2.3.1. A velősánc több szegmentjét érintő NCP-ák

3.1.1. A bőr vastagsága

3.1.2. A bőr felszíne

3.1.3. A bőr ú.n. „rejtett, láthatatlan rajzolata”: a Blaschko vonalak rendszere. Blaschkoid tünet, congenitális, vagy nevoid bőrtünetek

3.1.4. Az epidermis szerkezete, felépítése és funkciója

3.2.1. Morphológia

3.2.2. A verejték mirigyek biológiai, immunológiai vonatkozásai

3.2.3. Eccrin verejték mirigyek

3.2.4. Apokrin mirigyek

3.2.5. Apoeccrin mirigyek

3.2.6. A verejték mirigyek (immun)hisztokémiai vizsgálata

3.2.7. A verejték mirigyek antigén epitopjai

3.2.8. Sejtfelszín markerek a verejték mirigyekben

3.3.1. A szőrtüszők felépítése

3.3.2. A hajváltás és a szőrtüsző szerkezetének változásai

3.3.3. Az egér és humán szőrtüsző szakaszok közötti különbségek

3.3.4. Az egyes szőrtüsző szakaszok immunológiai jellegzetességei

3.4.1. Hormon és hormon receptorok

3.4.2. Nukleáris receptorok

3.4.3. Más receptorok a humán sebocytákban

3.4.4. A faggyúmirigyek hormonális kontrollja

3.5.1. Biokémiai és immunológiai folyamatok a m. arrector pilivel kapcsolatban

3.6.1. Kötőszöveti sejtek

3.6.2. Kötőszöveti rostok

3.7.1. Endokrin funkció és zsírszövet

3.7.2. A steroid hormonok anyagcseréjében érintett enzimek

3.8.1. Őssejtek az interfollikuláris epidermisben

3.8.2. Szőrtüsző regeneráció

3.8.3. A bőr őssejtjeivel egymásra ható különböző sejttípusok

3.9.1. Érző receptorok

3.9.2. Az autonom innerváció

3.10.1. Bevezetés

3.10.2. Struktúra

3.10.3. Funkció

4.1.1. Struktúra és funkció

4.1.2. A keratinocyták elkülönülését befolyásoló tényezők

4.1.3. Az epidermis, a keratinocyták és perifériás idegek

4.1.4. Keratinocyta osztódás, elkülönülés, apoptosis (kemoprevenció)

4.2.1. A Langerhans sejtek eredete, helyük a hámban, dermisben

4.2.2. Struktúra

4.2.3. Funkció

4.2.4. Langerhans sejtek és egyes dermatózisok kapcsolata

4.3.1. A szőrtüsző melanocytái

4.3.2. A melanocyták eredete, biológiája és a melanogenezis

4.3.3. Az UV-sugárzás hatása a melanocytákra

4.3.4. A hiperpigmentáció kezelési lehetőségei

4.4.1. A Merkel sejtek eredete, helye és strukturája

4.4.2. A Merkel sejtek kimutatása (pl. festékekkel, immunsavókkal)

4.4.3. A Merkel sejtek elektronmikroszkópos vizsgálata

4.4.4. A Merkel sejtek funkciója és az idegrendszerrel való kapcsolatuk

4.4.5. A Merkel sejtek pathológiai vonatkozásai

4.5.1. A dermális fibroblastok

4.5.2. A dermális fibroblastok eredete és funkciójuk

4.5.3. A bőr időskori változása

4.6.1. Nyugalmi állapotú, klasszikusan aktivált macrophagok

4.6.2. A nem-homeosztatikus állapotú macrophagok

4.7.1. Hízósejtek fejlődése és érése

4.7.2. A hízósejtek mediátorai

4.7.3. Preformált mediátorok

4.7.4. A neoformált mediátorok

4.7.5. A neoszintetizált, vagy lipid mediátorok

4.7.6. A hízósejtek aktiválása

4.7.7. A hízósejtek élettani funkciói

4.7.8. Hízósejtek és immunitás (Lásd : 5.2.4. A bőr immun barrierje c. fejezetet)

4.7.9. A hízósejtek patológiai szerepe

