Bárándy Alíz: A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után
9-32
I. Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései
9-10
II. A médiarendszer strukturális átalakítása
10-18
1. Új szervezetei rendszer kialakítása
10-15
2. Alkotmánymódosítások
15-18
3. Az első módosítás
18
III. Túl a szervezeti reformon: médiaalkotmány
19-20
IV. A médiatörvény
20-22
V. Ismételt alkotmánymódosítás
22-23
VI. Problémák és megoldási kísérletek
23-27
VII. Médiaszabályozás módosítás után, indítványok az Alkotmánybíróság előtt
27-28
Jegyzetek
29-32
Bencsik András: Békéltető testületek a fogyasztói jogérvényesítében
33-50
I. Bevezető gondolatok
33-34
II. A békéltető testületek szerepe a fogyasztóvédelemben
34-46
1. Az alternatív vitarendezés értékelése
34-35
2. Az alternatív fogyasztói vitarendezés más államok szabályozásában
35-39
2.1 A vizsgált államok szabályozásáról általában
35-36
2.2 Az olasz szabályozásról
36-37
2.3 A spanyol szabályozásról
37-38
2.4 A svéd szabályozásról
38-39
3. A magyar szabályozásról
40-46
3.1 A békéltető testületek felállítása Magyarországon
40-41
3.2 A békéltető testületek jogállása
41-42
3.3 A békéltető testületek eljárása
42-44
3.4 A békéltető testület döntései
44-46
III. Záró gondolatok és javaslatok de lege ferenda
46-48
Felhasznált irodalom
48
Jegyzetek
49-50
Czoboly Gergely: A késedelmes eljárási cselekmények szankcionálása - Preklúziós rendelkezések a német polgári perrendtartás 1976. évi novellájában
51-67
I. Bevezetés
51-52
II. A felek kötelezettsége az eljárás menetének elősegítésére
52-54
III. Preklúziós norma
54-61
1. A preklúzió alkalmazásának esetei
54-56
2. A preklúzió jogi karaktere és helye a ZPO rendszerében
56
3. A kizárható „védekezési és támadási eszközök”
57
4. Az eljárás elhúzódásának számítása
57-59
5. A preklúzió joghatása
59-60
6. Szabadulási utak a preklúzió alól
60-61
IV. A preklúzió hatása és értékelése
61-63
Jegyzetek
64-67
Császár Kinga: A nő, mint „tipikus áldozat” és mint „tipikus tettes”
69-90
I. A kutatás jogtörténeti háttere
69-73
1. A modern polgári büntetőjog kialakulásának nyugat-európai előzményei
69-70
2. A büntetőjog állapotáról hazánkban a Csemegi-kódex alkotása előtt
70-72
3. A „Törvényjavaslat”
72-73
II. A Kaposvári Királyi Törvényszék ítélkezési gyakorlata 1880 és 1904 között
73-86
1. A társadalmi helyzet és a női elkövetői alakzatok összefüggései
79-76
2. A „tipikus” női elkövető
76-77
3. A törvény büntetési rendszerének alkalmazása
77-79
4. A nő mint „tipikus” sértett
79-86
a) A „tipikusan” női sértetteket érintő szemérem elleni és a testi épség elleni bűncselekményekkel szembeni ítélkezési gyakorlat összehasonlítása
81-84
b) A kizárólag férfi elkövetők szemérem elleni és a nők által elkövetett vagyon elleni bűncselekmények büntetési gyakorlata
84-86
III. Következtetések
86-87
Jegyzetek
88-90
Csoknya Tünde: Észrevételek a haszonkölcsön megszűnéséről egy paulusi Digesta-fragmentum alapján (Paul. D. 13.6.17.3)
91-115
I. A haszonkölcsön megszűnése a Digestában
92-105
1. A határozott időre szóló haszonkölcsön megszűnése
96-101
1.1 A commodatarius érdeke
96-99
1.2 Mindkét fél érdeke
99-101
2. A határozatlan időre szóló haszonkölcsön megszűnése
101-105
2.1 A commodatarius érdeke
103-104
2.2 Mindkét fél érdeke
104-105
II. A haszonkölcsön megszűnése a modern polgári törvénykönyvekben
105-109
1. A külföldi szabályozás
106-107
2. A magyar szabályozás
108-109
Összegzés
109
Jegyzetek
110-115
Csőzik László: A végkielégítések különadóját érintő országgyűlési és alkotmánybírósági döntésekről
117-138
I. Az első különadó törvény
118-121
II. A közteherviselésre vonatkozó első alkotmánymódosítás
121-136
1. Az első alkotmánybírósági különadó-határozat
122-130
2. A második határozat és a visszaható hatály tilalma
130-136
Jegyzetek
137-138
Dalnoki Zsolt: Az önkéntesség európai éve 2011 és egy civil kezdeményezés a közösségi polgári védelem területén
