1. A versenyjogi szabályozás története

1. A Tpvt. fogyasztóvédelemről szóló része

2. A fogyasztó általános védelme a Tpvt-ben

1. 296/A.§ A fogyasztó megtévesztése

2. A Btk. 296/A.§-ának és a Tpvt. 8.§-ának egymáshoz való viszonya

1. GVH jogállása

1. Az eljárás megindítása

2. Bejelentés és panasz

3. Ki fordulhat a GVH-hoz?

4. Ki ellen indul a GVH eljárása?

5. Magánjogi jogérvényesítés kiteljesítése

6. A GVH verseny felügyeleti eljárásai

7. GVH fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárása

8. Bírságkiszabási gyakorlat

1. A bűncselekmény alanya

2. Büntetőeljárás megindítása

3. Btk. 296/A.§-a alapján indított eljárások

4. Paprika-ügy két oldalról

1. Értékhatár-probléma

2. Az emberek tájékozatlansága

3. Az ügyészség eddig miért nem emelt vádat?

1. A kommunikáció fogalmi köre, folyamata és rendszere

2. A kommunikációs jogról

1. Alapvető jogok rendszere

2. A véleménynyilvánítás szabadsága

3. A sajtószabadság

4. Az információszabadság

1. A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezmény

2. A gyermekjogairól szóló 1989. évi New York-i egyezmény

3. Az Európai Közösségek tagállamainak egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározásáról szóló 1990. évi Dublini Egyezmény

4. A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló 1996. évi Hágai Egyezmény

5. 1980. évi Strasbourgi Európai megállapodás a menekültekért viselt felelősség átszállásáról

6. Az Európa Tanács és az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) 1997. évi közös Lisszaboni Egyezménye a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről

1. Az ENSZ Közgyűlésének menekült gyermekekre vonatkozó határozatai

2. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának határozata a menekült és menedékes nőkről és gyermekekről (1991)

3. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Végrehajtó Bizottságának gyermekekkel kapcsolatos következtetései (1987,1989)

4. A „belső menekültek” (IDPs) emberi jogainak védelmére kijelölt ENSZ-főtitkári megbízott Irányelvei

5. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának határozata az oktatáshoz való jogról (2002)

6. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és Miniszteri Bizottságának ajánlásai

