Csapó Zsuzsanna: A Biztonsági Tanács szerepvállalása a fegyveres konfliktusok által sújtott gyermekek védelméért folytatott nemzetközi küzdelemben
79-99
I. Passzív oldal: a fegyveres konfliktusok
80-89
1. A BT 261. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (1999)
81-83
2. A BT 1314. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2000)
83-85
3. A BT 1379. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2001)
85-86
4. A BT 1460. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2003)
86-87
5. A BT 1539. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2004)
87
6. A BT 1612. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2005)
87-88
7. A BT elnökének nyilatkozatai a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2006, 2008)
88-89
II. Aktív oldal: a gyermekkatonákra vonatkozó BT-határozatok
89-96
1. A BT 1261. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (1999)
90-91
2. A BT 1314. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2000)
91-92
3. A BT 1379. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2001)
92-93
4. A BT 1460. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2003)
93-94
5. A BT 1539. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2004)
94-95
6. A BT 1612. számú határozata a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2005)
95
7. A BT elnökének nyilatkozatai a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekekről (2006, 2008)
95-96
Záró gondolatok
96
Jegyzetek
97-99
Zsolt Dalnoki: Die Zustellung in der Europäischen Union in Zivil- und Handelssachen
101-130
I. Vorwort
101
II. Einführung
102-103
III. Über der Zustellung allgemein
103-104
IV. Die Vorgeschichte der europäischen Zustellung
105-110
1. Das Haager Übereinkommen über den Zivilprozess vom 17. 07. 1905
105
2. Das Haager Übereinkommen über den Zivilprozess vom 01. 03. 1954
105
3. Das Haager Übereinkommen über die Zustellung gerichtlicher und außergerichtlicher Schriftstücke im Ausland in Zivil- und Handelssachen vom 15.11.1965 (HZÜ)
105-106
4. Das EZÜ vom 26. 05. 1997
106
5. Die Verordnung (EG) Nr. 1348/2000
106-109
5.1 Inhaltliche Schwerpunkte der EuZustVO - (EG) Nr. 1348/2000
107-108
5.2 Analyse der Zustellung innerhalb der EU nach der Verordnung (EG) Nr. 1348/2000 (Gründe der neuen Verordnung)
108-109
6. Die Verordnung (EG) Nr. 1393/2007
109-110
V. Die neue Verordnung (EG) Nr. 1393/2007
111-123
1. Allgemeine Beschreibung
111
2. Die Änderungen und Unterschiede der beiden Verordnungen
111
2.1 Anwendungsbereich (Art. 1)
111-112
2.2 Übersetzung der Schriftstücke Art. 5
112-113
2.3 Art. 7
113-115
2.4 Verweigerung der Annahme eines Schriftstücks (Art. 8)
115-118
2.5 Datum der Zustellung (Art. 9)
119-120
2.6 Kosten der Zustellung (Art. 11)
120-121
2.7 Zustellung durch Postdienste (Art. 14)
121-123
VI. Die Problematik der Zustellung
123-126
1. Zustellung per Einschreiben/Rückschein
123-125
2. Übersetzungen des zuzustellenden Schriftstücks
125-126
VII. Schlusswort
126
Noten
127-130
Lilla Dávid: The Role of the Probation Service in Crime Prevention
131-156
I. The complexity of crime prevention
131-136
1. The theory of crime prevention
131-134
2. The role of the Probation Service in crime prevention
135-136
II. The Probation Service
137-154
1. Brief historical overview
137-139
2. The activity of the Probation Service
139-154
2.1 Pre-sentence report
140-142
2.2 Social inquiry report
142-143
2.3 The implementation of community service punishment
143
2.4 After-care
144
2.5 The execution of supervision by a probation officer
144-154
