A háború után corvina logo

Szerző: Alexander Bernát
Cím: A háború után
Alcím: Négy előadás
Megjelenési adatok: Lampel (Wodianer), Budapest, 1917.

coverimage Van-e jogunk a háborúról, mint nemzetnevelő tényezőről szólni, vagy ez is egyike azoknak a vigasztaló szólásoknak, melyeket kitaláltunk, hogy ne csak rémülettel gondoljunk a háborúra? Nevelőnek ugyancsak zord egy nevelő! A nemzetet nevelik a múlt hagyományai, az egyházak és iskolák, az állami élet intézményei, de mindezek nyájasan, emberségesen közelednek hozzá és lassan, hosszú időn át éreztetik vele nevelő erejüket, melynek csak úgy lehet igazi foganata. A háború váratlanul, rettenetes erővel tör be hozzánk, pusztítja fiatalságunkat és férfi-erőnket, rombolja vagyonunkat, koczkára veti legdrágább javainkat; miben és miként nevelhetne bennünket? Abban lássuk nevelő hatását, hogy a szerencsétlenségben közelebb jutunk egymáshoz és a szegénységben mértékletességet és szerénységet tanulunk? Nem vetem meg ezeket a hatásokat sem, sőt örülök nekik, de ezek más nagy bajok alkalmával is mutatkoznak, nem a háború hatásának sajátosságai. Honnét ismerhetnők meg ezeket? Talán a történet adhatna rá útmutatást? A történet bizonyára a legérdekesebb, a legfontosabb tudomány, de tanulságok levonására vajmi ritkán alkalmas, mert a történet eseményei millió szálból fonódnak össze és ezek a szálak mindig mások. Ha az egyik bölcs azt mondotta, hogy semmi sem új a nap alatt, a másik ugyanannyi joggal kijelenthette, hogy minden mindig változik és senki kétszer ugyanabba a folyóba nem léphet, mert közben ő is, a folyó is más lett. Vannak háborúk, melyekre nagy föllendülés következett, míg mások hosszú időre megbénították a nemzeteket. A harmincz éves háború után Németország évtizedeken át nyomorgott, a napóleoni harczok után következett a szent szövetség áldatlan korszaka, a népek elnyomása, véres forradalmak, melyeknek utóhatásai talán még most sem multak el egészen. A német-franczia háború elsöpörte Napóleon romlott uralmát, de hátrahagyta a szívekben a bosszú érzését, mely a mostani világháborúnak egyik véres tényezője. Németország államai ugyanakkor egyesülhettek, a birodalom fölvirágzott, de ellenfeleinek irigysége még gyorsabban nőtt és valóságos összeesküvést szervezett ellene, melyre példa nincsen a történetben. Oroszország a japán háborúból csak azt a tanulságot vonta le, hogy jobban kell felfegyverkeznie és nem Ázsiában, hanem Európában a világuralomért küzdenie. A szerencsés háború sokszor elbizottakká tette a nemzeteket, a szerencsétlen főleg fegyverkezésre ösztönözte őket.
Kategóriák: Hadtudomány, Neveléstudomány
Tárgyszavak: Művelődéstörténet, Nevelés és oktatás, Hadtörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék