Bán Dániel: A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása?
9-36
I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája
9-14
1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása
9-11
2. A pandektisták szellemi hagyatéka: a lehetetlenség, mint sui generis érvénytelenségi ok
11-12
3. Rabel BGB-kritikája
12-14
II. Az érvénytelenségi szemlélet következménye: a kárfelelősségi probléma megkettőződése
14-20
1. Kárfelelősség a szerződés érvénytelensége esetén
14-16
2. Kárfelelősség a szerződés érvényessége esetén
16-19
2.1 A szubjektív lehetetlent ígérő felelőssége: Garantiehaftung
16-18
2.2 Felelősség az objektív lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés de lege ferenda érvényessége esetén
18-19
3. Metszéspontok
19-20
III. Az érvénytelenségi szemlélet feladása, és ennek felelősségi jogi következményei
20-28
1. Paradigmaváltás: érvényes szerződés (teljesítési kötelezettség nélkül)
20
2. A lehetetlent ígérő kárfelelőssége: a BGB. 311a § (2) bekezdése
21-22
3. Felelősség lehetetlen szolgáltatás elvállalásáért és/vagy culpa in contrahendo-ért?
22-26
3.1 Sui generis alakzat vs. általános felelősségi szabály
22-24
3.2 A Garantiehaftung, mint a lehetetlent ígérő felelőssége és a culpa in contrahendo közötti lehetséges kapcsolódási pont?
24-26
4. A tévedési tan szerepe: visszaüt az érvénytelenséghez, vagy felelősségi jogi analógia?
26-28
IV. Állandó kapcsolat - változó hangsúlyok
28-29
Jegyzetek
30-36
Bencsik András: A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszerérői
37-56
I. Bevezető gondolatok
37-39
II. A fogyasztóvédelmi jog meghatározása
39-40
III. A fogyasztóvédelem intézményrendszere
41-50
1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere
41-44
1.1 A Kormány szerepe a fogyasztóvédelemben
41-42
1.2 A fogyasztóvédelemért felelős miniszter tevékenysége
42
1.3 A fogyasztóvédelmi hatóságok jelentősége
42-44
2. A helyi önkormányzatok szerepe a fogyasztóvédelemben
44-46
3. A társadalmi szervezetek helye, szerepe a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben
47-50
3.1 A civil fogyasztóvédelem ( kialakulása Európában
47-48
3.2 A civil fogyasztóvédelem (ki)alakulása Magyarországon
48-50
3.4 A civil fogyasztóvédelem fejlesztési útjai
50
IV. Záró gondolatok és javaslatok a továbbfejlesztésre
51-53
Felhasznált irodalom
53
Jegyzetek
54-56
Benke József: A remény vétel irodalmi forrásai
57-88
I. Módszertani bevezetés
57-63
II. A görög szerzők (auctores Graeci)
63-71
III. A latin szerzők (auctores Latini)
71-78
IV. Értékelés, következtetések
78-80
Jegyzetek
81-88
Bényey Noémi: A gyermekek jogainak megjelenése a különböző jogszabályokban, valamint a gyermekjogi ombudsmani tevékenység szükségessége
89-114
I. Bevezető
89
II. Történeti áttekintés, különös tekintettel a római jogra
89-91
III. A gyermeki jogok és a nemzetközi dokumentumok
91-92
IV. Az Alkotmány
93-95
V. A gyermekvédelmi törvény
95-97
VI. A családjogi törvény és a gyermekek jogai
97-101
VII. A Büntető Törvénykönyv és a fiatalkorúak jogainak védelme, valamint a rájuk vonatkozó kedvezőbb rendelkezések
101-102
VIII. A büntetőeljárásról szóló törvény és a fiatalkorúak jogai, továbbá a rájuk vonatkozó kedvezőbb rendelkezések
102-104
IX. A hallássérült gyermekek és az oktatáshoz való joguk
104-111
1. Az esélyegyenlőség
104-106
2. Beilleszkedést célzó intézkedésekhez való jog
106-107
3. Legfőbb érdek
107
4. Az oktatáshoz való jog
107-108
5. Képesség mértékéhez igazodó képességfejlesztéshez való jog
108-110
6. Szociális jogok
110-111
X. A gyermekjogi ombudsmani tevékenység szükségessége
111-113
XI. Összegzés
113
Jegyzetek
114
Berta Aliz: A csoportos keresetindítás intézményesülése a magyar jogrendben
115-136
I. A csoportos kereset iránti társadalmi igény
115-117
II. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvény és a köztársasági elnök indítványa
117-128
1. Perbeli legitimáció - a keresetindítás lehetősége
118-119
2. Pertársaság és perbeli képviselet
