1. Horvát krónika a XII-ik századból. (Krónika hrvatska iz XII. vieka).
[1]
2. Kukuljevics I.: Illir családok a velencei nemességben. Ark. I. 38-54. 1. (Ilirske porodice u Mletackom plemstvu).
2
3. Veglia, Kercs (Krcs) és Ozorára vonatkozó okiratok. (Povelje otokah Krka, Cresa i Osora).
[4]
4. Hitrege és egyház. Tündérek (Bajoslovje i crkva. Vile. Ark. 86-104 1. Néprajzi érdekü. L. Századok 1897.).
5
5. Kukuljevics J. Sz. Jeromos illir hospiciuma és temploma Rómában. Ark. I. 105-120. 1. (ilirski zavod i crkva sv. Jerolima u Rimu.)
5
6. Délszláv nyomdászok a XV. és XVI-ik századból. Irta Kukuljevics Iván. Ark. I. 121-154. lap (Tiskari jugoslavenski XV. i XVI. vieka).
7
7. A Zrinyi grófok drágaságai és műtárgyai Csáktornyán. Közli Kukuljevics Iván. Ark. I. 155-172. lap. (Dragociene i umjetne stvari grofovah Zrinjskih u gradu Cakovcu).
10
8. A délszláv történetre kisebb-nagyobb fontossággal biró kéziratok. Közli Kukuljevics Iván. Ark. I. 173-180. lap. (Rukopisi od vece ili manje vaznosti za historiju jugoslavensku).
11
9. Az 1846-51. közt megjelent és a délszláv történetre kisebb-nagyobb fontossággal biró könyvek. Közli Kukuljevics Iván. Ark. I. 181-185. 1. (Knjige tiskane od god. 1846. do 1851., manje ili vise vazne za povjestnicu jugoslavensku).
11
10. Zágráb város törvényei. 1242-1429-ig Ark. I. 186-202. 1. (Zakoni grada Zagreba od godine 1242 do 1429).
12
11. Régi horvát biróságok. Ark. I. 203-208. 1. (Stari hrvatski sudovi).
12
12. Kollár János: A szláv Ó-Itália (Staro-Italia Slavjanska) című művének tartalomjegyzéke. Ark. I. 209-215. 1.
13
13. Stojánovics Miját: Szlavoniai szerémi népszokások a keresztelésnél és születésnél. Ark. 216-220. 1. Feleletek a társulat kérdéseire.
13
14. Kukuljevics: Kivonatok boszniai iratokból és oklevelekből. Ark. II. 1-48. 1. (Izvadci listinah i poveljah bosanskih).
13
15. Boszniai és montenegrói okmányok. Ark. II. 35-48. 1. (Spomenici bosanski i crnogorski).
20
16. A horvát királyság oklevelei a Habsburgok uralkodása idejéből.
21
17. Karrara János: Katalinics Iván életéről és iratairól. (Ark. II. 71-78. 1. (O zivotu i pismim Ivana Katalinica).
23
18. A zengi káptalan slatutuma 1380-ból. Ark. II. 79-85. I. (Naredbe kaptola senjskoga od godine 1380.)
24
19. A modrusi püspökség statutumai 1589-ből. Ark. II. 86-89. 1. (Naredbe biskupije Modruske od godine 1589.)
24
20. VIII. Orbán bullája, melyben ujra alapítja a XIII. Gergely által alapított lorettoi illir intézetet. A latin bullát Ozsegovics Imre zengi püspök közli. Ark. II. 90-97. 1.
24
21. Dudich András élete. Ark. II. 98-127. 1. (Zivot Andrie Dudica).
24
22. Klovius Julius Georgius horvát festő élete és munkái, irta Kukuljevics. Ark. II. 129-168. 1.
24. Ljubisa István: II. Njegos Petrovics Péter montenegrói vladika és szláv iró, uralkodott 1832-1851.
26
25. A délszláv történetre nézve többé-kevésbbé fontos kéziratok a velencei levéltárakban (köztük több magyar királytól is) és a laibachi gimnaziumi könyvtárban (Arkiv II. 212-220. 1.)
26
26. A délszláv történelemre nézve többé-kevésbbé fontos könyvek jegyzéke. Közli Kukuljevics. J. (Ark. II. 220-225. 1.) német, olasz, francia művek.
27
27. Istriai határjárás 1325-ben. Ark. II. 227-275. 1. (Razvod istrianski iz god. 1325.) Közli Sztarcsevics Antal.
27
28. Veglia sziget statutuma. Árk. II. 277-308. 1. (Statut otoka Krka.) Közli Kukuljevics.
27
29. Mozcsenica és Kozlacsa határjárása 1395-ből. Ark. II. 308-310. 1. (Razvod megjah od Moscenicah i Kozlaka od godine 1395.) Közli Kukuljevics.
27
30. Buccari, Grobnik és tersatto határainak megállapítása 1455-ből. Ark. II. 311. 312. 1. (List od konfini med Bakrani, Grobnicani i Tersacani).
27
31. A Zrinyiek és Frangepánok prímorjei (tengermelléki) birtokai határainak megállapítása. (1657. jun. 4.) Latin okirat. Ark. II. 313-316. 1.
27
32. Horvát per és itélet 1613-ból. Ark. II. 317. 319. 1. (Hrvatska parba i osuda od god. 1613.)
28
33. Vizsgálat Demeter Jácint meghalt zengi püspök lelkének állítólagos hazajárása tárgyában. Ark. II. 320-324. I. (Razvidjenje vrhu ukazanja duse pokojnoga biskupa senjskoga Jacinta Dimitra, godine 1699.).
28
34. Carrara János: Dalmazia descritta cimű művének ismertetése, mely szól a régi dalmát várakról, régiségekről, templomokról, festményekről, népszokásokról, népdalokról stb. Ark. II. 325-338. 1.
28
35. Pavics Antal: Pozsegamegyére vonatkozó adatok, válasz a társulat kérdéseire. Ark. 339-343. 1. (Odgovor na pitanja stavljena po druztvu stb.)
28
36. Sztojanovics Miját: Délszláv népszokások. Ark. II. 344-403. 1. (Odgovor na pitanja, stb.)
29
37. Okrugics Illés: Felelet a társulat kérdéseire, Szerémségi régiségek. Ark. II. 407-410. 1. (Odgovor na pintanja, stb.)
29
38. Pávics Antal: Pozsegamegye rövid leirása. Ark. II. 423-438. 1. (Kratki opis zupanije pozeske).
29
39. Brankovics György szerb krónikája. Ark. III. 3-30. 1. Ennek szerb kéziratát Pejácsevics Ferencz báró egy Jaksics nevü kapitánytól kapta 1750-ben és annak kivonatát latinra fordította, e latin kéziratból három másolat maradt, melyek alapján azt Kukuljevics itt közli.
30
40. Kukuljevics: Medvevár története. Ark. III. 31-132. 1. (Dogadjaji Medvedgrada).
30
41. Petrovics Száva montengerói vladika és Radonics Iván kormányzó szerb levelei a raguzai köztársasághoz, 1767-1776. Ark. III. 133-138. 1. (Dopisi crnogorskog vladike Save Petrovica i gubernatora crnogorskog ivana Radnica dubrovackoj vladi.)
34
42. Zeng város statutuma 1388-ból. Arkiv III. 140-170. 1. (Statut grada Senja od godine 1388). A statutum latin szövege olvasható a 155. és következő lapokon.