139-159
I. Bevezetés
139-140
II. Az önkéntesség
140-144
III. Az önkéntesség az Európai Unióban
144-146
IV. A polgári védelemről általában
146-147
1. A polgári védelem kezdete (a teljesség igénye nélkül)
146-147
2. A polgári védelem, mint nemzetközileg elismert szervezet, feladat- és intézkedési rendszer
147
V. A közösségi polgári védelem
148-149
VI. Az önkéntesség a közösségi polgári védelem területén
149-152
VII. Egy civil kezdeményezés
153-155
VII. Zárszó
156
Jegyzetek
157-159
Eisenbeck Helga: A globalizmus és a szellemi örökség relációja
161-188
I. Múlt a jövőben - Az identitás
161-164
II. Modernizáció, globalizmus
164-168
III. Kultúra és civilizáció
168-173
IV. A szellemi kulturális örökség fogalomköre
173-176
V. Az egyezmény vizsgálata
176-183
1. Történeti fejlődés
177
2. A kulturális örökség védelme
177-178
3. Az egyezmény
178-179
4. A szellemi kulturális örökség fogalma
179
5. A védelem fogalomköre
180
6. Az államok kötelezettségei
180
7. Nemzetközi szint
181
8. Az UNESCO 1972. évi egyezménye a világörökségről
181-182
9. Értékelés
182-183
VI. Következtetések
183-185
Jegyzetek
186-188
Ercsey Zsombor: A személyi jövedelemadó fejlődési irányai
189-202
Bevezetés
189
I. A jövedelem fogalma, típusai
189-190
II. Progresszivitás vagy lineáris adómérték
190-196
1. Progresszív vagy lineáris Szja rendszer
190-192
2. Egykulcsos szja
192-194
3. Kedvezmények, mentességek
194-196
III. Adótervezés, jogkövetés, adócsalás
196-198
IV. Összegzés
198
Jegyzetek
199-202
Erdödy Gyula: A szabálysértés jogintézményének alakulása Magyarországon
203-230
I. Előzmények
203-204
II. A szabálysértési jog kialakulásától az 1968. évi I. törvény megalkotásáig
204-209
III. Az első szabálysértési kódex és annak változásai az Egyezmény elfogadásáig
209-212
1. Az 1968. évi I. törvényt érintő változásokról
209-210
2. Az 1968. évi I. törvény főbb rendelkezései
210-212
IV. Az Egyezmény elfogadásától az 1999. évi LXIX. törvényig
212-217
V. Az 1999. évi LXIX. törvénytől az újabb szabálysértési törvény tervezetéig
218-222
1. Az 1/2008. (I. 11.) AB határozat nyomán bekövetkezett módosulásokról
219-220
2. A szabálysértési törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXXVI. törvényről
220
3. A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseiről
221-222
VI. A legújabb szabálysértési törvény tervezetéről
222-227
1. A szabálysértések miatt eljáró hatóságokról
223-225
2. Az ügyész szabálysértési eljárásban betöltött szerepéről
225-227
VII. Záró gondolatok
227-228
Jegyzetek
229-230
Kéryné Kaszás Ágnes Roxán: Az uniós jog hatása a hazai kartellfelderítésre
231-254
Előszó
231
I. Az együttműködés alapjai
231-236
1. Hol pattog a labda?
231-233
2. „Információs börze”
233-235
3. Amikor az egyformaság gyönyörködtet
235-236
II. Számonkérési gépezet
236-250
1. Ágazati vizsgálat
237-239
2. Besúgók
239-244
2.1 Szemfülesek
239-241
2.2 Bennfentes segítség
241-244
3. A kiszámíthatóság bére?
244-245
4. Felderítési eszközök
245-246
5. Szankciórendszer
246-250
5.1 Bírságolási anomáliák
247-249
5.2 Kártérítés
249-250
