Benke József: Kizárólag személyesen gyakorolhatja-e az egyesület természetes személy tagja az Etv-ben meghatározott jogait? (Észrevételek a Legfelsőbb Bíróság 2/2005. KJE. számú jogegységi határozatához)
9-54
I. A 2/2005. KJE. sz. jogegységi határozat és előzményei
9-13
II. Az egyetemes jogtörténet néhány vonatkozó paradigmája
13-18
III. A magyar jogtörténet ellenérvei
18-28
IV. A jogösszehasonlításból eredő aggályok
28-36
V. Alkotmányossági aggályok
37-41
VI. Néhány további gondolat, parerga-szerűen
41-46
VII. A magyar magánjogi „codex ferendus”
46
Jegyzetek
47-54
Ercsey Zsombor: A költségvetés jellegzetességei az Európai Unióban és néhány tagországban
55-108
I. Az Európai Unió meghatározó költségvetési kritériumai
55-59
1. A Maastrichti Szerződés konvergencia-kritériumai
55-56
2. A Stabilitási és Növekedési Paktum (Pact for Stability and Growth)
56-59
2.1 A Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett szabályok
56-58
2.2 Az Egyezménnyel szemben megfogalmazott kritikák
58-59
II. A költségvetés megalkotása az egyes tagállamokban
59-102
1. A költségvetés megalkotásának alkotmányos szabályai az Unió tagállamaiban
59-78
1.1 Ausztria
60-61
1.2 Belgium
62
1.3 Ciprus
62-63
1.4 Csehország
64
1.5 Dánia
64
1.6 Egyesült Királyság
65
1.7 Észtország
65
1.8 Finnország
65-67
1.9 Franciaország
67-68
1.10 Görögország
68
1.11 Hollandia
68-69
1.12 Írország
69
1.13 Lengyelország
69-70
1.14 Lettország
70-71
1.15 Litvánia
71
1.16 Luxemburg
71-72
1.17 Málta
72-73
1.18 Németország
73-72
1.19 Olaszország
74-75
1.20 Portugália
75-76
1.21 Spanyolország
76-77
1.22 Svédország
77
1.23 Szlovákia
77-78
1.24 Szlovénia
78
2. A költségvetés készítése a kormányzatban
78-79
3. A tagállami parlamentek változó szerepe a nemzeti költségvetés kialakításában
79-84
3.1 A parlament és a kormány viszonya
79-81
3.2 A költségvetés parlamenti tárgyalása
81-83
3.2.1 A parlament hatása a költségvetési irányszámok kialakítására
81-82
3.2.2 A benyújtott költségvetési javaslat parlamenti módosítása
82-83
3.2.3 A költségvetési szavazás
83
3.3 A költségvetés végrehajtása
83-84
4. Svédország
84-89
4.1 A svéd államháztartás központi kormányzati szektora
84
4.2 A svéd költségvetés
85-88
4.2.1 Az 1990. évi változások a költségvetés készítésében
2. A gyermekpornográfia interneten való terjedésének/terjesztésének megakadolyázását szolgáló gyakorlati lépések Svájcban
142-144
3. A KOBIK feladatai
144
4. Szervezet
145
5. ORFK
145-147
III. Internet-szolgáltatókra vonatkozó észrevételek
147-149
IV. Szociális, gyermekvédelmi szervezet hatékony közreműködése
149
V. Nemzeti és nemzetközi együttműködés
150
Irodalomjegyzék
151-152
Jegyzetek
153-155
Ifjú Bernadett: „Adatalany a betegágyon” - Az információs társadalom és az adatvédelmi felelős
157-182
Bevezetés
157-159
I. Az egészségügyi adatvédelem
159-165
II. Az adatvédelmi felelős az elméletben
165-172
III. Az adatvédelmi felelős működése a gyakorlatban
172-177
Összefoglalás
177-179
Felhasznált irodalom
179-180
Jegyzetek
181-182
Jancsák Ramóna: a fogvatartottak kapcsolattartása Komárom-Esztergom megyében és Hajdú-Bihar megyében
183-202
Előszó
183-184
I. 2005. március 04. Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság Fogdája (Tatabánya)
184-188
II. 2005. március 09. Komárom-Esztergom Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet (Esztergom)
188-193
III. 2005. október 15. Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Fogdája Debrecen, és 2005. október 22. Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Fogdája Tatabánya
194-198
Utószó
198
Melléklet-Kérdőív-Kép
199-202
Karoliny Eszter: A jogalkotási folyamat nyilvánosságának, valamint a jogszabályokhoz való hozzáférés lehetőségeinek áttekintése az elektronikus információszabadságról szóló törvény kapcsán
203-228
I. A jogalkotási folyamat nyilvánossága
204-211
1. Történet
204-207
1.1 Az Országgyűlési Napló
204-206