35
43. Görz és Gradiska. Irta Kociancsics Iván szloven nyelven. Ark. III. 173-222. 1. A rómaiak már 179-ben Kr. e. birták a Szocsa (Sontius) mindkét partját s ottani kolonistái Ambisontii néven ismeretesek.
35
44. Kukuljevics jelentése velencei és bécsi utazásáról. Ark. III. 334-338. 1. (Izvesce Kukuljevica o svom putovanju u Miietke i Bec godine 1853).
36
45. Decsánszki István szerb király élete. Ark. IV. 1-30. 1. (Zivot Stefana Decanskoga, kralja srbskoga). Kukuljevics bevezetésével.
37
46. Rövid horvát krónikák. Ark. IV. 30-65. (Kratki Ljetopisi hrvatski.) Klimentovics Simon fráter horvát évkönyve 1508-ból. (Ark. IV. 30-36. 1.) Irója franciskánus szerzetes, élt 1498-1501-ig az arbei, 1512-ig a zaglavi, 1513-ig a Zára melletti zárdában.
37
47. Kozma pap beszéde a bogomilekről és eretnekekről. Ark. IV. 60-97. (Presvitera Kozme slovo o bogomilih i hereticih). Irója Kozma bolgár pap a X-ik századból.
39
48. Racski Ferenc: Némely észrevételek a szláv apostolok két legendájáról. Ark. IV. 99-108. 1. (Niekoje opazke vrhu dvijuh legendah o slavenskieh apostolih).
39
49. Sreznyevski J. J. orosz tudós: A glagol irásról. (Ark. IV. 111-125. 1. O pismenosti glagoljskoj). Értekezés.
39
50. Lucius János horvát történetiró olasz levelei (1661-1676.) Divnics Dánielhez. Ark. IV. 125-136. 1.
39
51. Benkovics Frigyes horvát festő életrajza (élt 1740-ben). Kukuljevicstől. Ark. IV. 136-142. 1.
53. Sztojanovics Miját: Szerém némely nevezetességei. Ark. IV. 178-188. 1. (Njekoje znamenitosti iz Sriema).
40
54. Kőrösmegye (Krizevac). Dimitrev Milantól válaszul a társulat kérdéseire. Ark. IV. 191-198. 1. (Odgovori na njekoja pitanja druztva stb.)
41
55. Történelmi vázlatok Szerémségről. Irta Okrugics Illés. Ark. IV. 201-232. 1. (Povjestnieke ertice Sriema).
42
56. Rácski Ferenc: A délszlávok történelmének vázlata a IX-ik századig. Ark. IV. 235-280. 1. (Nacrt jugoslavenskieh povjestij do IX-stoletja).
46
57. Hamisítvány-e II. Hadrián levele Rosztiszlavhoz és Kocelhez, mely a pannon legindában foglaltatik? Racski Ferenc. Ark. IV. 281-298. 1. (Je li je podmetnuta poslanica Hadriana II na Rostislava i Kocelja, sto se nalazi u panonskoj legendi?)
55
58. Két görög oklevél a görög és szerb egyház egyesüléséről. Ark. IV. 299-304. 1. (Dvie grcke listene o sjedinjenju crkve grcke is srbske).
55
59. Kukuljevics Iván jelentése tudományos célu utazásáról Dalmácián át Nápolyba és Rómába. Ark. IV. 305-392. 1. (Izvjestje o putovanju kroz Dalmaciju u Napulj i Rim stb.).
55
60. Marino Sanuda: A velencei köztársaság viszonya a délszlávokhoz kivonatosan közölve M. S. kéziratos évkönyveiből. 1496-1533. (Odnosajv skupnovlade mletacke prema juznim slavenom priopceni u izvadcih iz rukospisnih Ijetopisah Marina Sanuda od godine 1496. do 1533. Ark. V. 1-476. 1.)
66
61. Oriovcsani Ilics Lukács: A cs. k. katonai határőrvidék keletkezése. (Postanak c. kr. vojnicke granice. Od Luke Ilica Oriovcanina. Ark. VI. 101-127. 1.)
67
62. A horvát királyi családból származó Vekenege siremléke. Ark. VI. 131-135 1. (Grobni spomenik Vekenege, od roda hrvatskih kraljevah. I. K. S. = Kukuljevics).
73
63. Kaznacsics I. A. Horvát kéziratok a raguzai ferencrendi szerzetesek könyvtárában. Ark. VI. 139-163. 1. (Rukopisi hrvatski u knjiznici Franceskana u Dubrovniku).
73
64. Horvát kéziratok Kukuljevics Iván könyvtárában Zágrábban. Ark. VI. 161-186. 1. (Rukopisi hrvatski u knjiznici Ivana Kukuljevica u Zagrebu).
73
65. Sztojanovics Miját. Apróságok némely szlavon szerémi városok, mezővárosok, falvak nevének eredetéről, püspökségek és plébániák nevének eredetéről. Ark. VI. 189-205. 1. (Sitnice o postanju imena njekih gradovah, trgovistah i selah slavonsko-sriemskih, zatim biskupiah, zupah itd.)
74
66. Milanovics Simon: Lovrana rövid leirása és népszokásai Dalmáciában. Ark. VI. 206-217. (Kratko opisanje Lovreca u Dalmaciji s narodnimi obicaji.)
77
67. Hicinger P.: A sombereki (Zumberak, Sicherberg) vidékről. Ark. VI. 218-221. (O krajini zumberski).
78
68. Mesics M.: A poljicskai statutum. Ark. 225-318. (Poljicki statut).
78
69. Kadcsics Peka Péter: Felelet a tört. társulat némely kérdéseire. Ark. VI. 321-340. 1. (Odgovori na njekoja pitanja druztva za jugoslavensku povjestnicu). A makari kerületről.
78
70. Matosics Lavoszláv: Valami a Vrbovec melletti Rakovecről Horvátországban. Ark. VI. 341-344. 1. (Njesto od Rakovca pokraj Vrbovca u Hrvatskoj).
79
71. Racski Ferenc: Kivonatok a nápolyi királyi központi levéltár okleveleiből, melyek a délszláv történetre vonatkoznak. Ark. VII. 1-71. 1. (Izvadci iz kralj. osrednjega arkiva u Napulju za jugoslovjensku poviest).
79
72. Sztojanovics Miját: Valami a mi katonai határőrvidékünk szervezési történetéből. Arkiv VII. 72-92. lap. (Njesto iz povjestnice uredjivanja vojnicke nase krajine).
80
73. Kadcsics-Peka Péter minorita: A dalmáciai makari kerület története. Ark. VII. 92-128. 1. (Poviest okruzja makarskoga u Dalmaciji).
81
74. Milinovics Simon: Zengről Dalmáciában és a környékén levő régiségekről. Ark. VII. 129-146. 1. (O Sinju u Dalmaciji s okolisnimi starinami). Régi nevei : Sing, Sfinga, Sin, Sinj. Félórányira a Cetina (Tillurum) folyócskától.
82
75. Matkovics Péter: A velencei köztársaság kereskedelmi szerződése a zengi grófokkal. (Frangepán) 1408. és 1455-ben. Ark. VII. 149-160. 1. (Trgovacki ugovor republike mletacke sklopljen sa knezovi senjskimi godine 1408. i 1455.).
83
76. Starcsevics Antal: A római Illyria Appianus Alexandrinustól, görögből fordítva. Ark. VII. 163-177. 1. (Rimska Iliria od Apiana Alexandrinskoga iz grckog). A görög eredetiben is hozzáférhető.