2.5.1 Aggression Replacement Training
147-149
2.5.2 Complex life-style training
149-151
2.5.3 Self-knowledge and personality development group session
151-154
III. Lessons
154
Notes
155-156
Erdődy Gyula: Alapvető jogok és kötelességek a szabálysértési törvényben
157-187
Bevezetés
157
I. Az alapvető jogokról általában
158-159
II. Az alapvető jogok csoportosítása
159-160
III. Az alapvető jogok a megjelenése a hatályos szabálysértési törvényben
160
IV. Az egyes alapvető jogok védelméről
161-183
1. Anyagi jogi szabályok körében megjelenő alapjogokról
161-165
a) A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve
161-162
b) A bűnfelelősség elve
162
c) A tettarányos felelősség elve
162-163
d) A magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog
163-165
2. Az eljárásjogi szabályok körében megjelenő alapjogokról
165-178
a) A bírósághoz fordulás és a jogorvoslathoz való jogok
165-170
b) A védelemhez való jog
170-172
c) Az ártatlanság vélelme
172-175
d) Az eljárás ésszerű határidőben történő lefolytatásához való jog
175
e) Az anyanyelvhasználat joga
175-176
f) A személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog
176-178
3. Az 1999. évi LXIX. törvényben szabályozott egyes szabálysértések körében megjelenő alapjogokról
178-183
a) A becsület és magánlakás védelme
179-180
b) A békés gyülekezés jogának védelme
180-182
c) A tulajdonhoz való jog védelme
182-183
V. Alapvető kötelességek
183-186
1. Honvédelmi kötelesség
184-185
2. Tankötelezettség
185-186
Zárszó
186
Jegyzetek
187
Kaszás Ágnes Roxán: A kartellfelügyelet „karrierje” a hőskortól napjainkig
189-212
Előszó
189-190
I. A feledés homálya mögül
190-198
1. A sértettek hátán cipelt versenyfelügyelet
190-191
2. Jogszabály kavalkád
191-196
2.1 A sok bába közt elveszik a gyerek
191-195
2.2 Valami elkezdődött
195-196
3. A nagy nekifeszülés és néha a nyúl tanít vadászni
196-198
II. A rendszerváltás hatásai
198-209
1. Oszlik már a köd
198-200
2. Az alagút vége
201-209
2.1 A gyanú generátorai
201-206
2.1.1 Nyitott szemmel
201-202
2.1.2 Árulkodni jó
202-204
2.1.3 Rablóból lesz a legjobb pandúr
205-206
2.2 Tűzzel-vassal
206-209
2.2.1 Bizonyítékok nyomában
206-207
2.2.2 Össztűz alatt
207-209
Zárszó
209
Jegyzetek
210-212
Kecskés András: Felelős vállalatirányítás az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban
213-233
Bevezetés
213-214
I. Az Enron-Worldcom botrány és a Sarbanes-Oxley Act
214-215
II. A felelős vállalatirányítás szabályozásának igénye Európában
215-216
III. A felelős vállalatirányítás szabályai az Egyesült Királyságban
216-220
IV. A felelős vállalatirányítás szabályai Németországban
220-224
V. A felelős vállalatirányítás szabályai Franciaországban
225-227
IV. Következtetések
227-230
Jegyzetek
231-233
Képíró Angéla: A gyermek és a televízió
235-257
I. Alapvetés
235-237
II. Magyar és uniós alapszabályok
238-244
III. A televízió hatásai
244-250
IV. Az alapszabályoktól a médiatudatosságig
250-253
V. Következtetések
253-256
Jegyzetek
257
Kis Mónika Dorota: A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata
259-296
1. Bevezető gondolatok
259-260
2. A helyi jogszabályalkotás alapjai
260-266
3. A szervezeti és működési szabályzat szabályozási tárgykörei
266-274
4. A szervezeti és működési szabályzat elhatárolási kérdései
274-276
5. A szervezeti és működési szabályzat elnevezése
276-278
6. Az SzMSz szerkezeti felépítése
278-279
7. Az SzMSz hatékonysága, a rendeletalkotás kezdeményezése, a jogharmonizáció
279-284
8. Az SzMSz-hez kapcsolódó járulékos kérdések
284-288
9. Konzekvenciák
289-292
Jegyzetek
293-296
