetve a tulajdonosi bejegyzéseket, majd a jelzeteket. A tervezett következő kötetben adjuk közre külön egységként a folyóiratok, a kéziratok és Kelemen József kanonok aprónyomtatvány-gyűjteménye katalógusát …
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtár történetét feldolgozó monográfia szerzője, Schmelczer-Pohánka Éva a Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztályának vezetője, aki kutatási eredményeit az elmúlt, csaknem tíz évben több plénum előtt is bemutatta, számos publikációja jelent meg a könyvgyűjtemény működésének helytörténeti, kultúrtörténeti, egyháztörténeti és egyetemtörténeti vonatkozásairól. A Klimo Könyvtár gazdag történetét népszerűsíti oktatói tevékenysége is a pécsi egyetem magyar és történelem szakos, valamint neveléstudományi doktorandusz-hallgatói számára. A szerző sokoldalú, közel egy évtizede folyó kutató tevékenységének, valamint gazdag és szorgalmas könyvtárosi munkájának összegzését tartalmazza a „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (...) Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története (1774-1945) című könyvtártörténeti monográfia. A kötet megjelenésével nagyszabású forrásfeltáró munka fejeződött be, amely mind a könyvtár, mind az egyetem számára hiánypótló, hiszen az új eredmények tükrében elsőként nyújt átfogó képet az egyetemi bibliotéka elődjének csaknem két évszázados históriájáról. Ajánlom tehát a Tisztelt Olvasó figyelmébe a jelen munkát, amelyből betekintést nyerhetünk Pécs kultúrtörténetének 18-20. századi …
Tovább a műhöz
Irány észak!
- 2015
A hajdani Pécsi Püspöki Könyvtár sokszínű állománya kiváló alkalmat ad különböző tematikájú tárlatok összeállítására. Az ötlet, hogy 2014-ben milyen kiállítással örvendeztessük meg a kedves érdeklődőket, több jubileum apropóján született. A skandináv térség politikai történetét tanulmányozva számos évfordulóra bukkantunk. Dánia új államformája 1849-ben alkotmányos monarchia lett, Izland 70 éve kiáltotta ki a köztársaságot, Norvégia pedig 1814ben fogalmazta meg új alkotmányát. A Pécsi Magyar–Finn Társaság megalakulása is éppen 40 évvel ezelőtt történt. Az észak-svédországi Umea városát 2014-ben – csakúgy, mint a 2010-es évben Pécset – Európa Kulturális Fővárosává választották. Mindezen évfordulók, és az a tény, hogy a Klimo Könyvtár állományából ilyen tematikájú tárlat még nem készült, adták az ötletet egy skandináv témájú kiállítás összeállítására. 2014. április 29-én, kedden délután került sor az Irány Észak! Skandinávia kiállítás a Klimo Könyvtárban című tárlat megnyitójára. Komlósi László rektorhelyettes és Fischerné Dárdai Ágnes főigazgató köszöntője után Szilágyi Mariann könyvtáros foglalta össze a vitrinek tartalmát, majd Miszler Tamás, a PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár igazgatója, a kiállítás szakmai kurátora beszélt néhány egyedi kiadványról. A …
Tovább a műhöz
A hajdani pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította Klimo György püspök (1751–1777). A könyvgyűjteményt a könyvtártörténet-írás ma Magyarország első nagy nyilvános bibliotékájaként tartja számon. Eredeti, ötablakos épülete az 1770-es évekre épült fel a püspöki palota és a délnyugati torony közötti üres telken, kizárólag könyvtári célokra. A toronyban Klimo egy csillagvizsgáló és földmérő eszközökkel berendezett gyakorlati kutatásokra alkalmas helyet (Matematikai torony) is berendeztetett. A bibliotéka alapításának egyik fő célja az volt, hogy az újraalapítandó egyetemnek szakirodalmi és forrásanyag-igényét kielégítse, ekképpen megtalálhatók volt benne a vallástudomány mellett a jog-, az orvos, a bölcsészet- és a természettudományok korabeli és korábbi keltezésű nyomtatványai és kéziratai. A nyilvános könyvtár állománya az alapító idejében 8000–8500 kötetet foglalt magában. A könyvgyűjtemény mellett a püspök támogatta a Pécsett letelepedni kívánó Engel János József nyomdászt, valamint átvette az 1760-ban alapított káptalani papírmalom fenntartását. Klimo püspök legnagyobb érdeme, hogy származása (Nyitra megyei jobbágycsalád) és neves felsőfokú intézményekben való tanulmányok meglétének hiánya ellenére hihetetlen tudományos rálátással, időt és pénzt nem kímélve hozta létre könyvgyűjteményét. Kiterjedt hazai és európai …
Tovább a műhöz
Kik azok a britek?
