Drinóczi Tímea: Néhány gondolat bizonyos alapjogok kommunikációs jogi jellegéről
9-26
I. A kommunikáció és az információ
9-10
II. A kommunikációs alapjogok általános jellemzői
10-13
III. Az egyes alapjogok kommunikációs jogi jellege
13-20
Jegyzetek
21-26
Fábián Adrián: A jogalkotó kárfelelőssége a magyar jogrendben
27-55
I. Bevezető
27-28
II. A kártérítési felelősség a polgári jogban
28
III. A jogalkotás általános korlátai
28-33
IV. Az állami felelősség jogelméleti és jogi okai
33-34
V. Az állami károkozás
34
VI. A jogalkalmazó állami szervek vagyoni felelőssége
35-36
VII. A kárfelelősség általános feltételei
36-37
VIII. A jogalkotó perbehívása
38-41
IX. A hatályos szabályozás és joggyakorlat értékelése
41-42
X. Állami kárfelelősség a nemzetközi jogban
43-44
XI. A tagállam felelőssége a jogalkotásáért az Európai Unióban
44-47
XII. A tagállam perelhetősége az Európai Bíróság előtt
47-48
XIII. Az állami kárfelelősség jövőbeni szabályozása hazánkban
48-50
XIV. Néhány következtetés
50-51
Jegyzetek
52-55
József Bulcsú Fenyvesi: Application of International Law as Applicable Law under the Second Sentence of Art 42(1) in ICSID Arbitration