III. Zárszó
250-251
Jegyzetek
252-254
Imre Kilián: Computerized deep parsing of legal texts
255-278
Introduction
255
1. Lingual parsing technologies
255-257
2. Parsing when only the grammar is important
257-259
3. Grammars and parsing
259-262
4. Grammar frames and decorations
262-264
5. Semantic interpretation of sentences
264-265
6. ReALIS and its target model
265-267
7. Input and output. Nondeterminism
267-268
8. ReALType: Extending Prolog to describe type hierarchies
268-270
9. ReALLan: the lingal representation of ReALIS
270-271
10. Elements of the target model
271-276
Summary and future work
276-277
References
277-278
Kinga Kovács: Unterbringungsrecht - Rechte der Psychischkranken
279-297
Vorwort
279-280
I. Geschichte der Behandlung von Psychischkranken
280-282
1. Kurzer geschichtlicher Ausblick auf Ungarn
281-282
II. Verfassungsrechtliche Rahmen
283
III. Der Vorgang zum Kodifikation des heutigen GwGs
284
IV. Begriffe
284
V. Heilbehandlung der Psychischkranken
285
1. Sonderregelungen in Bezug auf die Rechte der Psychischkranken
285-287
2. Die einzelnen Behandlungsarten
287-288
3. Freiwillige Behandlung
288-289
4. Dringlichkeitsbehandlung
289-290
5. Pflichtbehandlung
290-291
6. Gemeinsame Verfahrensregeln
291
VI. Die gegen Psychischkranken verwendbaren Zwangsmitteln und -maßnahmen
291-293
VII. Konsequenzen
293-294
Literaturverzeichnis
295
Noten
296-297
Nagy Noémi: Kettős mérce az Európai Unió kisebbségvédelmi politikájában
299-322
Bevezetés
299
I. A kisebbségvédelem helye az Európai Unió jogában
299-302
II. Érvek és ellenérvek a kettős mérce fennállását illetően
302-303
III. A kisebbségi klauzula tartalma
303-304
IV. A kettős mérce alkalmazásának gyökerei Európában
304-306
V. A kettős mérce okairól az Európai Unióban
306-310
VI. Egy koherens kisebbségpolitika uniós távlatai
310-321
VII. Záró következtetések
313
Felhasznált irodalom
314-316
Jegyzetek
317-322
Pfeffer Zsolt: A közbeszerzési jogorvoslat néhány alapvető kérdése a joggyakorlat tükrében
323-348
Bevezető gondolatok
323
I. A jogorvoslat fogalma
324-326
II. A jogorvoslati eljárás megindulása és megindítása: a kérelemre induló eljárás néhány alapvető problémája
327-344
1. A kérelem előterjesztésének határidejéhez kapcsolódó általános kérdések
327-328
2. A „perelőfeltételek” hiánya (a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása)
329-344
Záró gondolatok
344-345
Jegyzetek
346-348
Putnoki Zsuzsanna: Az Európai Unió veszélyes anyagokat használó ipari létesítményekre, és ipari létesítmények veszélyes hulladékaira vonatkozó szabályozási területei a tiszai cianid-katasztrófa és az ajkai vörösiszap-ömlés tükrében
349-373
I. Történeti előzmények
349-350
1. Nagybánya: cianid, 2000
349
2. Borsabánya: nehézfém, 2000
350
3. Ajka: vörösiszap, 2010
350
II. Az Európai Unió szabályozása a veszélyes anyagokat a rendeltetésszerű működés során használó ipari létesítmények esetében
350-352
III. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó eu-s szabályok elemzése
352-356
IV. A hulladékokra és a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás
356-361
1. A hulladék és a veszélyes hulladék fogalma
357-358
2. A veszélyes hulladékok szabályozása
358-361
V. A vörösiszap esetében felmerülő további kérdések
361-366
1. A Bázeli Egyezmény
361-362
2. Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék
362-366
Felhasznált irodalom
366-368
Jegyzetek
369-373
Rácz Attila: Az oszmán államigazgatás alapjai és kiépülése a korai oszmán korban
375-392
I. Bevezető áttekintés
375-377
II. Az oszmán államigazgatás alapjai
377-390
1. A szultáni hatalom eredete
377-379
2. Az ’askerí osztály
379-380
3. Az oszmán területi közigazgatás alapja, a timar rendszer
380-382
4. A központosított oszmán közigazgatás adminisztratív eszköze, a defter
383-385
5. A kul rendszer
386-390
III. Összegzés
390
Jegyzetek
391-392
Melinda Szappanyos: Which human rights should be respected on the Korean peninsula?
393-422
I. Introduction
393-394
II. International conventions
395-400
1. DPRK
395-398
2. ROK
398-400
III. General rules of Public International Law
400-403
1. Customary law
401-402
2. Jus cogens
402-403
3. General principles
403
IV. Other possible legal sources: obligatory resolutions of the Security Council of the United Nations and the resolutions of the General Assembly
404-405
V. Monitoring
405-412
1. DPRK
407-411
2. ROK
411-412
VI. Conclusion
412-414
Notes
415-422
Szekeres Diána: A fogyasztói jogérvényesítés és a fogyasztóvédelem extrajudiciális eszközei
423-447
Bevezetés
423-424
I. Az ENSZ fogyasztóvédelmi alapjogai
424
II. Jogharmonizáció az Európai Unióban
424-429
1. A fogyasztói jogok érvényesítésének kérdése az Európai Közösségben
426
2. Az Európai Bizottság Zöld Könyve
426
3. Európai Unió fogyasztóvédelmi stratégiája
426-427
4. Fogyasztóvédelmi stratégia és az Európai Unió fogyasztóvédelmi stratégiája
428-429
III. Magyar fogyasztóvédelmi stratégia
430-431
IV. Együttműködés az Európai Unió tagállami fogyasztóvédelmi hatóságai között
431-433
1. Bírósági eljárások, azaz a polgári peres eljárások rendszere az Európai Unióban
432
2. Bíróságon kívüli eljárások az Európai Unióban
432-433
3. A fogyasztók kollektív érdekvédelme
433
4. Jogi tanácsadás és a fogyasztói igények érvényesítését segítő eszközök
433
V. Fogyasztóvédelem Magyarországon
434-443
1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszerének szerepvállalásáról
434-435
2. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
435-436
3. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezete
436-437
4. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
437-438
5. A békéltető testület eljárásának részletes bemutatása
438-443
a) A békéltető testület eljárásának célja
439
b) A békéltető testület működése
439
c) A békéltető testület hatásköre és illetékessége
439
d) A békéltető testület összetétele
440
e) A békéltető testület eljáró tanácsa
440
f) A békéltető testület eljárásának megindítása és lefolytatása
441-442
g) Az eljárás befejezése
442-443
h) Ügyfélszolgálat
443
i) Keresetindítás
443
Zárszó helyett
443-445
Jegyzetek
446-447