- 2015
A Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztályának munkatársai az Egyetemi Könyvtár, valamint magángyűjtők anyagaiból állították össze azt az időszaki kiállítást, amely Nagy-Britannia földrajzának, általános történelmének, egyház-, politika- és hadtörténetének, természettudományának, irodalmának, tömegkultúrájának, sőt gasztronómiájának világába nyújt betekintést. A közszemlére tett térképek, könyvek, folyóiratok nemcsak a britekről, rólunk is sokat elárulnak: a Klimo György által létrehozott, majd az őt követő pécsi püspökök által gyarapított gyűjtemény darabjai annak a képnek egy jellegzetes részletét rajzolják ki, amelyet több évszázad magyarországi értelmisége Nagy-Britanniáról kialakított. A kiállítás szép számban tartalmaz 20. századi anyagot, a vitrinekben mégis a 18. és 19. századi nyomtatványok vannak túlsúlyban. Hazánkban ekkor figyeltek fel a brit kultúra jelentőségére és azokra az eszményekre, amelyek a magyar nemzeti, politikai, gazdasági és kulturális élet színterein követendő példát nyújtottak. A 18. századi Európa kulturális divatja, az „anglománia” hatására Nagy-Britannia a magyarországi modernizáció egyik legfőbb ihletője lett. A magyar írók felfigyeltek az angol regényre: Kármán József Fanni hagyományai című levélregénye Samuel Richardson Pamelájának hatását őrzi. Kazinczy Ferencet elbűvölték az angol …
Tovább a műhöz
Napjainkra már hagyománnyá vált, hogy a Klimo Könyvtár tematikus kiállításokkal kapcsolódik az országos rendezvényekhez. A Szent Márton tiszteletére szervezett emlékév keretében, születésének 1700 éves évfordulója alkalmából láthatunk válogatást a könyvtár gyűjteményéből. Szent Márton hitvalló püspök, Magyarország patrónusa, Franciaország nemzeti szentje, Európa társvédőszentje. A Római Birodalom területén a pannoniai Savariában (Szombathelyen) született 316/17 körül. Gallia tartományban, Candes-ban halt meg és Tours-ban temették el 397-ben. Tevékenységének híre szülőföldjéről átívelte a korabeli Itáliát, és a Római Birodalom provinciáit egyaránt. Életéről könyvtárnyi irodalom szól. Hiteles életrajzát tanítványa, Sulpicius Severus Szent Márton életében írta és halála után tette közzé. A Római Birodalom történetében alapvető változást hozott 313-ban a milánói ediktum. Nagy Konstantin és Licinius társcsászárok ennek jegyében biztosították a keresztények szabad vallásgyakorlatát és egyúttal a polgárjogokat, lehetővé téve a katolikus egyház terjeszkedését. Így sok küzdelem és véráldozat után, néhány évtized múlva a kereszténység államvallássá lett. Az egyház építése a korabeli társadalmi körülmények között így sem volt gondoktól mentes. Ennek példája Márton élete. Szülei pogányok voltak - atyja a császári hadseregben …
Tovább a műhöz
A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény az elmúlt években több jeles professzor hagyatékával gazdagodott. Egy kamaratárlat keretében mutatta be a kiállítás Berde Károly (1891–1971), Berde Botond (1919–2014), id. Reuter Camillo (1874–1954), ifj. Reuter Camillo (1920–1987) és Grastyán Endre (1924–1988) személyes tárgyait, dokumentumait, kéziratait. Berde Károly és Berde Botond hagyatékából Szentesi András és családja ajándékaként, id. és ifj. Reuter Camillo hagyatéka a Reuter család jóvoltából, Grastyán Endre anyaga pedig Mátrai Miklós ajándékaként került a pécsi egyetemi gyűjteménybe.