57-80
I. Introduction
57-58
1. The second sentence of Art 42(1)
58
2. The Meaning of International Law in this Context
58
II. Functions of International Law Corresponding to Those Ones under the First Sentence of Art 42(1)
59
III. The Relationship between the Host State’s Law and International Law under the Second Sentence of Art 42(1)
59-71
1. International Law through the Filter of Domestic Law - a Doubtful Premise
59-66
1.1 Relevant Arbitral Awards and Authoritative Sources Stipulating the Premise
60-62
1.2 The Supplementary Role
62
1.3 The History of the Clause
62-63
1.4 The Interpretation of the Case of Inconsistency-the Corrective Role of International Law
63-66
1.4.1 The View of an Exclusively Controlling International Law
63-66
1.4.1.1 The Whole Body of International Law Could Play a Role in Case of Collision
63
1.4.1.2 Supporting ICSID Awards
63-64
1.4.1.3 Critique of the View
64
1.4.2 The International Public Policy View
65-66
1.4.2.1 Only Non-Derogatory Rules of International Law Can Have a Role in Case of Collision
65-66
1.5 Evaluation of the Premise of “Only in the Cases of Lacuna or Inconsistency”
66
2. The Wena v. Egypt Annulment Decision
66-71
2.1 International Law “in Conjunction with” or “by Itself’
66-67
2.2 Independent Role of International Law and Discretionary Power of the Tribunal
67-68
2.3 A Juridical Technique to Find the Proper Law
68-69
2.4 The Consensual Nature of Applicable International Law
69-70
2.5 A Corrective Role for International Public Policy
70
2.6 Assessment of the Wena-Doctrine
70-71
IV. Possible Cases of Application of International Law under the Second Sentence of Art 42(1)
71-72
V. Conclusion
72
Bibliography Books and Articles
73-76
Notes
77-80
Gösi Georgina: Gondolatok az orvos polgári jogi felelőssége köréből
81-109
I. Bevezetés
81-82
II. Egy kis történelem
82-83
III. Mi is az a műhiba?
83-85
IV. Az orvosi jogviszonyról
85-87
V. Megbízás vagy vállalkozás?
87-89
VI. Megbízás nélküli ügyvitel
90
VII. Az orvos felelősségéről
91-99
1. Az orvos büntetőjogi felelőssége
91-92
2. Az orvos polgári jogi felelőssége
92-99
2.1 A felelősség megállapításának feltételei
92-99
2.1.1. A kár
93-95
2.1.2. Jogellenes magatartás
95
2.1.3. Okozati összefüggés
95-97
2.1.4. Felróhatóság
97-99
VIII. Az egészségügyi tevékenység során okozott károk megtérítése
99-103
1. A nem vagyoni kártérítés mértéke
101-102
2. A kárenyhítési kötelezettség
102-103
IX. Az egészségügyi intézmény kártérítési felelőssége
103-104
X. Záró gondolatok
104-105
Jegyzetek
106-109
Gutmann Klára: Az elektronikus pénz, pénzeszköz és az elektronikus pénzkibocsátó szakosított hitelintézet fogalma a hazai jogrendszerben
111-130
Bevezetés
111
I. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, s ezen belül az elektronikus fizetés, elektronikus fizetési eszközök fogalma
112-117
1. Uniós szabályozás
112-114
2. Hazai szabályozás
115-117
II. Az elektronikus pénz fogalma
117-123
1. Technikai megközelítés
117-122
2.1 Elektronikus pénzt alkalmazó rendszerek
117-122
Szoftver alapú rendszer
119-120
Intelligens kártya alapú rendszer
120-122
2. Jogi megközelítés
122-123
2.1. Uniós szabályozás
122
2.2. Hazai szabályozás
123
3. A kereskedői kártyák és az elektronikus pénz viszonya
123
III. A fizetésszolgáltatók szabályozása
124-128
1. Szabályozási modellek az Unióban
124-128
1.1 Uniós tervezet
124-125
1.2 A 2000/46 EK irányelv
126-128
1.3 A „hitelintézet”
126-128
2. A fizetésszolgáltatók a hazai jogban, különös tekintettel az elektronikus pénz-kibocsátó hitelintézetekre
128
Felhasznált irodalom
129
Jegyzetek
130
Karoliny Eszter: Austria and the European Union
131-154
I. Introduction
131-133
II. Theoretical Approach
133-135
III. A Historical Approach
135-147
1. European Neutrals and the European Communities / European Union
135-137
2. The History of Austrian Neutrality
137-140
2.1 Occupied Austria
137-138
2.2 The State Treaty and Neutrality
138-140
3. A Neutral State in and after the Cold War
140-147
3.1 Legal Aspects of Neutrality
140-142
3.2 Politics in Austria
142-144
3.3 Austria’s Place in the World
144-147
IV. Analysis
147-150
V. conclusions
151-152
Notes
153-154
Kelemen Dániel: A vezetők magánjogi felelőssége az Egyesült Államok és Magyarország társasági jogában