1. A Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (ECRE) állásfoglalása a menekült gyermekekről (1996)

1. Magyarország helyzete az elvesztett háború után

2. Az ideiglenes államberendezkedés

3. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szerepe

4. Három választás Magyarországon - fogyatkozó alternatíva

1. A népi demokrácia fogalma

2. A népi demokratikus forradalom és szakaszai

1. A legitimitás fogalmi megközelítése

2. A főbb legitimációs elméletek

1. Underprivileged Groups of Modern Society

2. Tax Payment Obligation in Theory

3. History of the Doctrine

1. Content and Measurement

1. Tax and Fairness

2. Progressivity Debate: Flat Tax and Progressive Tax

3. Sense of Taxation Rightness

1. Measures: Wealth or Income

2. Personal Exemption

3. Other Exemptions

Example

1. Az alapvető jogok jelentősége a Nemzeti Kerékasztalnál

2. Az alapjogi fejezet

1. Előképek és „előviták”

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

1. Tapogatózó lépések az intézmény kialakítására

2. Országgyűlési biztos: van is meg nincs is

1. A JEDI-Chewco ügy, vagyis „az Enron álszakáll mögött

2. Az LJM1 fedezeti ügye

3. Az LJM2 és a Raptor tranzakciók

1. A gondozás, nevelés

2. A törvényes képviselet

3. A vagyonkezelés vállalása

1. A kapcsolattartás általános szabályai

2. A kapcsolattartásra jogosultak köre

3. A kapcsolattartások figyelemmel kísérése

4. A kapcsolattartás módosítása

5. A kapcsolattartásért való felelősség a gyakorlatban

3.1 Az oktatási biztos kinevezése és felmentése

3.2 Az oktatási biztos jogállása

3.3 Az oktatási biztos kizárása az eljárásból

4.1 Az eljárás tárgyi hatálya és az oktatási biztosi intézmény jellege

4.2 Az eljárás személyi hatálya

4.3 Az eljárás időbeli hatálya

5.1 Az eljárás megindulása

5.2 A beadvány sorsa a Hivatalban

5.3 Az ügy érdemi vizsgálata

5.4 A hivatalból indított vizsgálat

2.1 Az úriszéki bíráskodás kialakulása

2.2 Az Impensio

2.3 A pallosjog

3.1 Az úriszékek illetékessége és hatásköre

3.2 Az úriszék helye, ideje, az úriszéken felmerülő költségek

3.3 Az úriszéken résztvevő személyek

4.1 A sommás eljárás

4.2 A formális per

4.3 Büntetőeljárás az úriszéken

5.1 A büntetőjog jogforrásai

5.2 A bűncselekmény általános jellemzői

5.3 A büntetés, a büntetési nemek

6.1 Közbűncselekmények

2.1 Szóbeli sértés

2.2 Hatalmaskodás

2.3 Károkozó Cselekmények

7.1 A jobbágyság

7.2 Gazdasági, és társadalmi változások

7.3 A reformok hatása

2.1 Az első olvasat

2.2 A második olvasat

1. A szövetkezés elméleti megalapozása és a modern szövetkezetek kialakulása

2. A szövetkezeti hitelintézetek létrejötte

1. A szövetkezetek kialakulása és fejlődése 1945-ig

2. Szövetkezeti hitelintézetek 1945 után

1. A modern szövetkezet meghatározása

2. A szövetkezeti alapgondolatok és alapértékek

3. A szövetkezetek szerepe

1. A szövetkezeti jogi szabályozás fontosabb elemei és változásai

2. A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó speciális szabályozás

3. A takarékszövetkezetek fejlődési lehetőségei

1. Mi teszi lehetővé a körhinta-csalást?

2. A trükk

3. Szereplők

4. Jellemzők

5. Következmények

1. A Közlemény célja

2. Tervezett intézkedések

1. Az Optigen Ltd., Fulcrum Electronics Ltd. és a Bond House Systems Ltd. V. Commissioners of Customs & Excise ügy

2. Commissioners of Customs & Excise, Attorney General v. Federation of Technological Industries ügy

1. A tanú, mint a bizonyíték forrása - a tanúvallomás, mint bizonyíték

2. A tanúk kihallgatása

1. A korábbi szabályozás

2. A 2006. évi LI. tv. módosításai

3. A módosítás szükségessége

4. A figyelmezetés bővülése a mentőkörülmény elhallgatásának következményeire történő figyelmeztetéssel

5. Gyakorlati megoldások

6. Gyakorlati tapasztalatok

1. A hatósági tanú

2. A korábbi szabályozás

3. A 2006. évi LI. törvény szerinti új szabályozás

4. Módosítás indokai

5. Gyakorlatban felmerülő problémák

1. Az új bűncselekmény

2. Az új bűncselekmény beiktatásának szükségessége

3. A bűncselekmény vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv

4. Gyakorlatban

Összegzés

1. Előtörténet

2. A PSZ viszonya a Hágai Programhoz

3. A PSZ végrehajtása

4. A PSZ és az uniós jog viszonya, a német elnökség javaslatai

1. DNS-profilok automatizált keresése

2. DNS-profilok automatizált összehasonlítása

3. Ujjlenyomat-adatok automatizált keresése

4. Gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése

5. Határon átnyúló hatású, jelentős rendezvényekkel kapcsolatos együttműködés

6. Információ-átadás a terrorcselekmények megelőzése érdekében

7. Fegyveres légijárat-kísérők („légimarsallok”) alkalmazása

8. Intézkedések az illegális migráció leküzdésére

9. Egyéb rendőri együttműködési formák

10. Adatvédelmi rendelkezések

1. A szállítási kvótarendszerekkel kapcsolatos ügyek

2. A kettős árazási rendszerekkel kapcsolatos ügyek

1. A gyógyszerpiac speciális jellegének elismerése

2. A kettős árazási rendszerek megítélésében jelentkező fő hiba: a megállapodások gazdasági összefüggéseinek figyelmen kívül hagyása

3. Hiányosságok a szállítási kvótarendszerek jogi értékelésében: a megállapodások bizonyítottságának hiánya

1. A releváns piac a gyógyszerekkel kapcsolatos ügyekben

2. Az erőfölénnyel való visszaélés kérdésköre

3. Az objektív igazolás lehetőségének kérdésköre

1. A kettős árazási rendszerekkel kapcsolatos kialakulatlan Közösségi politika káros következménye: a 25/1990. számú spanyol gyógyszertörvény rendelkezései

2. A szállítási kvótarendszerek ellentmondásos Közösségen belüli megítélésének következménye: az USA visszaimportálásra vonatkozó törvénytervezetei

3. Radikális áttörés a visszaimportálás szabályozásában

3.1 A rendőrségi törvényben nevesített együttműködési formák

3.2 Az önkormányzati törvényben nevesített együttműködési formák

3.3 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján

3.4 A Nemzeti Drogstratégia alapján

3.5 11/2006. (BK. 6.) BM utasítás alapján

4.1 Együttműködés a koordinatív tevékenység keretében

4.2 Együttműködés a koordinatív tevékenységen kívül

5.1 A kutatás bemutatása

5.2 A kutatás eredményei, következtetések

5.3 A tapasztalatok értékelése

5.4 Javaslatok