Az elemi iskolai tanító, tanítónőképző-intézeti és kisdedóvónőképző-intézeti tanárok képzése és képesítése
[663]-679
Komáromy Lajos előadó
[663]-670
Dr. Kovács János
670-671
Dr. Karácsony Imre
671-672
Sztankó Béla jegyző
672
Nagy László
672-673
Somogyi Géza
673
Hozzászólások
673-679
Tanítóképző intézetek állítása és elhelyezése
679-697
Mohar József előadó
679-682
Mohar József
682-688
László Zsigmond
688
Dr. Karácsony Imre
688-689
Hozzászólások
689-697
A tanítóképző-intézetek fölötti felügyelet
697-705
Dr. Kovács János előadó
697-699
Scherer Sándor előadó
700-702
Szuppán Vilmos
703
Krausz Sándor
703-704
Hozzászólások
704-705
A tanítóképző-intézetek hatása a nemzeti szellem fejlesztésére
705-713
Groó Vilmos előadó
705-708
Krausz Sándor előadó
708-710
Dr. Kiss Áron
710-711
Hozzászólások
711-713
Középiskolai szakosztály
[715]-751
Az ülések tárgyai
[716]
Első ülés
[717]-740
Dr. Beöthy Zsolt szakosztályi elnök
[717]
A középiskola tanulmányi rendje
[717]-725
Dr. Kármán Mór előadó
[717]-725
A magyar gymnasiumi oktatasügy iránya
726-
Dóczy Imre
726-731
Hozzászólások
732-735
Művészeti képzés a középiskolában
735-740
Beöthy Zsolt előadó
735-740
Második ülés
[741]-
Hofer Károly elnök
[741]
A középiskolai osztályozás és vizsgálás rendszere
[741]-751
Dr. Waldapfel János
[741]-748
Hozzászólások
748-751
Főiskolai szakosztály
[753]-848
Az ülések tárgyai
[754]
Első ülés
755-809
A jogi oktatás és ezzel kapcsolatban a jogakadémiák fejlesztésének kérdése
756-760
A jogi szakoktatás szervezése Magyarországon
760-797
A magántanári intézmény
797-805
A magyar irodalomnak a papképzésnél szükséges értékesítéséről és módszeréről
806-809
Második ülés
[810]-848
Az egyetemi tanulmányozás feladatáról, az egyetemnek történetéből vont tanulságok alapján
812-826
Az egyetem és társadalom között levő termékeny érintkezés szükségessége és előkészítése a nemzeti kultúrának fejlődése és társadalmi szerveződése szempontjából
826-835
Az University Extension meghonosítása hazánkban
835-848
Kereskedelmi iskolai szakosztály
[849]-897
Az ülések tárgyai
[850]
Első ülés (julius 4-én d. e. 9-12 1/2 óra közt)
[851]-878
A kereskedelmi szakiskolák helye a közoktatásügy keretében
[851]-866
A felső kereskedelmi iskolák viszonya a kereskedelemhez
866-878
Második ülés (julius 5-én d. e. 11-2 óra közt)
[879]-897
A kereskedelmi iskolai tanárok képzése és képesítése
[879]-897
Ipariskolai szakosztály
[899]-1007
Az ülések tárgyai
[900]-901
Első ülés (julius 4-én d. e. 9-12 1/2 óra közt)
[902]-955
A tanulók előképzése a középipariskola részére
[902]-903
A közép-ipariskolát végzett növendékek gyakorlati alkalmazása
903-909
A humanisztika és önképzés az ipariskolában
909-913
Az ipari szakoktatás különböző tagozatainak szerves összefüggésbe hozatala
913-922
A különböző fokú ipariskolák és tanműhelyek részére tanerők és művezetők képzése
922-925
Rajzkiállítások az iparoktatási tanintézetek részéről
925-927
Milyen befolyásuk van a technológiai és iparművészeti muzeumoknak és a vándor kiállításoknak az iparra
927-941
Az ipar mai állása mellett mi az ipari szakiskolák feladata Magyarországon és mely feltételek mellett felelhetnek meg feladatuknak?