155-180
I. Bevezetés
155-156
II. Az Egyesült Államok társasági jogáról és felelősségi konstrukcióiról
156-159
III. Az igazgatók és a tisztségviselők szerepe és bizalmi jellegű kötelezettségeik a társasággal szemben (fiduciary duties of directors and officers)
159-163
1. A gondosság követelménye, az elvárhatóság mércéje (duty of care)
160-161
2. A lojalitás követelménye (duty of loyalty)
161-162
3. Érdekkonfliktusok (conflicts of interest)
162-163
IV. Az igazgatók és tisztségviselők felelőssége megállapításának egyes kérdései
163-164
1. „Az üzleti megfontolás/döntés szabálya” (business judgement rule)
163-164
2. A tulajdonosok (részvényesek) származékos perlési lehetősége (,shareholder’s derivative suit)
164
V. Vezetői felelősség a magyar társasági jogban
164-172
1. A törvényi szabályozás
164-166
2. A társaságnak okozott károk
166-167
3. Az elvárhatóság mércéje
167-168
4. Egyetemleges felelősség
168-169
5. A kárigény érvényesítése
169-170
6. A felügyelő bizottság tagjainak felelőssége
170-171
7. A vezetői felelősség magyarországi bírói gyakorlatáról
171-172
V. Következtetések, avagy az amerikai modell példaértékű megoldásai
172-177
1. Az elvárhatósági mérce
172-176
2. A lojalitás és az érdekkonfliktusok kérdése
176
3. A felügyelő bizottsági tagok felelőssége
176-177
4. Zárszó
177
Felhasznált irodalom
178
Jegyzetek
179-180
Képíró Angéla: A gyámi, gondozói tanácsadók szerepe a gyermekvédelem rendszerében
181-206
I. Bevezetés
181
II. A gyámság
181-184
1. A gyámság alapja
181-182
2. A gyámság formái
182-183
3. A gyámság témaközpontú osztályozása
183-184
III. A gyámi tevékenység ellenőrzése a nemzetközi gyakorlatban
184-187
1. Gyermekvédelmi modellek
184-187
1.1 Preventív szemlélet
185
1.2 Bürokratikus szemlélet
185-186
1.3 Felügyelet és szolgáltatás központú szemlélet
186-187
IV. A gyám tevékenységének felügyelete Magyarországon
187-190
1. A gyámhivatal
187-188
2. A gyámi, gondozói tanácsadó
188-190
V. A gyámságot ellátó személyek köre és jelentősége a gyámi, gondozói tanácsadó munkájának szempontjából
190-192
1. A gyermekotthonok igazgatói
190-191
2. Hivatásos gyámok
191-192
3. Gyámságot vállaló nevelőszülők
192
VI. A gyámi, gondozói tanácsadó tevékenységének alapjául szolgáló gyermekvédelmi nyilvántartás
192-196
1. Dokumentáció a tervezés és az ellenőrzés szolgálatában
192-193
2. Az adatlapok, mint az ellenőrzés alapjai a gyámi, gondozói tanácsadó munkájában
193-196
2.1 Az Egyéni gondozási-nevelési terv
193
2.2 Az Egyéni elhelyezési terv
193
2.3 Helyzetértékelés - Környezettanulmány
194-196
VII. A gyámi, gondozói tanácsadó javaslattételi joga
196-203
1. A javaslatok fajtái
196
1.1 A gondozási hely megváltoztatása
196-199
1.2 A kapcsolattartás
199-200
1.3 A nevelésbe vétel megszüntetésére irányuló javaslattétel
200-201
1.4 Az örökbefogadással kapcsolatos javaslattétel
201-202
1.5 A nevelőszülő és a gyám alkalmasságának kérdése
202-203
VIII. Összegzés
203-204
Jegyzetek
205-206
Metzinger Péter: Joggal való visszaélés a társasági jogban
207-231
I. A szavazati jog
207-210
1. Szavazati jog - alapjog
207-208
2. A szavazás - jogügylet
208-209
3. A szavazati legitimáció
209-210
II. A visszaélés
210-219
1. Általában
210-211
2. Joggal való visszaélés Magyarországon és Franciaországban
211-213
3. A francia bírói gyakorlat
213-216
3.1 A többség visszaélése
215-216
3.2 A kisebbség visszaélése
216
4. A társasági érdek
216-219
III. A szavazati joggal való visszaélés itthon
219-229
1. A szabályozás áttekintése
219-222
2. Az elfogadott határozat sérti a társaság érdekeit
222-224
3. A határozat a kisebbség érdekeit igen, de a társaság érdekeit nem sérti
224
4. Határozat elfogadásának a megakadályozása sérti a társasági érdeket
225-228
5. A határozat elmulasztása a társaság érdekeit nem, de egyes tagok érdekeit sérti
228
6. Konklúzió, javaslatok de lege ferenda
228-229
Jegyzetek
230-231
Pánovics Attila: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe az EK környezeti politikájában és Magyarország részvétele az Ügynökség munkájában
233-271
I. Bevezető gondolatok
233
II. A környezetpolitika végső célja: a fenntarthatóság elérése
234-235
III. Az Európai Unió környezeti politikájának kialakulása és fejlődése
235-246
1. A Római Szerződés
235-236