119-122
3. Keresetindítás, csatlakozás a csoportos keresethez
122-125
4. Határozatok a csoportos kereset alapján folyó eljárásban. Az „opt out” és az „opt in” lehetősége, jogerő
125-128
III. További észrevételek
129-131
1. Az egyezségkötés problematikája
129
2. Anyagi jogszabályok vizsgálata
129-130
3. Elhatárolási kérdések
130-131
V. Következtetések
132
Jegyzetek
133-136
Böröcz Miklós: A koszovói válsághoz vezető történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi okok
137-155
I. Koszovó rövid történeti áttekintése
138-139
II. Koszovó gazdasága, természeti adottságai, ásványkincsei
140-142
III. Az Amerikai Egyesült Államok részvétele
142-144
IV. Az Európai Unió részvétele
145-149
V. Oroszország részvétele
149-151
VI. Összegzés
151-153
Felhasznált irodalom
153-154
Jegyzetek
155
Dalnoki Zsolt: „Egy ellenállóbb társadalom felé”, avagy jogalkotás és szubszidiaritás a közösségi polgári védelem területén
157-180
I. Előszó
157-158
II. Bevezetés
158-160
1. A polgári védelem kezdete (a teljesség igénye nélkül)
160-161
2. A polgári védelem, mint nemzetközileg elismert szervezet, feladat és intézkedési rendszer
161
IV. A közösségi polgári védelem
162-176
1. A kezdetek
162-163
1.1 Az 1987. június 25-i tanácsi állásfoglalás a polgári védelem terén a közösségi együttműködés bevezetéséről
162
1.2 Az 1989. február 13-i tanácsi állásfoglalás a polgári védelem terén a közös együttműködés új fejleményeiről
162
1.3 Az 1990. november 23-i tanácsi állásfoglalás a polgári védelem terén a közösségi együttműködésről
162-163
1.4. Az 1990. november 23-i tanácsi állásfoglalás a tagállamok közötti, természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén való kölcsönös segítségnyújtás javításáról
163
1.5 Az 1991. július 8-i tanácsi állásfoglalás a természeti vagy technológiai katasztrófa esetén való kölcsönös segítségnyújtás javításáról
163
1.6 Az 1994. október 31-i tanácsi állásfoglalás a polgári védelem terén a közösségi együttműködés megerősítéséről
163
2. A jogi szabályozás időszaka
164-176
2.1 A 98/22/EK tanácsi határozat a közösségi polgári védelmi akcióprogram létrehozásáról
164
2.2 Az 1999/847/EK tanácsi határozat a polgári védelem területén cselekvési program létrehozásáról
164-165
2.3 A 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat
165-167
2.3.1 Gyakorlati példák
166-167
2.3.1.1 Festige olajszállító hajó balesete
166-167
2.3.1.2 Portugáliai erdőtüzek
167
2.3.1.3 Franciaországi áradások
167
2.3.1.4 Marokkói földrengés
167
2.4 A 2012/2002/EK tanácsi rendelet az EU Szolidaritási Alapjának létrehozásáról
167-169
2.5 A 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat végráhajtási szabályairól rendelkező 2004/277/EK, Euratom bizottsági határozat
169-170
2.6 Az 1999/847/EK tanácsi határozatot módosító 2005/12/EK tanácsi határozat
170
2.7 A 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat4* a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról
170-171
2.8 A 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat szállításról szóló rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó 2007/606/EK, Euratom bizottsági határozat
171-172
2.9 A 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozat a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról (átdolgozás)
1. Pártfogói tevékenységek a büntetőeljárás egyes szakaszaiban
191-193
2. Jelentések készítése
193-194
3. Végrehajtás ás felügyelet
194-195
4. Közösségi szankciók
195-197
5. Pártfogás: segítség és támogatás
197-198
6. Áldozatsegítés
198-199
7. Bűnmegelőzés
199-200
VI. A pártfogó szolgálatok szervezeti felépítése
200-202
VII. The European Organisation for Probation (CEP - Európai Pártfogói Szövetség)
203-205
Jegyzetek
206-208
Zsombor Ercsey: Some Major Issues of Value Added Tax
209-226
Introduction
209
I. The Functions of Taxation and Value Added Tax
209-211
II. Some Important Features of VAT
211-219
1. Equity and Fairness
211-213
2. Simplicity
213-214
3. Efficiency
214-216