83
77. N. R. Vázlatok a zsumbereki (sichelburgi) vidékről. Ark. VII. 178-186. 1. (Crtice iz okoline zumberacke).
83
78. Feleletek a délszláv történelmi társulat által tett kérdésekre. Arkiv VII. 189-351. lap. (Odgovor na njekoja pitanja stb.). A feleletek kizárólag néprajzi tartalmuak.
84
79. Marino Sanuda: A velencei köztársaság viszonyai a délszlávokkal 1517-1525-ig. (Rapporti della republica Veneta coi Slavi meridionali. Continuazione). Olasz nyelven irva. Ark. VII. 1-256. lap.
85
80. Kukuljevics Iván: Némely sajtó útján még ki nem adott szerb, boszniai és raguzai oklevél. Ark. VIII. 193-203. 1. (Njekoliko tiskom neizdanih srbskih, bosanskih i dubrovackih listinah).
85
81. Kukuljevics Iván: Zrinyi Miklós és Péter grófoknak, valamint ezek feleségének néhány horvát nyelvü oklevele. Ark. VIII. 204-229. 1. (Njekoliko hrvatskih listinah bratje Nikole i Petra knezovah Zrinjskih i njihovih suprugah.)
86
82. Kukuljevics: Bolgár népszokások. (Bugarski narodni obicaji). Ark. VIII. 233-285. 1.
89
83. A délszlávok történetére vonatkozó és 1860-1865 közt megjelent könyvek jegyzéke. Ark. VIII. 289-300. lap.
89
84. Chronicon breve regni Croatiae Joannis Tomasich minoritae. Ark. IX. 1-34. 1.
90
85. Szabó Károly: A bolgár-magyar háboru 888-ban horvát fordítása B. V.-től (Babukics Vjekosláv) Kukuljevics észrevételeivel. Ark. IX. 35-51-ik lap.
93
86. A szent keresztről nevezett horvát-krajnai minorita rendi provincia keletkezése és elterjedése. Irta Pernar A. Ark. IX. 52-62. 1.(E munka bevezetésül volt szánva az Agjics Kajetán páter által tervezett dalmát-horvát-szlavon monasteriographiához.
93
87. Jágics Vatrosláv: Adalékok a horvát-szerb nép irodalomtörténetéhez. (Prilozi k historiji knjizevnosti naroda hrvatskoga i srbskoga. Ark. IX. 63-151. 1.).
95
88. Kukuljevics J.: Horvát irók a Velebit innenső felén a XVII-ik század első felében. (Knjizevnici u Hrvatah s ove strane Velebita u prvoj polovini XVII-vieka. Ark. IX. 152-343. 1.).
95
89. Okmánytár az irodalomtörténethez a XVII-ik század első felében. (Prilozi Ark. X. 143-222. lap.)
137
90. Báró Patacsics Boldizsár és gróf Orsics Ádám naplói 1691-1814-ig. (Zapisci barona Baltazara Patacica i grofa Adama Orsica od godine 1691 do 1814. Ark. X. 225-231. 1.)
140
91. Szokások. A halászatról Raguza vidéken (Obicaji, O ribanju po dubrovackoj okolini stb. Ark. X. 322-368. 1.)
141
92. Kukuljevics: Mikoczy Josephi Banorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae ad seculum XIV. usque perducta series. Anno Domini 1792. Ark. XI. 1-206. lap. Kukuljevics bevezetésével.
142
93. Melyik évből való Trpimir adománylevele? Kukuljevics Iván ( U koju godinu pada darovna listina Trpimirova. Ark. XI. 207-216. 1.) Ezen oklevelet először közölte Lucius (De regn. Dalm. et Croat. II. c. 2.)
144
94. Feleletek a társulat kérdéseire. (Odgovori na pitanja druztva. Ark. XI. 218-269. 1.) Néprajzi adatok.
144
95. A horvátok küzdelme a harminc éves háboruban. (Borba Hrvatah u tridesetoljetnom ratu. Ark. XII. 1-47. 1. Irta Kukuljevics).
144
96. Adalékok a horvát irodalomtörténethez. (Prinesci za povjest knjizevnosti hrvatske. Ark. XII. 51-111. 1.) Irta Kukuljevics Iván.
145
97. Válasz Rácski birálatára az én diplomatikai oklevéltáromról. (Odgovor Rackomu na ocjenu moga diplomatickoga zbornika. Ark. XII. 111-118. 1.) Irta Kukuljevics Iván.
146
98. Feleletek a társulat némely kérdéseire. (Odgovori na njeka pitanja druztva. Ark. XII. 121-165. 1.) Régiségekről és régészeti leletekről.
147
II.
147
1. A délszláv tudományos és művészeti akadémia munkássága. (Rad jugoslavenske akademie znanosti i umjetnosti. Zágráb, 1867. I. k. - 1899. CXXXVII.) Adalékok a szerb és boszniai okiratgyüjteményhez.
147
2. Régészeti vázlatok. (Arkeologicke crtice. Rad. I. 164., 173. 1.) Ljubic Simon.
151
3. Feljegyzések némely kéziratokból. (Zapisi iz nekoliko rukopisa. Rad. I. 174-188.) Danicsics György.
151
4. XVI-ik századbeli emlék a szokásjogról. (Spomenik narodnoga obicajnoga prava iz XVI. vijeka. Rad. I. 229-236. 1.) Dr. Bogisics V.
151
5. Novakovics Sztoján: A szerb irodalom története. (Stojan Novakovic: Istorija srpske knjizevnosti. Rad. I. 236-242. 1.) Jágics birálata.
152
6. Petránovics Bozsidár: A bogomilek, a boszniai egyház és a keresztények. Rad. I. 242-250. 1. (Bogomili crkva bosanska i krscani.) Ismerteti Rácski Ferenc.
153
7. Ljubics Simon: A horvát történet vázlata. (Pregled hrvatske poviesti. Nacrtao prof. Sime Ljubic.) Ismerteti Meszics M. Rad. I. 251-261. 1. - Ljubics műve anyagát a velencei és dalmáciai oklevelekből meríti, azért becses.
154
8. Bogisics V.: Jelentés a nemzeti jogszokások összeirására vonatkozó eddigi munkálkodásról. Rad. I. 261-263. (Izvjestaj o dosadanjoj radnji opisivanja narodnijeh obicaja pravnijeh.)
155
9. Jagics V.: Adatok a glagol paleografiához. Rad II. 1-36. (Gradja za glagolsku paleografiju.)
155
10. Rácski F.: Ritka szlovén irat a vatikáni kézirattárban. Rad. II. 36-39. (Riedko slov. pismo u vatikanskom rukopisu.)
155
11. Rácski Ferenc: Délszláv mozgalom a XIV-ik század végén és a XV-ik kezdetén. Rad, II. 68-160., III. 64-152. és IV. 1-140. (Pokret na slavenskom jugu koncem XIV. i pocetkom XV. stoljeca).
155
12. Beriszló Péter bánsága II. Lajos király idejében. Irta Mesic Mátyás. Rad. III. 1-64. (Banovanje Petra Berislavica za kralja Ljudevita II.).
195
13. István a kicsiny montenegrói ál-cár levelezése Raguzával 1771-1773. Közli Bogisics V. Rad. III. 153-176. 1. (Prepiska laznoga cara Stjepana maloga s Dubrovackom republikom).