2. A környezeti politika megalapozása: a környezeti akcióprogramok
236-241
2.1 A negyedik akcióprogram
237-239
2.2 Az ötödik akcióprogram
239-240
2.3 A hatodik akcióprogram
240-241
3. Az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája
242-243
4. A magyar csatlakozás környezetvédelmi vonatkozásai
243-246
IV. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség
246-266
1. A környezeti információs rendszerek
246-250
2. Az ügynökségek jogi helyzete az Európai Unióban
250-253
3. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség létrehozása és céljai
253-254
4. Az Ügynökség felépítése és működése
254-257
5. Az Ügynökség feladat- és hatáskörei
257-260
6. Magyarország és az Ügynökség kapcsolata
260-264
7. Az Ügynökség legutóbbi, átfogó jelentése Európa környezeti állapotáról
264-266
V. Záró gondolatok
266-267
Jegyzetek
268-271
Peres Zsuzsanna: A hitbizományokra vonatkozó jogi szabályozás Spanyolországban
273-300
I. A hitbizomány fogalma
273-274
II. A hitbizományok megjelenése a kasztíliai öröklési jogban
274-276
1. Hitbizományra vonatkozó korai jogi szabályozás
274-275
2. Hitbizomány okleveles forrásokban a toroi törvényeket megelőző időkből"
275-276
III. A hitbizományok a toroi törvények és az azt követő szabályozás alapján
277-293
1. Az átfogó jogi reform: a toroi törvények és jelentőségük a hitbizomány tekintetében
277-280
2. A hitbizomány fajai és sajátosságai
280-283
3. A hitbizományok alapításának kellékei
284-287
4. Öröklés hitbizományban
287-289
5. Biztosítékok a hitbizományok elidegenítésére, megterhelésére és az abba tartozó vagyon gyarapítására
289-291
6. A hitbizományok felszámolása
291-293
IV. Összegzés
293-295
Jegyzetek
295-300
Rákosfalvi Rita: A csődbűntettről
301-324
I. A csődbűntett kialakulásának történeti háttere
301-303
II. A csődbűntetteket vizsgáló nyomozó hatóságok történeti változása, hatáskörük-a jelenlegi ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság helye, szerepe és feladatai a bűnüldözési szervek rendszerében
304-309
1. A kezdet
304-305
2. Az Igazgatóság helye a bűnüldözésben, feladatai, működése, eredményei
305-307
3. Átalakulások
307-309
3.1 Újabb változások
308
3.2 A jövő
308-309
III. A kapcsolódó háttérjogszabály elemzése
309-313
1. A Csődtörvény és a csődbűntett jövője (de lege ferenda)
310
2. Javaslatok a csődtörvény és a büntetőjogi norma reformjára
311-313
2.1 A büntethetőség feltételei
311-313
IV. A csődbűntett elemzése
313-317
1. A csődbűntett elemzéséhez tartozó statisztikai adatok
313-317
V. A német szabályozás: sajátosságok, problémák
319-321
1. Anyagi jogi jellegű megfigyelések
318-319
2. Eltérések a német és magyar szervezeti működésben
319
3. Gyakorlati problémák
320-321
4. Eltérések a magyar és a német szabályozásban
321
VI. Összefoglalás
321-322
Jegyzetek
323-324
Sükösd Péter: A globalizáció hatása a versenyjogi együttműködési megállapodásokra
325-357
Előszó
325-326
I. A globalizáció hatása a világgazdasággazdasági folyamatok alakulására
326-330
1. Bevezetés
326
2. A nemzetközi gazdaság két ideáltípusa
327-328
3. Következtetés
328-330
II. Az EK és az USA által kötött versenyjogi együttműködési megállapodások köre
331-340
1. A versenyjog területén lévő együttműködési megállapodások jelentősége
331
2. Az Európai Unión belüli kezdeményezések a nemzetközi együttműködések elősegítése érdekében
332-333
3. Az Amerikai Egyesült Államok által választott út
333-337
3.1 A bilaterális megegyezések köre
333-336
3.2 Az új, második generációs versenyegyezmények köre, Agreements Under the International Antitrust Enforcement Assistance Act (IAEAA)
336-337
4. Az összefonódás kezdete az EK és az USA versenyjogainak rendszerei között: Az 1991. évi EK-USA „Megegyezés a Versenyjogaik kalmazásáról”
338-340
III. A folyamat betetőzése: A versenyjog nemzetközi szervezetek általi multilaterális kiszélesítése
340-349
1. A versenyjog multilaterális kiszélesítésének okai
340-341
2. A versenyjog multilaterális továbbfejlesztése gondolatának megjelenése
342-344
3. A multilaterális és regionális együttműködésekre tett kísérletek
344-345
4. A jelenleg fennálló multilaterális és regionális együttműködések köre
346-349
4.1 A nemzetközi szervezetek által felállított multilaterális együttműködések
346
4.2 Az Európai Unió regionális együttműködési mechanizmusa