4. Rates
216-217
5. Exemptions
217-219
II. VAT Reform
219-221
III. Conclusion
222
Bibliography
222-223
Notes
224-226
Erdődy Gyula: A szabálysértési jog Németországban és Magyarországon
227-257
I. Történeti áttekintés
227-231
II. Alkotmányi alapok
231-233
III. A hatályos német szabálysértési jog
233-239
1. A szabálysértés fogalma és az OWiG hatálya
234-235
2. A többszöri büntetés tilalma
235
3. A szabálysértési jog forrásai
236
4. Az elkövetők
236-237
5. A felelősségi rendszer
237
6. Más érdekében történő cselekvés
238
7. A szankciók
238-239
IV. A szabálysértési eljárás
240-246
1. A közigazgatási hatóság előtti eljárás
240-241
2. A közbenső eljárás
241-242
3. A főeljárás
242-243
4. A felülvizsgálati panasz
243-244
5. A szabálysértések és a bűncselekmények közötti kapcsolat
244-245
6. A helyszíni bírságolás
245
7. A végrehajtás
246
V. A német modell hazai alkalmazhatósága
246-252
1. A vezető és a jogi személy felelőssége
246-248
2. A közbenső eljárás
248-250
3. Az egyes szabálysértésekről
250-251
4. Az illetékességi szabályokról
251
5. A végrehajtásról
252
VI. Összefoglalás
252-254
Jegyzetek
255-257
Hadi Nikolett: A fogyatékosság fogalmának változása a paradigmaváltás tükrében
259-282
I. A helyes szóhasználat nehézsége
259-260
II. A fogyatékosság fogalma
260-276
1. Az orvostudományi modell
261-262
2. A társadalmi modell
262-265
3. A bio-pszichoszociális modell
265-266
4. Alapjogi modell a hátrányban részesítés tilalmára figyelemmel
267-275
a) A fogyatékosságra vonatkozó alkotmányi szabályozások
269-270
b) A német alaptörvény szabályozása az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalmának vonatkozásában, különös tekintettel a fogyatékosságra
270-272
c) A magyar alkotmányi szabályozás lehetőségei
272-273
d) A fogyatékosság fogalmának tág és szűk értelemben való értelmezése
273-274
e) A hátrányban részesítés fogalmának értelmezése
275
5. A kulturális modell
276-277
III. Összegzés
277
Jegyzetek
278-282
Illés István: Tradíció és modernizáció. Az angol szerződési jog az ’50-es - ’80-as években Lord Denning munkássága nyomán
283-312
I. A szerződés létrejötte
284-288
1. A szerződések és a Telex
285-286
2. Az ajánlattétel és az elfogadás rugalmas értelmezése
286-288
3. ’Battle of forms’
288
II. Consideration - Promissory estoppel
289-294
1. A Foakes v Beer szabály
290
2. A High Trees ügy
290-294
2.1 A ’promissory estoppel’ határai
292-294
III. A szerződő felek legitimációja (’privity’)
295-298
1. Beswick V Beswick
296-297
2. Részeredmények a ’privity’-vel szemben
297-298
IV. Felelősségkorlátozó illetve kimentő szerződési klauzulák (’exemption clauses’)
298-307
1. A szerződésbe foglalhatóság
299-302
2. Scuttons V Midland Silicones avagy ismét ’privity ’
302-303
3. ’Fundamental breach’
303-307
Zárszó
307-308
Jegyzetek
309-312
Juhász Zita: Interpretatio Judaica
313-342
1. A kortárs jogértelmezési gyakorlattól az interpretatio eredetéig
313-315
2. Interpretatio Judaica
315-319
3. Az interpretatio Judaica klasszikus kora
319-322
4. A jogértelmezés szabályai
322-336
4.1 Analogia legis (1. kánon)
322-324
4.2 Analogia grammatica (2. kánon)
325-326
4.3 Analogia iuris (3. kánon)
326-328
4.4 Defínitio generalis és definitio specialis (4-7. kánon)
328-331
4.5 Lex generalis és lex specialis (8-11. kánon)
331-334
4.6 Interpretatio contexta (12. kánon)
334
4.7 Dissolutio contradictionis (13. kánon)
335-336
5. Az interpretáció jogfejlesztési és jogtudományi szerepe
336-337
Jegyzetek
338-342
Jusztinger János: Észrevételek a feléntúli sérelem római jogi forrásaihoz (CJ. 4. 44. 2, CJ. 4. 44. 8)
343-365
I. Bevezetés
343
II. A circumscriptiotól a feléntúli sérelemig
343-345
III. A laesio enormis megjelenése a császári rescriptumokban
345-348
IV. A feléntúli sérelem kérdései
348-356
V. Összegzés
356-357
Jegyzetek
358-365
Kaszás Ágnes: „Kartellevolúció” Magyarországon, avagy út a kriminalizálás felé
367-398
I. Előszó
367-368
II. A „kőkorszak”
368-371
1. „Kartell erectus”?