1.2 Az ülések nyilvánossága
206-207
2. A hatályos szabályozás
207-209
2.1 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
208-209
3. Gyakorlati megvalósulás
209-210
4. Más jogalkotási folyamatok nyilvánossága
210-211
II. A jogszabályokhoz való hozzáférés lehetőségei
211-223
1. Történet
211-216
1.1 Az államalapítástól 1848-ig: a jog írásba foglalása és összegyűjtése
211-213
1.2 1848-1945: a hivatalos lapok kifejlődése
213-215
1.3 1945-től napjainkig: a Magyar Közlöny
215-216
2. Hatályos szabályozás
216-220
2.1 Egy megfulladt kísérlet: új jogalkotási törvény, elektronikus „kiegészítéssel”
219
2.2 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
219-220
3. Gyakorlati megvalósulás
220-223
3.1 A Magyar Hivatalos Közlönykiadó
220
3.2 A Magyar Közlöny és a tárcaközlönyök megjelenése
220-554
3.3 Hivatalos jogszabálygyűjtemények: a papírtól a CD-ROM-on át az Internetig
221-222
3.4 Jogszabályok az Interneten: a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye és mások
222
3.5 Jogszabályokhoz való hozzáférést biztosító nem állami kiadványok
222-223
III. Bírósági határozatokhoz való hozzáférés
223
IV. A fejlődés lehetséges útjai
223-225
V. Összefoglalás
225
Jegyzetek
226-228
Kelemen Dániel: A részvénytársaság Magyarországon
229-251
I. A hazai részvényjog fejlődése a kezdetektől a XX. századig
229-242
1. Az 1836. évi XXVI. törvénycikk egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről
230
2. Az 1840. évi XVIII. törvénycikk a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól
230-232
3. Az 1875. évi XXXVII. törvénycikk, a kereskedelmi törvény
232-239
3.1 A kereskedelmi törvényről általában
232-233
3.2 A részvénytársaság a kereskedelmi törvényben és a korabeli bírói gyakorlatban
233-239
3.2.1 Általános szabályok, a részvény és a részvényesek
233-237
3.2.2 Szervezeti kérdések
237-239
4. Reformjavaslatok és kritikák a K.T. hatályba lépése után
239-242
4.1 A Kuncz-féle 1926. évi törvényjavaslat
241-242
II. A részvénytársaság 1945 után
242-250
1. Az 1988., 1997. és 2006. évi Gt. koncepciója, a reformok értékelése
242-246
2. Konszernjog és vállalatfelvásárlási jog
246-249
3. A részvényjogi jogalkotás lehetséges jövőbeni kérdései
249-250
Jegyzetek
251
Gábor Kemény: Possible Solutions to Fight Domestic Violence within the Hungarian Legal Order with Reflections to the Spanish System
253-273
I. Current Hungarian legislation
253-257
II. The draft on restraining order
258-259
III. The Spanish model
259-265
IV. Possible solutions within the Hungarian legal order
265-271
1. Possible amendments of the Hungarian Criminal Code
266-268
2. Possible amendments of the Hungarian Code of Criminal Procedure
268-271
Summary
271
Notes
272-273
Miskolczi Orsolya: A menekültügyben bekövetkezett változások Magyarország uniós csatlakozása okán
275-311
Előszó
275
I. Az Európai Gazdasági Közösség és a migráció
276-284
1. Bevezetés
276-277
2. A Schengeni Megállapodás és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény
277-280
2.1 A Schengeni Információs Rendszer
279
2.2 Az Egyezmény értékelése
279-280
3. A Dublini Egyezmény
280-283
3.1 Alapelvek
281
3.2 A Dublini Egyezmény értékelése
281-283
4. A belügyi együttműködés egyéb jogforrásai
283-284
II. A migrációs politika az Unió létrejötte után
284-287
1. A Maastrichti Szerződés
284
2. Az Amszterdami Szerződés
284-285
3. Tamperei mérföldkövek
285-286
4. A Hágai Program
286-287
III. A magyar migrációs politika
288-296
1. Bevezetés
288-289
2. A menedékjogi törvény módosításairól általában
289-290
3. A menekültügyi szabályozás napjainkban
291-296
3.1 A menekültügy szervezetrendszere
291-293
3.2 Alapelvek és alapfogalmak
293-294
3.3 A védelmet keresők és a védelemben részesültek jogállása
294-295
3.4 A menekültügyi eljárás
295-296
IV. A Dublin-II. rendelet
297-205
1. A Dublini rendelet megalkotását befolyásoló tényezők
297
2. Általános elvek
298
3. A kritériumrendszer