Kocsis Miklós: A felsőoktatási autonómia érvényesülése a felsőoktatási törvény néhány rendelkezésének tükrében
297-319
I. Elméleti alapvetések
297-301
1. Az autonómia fogalmáról általában
297-298
2. A felsőoktatási autonómia, mint speciális autonómia
299-301
II. A felsőoktatási autonómia a tételes jogi szabályozás tükrében
301-313
1. Bevezető megjegyzések
301-303
2. Az alkotmányi szabályozás
303
3. A törvényi szabályozás változásai
303-313
3.1 A régi Ftv. és módosításai
303-305
3.2 Az új felsőoktatási törvény
305-313
III. Összegző megállapítások
313-314
Jegyzetek
315-319
Madarászné Ifjú Bernadett: Az egészségügyi szolgáltatóknál kijelölt adatvédelmi felelősök működése a gyakorlatban
321-347
Bevezetés
321
I. Az adatvédelmi felelős szabályozása
322-237
II. A kutatás ismertetése
327-329
III. A vizsgálat eredményei
329-346
1. A megkeresett kórházak vezető/intézeti adatvédelmi felelőseinek a válaszai és azok értékelése
329-333
2. Egy megyei kórház „vezető” adatvédelmi felelősének, és az adott kórház szervezeti egységein működő adatvédelmi felelőseinek a válaszai és azok értékelése
334-335
3. Az adatvédelmi szabályzatok
335-346
Jegyzetek
347
Moizs Attila: A takarékszövetkezetek fejlődési irányai
349-385
1. A fejlődéshez szükséges feltételek
349-350
2. A jogszabályi, jogalkalmazói és integratív feltételek a közelmúltban
350-352
3. A takarékszövetkezetek sajátos szövetkezeti természetéről
352-358
4. Az értékválasztás dilemmája
358-361
5. Fejlődési alternatívák
361-366
5.1 Az önfejlődési modell - az eltérő ütemü fejlődés problémája
361-363
5.2 Az álintegrációs modell - a többszintű hálózatépítés problémája
363-366
6. A takarékszövetkezeti fejlődés fenntartható modellje
367-368
7. A fenntartható modell jogi megalapozottsága
368-372
8. Összefoglalás
372-373
Függelékek
374-382
1. sz. melléklet - Szövetkezeti rendszer Németországban
374-375
2. sz. melléklet - Statisztikai adatok a szövetkezeti mozgalomról
375-380
A népesség nagy része szövetkezeti tag
375-376
A szövetkezetek a nemzetgazdaságok jelentős szereplői
377-380
A szövetkezetek munkahelyeket létesítenek és tartanak fenn
380
3. sz. melléklet - Nemzetközi Szövetkezeti Bankszövetség (ICBA). A szövetkezeti bankok meghatározása a Nemzetközi Szövetkezeti Bankszövetség 2008. október 20-i ülésén
381-382
Felhasznált irodalom
383
Jegyzetek
384-385
Nathon Natalie: A színvédj egyek
387-410
Bevezetés
387-388
I. A színek jelentősége a természet- és a társadalomtudományban
388-389
II. A színek és a fogyasztók
389-391
III. A színek védjegyként való lajstromozhatósága
391-398
1. A vita kiindulópontja
391-392
2. A szabályozás
392-393
3. Grafikai ábrázolhatóság
394-396
4. A megkülönböztető képesség, illetve a secondary meaning megszerzése
396-398
IV. A védjegybejelentési kérelem és annak elbírálása
398-400
V. Színvédj egyek az Egyesült Államokban
400-401
Összefoglalás
401-402
Jegyzetek
403-410
Németh Csaba: Az Európai Unió szerepvállalása Koszovóban
411-438
Bevezetés
411-412
I. A Nyugat-Balkán és az Európai Unió
412-414
II. Az Európai Parlament (a továbbiakban: EP) 2009. február 5-ei állásfoglalása
414-417
III. Az Európai Bizottság
418-420
IV. Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa
420-421
V. Az Európai Unió szerepéről a nemzetközi dokumentumokban
421-423
VI. European Union Planing Team
423-424
VII. European Union Law Mission in Kosovo (EULEX)
425-427
VIII. Az Európai Unió jelenlegi szerepe Koszovóban
427-431
IX. Koszovó az Európai Unióban?
431
Jegyzetek
431-438
Rákosfalvi Rita Bettina: Az erőszakos jellegű hivatali bűncselekmények előkészülete