368-369
2. Nagyobb a füstje, mint a lángja
369-371
III. Szorul a hurok
371-380
1. A jövő előképe
371-372
2. Az első torpedó
372-374
3. A második csapás
374-377
4. Az „i”-re a pont
377-380
IV. Össztűz alatt
380-394
1. Fogalmi zavarok
380-386
1.1 A védelem köre
381-383
1.2 Elkövetési magatartások
383-386
1.3 Eredményértékelés
386
2. Az enyhülés szele
386-392
2.1 Aki a kicsit nem becsüli
386-388
2.2 Valamit valamiért
388-392
3. Szankciók tárháza
392-394
V. Zárszó
394-385
Jegyzetek
396-398
Kecskés András: Társaságirányítási rendszerek Európában: Az egyszintű és a kétszintű irányítási modell
399-444
I. Az egyszintű és a kétszintű irányítási modell jellemzői
402-407
1. A rajnai kapitalizmus és a dualista modell fejlődése
402-405
2. A tőkekoncentráció és a tőkepiaci viszonyok elsődlegessége az angolszász modell fejlődésének tükrében
405-407
II. Előnyök és hátrányok a két szisztéma alkalmazásában
408-416
1. A kétszintű modell előnyei és hátrányai
408-413
2. Az egyszintű modell előnyei és hátrányai
413-416
III. Javaslatok és tendenciák a kétszintű modell fejlesztéséhez
416-423
1. A kétszintű irányítási modell fejlődési tendenciái
416-421
2. Az egyszintű modell fejlődési tendenciái
421-423
IV. A konvergencia és a divergencia kérdésköre
423-436
Jegyzetek
437-444
Kilián Imre: Nyelvi és mesterséges-intelligencia technológiák a jogi informatikában
445-462
Bevezetés
445
1. Szereplők és használati esetek
445-447
2. Szöveges keresési technológia
447-448
3. Tezauruszok
448-449
4. A WordNet tezaurusz
449-451
5. Fatárak (TreeBanks)
451-452
6. Kutatási területek
453-457
6.1 Nyelvi sekélyelemzés és a Szemantikus Világháló
453
6.2 Következtetési műveletek a Szemantikus Világhálón
453-456
6.3 Az Estrella projektum LKIF jogi ontológiája
456-457
7. Az LKIF-CORE jogi ontológia mag
458-460
8. A diskurzusreprezentációs elmélet legfontosabb szerkezetei
460-461
Köszönetnyilvánítás
461
Jegyzetek
462
Madarászné Ifjú Bernadett: Az egészségügyi adat védelme a bírósági gyakorlatban
463-485
I. Az egészségügyi adatok védelméhez való jog aspektusai és kapcsolata a betegjogokkal
463-470
II. Bírósági gyakorlat: az egészségügyi adatok védelmével kapcsolatos jogesetek elemzése
471-482
1. Jogeset I.24 Az egészségügyi dokumentáció megfelelő vezetéséről, megőrzési kötelességről és a megsemmisítés dokumentálásáról
471-474
2. Jogeset II. Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok megismerhetőségéről a közigazgatási eljárásban, valamint a dokumentáció vezetési kötelezettség megszegéséről