203
14. A jogi eszmék fejlődéséről általában és különösen a büntető jog terén. Irta Muhic Pál. Rad. V. 1-30. lap. (O razvoju pravnih idea u obce i napose u podrucju prava kaznenoga).
206
15. Raguza viszonya a velencei köztársasághoz egészen 1358-ig. Irta Ljubic Simon. Rad. V. 44-123. 1. (Ob odnosajih dubrovacke sa mletackom republikom tja do g. 1358.)
207
I. Raguza alapítása.
207
II. Az uj város nyelve és szervezete.
208
III. Raguza a byzanci uralom alatt.
209
IV. Raguza első meghódolása Velencének 998-ban.
209
V. Raguza a keleti udvarhoz közeledvén, mégis Velence alattvalója marad 1171-ig.
210
VI. Velencétől 1171-ben először pártol el Raguza, de azonnal ismét meghódol. Másodszor is elpártol s majd a normannok, majd meg a keleti császárság karjaiba veti magát (1186-1204.).
212
VII. Raguza visszatér Velence uralma alá 1205-ben.
214
VIII. Raguza rövid elszakadás után ismét 1358-ig Velence hatalma alá kerül.
216
16. A régi Raguza irott családi jogának főbb vonásai. Bogisics V. Rad. V. 123-150. 1. (Glavnije erte obiteljskoga pisanoga prava u starom Dubrovniku).
218
17. Néhány uj forrás a délszlávok történetéhez. Makusev V. Rad. V. 150-178. 1. (Nekoliko novih izvora za historiju juznih Slovena.)
218
18. Szent Lukács evangelista testének átszállítása Szemendriába. Ruvarac Hilarion. Rad. V. 178-186. lap. (O prienosu tiela sv. Luke u Smederovo).
219
19. A boszn, békítés és vérdij a régi szerb-horvát szokásjogban. Petranovics P. Rad. VI. 1-20. 1. (O osveti, mirenju i vrazdi po negdasnjem srbsko-hrvatskom pravnom obicaju).
220
20. A sabáci városi tanács jegyzőkönyve 1808-1812. Ismerteti Bogisics V. Rad. VI. 214-218. 1. (Protokol Sabackoga magistrata od 1808. do 1812.).
221
21. A bogomilek és patarenusok. Rácski Ferenc Rad. VII. 84-180. 1. VIII. 128-188. 1. X. 160-263. 1. (Bogomili i patareni).
221
22. Adalékok a raguzai köztársaság kereskedelmi politikai történetéhez. Matkovics P. Rad. VII. 180-266. 1. (Prilozi k trgovacko-politickoj historiji republike dubrovacke.)
245
23. A Beriszlók nemzetsége. Meszics M. Rad. VIII. 30-104. 1. (Pleme Berislavica).
259
24. Jagics V.: A trubadurok és a legrégibb horvát lirikusok. Rad. IX. 202-233. lap. (Trubaduri i najstariji hrvatski lirici).
271
25. Ljubics S.: Arbei De Dominis Márk Antal. Rad. X. 1-160. (O Markantunu Dominisu Rabljaninu.)
271
26. Matkovics P. ismertetése: Fac-Simile dell Atlante di Andrea Bianco. Venezia, 1436. (A velencei Bianco András térképe 1436-ból, tiz táblával. Kiadta Münster M. Velence, 1869.). Rad. XI. 1870. 228-239. 1.).
277
27. Matkovics Péter ismertetése: Szerbia hivatalos statisztikája. Megjelent 3 kötetben. Belgrád, 1863-1869. (Drzavopis Strbije. Statistique de la Serbie). Rad. XI. 1870. 239-260. 1.
278
28. Jágics V. ismertetése Novakovics Sztojan művéről: Az ujabbkori szerb irodalom bibliografiája 1741-1867-ig. Belgrád, 1869. 644. 1. (Srpska bibliografiája za noviju knjizevnost 1741-1867.). Rad. XI. 1870. 260-265. Novakovics 3290 könyvet sorol fel kronologiai sorrendben.
278
29. Miklosics Ferenc: Mária, Angelina leánya és Aranit Konstantin. Rad. XII. 1870. 1-9. (Marija, kci Angjelinina i Konstantin Aranit).
278
30. Sulek B.: Purkynje János hires cseh fiziolog élete és munkái. Rad. XII. 1870. 118-200. (O zivolu i djelih slavnoga fiziologa Ivana Purkynje.) Meghalt 1869. julius 28.
279
31. Danicsics György ismertetése Giljferding művéről: A szerb közmondások régi gyűjteménye. Rad. XII. 1870. 201-209. 1.
279
32. Jelentések a délszláv tudományos és művészeti akadémia támogatásával tett utazásokról. Rad. XII. 1870. 222-233. 1. (Izvjestaj o putovanjih pomocju jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti.)
280
33. Jágics Vatroszláv: Párhuzam a horvát-szerb hansúlyozás között. Rad. XII. 1870. 1-17. lap. (Paralele k hrvatsko-srbskomu naglasivanju.)
281
34. Meszics K.: Frangepán Kristóf idegen földön. Rad. XIII. 1870. 17-80. 1. (Krsto Frankapan u tudjini.)
281
35. Rácski: A középkori szláv krossográfiáról. Rad. XIII. 1870. 213-230. 1. (O slovenskoj kronografiji srednjega vieka).
37. Rácski: A legrégibb dalmát és illir pénzekről. Rad. XIV. 1870. 45-88. 1. (O dalmatinskih i ilirskih novcih najstarije dobe). Rácski itt a Dalmáciában és régi Illyricumban talált görög pénzeket ismerteti.
289
38. Rácski: Emlékbeszéd Erben J. Károly hires cseh történészről. Rad. XIV. 1870. 110-132. 1.
289
39. Matkovics Péter: A legujabb földrajzi publicatiók európai Törökországról. Rad. XIV. 1870. 133-156. lap. (Najnovije geografske publikacije o europskoj Turskoj).
289
40. Ljubics Simon ismertetése: Documenta ad Forumjulii, Patriarchatum Aquilejensem, Tergestum, Istriam, Goritiam spectantia. Edidit: Minotto, Forijulii. 1870. Rad. XIV. 1870. 156-168.
289
41. Jagics V.: A szláv filologia haladása az utóbbi években. Rad. XIV. 1870. 169-189. (Napredak slovinske filologije posljednih godina). Főkép az etymologiai eredményekről szól.
290
42. Matkovics Péter: Adalékok a raguzai köztársaság kereskedelmi és politikai történetéhez. Raguza kereskedelmi viszonyai közép Itáliához. Rad. XV. 1870. 1-70. 1. (Prilozi k trgovacko-politickoj historiji republike dubrovacke. Trgovinski odnosaji izmedju Dubrovnika i srednje Italije).
290
43. Rácski: A sz. Cyrill és Method életére vonatkozó források legujabb kiadványai. Rad. XV. 1871. 166-178. 1. (Najnovija izdanja izvora za zivot sv. Cirila i Metoda).
290
44. Dánicsics ismertetése a Novakovics Sztoján által kiadott műről: Dusán István szerb cár törvénykönyve. 1349. és 1354. Rad. XV. 1870. 178-182. (Zakonik Stefana Dusana cara srbskog. 1349., 1354.). Danicsics helyreigazítja a Novakovics által helytelenül olvasott szerb szókat és kifejezéseket.
290
45. Matkovics Péter: Régibb kéziratos utleirások a velencei könyvtárakban. Rad. XV. 1870. 192-223. 1. (Stariji rukopisni putopisi u knjiznicah mletackih).