941-955
Második ülés (julius 4-én d. u. 3-7 óra közt)
[956]-987
Az iparos tanoncziskolák néhány főbb kérdéséről
[956]-961
A gyárakban és nagyobb műhelyekben alkalmazott iparostanonczok gyakorlati szakkiképzése és szakirányú tanoncziskolák szervezése
961-965
A fizikai és a chemiai technológia tanításának módja az iparostanoncz-iskolákban
965-969
A nőipariskolák tanerőinek képzése és végzett növendékeinek további alkalmazása
969-974
Mit tehet a nőipariskola a leányainknál mindinkább ritkuló takarékossági érzék fejlesztésére?
974-976
A szakszerű rajzoktatás befolyása a nőipar fejlődésére
977-980
Mennyiben árt a női kézimunka különösen a fejlődő női szervezetnek és mennyiben fogna a különböző fajta varró- és himzőgép e tekintetben javulást előidézni.
980-987
Szinészeti szakosztály
[989]-1007
Az ülés tárgyai
[990]
Elnöki megnyitó beszéd
[991]-992
A szinésziskolák reformja
993-1003
A színészet tanítása
1003-1007
Emberbaráti intézetek árva- és szeretetházak szakosztálya
[1009]-1055
Az ülések tárgyai
[1010]
Első ülés (julius 4-én d. u. 3-7 óra közt)
[1011]-1047
Az emberbaráti intézetek, árva- és szeretetházak felügyelete
[1011]-1017
Hogyan szerveztessék a siketnémák, vakok, hülyék és gyengeelméjűek, dadogók és hebegők oktatásügye?
1018-1028
Családi nevelés az árva- és szeretetházakban
1028-1043
Az internatusok berendezése
1043-1047
Második ülés (julius 7-én d. u. 3-6 óra közt)
[1048]-1055
A vegyesnemű árvaházak paedagogiai előnyei
[1048]-1055
Rajzoktatási szakosztály
[1057]-1128
Az ülések tárgyai
[1058]
Első ülés (julius 3-án d. u. 3-7 óra közt)
[1059]-1089
Elnöki megnyitó beszéd
[1059]-1061
Rajzoktatás az elemi iskolában
1061-1066
Irányelvek a polgári (fiú) iskolai rajztanításhoz
1067-1074
Középiskolai rajzoktatásunk párhuzamban az európai kulturállamok rajztanításával
1074-1078
A gymnasiumi rajzoktatás
1078-1089
Második ülés (julius 7-én d. u. 3-7 óra közt)
[1090]-1128
A rajztanárok egyesülete és szaklapja
[1090]-1099
A középiskolai rajzoktatás a gyakorlati életben való értékesítés szempontjából
1099-1106
A rajz szerepe az iparoktatásban
1106-1110
Rajzoktatás a leányiskolákban
1110-1114
Az időszakos rajzkiállítások
1114-1116
Rajzoktatás a műegyetemen
1116-1128
Kézimunka-oktatási szakosztály
[1129]-1148
Az ülések tárgyai
[1130]-
Nyilvános női kézimunka-tanfolyamok (Geőcze Sarolta)
[1131]-1136
Nyilvános női kézimunka tanfolyamok (Wilhelm Francziska)
1136-1141
A polgári leányiskolai kézimunka-oktatás reformja
1141-1146
Az általános kézimunka-oktatás a magyar nép életszükségletei szempontjából
1146-1147
A slöjd Magyarországon és Európában
1147-1148
Gyorsirási szakosztály
[1149]-1177
Az ülés tárgyai
[1150]
A gyorsírás mint középiskolai tantárgy
[1151]-1163
A gyorsirási oktatás általános érdekei
1163-1171
Módszertani kérdések a gyorsírás köréből
1171-1177
Nőnevelési szakosztály
[1179]-1255
Az ülések tárgyai
[1180]
Első ülés (1896. julius 4.)
[1181]-1209
Második ülés
[1210]-1255
A leányok erkölcsi nevelése az iskolában
1212-1223
A leányok internatusi nevelése
1223-1225
A leányok gazdasági oktatása és az ismétlő iskolák