474-476
3. Jogeset III.“ A napilap szerkesztőségének az orvosi titoktartási kötelezettségéről
476-479
4. Jogeset IV.34 Panaszlevél tartalmára kiterjed-e az orvosi titoktartás
479-482
III. Összefoglalás
482-483
1. A bírósági gyakorlat hiányosságainak összegzése a jogesetek alapján
482
2. A Bírósági Portálon fellelhető Határozatok Tárával kapcsolatban felmerült problémák ismertetése
482-483
Jegyzetek
484-485
Attila Moizs: Heterogenesis
487-523
1. Introduction
487-488
2. The levels of networking
488-491
2.1 Atomized systems
489
2.2 Consensual networks
489-491
2.3 Strategic networks
491
3. The new theoretical bases of cooperation
491-492
4. Requirements about the legal regulations of networking
492-503
4.1 The practical questions of differing national regulations
494-500
4.2 The integration contract
500-503
5. The restructuring of the organizational framework
503-518
5.1 The legal barriers of the merger of functions
504-505
5.2 From the side of business activity
505
5.3 The annulations of the legal barriers: cooperative or joint stock company?
505-518
6. The steps and the difficulties of the restructuring of the integration
518-520
7. Summary
520
Bibliography
520-521
Notes
522-523
Németh Csaba: Volt egyszer egy Ahtisaari terv. A nemzetközi közösség változó álláspontja a koszovói függetlenség kérdésében
525-552
I. Bevezetés
525
II. Az állam a nemzetközi jogban
525-527
III. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244 (1999)-es határozata
527-529
IV. Az UNMIK 2001/19. számú rendelete
529-532
V. Az Ahtisaari terv és a független Koszovó
532-540
1. Az Ahtisaari-tervről általánosságban
532-533
2. A Javaslat általános rendelkezései
533-534
3. A Javaslat I. számú melléklete a koszovói alkotmány kötelező tartalmi elemeiről
534-535
4. A Javaslat II. számú melléklete (a nemzeti közösségek jogai)
535
5. A Javaslat III. számú melléklete (önkormányzatok)
535-536
6. A Javaslat 4. (igazságszolgáltatás) és 5. (szerb ortodox egyház) számú mellékletei
536
7. Javaslat 6. (államadósság) és 7. (állami vagyon) számú mellékletei
537
8. A Javaslat 8. (védelem) számú melléklete
537-538
9. A Javaslat 9. (ICR) számú melléklete
538-539
10. A Javaslat 10. (ESDP misszió), 11. (IMP) és 12. (törvényhozási program) számú mellékletei
540
VI. Konklúziók
541
Jegyzetek
542-552
Rita Rákosfalvi: Fälle der anwaltlichen Wahrnehmung der pathologischen Trunkenheit
553-580
I. Angabe der Gründe für Themenauswahl
553-579
1. Pathologische Trunkenheit
553-557
2. Wahrnehmungsmöglichkeiten - Notwendigkeit, einen Gutachter zu bestellen
557-558
3. Rolle der Begutachtung im Gerichtsgebrauch
558-559
3.1 Nachprüfung der Begutachtung
559
4. Vorschriften für wissenschaftliche Beobachtung
559-563
4.1 Methodologische Briefe
559-563
5. Rechtsfälle
564-578
5.1 Die wegen Gewalt gegen eine Amtsperson eingeleitete Straftat
564-569
5.2 Die wegen Gewalt gegen eine Amtsperson eingeleitete Straftat
569-573
5.3 Rechtsfall der pathologischen (krankhaften) Trunkenheit
574-575
5.4 Rechtsfall der pathologischen Trunkenheit
575-576
5.5 Rechtsfall der abortiven pathologischen Trunkenheit
576-577
5.6 Rechtsfall der abortiven pathologischen Trunkenheit
577-578
6. Synthese
578-579
Noten
580
Melinda Szappanyos: Sources of human right to water I. International conventions
581-595
Introduction - rise of the question of human right to water
581-583
I. Conventions as explicit sources
583-587
1. Universal - ’general’ international treaties
583-586
2. Regional - ’particular’ treaties
586-587
II. Conventions as implicit sources
587-590
1. Universal - ’general’ international treaties
583-586
2. Regional - ’particular’ treaties
589-590
III. The lack of water - the lack of human right to water
590-591
1. What is missing?
590-591
2. What can be done?
591
Notes
592-595
Zsófia Várszegi: Municipalities as Reflected in the Parliamentary Debates of 1867-1886
597-623
I. Introductory Remarks
597
II. Antecedents of Territorial Self-Governments
597-600
III. In the Crossfire of Parliamentary Debates
600-620
1. Government Decree of 10 April 1867
600
2. Act XLII of 1870
601-617
a) Preliminaries, Causes and Technical Background of the Act
601
b) The Parliamentary Debate
602-611
c) Characteristic Features and Evaluation of the Act
611-617
3. Act XXI of 1886
618-620
IV. Closing Remarks
620
Notes
620-623
Márk Vogl: Defining the Turms: Exonym and Endonym. Standardization of Geographical Names in the United Nations
625-643
I. Introduction
625-626
II. The beginning of the Standardization of Geographical Names
626-627
III. The definitions of exonym and endonym
627-637
1. One linguistic approach of exonym and endonym
628
2. The viewpoint of UNGEGN
628-637
2.1 The definition of exonym in Glossary No. 330
629
2.2 The definitions in the first version of the glossary
629-630
2.3 The definitions in the fourth version of the glossary