290
46. Crucsics Iván: Helyreigazítások a glagol-betüs iratokon. Rad. XVI. 1870. 1-6. 1. (Popravci ka glagolskim spomenikom.).
294
47. Brasnics Mijó: Adalékok a IX-dik századbeli horvát-szlavon föld- és néprajzhoz. Rad. XVI. 1870. 7-18. lap. (Odlomci iz zemljopisa i narodopisa Hrvatske i Slavonije u 9. stoljecu).
294
48. Ruvarac Hilarion: A Kattaro közelében levő Banja zárdabeli szerb felirat. Rad. XVI. 1870. 19-21. 1. (O napisu na epitrahilju koji je sada u manastiru Banji blizu Kotora).
297
49. Liebbald-Ljubojevics Julius. Az eskü a mi népünknél. Rad. XVI. 1870. 22-59. 1. (Prisega u nasem narodu).
297
50. Petránovics Bozsidár: A rabszolgaságról a szerb emlékek és a tengermelléki dalmát városok statutumai szerint. Rad. XVI. 1870. 59-75. 1. (O robstvu. Po srbskim spomenicima i statutima prim. dalm. gradova).
297
51. Dancsics György: Krizsanics György nyelvtana. Rad. XVI. 159-198. (Gramatika Gjurgja Krizanica).
300
52. Lljubics S.: A raguzai pénzverésről. Rad. XVI. 198-216. 1. (O dubrovackoj kovnici).
300
53. Ljubics Simon: Raguza viszonya Velencéhez mig Raguza magyar-horvát kormányzás alatt állott. Rad. XVII. 1871. 1-70. 1. (O odnosajih medju Dubrovcani i Mletcani za ugars-hrv. vladanja u Dubrovniku).
300
54. Rácski Ferenc: Mikor és hogyan alakult át a horvát fejedelemség királysággá. Rad. XVII. 1871. 70-90. lap. (Kada i kako se preobrazi hrvatska knezevina u kraljevinu).
319
55. Jagics: A szláv filologia haladása az utóbbi években. Rad. XVII. 1871. 172-208. 1. (Napredak slovinske filologije posljednjih godina).
323
56. Rácski: Ljubicsnak a velencei levéltárból közölt oklevelei Kis Istvántól. Rad. XVII. 1871. 208-211. lap. (Spomenici o Stjepanu malom. Izpisao iz mletackog arkiva S. Ljubic).
323
57. Macielovszki S. W.: A poljiszlák vagy poljánok Nyugat-Európa és különösen Németország földművelési civilizációjának legnagyobb hasznára váltak és a teutonokkal a szvevek neve alatt egyesülvén, hiresekké lettek a világtörténelemben. Rad. XVIII. 1872. 64-77. 1. (Polisti ili poljani stb.)
323
58. Meszics M.: A horvátok Beriszló bán után a mohácsi vészig. Rad. XVIII. 1872. 77-164. 1. Rad. XXII. 1873. 55-205. 1. (Hrvati nakon bana Berislavica do muhacke bitke.)
323
59. Jágics V. ismerteti Beszonov orosz iró művét Krizsánics György életrajzáról. Rad. XVIII. 1872. 164-205. 1. (Biografija Jurja Krizanica, koju je napisao Bezonov). Krizsanicsról 1. Horv. tört. rep. -. 1.
377
60. Rácski Ferencz: A délszlávok történetére vonatkozó kéziratok közép és déli Olaszország levéltáraiban. Rad. XVIII. 1872. 205-258. 1. (Rukopisi ticuci se juzno-slovinske povjesti u arkivih srednje i dolnje Italije).
377
61. Rácski Ferencz: Pótlások és helyreigazítások Horvátország régibb történetéhez. Rad. XIX. 62-105. 1. (Dopunjici i izpravci za stariju povjest hrvatsku).
378
62. Ruvarac Hilárion: Dusán királyságának első éveiről. Rad. XIX. 178-188. (O prvim godinama Dusanova kraljevanja).
386
63. Kurelác Ferenc: Oláh szók ami nyelvünkben. Rad. XX. 1872. 93-138. 1. (Vlaske rieci u jeziku nasem). Nyelvészeti érdekü.
388
64. Danicsics György: Adalékok a horvát-szerb hangsulyozás történetéhez. Rad. XX. 1872. 150-234. (Prilog za istoriju akcentuacije horvatske ili srpske). Nyelvészeti érdekü.
388
65. Nevostrujev K.: Pillantás a keleti egyház történetére Csehországban és sz. Vencel régi miséje. Rad. XXI. 1872. 134-170. 1. (Pogled na historiju istocne crkve u Ceskoj i stara sluzba sv. Veceslavu). Egyháztörténelmü érdekü.
388
66. Rácski Ferenc: Vocel Erazmus János (meghalt 1871. szept. 16.) cseh történész és régész nekrologja. Rad. XXII. 1873. 233-257. 1. (Jan Erazim Vocel. Nekrolog.)
388
67. Petranovics B.: Az örökösödési jogról a szerbeknél. Rad. XXIII. 1873. 24-43. lap (O pravu nasljedstova kod Srba). Jogtörténeti érdekü.
388
68. Kukuljevics I.: A római Pannonia. Rad. XXIII. 1873. 86-158. 1. (Pannónia Rimska.)
388
69. Torbar J.: Kopernik tekintve életét és tudományos fontosságát. Rad. XXIII. 1873. 158-204. 1. (Kopernik prema svojemu zivotu i nauki.)
388
70. Rácski Ferenc: A délszlávok küzdelme állami függetlenségökért a XI. században. Rad. XXIV. 1872. 80-150. 1., XXV. 1872. 180-244. 1., XXVII. 1874. 77-131. 1., XXVIII. 1874. 147-183. 1., XXX. 1875. 77-141. 1., XXXI. 1875. 196-240 1. (Borba juznih slovena za drzavnu neodvislost u XI. vieku.)
388
71. Brasnics M.: Zsupánságok a horvát nemzeti uralkodó család idejében Horvátországban. Rad. XXV. 31-53. 1. (Zupe u hrvatskoj drzavi za narodne dinastije).
419
72. Ljubics Simon: Történelmi kutatások Hervoja boszniai nagyherceg és spalatói hercegről. Rad. XXVI. 74-92. 1. Poviestnicka iztrazivanja o Hervoji velikom bosanskom vojvodi i spijetskom hercegu).
422
72. Ljubics Simon: Irott emlék Branimir horvát herceg korából Rad. XXVI. 92-108. (Pisan spomenik iz dobe hrvatskoga vojvode Branimira).
430
74. Rácski Ferenc: Kutatások a dalmáciai levéltárakban és könyvtárakban. Rad. XXVI. 1874. 153-188. 1. (Iztrazivanja u pismarah i knjiznicah dalmatinskih).
431
75. Matkovics P.: Legujabb földrajzi publikációk a Balkán félszigetről. Rad. XXVI. 1874. 189-215. (Najnovije geografske pubikacije o Balkanskom poluotoku).
431
76. Rácski Ferenc ismerteti Kukuljevics Iván 1874. Zágrábban megjelent okmánytárát: A délszlávok történelmi emlékei. II-ik könyv: A horvát-dalmát-szlavon királyság okmánytára.
431
77. Veber Adolf: Kurelac Ferenc horvát nyelvész életrajza, szül. 1811., megh. 1874. (Viekopis Franje Kurelca). Rad. XXIX. 160-205.