4.7.10. Daganatok

4.8.1. Az eosinophilek szekréciója és receptorok

4.8.2. Eosinophiliával járó kórképek

4.9.1. A humán és egér basophil sejtek vizsgálata

4.9.2. A basophilek aktivitásának markerei a humán dermatózisokban

4.9.3. Basophil sejtek a humán kórképekben

4.10.1. Adhézió és migráció

4.10.2. Phagocytózis, degranuláció és baktérium pusztulás

4.10.2.3. A nitrogén-oxid szintáz-eredetű reaktív nitrogén közti termékek

4.10.2.4. Proteázok

4.10.3. Cytokin szintézis

4.10.4. Az apoptozis és a heveny gyulladás megszűnése

4.11.1. Struktúra

4.11.2. Funkció

4.11.3. A B sejtek terminális differenciációja

4.11.4. A plasmablast plazma sejt átmenet

4.11.5. A plasma sejt homing és túlélés

4.11.6. A plasma sejtek szervi előfordulása

4.11.7. A plasma sejtek kután előfordulása

4.11.8. A paraproteinek lerakódása a bőrben

4.11.9. A plasmasejtek mint terápiás célpontok

4.12.1. A bőr immunitása

4.12.2. T lymphocyták

4.12.3. B – lymphocyták

4.12.4. B-sejt ellenes kezelések

5.2.1. Permeabilitási barrier

5.2.2. Fizikai barrier

5.2.3. Kémiai barrier – Antimikrobiális barrier

5.2.4. Bátor Judit - A bőr immun barrierje

5.2.5. Bátor Judit - A bőr oxidatív stresszel szembeni védelme

5.2.6. Bátor Judit - A bőr UV-sugarakkal szembeni védelme

6.3.1. Hypophysis (HP)

6.3.2. Pajzsmirígy

6.3.3. Mellékpajzsmirigy (A parathyreoidea /PTH/ betegségei okozta bőrtünetek)

6.3.4. Mellékvese és a bőr

6.3.5. A diabetes mellitus és a bőr

6.4.1. A bőr mint neuroendocrin szerv

6.4.2. A HPA - szerű tengely

6.4.3. A HPA-szerű tengely aktivitása a faggyúmirigyekben

6.4.4. CRH, stressz és immun sejtek. Hízósejtek

6.4.5. A sex hormonok és más hormonok

6.4.6. A szőrtüsző neuroendocrinológiája

6.5.1. Tachikininek, SP

6.5.2. Calcitonin gene-related peptid (CGRP)

6.5.3. VIP

6.5.4. PACAP

6.5.5. Somatostatinok (SST) és receptorok

6.5.6. Opiodok, proopiomelanokortin (POMC) peptidek és receptorok

6.5.7. Neuropeptid Y (NPY)

6.5.8. Nerve growth factor (NGF)

7.2.1. A celluláris jellegű öregedés

7.2.2. Az epidermális barrier károsodása

7.2.3. Immunológiai eltérések

7.2.4. Az intrinsic módon öregedő bőr az életkor-függő kórélettani állapotok tükre

7.2.5. Az irha öregedése

7.2.6. A glikáció

7.2.7. Az őssejt idősödés

7.2.8. Hormonális eltérések

7.3.1. Az idült fénykárosodás (photoaging; dermatoheliosis)

7.3.3. Az életkorral kapcsolatos bőrbetegségek

7.3.4. Vitaminok (hormonok), szerves vegyületek a bőr öregedés megelőzésére, kezelésére

8.1.1. A bőr mint önálló szerv

8.1.2. A bőr mint két-részes szerv

8.1.3. A hám barrier rendszere

8.1.4. A str. corneum savi jellege

8.1.5. A bőr mint immunszerv

8.1.6. A bőr állapota gyulladások esetében

8.1.7. Anyagcserefolyamatok a hámban

8.1.8. A bőr és az idegrendszer közötti kapcsolat

8.1.9. Az endocrinopathiák. A kután neuroendokrin rendszer (CNU)

8.1.10. A bőr nyirokkapillárisai

8.1.11. Az oxidativ stressz; szabad gyökök