3.1 Humanitárius nemzetközi jog

3.2. Emberi jogi rendszer

3.3. Az ENSZ keretében született nemzetközi források

3.4. A gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának, és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló 1997. évi oslói egyezmény

4.1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)

4.2. Vöröskereszt: ICRC (International Committee of the Red Cross)

3.1. A genfi jog-a nemzetközi és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló 1977. évi I. és II. jegyzőkönyvek

3.2. A gyermekjogairól szóló 1989. évi New York-i egyezmény

3.3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 182. számú egyezménye: a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolására irányuló azonnali lépésekről-1999

3.4. Az állandó Nemzetközi Büntetőbíróságot felállító Római Statútum-1998

3.5. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai

3.6. Regionális nemzetközi jogi normák

3.7. Akcióprogram a könnyűfegyverek tiltott kereskedelméről-2001

4.1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete

4.2. A gyermekkatonáskodás elleni koalíció: CSÚCS (Coalition to Stop the Use of Child Soldiers)

4.3. Vöröskereszt: ICRC (International Committee of the Red Cross)

5.1. Az Európai Unió

5.2. Az Európai Unió tagállamai

4.2.1. Szempontokra bontás

4.2.2. Súlyozás

4.2.3. Értékelés az egyes szempontok szerint

4.2.4. Összegzés a különféle szempontok tekintetében

4.2.5. Ábrázolás

4.3.1. Külföldi gyakorlat

4.3.2. Itthoni kezdeményezések

4.3.3. Az első hazai rendőrségi sikerek

2.1. Személyes adat

2.2. Adatkezelés

2.3. Adatkezelő, adatfeldolgozó, adatfeldolgozás

2.4. A hozzájárulás fogalma

1. Adott keretek

2. Saját kiindulópontom: vállalat-társasági szerződés-társaság

1.Többalanyú, több oldalú jogügylet

2. Együttműködés (affectio societatis)

3. A visszterhesség hiánya

1. Jogügyleti alap

2. Tulajdon-átruházás

3. A társaság tulajdonosi pozíciójának tartalma

4. A tagok jogai és közössége

1. Társasági jogok megszerzése társasági jogi kötelezettség nélkül

2. Társasági jogok megszerzése társasági jogi kötelezettség teljesítésével

1. A társasági szerződés felmondása

2. A tag kizárása

3. A szétválás

4. A társaság megszűnése

3.1 A jelentős társadalmi eseményekhez való hozzáférés

3.2 Az európai művek terjesztésével és előállításával kapcsolatos rendelkezések-kulturális sokszínűség

3.3 A gyermekek és az emberi méltóság védelme, helyreigazítási jog

1.1 Communications Act 2003

1.2 Németország

3.1. A fogalomalkotás követelményei

1.1. „Szabályozó hatóság”

1.2. Engedélyezés

1.3. Együttműködés a távközlési felügyelettel

1.4. Nemzetközi együttműködés

1.5. Médiafelügyelet és társszabályozás

2.1. Ausztria

2.2. Egyesült Királyság

5.1. A tisztesség vélelmezése

Konklúzió

1. Az Alkotmány rendelkezései

2. A hatályos jog részét képező egyes nemzetközi egyezmények

3. A megkülönböztetés tilalmát tartalmazó főbb törvényi rendelkezések

1. Az egyenlőségi elv fogalma és tartalma

1/ Az azonos körbe tartozás, mint vizsgálati feltétel

2/ Az alkotmánybírósági gyakorlatban előfordult néhány eset az azonos kör problematikájára

1/ A pozitív diszkrimináció meghatározása

2/ A nőkre vonatkozó speciális alkotmányi szabály jelentősége és szerepe

3/ Néhány példa a pozitív diszkriminációra és annak korlátaira

4/ A pozitív diszkrimináció alkalmazásának korlátai

1/ A munkához való joggal kapcsolatban

2/ A tulajdoni formák egyenjogúságáról-dióhéjban

3/ Az egyenlőségi elv választójoggal kapcsolatos megjelenése

4/ Az önkormányzati alapjogok egyenlősége

5/ Bíróság előtti egyenlőség

6.1. A bizalmatlansági indítvány

6.2. A bizalmatlansági indítvány jogalkotási szerepe

2.1. A sürgősségi kormányrendelet

2.2. A rendkívüli helyzet kérdése

2.3. A sürgősségi kormányrendelet jogi ereje

2.4. A rendeleti jogalkotás hatásvizsgálata

2.5. A kormányhatározatok ellenőrzése

2.6. A kormány rendeletalkotása Magyarországon