432
78. Jurkovics Jánkó: A női jellemek a mi népdalainkban. O zenskih karakterih u nasih narodnih pjesmah). Rad. XXX. 1875. 1-20.
432
79. Petránovics Bozsidár. A jobbágyságról a szerb szokásjog. Dusán törvénykönyvének rendelkezései és a dalmát városok statutumai alapján. (O kmetstvu po srbskom uobicajnom pravu, po ustanovama Dusanova zakonika i po statutima dalmatinskih gradova). Rad. XXX. 1875. 60-77. lap.
432
80. Rácski Ferenc horvát történettudós nekrologja Petránovics Bozsidárról. Szül. 1809., megh. 1874. (Necrolog P. R. od dr. Fr. Rackoga). Rad. XXX. 1875. 179-194.
435
81. Ljubics Simon: Dalmácia kormányzóiról a római uralom alatt. (O upraviteljih Dalmacije za rimskoga vladanja). Rad. XXXI. 1875. 1-69.
435
82. Pavics Ármin: Adalék a raguzai horvát irodalom történetéhez. Prilog k historiji Dubrovacke hrvatske knjizevnosti). Rad. XXXI. 1875, 134-196. 1.
435
83. Torbar József: Vukaszovics Vitalis (Zsivko) horvát természetrajzi tudós nekrologja. Szül. 1829., meghalt 1874. (Zivko Vukasovic). Rad. XXXI. 1875. 240-250. 1.
436
84. Meszics M.: Kercselichről és az ő Annuairól. (O Kercelicu i njegovih Annuah). Rad. XXXII. 1875. 1-83. lap.
436
85. Brasnics Mijo: A városok a horvát államban a nemzeti dinasztia idejében. (Municipija u hrvatskoj drzavi za narodne dinastije.) Rad. XXXII. 83-103. 1875.
87. Hanel J. Kritikai pillantás a szláv jogról irott művekre. (Kriticki pogled na djela o slavenskom pravu.) Bogisics V. A délszlávok mai szokásjogáról címü művét ismerteti. Rad. XXXII. 1875. 173-197.
451
88. Pávics Ármin: Marnavics Tomko János. (Ivan Tomko Marnavic.) Rad. XXXIII. 1875. 58-118. Marnavicsról szól Kukuljevics alapján a Horvát tört. rep. 105. lap. Pávics itt az előbbinek némely adatát kiegészíti és helyreigazítja.
451
89. Hanel J. Kritikai pillantás a szláv jogról irott művekre: Kollarevski orosz iró következő munkáit ismerteti: Adalékok a szláv történethez és régiségekhez ; Szláv régiségek, jogi régiségek. Rad. XXXIII. 1875. 208-227.
451
90. Tkalcsics Iván: A horvát nemzet küzdelme az Anjouház mellett és az Árpádházi III. András ellen. (Borba naroda hrvatskoga za anjouvinsku kucu proti ugarskomu kralju Arpadovcu, Andriji III.) Rad. XXXIV. 1876. 1-35.
451
91. Ljubics Simon: Az ó-szerb aranypénzek hitelességének védelmére. (Na obranu pravosti staro-srbskih zlatnih novaca.) Rad. XXXIV. 1876. 75-111. 1.
460
92. Geitler L.: A horvát névnek etymologiája. (Etimologia imena Hrvat). Rad. XXXIV. 1876. 111-119. 1.
460
93. Zora L.: Észrevételek Pávics Ármin értekezésére: Adalékok a raguzai horvát irodalom történetéhez. (Primjetbe na razpravu Armina Pravica: Prilog k historiji Dubrovacke hrvatske knjizevnosti). Rad. XXXIV. 1876. 133-181. lap.)
460
94. Rácski Ferenc: A horvát udvari kancellária és okleveli a nemzeti dinasztia uralkodása idejében. (Hrvatska dvorska kancelarija i njezine izprave za vladavine narodne dinastije). Rad. XXXV. 1876. 1-50.
96. Hanel J. A cseh jog irodalom történetének vázlata. (Ocrt literarne povjesti prava ceskoga.) Rad. XXXVI. 1876. 1-35.
462
97. Rácski Ferenc: A XII-ik századig terjedő horvát okmányok másolatai összehasonlítva az eredetiekkel. (Stari priepisi hrvatskih izprava do XII. vieka prema maticam.) Rad. XXXVI. 1876. 135-165.
462
98. Novákovics Sztoján: Brskovo (Krusevo) Danj (Dagno) és az utak az adriai tenger partjairól az ó-szerbiai földekre, adalékok a szerb földek középkori földrajzához. Rad. XXXVII. 1876. 1-29.
462
99. Novákovics Sztoján: Régi nyomtatványok a bolgárok számára. (Stara stampanja za Bugare.) Rad. XXXVII. 1876. 29-33.
462
100. Jagics V : Adatok a szláv népköltészet történetéhez, történelmi bizonyítékok a szláv népek dalairól és költészetéről. (Gradja za slovinsku narodnu poeziju. Historijska svjedocanstva stb.) Rad. XXXVII. 1876. 33-138.
102. Ljubics Simon ismertetése : Cubich Giambatista művéről : Notizie naturali e storiche sull' isola di Veglia. Rad. XXXVII. 1876. 186-203.
462
103. Kuhacs Fr. S. Adatok a délszláv zene történetéhez. (Prilog za povjest glasbe juznoslovjenske.) Rad. XXXVII. 1877. 1-79.
462
104. Kukuljevics Iván: A horvátok az örökösödési háboru idejében. (Hrvati za nasljednoga rata.) Rad. XXXVIII. 1877. 79-177.
462
105. Rácski Ferenc, Petrovics Pogodin Mihály orosz történetiró nekrologja. (Michael Petrovic Pogodin. 1800-1875.) Rad. XXXVIII. 200-227.
474
106. Maixner Fr.: Adalékok a zágrábi nemzeti muzeumban levő némely latin és görög feliratoknak magyarázásához. (Prinesci tumacenju nekih latinskih i grekih napisa u kr. narodnom muzeju u Zagrebu). Rad. XXXVIII. 228-235. lap.
474
107. Meszics Máté. Zvonimir Dömötör horvát király. (Dimitar Zvonimir kralj hrvatski). Rad. XXXIX. 115-142.
114. Matkovics Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a középkorban. (Putovanja po balkanskom poluotoku za srednjega vieka. Rad. XLII. 1878. 56-185. 1.)
483
115. Rácski Ferenc: Szláv és különösen bolgár és horvát utasok Itáliában főképen a IX-ik század második felében. (Slovenski, a napose bugarski i hrvatski u Italiji putnici ponajvise druge polovice IX-vieka.) Rad. XLII. 1878. 198-209. 1.
501
116. Hanel J. J.: A cseh jog irodalomtörténete. (Ocrt literarne povjesti prava ceskoga). Rad. XLIII. 1878. 92-107. lap.
502
117. Ljubics Simon: A szávamelléki Horvátországról és fejedelmének Szermonak (1018.) arany pénzeiről. (O Posavskoj Hrvatskoj i o zlatnih novcih njezina kneza Serma 1018.) Rad. XLIII. 1878. 107-149. 1.
502
118. Sulek Bogoszláv : Miért tisztelik a szlávok a hársfát? (Zasto Slaveni postuju lipu?) Rad. XLIII. 1878. 149-188. 1.
503
119. Novakovics Sztoján: A koszoru és korona a szerb koronázási szertartásokban. (Vijenac i diadima u srpskim krunitbenim ceremonijama). Rad. XLIII. 1878. 189-196. lap.