347
4.3 Az USA által dominált kooperációk köre
347-349
4.4 Más országok között létrejött multilaterális megegyezések
349
Zárszó
350-352
Jegyzetek
353-357
Szabó Krisztina: Küzdelem a szociális kirekesztés ellen, avagy „romának” lenni Írországban
359-383
Előszó
359-360
I. Néhány szó Írországról
360-361
II. Küzdelem a szociális kirekesztődés ellen
361-366
1. Az ír oktatási rendszer
361-362
2. Programok az iskolarendszert idő előtt elhagyók számára
362-363
3. Az iskolarendszer és az üzleti élet összefonódása
363-366
III. „Utazók” Írországban
366-375
1. Az ír utazókról
366-371
1.1 Lakhatási körülmények
367-368
1.2 Egészségi állapot
368-369
1.3 Foglalkoztatottság
369-370
1.4 Kulturális és oktatási viszonyok
370-371
2. Diszkrimináció
371-373
3. A kormányzat válasza a diszkriminációra
373-375
V. Bevándorlók és menedékkérők Írországban
376-379
1. A menedékkérők nemzetiségi megoszlása
376
2. Az ír menekültügyi politika
376-377
3. A menedékkérők oktatása
377-379
VI. Összegzés
380
Jegyzetek
381-383
Tóth András: Versenyjogi szabályozás és jogalkalmazás az elektronikus hírközlés vonatkozásában
385-420
Bevezetés
385
I. Az európai szintű elektronikus hírközlés-szabályozás alakulása
386-389
1. A távközlés-szabályozás természete
386-388
2. Az EK távközléspiaci re-regulációjának fejlődése
388-389
II. Az európai versenyjog szerepe a közösségi távközlés-szabályozás alakulásában
390-404
1. A közösségi versenyszabályozás és a liberalizáció
390-391
2. A harmonizációs irányelvek egyes rendelkezéseinek versenyjogi koncepcióhoz közelítése
391-396
3. Az általános versenyjog alkalmazhatósága a szabályozott távközlési piacokon
396-404
Összegzés
405
Jegyzetek
406-420
Trócsányi Sára: Adatvédelem és/vagy nyilvánosság. Az egykori állambiztonsági iratok kezelése Németországban
421-448
I. Harc az iratokért - rendszerváltoztatás az NDK-ban
421-423
II. Az egyesítési szerződés rendelkezései
424-425
III. A Volkskammer törvénye
425-428
IV. A Stasi-Unterlagen-Gesetz
428-446
1. A törvény célja és alapelvei
429-431
2. Az iratok
431-434
3. A személyek
434-435
4. Az iratok megismerése
435-437
5. A kutatás szabályai
438-446
5.1 Alapelvek
438
5.2 A kiadható iratok
438-440
5.3 Kortárs személyiségek
440
5.4 A hozzájáruló nyilatkozat birtokában kiadható iratok
440-441
5.5 Jelentős védendő érdek
441-443
5.6 A halottak adatainak védelme
443
5.7 Az emberi jogok megsértése
444-446
Jegyzetek
447-448
Varga Katalin: A hozzáadottérték-adózás (ÁFA) szabályozási problémái
449-484
I. A jogalkotás során felmerülő alapvető kérdések a hozzáadottérték-adóról
449-474
1. Miért érdemes hozzáadottérték-adót bevezetni?
449-451
2. A hozzáadottérték-adók fajtái
451-452
3. Az adókulcsok
452-454
4. Az adómentesség és a 0%-os adókulcs
454-465
4.1 Progresszivitás
455-457
4.2 „Jótékony” termékek
457-458
4.3 Nehezen adóztatható termékek
459-462
4.4 A pénzügyi szektor
462-465
5. A kiskereskedelem hozzáadottérték-adója
465-468
6. A mezőgazdaság
468-470
7. Hozzáadottérték-adózás szövetségi államokban és vámuniókban
470-474
II. A hozzáadott érték-adók lehetséges gazdasági-társadalmi hatásai
475-479
1. A hozzáadottérték-adó hatása az árakra
475-476
2. A hozzáadottérték-adó hatása a külkereskedelemre
476-477
3. A hozzáadottérték-adó hatása a gazdaságirányításra
478
4. A hozzáadottérték-adó hatása a megtakarításokra és befektetésekre
478-479
5. A hozzáadottérték-adó társadalmi hatásai
479
Összegzés
479-480
Bibliográfia
480-481
Jegyzetek
482-484
Veress Emőd: Románia kormányzati rendszeréről: az államfő helye az államszervezetben
485-513
I. Indoklás: a témaválasztás aktualitása
485-487
II. Történeti előzmények Romániában
487-491
1. Az első és a második köztársaság
487-488
2. A rendszerváltás
489-491
III. Az államfő alkotmányjogi pozíciója Romániában
491-502
1. Az államfői tisztség jellemzői az 1991. évi Alkotmányban
491-492
2. Az államfő megválasztása és mandátuma
492-497
3. Az államfő felelőssége
497-500
5. Az államfő jogi aktusai
500-502
IV. Az államfő feladatköre és államszervezeti helye közötti összefüggések
502-510
1. A vizsgálat módszere
502
2. Az Elnök és a Kormány viszonya
502-505
3. Az Elnök, a Parlament és az Alkotmánybíróság viszonya
505-508
4. Külpolitikai, rendkívüli és katonai jellegű hatáskörök