Tovább a műhöz
A pécsi püspöki könyvtárat 1774-ben alapította és tette nyilvánossá Klimo György püspök. A könyvgyűjtemény Magyarország első nagy nyilvános könyvtára volt. Az alapító püspök célja, hogy újraalapítsa a pécsi egyetemet, nem valósult meg, azonban létrehozott egy olyan tudományos könyvtárat, amelyben a vallástudomány mellett a jog-, orvos-, bölcsészet- és természettudomány korábbi és korabeli szakirodalma és kéziratos forrásai is helyet kaptak. Klimo püspök álma az egyetemi könyvtárrá válásról csak 1923-ban az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésével vált valóra, mikor Zichy Gyula püspök örökös használatra átengedte a könyvtárat az egyetem hallgatói és tanárai számára. A 2014-es évforduló kapcsán a Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pécsi Egyházmegye közös programsorozattal ünnepelte a könyvtár 240 éves fennállásának jubileumát. A hajdani püspöki bibliotéka Arany- és Szepesy-termében egy 26 vitrines, enteriőr kiállítás került megrendezésre, „Itt van, György főpap a Te könyvtárad (…) mindenki számára nyitva áll.” Ritkaságok és kuriózumok a 240 éve alapított Klimo Könyvtárból címmel. A rendkívül színes tárlat átadására 2014. május 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtörténeti Munkabizottságának Pécsre kihelyezett, tavaszi ülésének keretében. A kiállításban a könyvtár ritkán látott …
Tovább a műhöz
„…használd ezt a könyvtárat … a haza tisztességére és oltalmára, magad és mások hasznára.” Ezt a mottót választottuk akkor, amikor elhatároztuk, hogy „Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban” címmel tudományos konferenciát szervezünk 2006 szeptemberében. Konferenciánk nem volt előzmény nélküli, hiszen 2001-ben a Klimo Könyvtár frissen megjelent betűrendes katalógusának megjelenése kapcsán először szerveztünk olyan tudományos szimpóziumot, amellyel azt kívántuk bizonyítani, hogy a különféle tudományterületek művelői – jogászok, történészek, botanikusok vagy könyvtárosok – találnak kutatásra érdemes témát a Klimogyűjteményben. Az akkor elhangzott előadások, majd a konferencia-kötetben megjelent írások ékes bizonyítékát adták annak, hogy a hajdani püspöki könyvtár állománya nem holt anyag, hanem a tudás olyan tárháza, amelyben a ma kutatója is talál feldolgozásra méltó témát. Az öt évvel későbbi, a jelen kötet alapjául szolgáló konferenciát is a fentiek szellemében szerveztük, kiegészítve azonban újabb szempontokkal. Az egyik, hogy e kötet 2007-es megjelentetésével méltó módon emlékezünk a névadó püspök, Klimo György halálának 230. évfordulójára, akinek könyvtáralapító történelmi érdemei vitathatatlanok. Klimo püspök a kezdeti lépéseket iniciálta, amikor tudatos könyvtárszervező munkával, és tervszerű, nagyvonalú …
Tovább a műhöz
A 20. században csak néhány olyan felelős politikusa volt Magyarországnak, akiket napjainkban is államférfiként tartunk számon. Közülük a két világháború közötti időszakban kiemelkedik Bethlen István és Klebelsberg Kuno. Bethlen István rátermett, ügyes és - jó értelemben vett - ravasz politizálásával Magyarország belső, gazdasági és diplomáciai helyzetének megszilárdításában, Klebelsberg pedig a kulturális konszolidáció megteremtésében játszott egyértelműen pozitív szerepet. A minden szempontból nehéz - sokak által már reménytelennek vélt - körülmények közül való kitörésben kettejük egymást tervszerűen segítő tevékenysége nélkülözhetetlen volt. Bethlen - mellette pedig a kulturális kérdések iránt meglehetős érdektelenséget tanúsító államfő, Horthy Miklós - támogatása nélkül nehezen lett volna megvalósítható a kulturális felemelkedés, Klebelsberg nélkül viszont elképzelhetetlen lett volna a politikai viszonyok stabilizálódása. Mindebben pedig felettébb fontos volt a magyar felsőoktatás addigi szerepének átértékelése. Magyarország egyetemek és főiskolák sorát veszítette el 1918 végétől 1919 nyaráig. Mindebben nem a trianoni békeszerződés - amely felsőoktatással kapcsolatos intézkedéseket nem is tartalmazott -, hanem az azt megelőző terület- és impériumváltások hatásait kell hangsúlyozni. Bár a Magyarország szomszédságában születő vagy …
Tovább a műhöz
Elkészült a Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításunk katalógusa, melyben a kiállított tárgyak, herbáriumok, dokumentumok, fényképek és könyvek leírása mellett az egyes kiállítási egységek rövid ismertetése is olvasható. A Klimo Könyvtárban rendezett kiállítás célja, hogy ízelítőt adjon a látogatóknak a gyűjteményeinkben található kertészeti, botanikai témájú könyvek sokféleségéről. A botanika tudományának reprezentálásán, a herbáriumok és akvarellek bemutatásán túl igyekszünk ráirányítani a figyelmet a jelenkori kutatásokhoz rendelkezésre álló eredeti dokumentumaink széles választékára is. A látványos akvarellek, valamint a sok esetben kézzel színezett fa- valamit rézmetszetekkel díszített nyomtatványok segítségével a 17–20. század között kísérhetjük figyelemmel a botanika történetének európai és magyarországi professzionális és populáris irodalmának alakulását és ennek vélt hatásait a pécsi olvasóközönségre. Ezen túl a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének alapítási évfordulója alkalmából az intézmény történetén, valamint a jeles kutatók munkáin keresztül bemutatjuk az egyetemhez kötődő tudományos kutatásokat. (...) A Füvésztudomány a Mecsek lábánál című kiállításon és az ezt bemutató katalógusban a város egyik talán kevesek által ismert, azonban Pécs kulturális és tudományos fejlődésében kiemelkedő …
Tovább a műhöz