503
120. Torbár József. De Dominis Márk Antal optikájáról. (Ob optici Mark Antuna de Dominis). Rad. XLIII. 1878. 196-219. 1.
503
121. Mijatovics Csedomil: Georgievics Bertalan XVI-ik századbeli horvát iró. (Bartolomije Georgijevic, hrvat, pisac sesnaestoga vieka). Rad. XLIV. 1878. 106-124. 1.
504
122. Valjavac M.: Adatok az uj szlávnyelv hangsúlyozásához. (Prinos k naglasu u novoj slovenstini). Rad. XLV. 1878. 50-128. 1., Rad. XLVI. 1879. 1-78. 1.
504
123. Rácski Ferenc: Hamisított gyanus és átdolgozott oklevelek a XII-ik századig. (Podmetnute, sumnjive i preradjene listine do XII. vieka). Rad. XLV. 1878. 128-151. lap. Rad. XLVII. 1879. 1-93. 1.
125. Vukászovics Zs.: Adatok Dalmácia-Horvátország és Szlavónia geologiájához. (Pabirci za zemljoslovje Dalmacije, Hrvatske i Slavonije), Rad. XLVI. 1879. 166-279. lap.
504
126. Pávics Ármin: Két régi horvát népdal. (Dvije stare hrvatske narodne pjesme). Rad. XLVII. 1879. 93-129.
504
127. Rácski Ferenc: Meszics M. nekrologja. (Nekrolog M. Mesica). Rad. XLVII. 222-240. 1.
504
128. Zima L : Ami nemzeti metrikánk összehasonlítva más nemzetekéivel, különösen más szlávokéival. (Nacrt nase metrike narodne obzirom na stihove drugih naroda a osobito Slavena.) Rad. XLVIII. 1879. 170-222. XLIX. 1879. 1-65.
505
129. Rácski Ferenc: Helyreigazítás ezen cimü értekezésemhez: Hamisított, gyanus és átalakított horvát oklevelek a XII-ik századig. (Izpravak k mojoj razpravi: Podmetnute, sumnjive i preradjene listine hrvatske do XII. vieka.) Rad. XLVIII. 1879. 222., 223. 1.
506
130. Rácski Ferenc: Traui Lucius János történetiró, halálának 200 éves évfordulója alkalmából. (Povjestnik Ivan Lucic, Trogiranin. Na uspomenu 200-godisnjice smrti njegove.) Rad. XLIX. 1879. 65-103.)
506
131. Matkovics Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a XVI. században. (Putovanja po balkanskom poluotoku XVI. vieka.) Rad. XLIX. 1879. 103-165. 1.
510
132. Tkalcsics János: A tized miatti ellenszegülés és lázadás a zágrábi püspökségben a XIV. században. (Odpor i buna radi desetine u biskupiji zagrebackój u. XIV. vieku.) Rad. XLIX. 1879. 165-230. 1.
513
133. Kuhács Fr. S.: Adalékok a délszláv zene történetéhez. (Prilog za poviest giasbe juznoslovjenske.) Rad. L. 1879. 44-96.
523
134. Sulek B.: Visiani Róbert olasz természettudós nekrologja. Szül. 1800-ban, meghalt 1879-ben. Rad. L. 1879. 176-197. 1.
523
135. Rácski Ferenc: Scriptores rerum chroaticarum a XII-ik század előtt. (Script. rer. chroat. pred. XII. sto. ljecem. Rad. LI. 1880. 140-208. 1.
523
136. Rácski Ferenc: Fehér-Horvátország és Fehér-Szerbia. (Biela Hrvatska i biela Srbija.) Rad. LII. 1880. 141-190. 1.
535
137. Utiesenovics Ognjosláv: Utjesenovics György, alias Marinuzzi Frater György bibornok életrajza. (Zivotopis kardinala brata Gjorgja Utiesenovica, prozvanoga Martinusius.) Rad. LIII. 1880. 1-94. LIV. 1880. 1-62. 1.
535
138. Ljubics Simon: A Velence és Raguza közötti viszony a XVI. századtól fogva bukásukig. (O odnosajih medju republikom Mletackom i Dubrovackom od pocetka XVI. stoljeca do njihove propasti). Rad. LIII. 1880. 94-185., LIV. 62-160.
143. Krjasni Izidor: Apollo szobra a zágrábi nemzeti múzeumban. (Apollo u zagrebackom narodnom muzeju). Rad. LV. 1881. 207-220.
561
144. Rácski Ferenc: Horvátország a XII-ik század előtt, tekintve területi kiterjedését és népét. (Hrvatska prije XII. vieka glede na zemljisni obseg i narod). Rad. LVI. 1881. 63-141., LVII. 1881. 102-150. 1.
561
145. Matkovics Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a XVI-ik században, Kuripesics, Nogarol és Rambert utazásai. (Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI. vieka, Putovanje B. Kuripesica, L. Nogarola i B. Ramberta). Rad. LVI. 1881. 141-233. 1.
561
146. Ljubics S.: A glagol irásért való küzdelem Lossinón. (Borba za glagolicu na Losinju.) Rad. LVII. 1881. 150-188. 1.
563
147. Kukuljevics Iván: A bolgárok, horvátok és szerbek első királyal és koronáik. (Prvovjencani vladaoci Bugara, Hrvata i Srba i njihove krune.) Rad. LVII. 1881. 188-234. Rad. LVIII. 1881. 1-52. Rad. LIX. 1881. 103-157. lap.
563
148. Geitler L.: Adatok a horvát nyelvtanhoz és hangtanhoz. (Prilozi k hrvatskoj gramatici i glasoslovju). Rad. LVIII. 1881. 191-199. 1.
589
149. Kácsánovszki Vl.: Kérdés V. Uros szerb cár és Vukasin szerb király halálozási évéről. (Pitanje o godini smrti srbskoga cara Urosa V. i kralja Vukasina). Rad. LVIII. 1881. 199-214.)
589
150. Brcsics Iván: Néhány nemrég felfedezett, részben glagolicával irott, részben nyomtatott ó-szláv és horvát könyv. (Njekoliko staroslavenskih i hrvatskih knjiga sto pisanih, sto tiskanih glagolicom, kojim se u skorasnje doba u trag uslo). Rad. LIX. 1881. 158-186. 1.
589
151. Veber Adolf: Ljubisa István mint iró. (Scepan Ljubisa kao pisac). Rad. LIX. 1881. 186-200. Szépészeti és nyelvészeti szempontból ismerteti Montenegrói és dalmát tengerparti elbeszéléseit.
590
152. Rácski Ferenc: Ismertetés Grott Konstantin művéről, Konstantin Porphyrogenitusról és arról, mit a szerbek és horvátokról mond, továbbá ezekről: Grott Zur Kritik einer Stelle des Constantin Porphyrogenetus. Berlin, 1881. és Florinski T. orosz iró művéről: Konst. Porph. mint iró a délszlávokról a legujabb kritika birálata szerint. Rad. LIX. 1881. 201-218.
590
153. Maretics T.: Tanulmányok a horvátok és szerbek néphitéről és népmeséiről. (Studije iz puckoga vjerovanja i pricanja u Hrvata i Srba). Rad. LX. 1882. 117-203. lap. LXII. 1882. 1-45. 1. - Néprajzi érdekü.