439-457
Bevezető
439
I. Előkészület
439-441
II. A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és a kényszervallatás bűntette
442-446
1. A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette
442-444
1.1 korábbi szabályozások - történeti változások
442-443
1.2 A bűncselekmény elemzése
443-444
2. A kényszervallatás bűntette
444-446
2.1 korábbi szabályozások - történeti változások
444-445
2.2 A bűncselekmény elemzése
445-446
III. A vizsgált bűncselekmények előkészületének büntetőjogi szankcionálása
447-449
1. A korábbi szabályozás
447
2. A módosítás szükségessége
447-448
3. A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi LXXIX. tv.
448-449
IV. A vizsgált bűncselekmények előkészületére vonatkozó statisztikai adatok (2009 február 1-jétől)
449
V. Gyakorlati tapasztalatok
450-451
VI. Bizonyítási nehézségek
451-453
VII. A vizsgált bűncselekmények elkövetésének visszaszorítására vonatkozó megoldási javaslatok
453-455
1. Nemzetközi megoldás
453-454
2. Németh Zsolt megoldása
454-455
3. Tóth Mihály álláspontja
455
4. Legkézenfekvőbb megoldás: A krimináltaktika megoldásai
455
Összefoglalás
456
Jegyzetek
457
Piroska Rózsa: The distinguishment of lobby and influence peddling
459-473
I. Determination of the definition of the lobby and corruption
459-461
II. Social, moral view
461-462
III. Historical review
462-465
IV. Manoeuvring or profiteering
465-470
1. Reasons of the regulation
466-467
2. Functioning person
467-468
3. Treatment of the case
468-469
4. Life conditions wished to regulate
469
5. Advantages
469-470
V. Few more ideas
470-471
1. About the lobby
470-471
2. About influence peddling
471
VI. Epilogue
472
Notes
473
Tamás Schieszler: Better Regulation - An Overview
475-494
I. Introduction
475
II. Better regulation defined
475-477
III. Summary of the Mandelkern report
477-479
IV. The Practise of Better Regulation from Mandelkern Report till Today
479-492
1. Regulatory Impact Assessment
480-482
2. Reducing Administrative Burden
483-488
3. Simplification
488-492
Notes
493-494
Szappanyos Melinda: A Code civil és a nők
495-511
Bevezetés
495
I. A Code civil
493-497
1. A megalkotás körülményei
493-497
2. Fontos jellemzők
497
II. A leánygyermek
498
III. Nő a családban
499-507
1. A feleség
500-502
1.1 A házasságkötés
500
1.2 A házasság fennállása alatti viszonyok
500-501
1.3 A házasság felbontása, és új házasság kötése
501-502
2. Az anya
502-503
3. Tulajdonjog, házassági vagyonjog
503-506
4. Öröklési jog
506-507
IV. A nem férjezett nagykorú nő
507
V. A nők polgári jogai
508
Összegzés
509
Jegyzetek
510-511
Szekeres Diána: A jogi segítségnyújtás nemzetközi és magyar gyökerei, a jelen kihívásai
513-560
Előszó
513
Bevezetés
514-515
A) A jogi segítségnyújtás nemzetközi kötelezettségeink rendszerében
516-531
I. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének szerepe és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata
516-519
II. Az Európa Tanács ajánlásai
519-520
III. Büntetőeljárásokban nyújtott állami segítség - a Quaranta és az Artico ügy
520-525
IV. Az áldozatsegítés Magyarországon a szakjogászi segítségnyújtás tükrében
526-531
1. Áldozatsegítés, mint Európai Uniós követelmény
526-527
2. A szakjogászi segítségnyújtás feltételrendszere
528-531
B) A jogi segítségnyújtásról
531-552
I. A jogi segítségnyújtó tevékenység Hollandiában
531-534
1. A holland legal aid modell története
531-532
2. A jogi segítségnyújtás rendszere Hollandiában
532-534
II. A magyarországi jogi segítségnyújtás rendszerének kialakítása, a szervezetrendszer kialakításának lépései
534-549
1. A magyar jogi segítségnyújtás történeti gyökerei, a szocialista modell
534-535
2. „Joga van az igazához” - a hatályos magyar jogi segítségnyújtó rendszer kialakítása
535-537
3. A jogi segítségnyújtásról szóló törvényi szabályozás megalkotásnak célja, szükségessége
537-539
4. Jogi segítségnyújtás Magyarországon 2004. április 1-jétől 2008. január 1-jéig, avagy a peren kívüli jogi segítségnyújtás rendszere, a törvényi tartalom
540-544
5. Jogi segítségnyújtás Magyarországon 2008. január 1-jétől
545-548
6. Egyéb formák az állami jogi segítségnyújtás területén
548-549
Végkövetkeztetés
549-552
Jegyzetek
553-560
Várszegi Zsófia Mária: A főispáni beiktatások protokollja és retorikája Baranya vármegye példáján keresztül a XIX-XX. században
561-600
Bevezető gondolatok
561
I. A jogi kultúra, jogi kultúrtörténet
561-562
II. A vármegyék a dualista kori törvényhatósági rendszerben
562-564
III. A főispán közjogi pozíciója
564-566
IV. A dualista kor Pécs-baranyai főispánjai
566-575
V. A főispán, mint a megyei jogi kultúrtörténeti processzusok és rituálék címzettje
576-578
VI. A közjogi retorika általában
578-580
VII. A dualista helyi politikai-közjogi retorika Baranyában