298-302
3.1. A felelős tagállamot meghatározó kritériumok átvételi kérelmek esetén
299-301
3.2 A visszavételi kérelmek (take back requests) esetei
301-302
4. A dublini eljárás
302-304
5. A Dublin-II. rendelethez kapcsolódó egyéb jogforrások
304-305
Zárszó
305-306
Jegyzetek
307-311
Ágoston Csanád Mohay: The European Parliament as a litigant before the European Court of Justice
313-331
I. The European Parliament’s right to intervene
313-314
II. The European Parliament and the action for faliure to act
314-315
1. The European Parliament as a defendant
314-315
2. The European Parliament as an applicant
315
III. The European Parliament and the action for annulment
315-327
1. The European Parliament as defendant (legitimation passive)
316-317
2. The European Parliament as an applicant (legitimation active)
317-326
2.1 The Comitology case
318-321
2.2 The Chernobyl case
321-326
3. The incorporation of the judicial developments into the EC Treaty
326-327
4. The European Parliament as a privileged applicant
327
IV. Summary of the European Parliament’s status in litigation
328
Notes
329-331
Nagy Zsolt: Az elektronikus hitelesítés Magyarországon
333-351
Bevezetés
333-334
I. Az elektronikus aláírás szükségességének indokai és technológiai alapjai
334-335
II. Az aláírás folyamata
335
III. Az aláírás ellenőrzése
335-338
IV. Az időbélyegzés
338
V. Az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások
339
VI. Az elektronikus aláírások joghatása és felhasználási korlátái az Eat. szerint
340-341
VI. Sziget- és alternatív megoldások a tanúsítványkiosztásban
341-342
VII. A tanúsító szervezetek
342-343
VIII. Egy-két gyakorlati felhasználás: az adóbevallás
343-348
IX. Egy-két gyakorlati felhasználás: az elektronikus számlázás és bizonylatmegőrzés
348
Összefoglalás
348-349
Jegyzetek
350-351
Németh Mariann: A külföldiek vadásztatásának áfa-problémái
353-377
I. Témafelvetés
353-354
II. Jogi háttér és fogalmak tisztázása
355-359
1. Kit illet a vad tulajdonjoga, és kit a vadászat joga?
355-356
2. Mi a vadászat és mi a vadászati szolgáltatás?
356
3. Mi a trófea?
356-357
4. Melyek az önállóan felmerülő, és melyek a járulékos költségek?
357
5. Mit kell számlázni a vadásztatással megvalósult trófeaexport esetén?
357-359
III. A kialakult gyakorlat
359-361
1. A vadászatszervező iroda tevékenysége
359-360
2. Az adóhatóság által kialakított gyakorlat
360-361
IV. Az adóhatóság megváltozott álláspontja
361-362
V. Bírósági ítéletek, eljárások, fordulatok
363-373
1. A vadászatszervező szolgáltatást nyújt, vagy termékértékesítést végez?
363-366
1.1. Az adóhatóság szerint szolgáltatást nyújt
363
1.2. Az APEH Elnöke szerint trófeát exportál
364-365
1.3. A Baranya Megyei Bíróság 2001. szeptemberi ítélete
365-366
2. Megbecsülhető-e a vadászati szolgáltatásnak a trófeaértékesítéshez viszonyított aránya?
366-373
2.1. Az adóhatóság szerint ez az arány 50-50%
366-367
2.2. A bizományos védekezése
367-368
2.3. A Baranya Megyei Bíróság 2004. májusi ítélete
368-369
2.4. A Baranya Megyei Bíróság 2004. októberi ítélete
369
2.5. Mit mond a Legfelsőbb Bíróság?
370-371
2.6. Az elhallgatott vadászati szakértői vélemény
371-372
2.7. A statisztikai becslésen alapuló szakértői vélemény
372-373
VI. Összegzés tanulságokkal
373-375
Jegyzetek
376-377
Rákosfalvi Rita: Az ügyész és a nyomozás
379-402
I. Bevezetés
379-381
1. Az ügyészség feladatai
379
2. Ügyészségi reform
379-381
II. A büntetőeljárásról szóló többször módosított 1973. évi I. törvény szabályozása
381-383
1. A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog
381-382
2. Az ügyész, mint nyomozó hatóság
382-383
III. Az ügyész nyomozásban betöltött szerepének megváltozásának indokairól
383-385
1. Az ügyész szerepe az új Be. indokolása szerint
384-385
IV. Az 1998. évi XIX. törvény szabályozása
386-389
V. Az ügyészi nyomozás során felmerült problémák és megoldási javaslatok