591
154. Krsnjavi Izidor: Az atyaisten ábrázolása a régi keresztény művészetben. (Slika Boga oca u starokrscanskoj umjetnosti). Rad. LX. 1892. 203-208.
156. Matkovics Péter: Seper D., Chesnau I. és Zeno K. utazásai a Balkán-félszigeten a XVI. században. (Putovauja po balkanskom poluotoku XVI. vieka D. Sepera, 1. Chesnaua i K. Zena). Rad. LXII. 45-134.
592
157. Kuhács S. Fr.: Adatok a délszláv zene történetéhez (az ősrégi hangszerek rajzával). Rad. LXII. 1881. 134-187. 1.
598
158. Sulek B.: Bleiweisz János dr. nekrologja. Rad. LXII. 1882. 187-230.
161. Nodilo N.: Az első krónikások és a raguzai régi történetirás. (Prvi ljetopisci i davna historiografia dubrovazka). Rad. LXV. 1883. 92-129.
598
162. Ljubics Simon: Uj források a dalmáciai epigrafiához. (Novi izvori za dalmatinsku epigrafiju). Rad. LXV. 1883. 129-155. 1. Számos latin feliratot közöl a források megjelenésével.
602
163. Budmani P.: A raguzai tájszólás amint most beszélik. (Dubrovacki dialekat, kako se sada govori.) Rad. LXV. 1883. 155-180. 1.
602
164. Pilár György: Ami Boué francia iró nekrologja. Rad. LXV. 1883. 180-200. 1.
602
165. Vukotinovics Lajos: Schlosser József horvát botanikus (1808-1882.) életrajza. Rad. LXV. 1883. 200-211. lap.
602
166. Markovics Ferenc: Pucics Medo gróf horvát iró. Rad. LXVII. 1883. 125-207. 1. Irodalomtörténeti érdekü.
168. Rácski Ferenc: Maciejovszki Sándor V. lengyel jogtudós (1793-1883.) nekrologja. Rad. LXVIII. 1883. 177-194. 1.
602
169. Maretics F.: Uj adatok a horvát-szerb hangsulyozás történetéhez. (Nov prilog za istoriju akcentuacije hrvatske ili srpske.) Rad. LXX. 1884. 89-153. 1.
602
170. Rácski Ferenc: Horvátország belső állapota a XII-ik század előtt. (Njutarnje stanje Hrvatske prije XII. stoljeca.) Rad. LXX. 1884. 153-191.
602
171. Maixner F.: Ranjina Dinko fordításai latin és görög klasszikusokból. (Prievodi Ranjine Dinka iz latinskih i grckih klasika.) Rad. LXX. 1884. 196-223.
602
172. Matkovics Péter: Verancsics Antal utazása Konstaninápolyba 1553-ban. (Putovanje A. Vrancica g. 1553. u Carigrad. Putovanja po balkanskom polustoku XVI. vieka.) Rad. LXXI. 1884. 1-61.
603
173. Zore L.: Adatok a raguzai eroikomikus költészet megismeréséhez. (Gragja za poznavanje eroikomicne dubrovacke pjesme.) Rad. LXXI. 1884. 145-175.
607
174. Kispatics Máté: Praehistorikus kőeszközök a zágrábi nemzeti muzeumban. (Predhistorijsko kamenito orudje iz narodnoga muzeja u Zagrebu.) Rad. LXXI. 1884. 188-204. lap.
607
175. Csrncsics János: A szloven és illir név a mi hospiciumunkban Rómában. (Imena Slovjenin i ilir u nasem gostinjcu u Rimu poslije 1453. godine.) Rad. LXXIX. 1886. 1-71.
607
176. Tkalcsics Iván: János (Iván) goricai (de Gverche) fődiákonus, honi iró a XIV. századból. (Ivan arcidjakon goricki, domaci pisac u XIV. vieku.) Rad. LXXIX. 1886. 71-135.
607
177. Rácski F.: Horvát egyház. Horvátország belső állapota a XII-ik század előtt. (Nutarnje stanje Hrvatske prije XII. stoljeca. Crkva hrvatska). Rad. LXXIX. 1886. 135-185. 1.)
614
178. Nodilo N.: A szerbek és horvátok vallása főkép dalaik, meséik és népies beszédök alapján. (Religija Srba i hrvata na glavnoj osnovi pjesama, prica i govora narodnog. (Rad. LXXVII. és LXXIX. 1886. 185-247. LXXXI. 1886. 147-218.
615
179. Szmicsiklács Tádé: A horvát nemzeti eszme védelme és fejlődése 1790-től 1835-ig. (Obrana i razvitak hrvatske narodne ideje od 1790. do 1835. godine.) Rad. LXXX. 1885. 11-73. 1.
615
180. Markovics Ferenc: Demeter Dömötörről mint az illir korszak dramatikusáról. (O dru Dimitriji Demeteru kao dramatiku ilirske dobi.) Rad. LXXX. 1885. 73-100. 1.
620
181. Sulek Bogoszláv: A mi haladásunk a természettudományokban az elmult ötven és alatt. (Nas napredak u pripodnih znanostih za minulih 50 godina.) Rad. LXXX. 1885. 100-140. 1.
620
182. Pilár György: Haladás az ásvántan és földtan terén Horvátországban, Szlavóniában és Dalmáciában 1835-1885-ig. (Napredak mineralogije i geologije u Hrvatskoj, Slavoniji i Dalmaciji od god. 1835. do god. 1885.) Rad. LXXX. 1885. 140-148. 1.
620
183. Ljubics Simon: Az archeologiai tudományok haladásáról a mi horvát földünkön. (O napredku arkeologicke znanosti u nasoj hrvatskoj zemlji.) Rad. LXXX. 1885. 148-165. 1.
620
184. Budman Péter: Pillantás a mi grammatikánk és szótárirodalmunk haladására 1835 óta. (Pogled na istoriju nasc gramatike i leksikografije od 1835. godine.) Rad. LXXX. 1885. 165-186.
621
185. Kukuljevics Iván: A vránai perjelség a templáriusokkal és johanitákkal Horvátországban. (Priorat vranski sa vitezi templari i hospitalci sv. Ivana u Hrvatskoj.) Rad. LXXXI. 1886. 1-81. LXXXII. 1886. 1-69. 1.
622
186. Maretics F: A horvátok és szerbek nemzeti neveiről és keresztneveiről. (O narodnim imenima i prezimenima u hrvata i srba.) Rad. LXXXI. 1886. 81-147 ; LXXXII. 69-155. - E nyelvészeti érdekü értekezésben különösen fontos a LXXXI. 113-135. lap, hol a horvát-szerb nemzeti keresztnevek értelmének magyarázata van a megfelelő latinnal.
662
187. Nodilo N: A napról. A horvátok és szerbek vallásáról a népdalok mondák és népies szólások alapján. (Sunce. Religija Srba i Hrvata, na glavnoj osnovi pjesama, prica i govora narodnog.) Rad. LXXXI. 1886. 147-218. lap ; LXXXIV. 100-180.
662
188. Matkovics Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a XVI-ik században. Seydlitz, egy névtelen és Betzek J. utazása. (Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI. vieka ; putovanje Seydlicevo, putovanje bezimena putopisca i J. Betzeka.) Rad. LXXXIV. 43-100.
662
189. Rácski Ferenc: Boskovics József Roger hires horvát tudós életrajza (1711-1787.), munkái és levelezései. Rad. LXXXVII. 1887.; LXXXVIII. 1888.