Szemenyei Balázs: Uniós csatlakozásunk hatása a magyar kömyezetjogi felelősség szabályozására
449-470
Bevezető
449-450
I. Előzmények
450-452
1. Az EU környezetvédelmi szabályozásának kezdeti indokai, az indokok megváltozása
450
2. A környezetvédelmi szabályozás kezdeti indoka: az áruk szabad mozgását elősegítő tényező
450-452
3. Az indokok megváltozása az EK környezetvédelmi szabályozásában
452
II. Az európai uniós környezetvédelmi modell
453-455
III. A környezeti jogalkotás magyar előzményei, különös tekintettel a környezetjogi felelősségre
455-457
IV. A 2004/35/EK irányelv hatása a magyar jogszabályokra
457-467
1. A 2004/35/EK irányelv célkitűzései, és szabályozásának alapja a preambulum tükrében
457-460
2. A 2004/35/ EK irányelv implementálása a 2007. évi XXIX. törvénnyel
460
3. Egyes alapfogalmak megváltozása a módosító törvényt követően
460-462
4. A környezeti felelősség szabályainak megváltozása a 2007. évi XXIX. törvényt követően
462-463
5. A közigazgatási jogi felelősség összetevői
463-465
6. A Ktv.-t érintő módosítások összegzése
465-466
7. Az irányelv hatása a természetvédelmi, a hulladékgazdálkodási és a vízgazdálkodási törvényre
466-467
7. Az irányelv hatása a természetvédelmi, a hulladékgazdálkodási és a vízgazdálkodási törvényre
467-468
Jegyzetek
469-470
Tábit Renáta: Az Alkotmánybíróságnak a helyi népszavazásra és a helyi népi kezdeményezésre vonatkozó döntéseiről
471-501
I. A közvetlen és a közvetett helyi hatalomgyakorlásról
471-473
II. A helyi népszavazásban és a helyi népi kezdeményezésben részvételre jogosultak köre
473-478
III. Helyi népszavazást kezdeményezők vagy helyi népi kezdeményezésre jogosultak köre
478-481
IV. A helyi népszavazás jogalapja és eredménye
481-484
V. Az ügydöntő és a véleménynyilvánító helyi népszavazás
484-486
VI. Érvényesség és eredményesség
486-489
VII. A helyi népi kezdeményezés
489-490
VIII. Az Ötv. 50. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet
490-491
X. Zárszó
491-492
Jegyzetek
493-501
Judith Maria Wallat: Grenzüberschreitende Arbeitnehmerüberlassung in der EU unter besonderer Berücksichtigung der Überlassung aus MOE-Staaten in die Bundesrepublik Deutschland
503-528
I. Überlassungserlaubnis für ausländische Verleihunternehmen
504-507
1. Verleiher aus Drittstaaten
505
2. Verleiher aus EU- und EWR-Staaten
506
3. Verleiher aus MOE-Staaten
506-507
II. Arbeitserlaubnis für ausländische Leiharbeitnehmer
507-509
1. Aufenthaltstite
507-508
2. Arbeitnehmerfreizügigkeit
508-509
III. Internationales Privatrecht
509-519
1. Arbeitsverhältnis zwischen Leiharbeitnehmer und Verleiher
509-518
a) Subjektive Anknüpfung
510-512
aa) Freie Rechtswahl auch im Arbeitsrecht
510-511
bb) Grenzen der freien Rechtswahl
511-512
b) Objektive Anknüpfung
512-515
ba) Lex loci laboris
512-514
bb) Einstellende Niederlassung
514-515
bc) Ausweichklausel
515
c) Ordre public
515
d) Eingriffsnormen
515-518
e) Geltungsbereich des anzuwendenden Rechts
518
2. Überlassungsvertrag zwischen Entleiher und Verleiher
518-519
3. Verhältnis zwischen Entleiher und Leiharbeitnehmer