Antal Dániel: A büntetőeljárás nyilvánossága az Amerikai Egyesült Államokban
9-34
I. Az Egyesült Államok bíróságainak szervezeti felépítése
9-10
II. A nyilvánosság elvének alkotmányi szintű szabályozása
10-12
III. A nyilvánosság elvének törvényi szabályozása
11-21
1. A bíróság megsértése
13-15
2. Kalifornia állam szabályozása
15-18
3. A jelenlegi szabályozás újragondolása
18-21
IV. A nyilvánosság elve a gyakorlatban: O. J. Simpson büntetőpere
21-25
V. Az esküdtszék nyilvánossága
25-29
VI. Összegzés
29-32
Jegyzetek
33-34
Bárándy Aliz: A magyarországi médiaszabályozás két éve
35-58
I. A médiaszabályozás átalakítása
35-36
II. Módosítás a nemzetközi elvárások tükrében
37-39
III. Hazai és nemzetközi (érték)ítélet
39-42
IV. Új javaslat
43-49
V. Újabb kudarc és formális vétó
49
V. Újabb kudarc és formális vétó
50-53
Jegyzetek
54-58
Bencsik András: A fogyasztóvédelem hazai szervezetének alakulásáról
59-78
I. Bevezetés
59-62
II. A kezdetek: az Állami Kereskedelmi Felügyelet
62-63
1. Az Állami Kereskedelemi Felügyelet jogállása
62
2. Az Állami Kereskedelmi Felügyelet feladat- és hatásköre
63
III. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség
63-65
1. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség jogállása
64
2. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladat- és hatásköre
64-65
IV. A szervezeti önállóság relativizálódása: az Országos Kereskedelmi Felügyelőség
65-66
V. A piacgazdasághoz vezető úton: az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség
66-67
1. Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség jogállása
66
2. Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség feladat- és hatásköre
67
VI. Rendszerváltás a fogyasztóvédelemben: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
68-69
1. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezete
68
2. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feladat- és hatásköre
69
VII. A fogyasztóvédelmi igazgatás a „kettős irányítás” időszakában
70-72
1. A felügyelőségek szervezete
70-71
2. A felügyelőségek feladat- és hatásköre
71-72
VIII. A fogyasztóvédelmi igazgatás szervezete napjainkban
72-74
IX. Összegzés
74-76
Felhasznált irodalom
76
Jegyzetek
77-78
Bódis Richard: A magáncsőd intézménye és a természetes személyek adósságrendezési eljárása hazánkban
79-102
I. Probléma felvetés
79
II. A kényszerértékesítés statisztikái
80
III. A követelés érvényesítés menete a Vht. alapján - esettanulmány
80-84
1. Előzmények
80-81
2. A végrehajtási eljárás
81-82
3. Következtetések
82
4. A soha véget nem érő igényérvényesítés
82
5. Adósmentés Magyarországon
83-84
IV. Magáncsőd fogalma
84-85
1. A fogalom meghatározása
84
2. Szabályozási modellek
85
V. Az osztrák szabályozás
86-90
1. Általános szabályok
86
2. A bíróságon kívüli szakasz
86
3. A csődkérelem
86-87
4. A kényszeregyezség
87-88
5. A törlesztési terv
88
6. A lefölözési eljárás és tartozás elengedés
88-90
VI. Más külföldi szabályozási modellek
90-94
1. A német szabályozás
90-91
2. A francia szabályozás
92
3. Az angolszász megoldások
92-93
4. Néhány következtetés
93-94
VII. A magyar törvényjavaslat
94-97
1. Általános megállapítások
94-95
2. Az egyezségkötési eljárás
95-96
3. A gyorsított csődeljárás
96
4. A tartós törlesztési eljárás
96-97
5. Következtetések
97
VIII. Záró következtetések
98-100
Jegyzetek
101-102
Bódis-Szili Réka - Gradwohl Csilla: A prenatális genetikai diagnosztika etikai és jogi vonatkozásai
103-127
I. Bevezető gondolatok
103-105
II. A prenatális genetikai diagnosztika fogalma
105-106
1. Non-invazív genetikai vizsgálatok
107
2. Invazív diagnosztikai beavatkozások
108-109
IV. A prenatális diagnosztikai vizsgálatokra vonatkozó orvosi protokollok, a szabályozás etikai és jogi kérdései
110-112
1. A Down-kór szűrésére vonatkozó szakmai protokoll
110
2. A genetikai tanácsadásra vonatkozó szakmai protokoll
111
3. A szakmai protokollokban felmerülő etikai problémák
111-112
V. A PGD által felvetett etikai és jogi problémák, valamint az embrió és a magzat jogi státusza
112-113
VI. Nemzetközi Egyezmények
113-114
VII. A magyar szabályozás
114-121
1. A terhesség megszakítása genetikai és fejlődési rendellenesség esetén
116-118
2. Iker redukció
118-119
3. Az objektív életvédelem szűkítésének problémái
119-121
VIII. Megoldási javaslatok
121-122
IX. Zárszó
122-123
Jegyzetek
124-127
Bojcsev Gabriella: Legálisan tartózkodó harmadik országbeli családtagok jogállása az uniós jogban és a magyar jogban
129-160
I. Alapjogi háttér
129-134
1. A család egységének elve és a családi élet tiszteletben tartásához való jog a nemzetközi alapjogi dokumentumokban
129-132
2. Uniós alapjogi garanciák
132-133
3. A vizsgált alapjogok helyzete 2010-ben az Európai Unióban - A Bizottság és az Európai Unió Alap jogi Ügynökségének jelentése
133-134
II. Rendszertani elhelyezés, elhatárolási kérdések
135-139
1. A harmadik országbeli családtagok jogállásának kettőssége
135-137
2. A család egysége elvének és a családi élet tiszteletben tartásához való jognak mint alapjogoknak megjelenése a családtagok jogi helyzetét érintő másodlagos jogforrásokban
137-139
III. Családtag-fogalmak a másodlagos uniós jogforrásokban
139-142
IV. Családtag-terminológia a magyar idegenrendészeti jogban
142-149
1. Az Szmtv. családtag-fogalma
143-145
2. Az élettársak szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga a magyar jogban
145-147
3. A Harmtv. családtag-fogalma
147-149
V. A családtagok jogállását szabályozó másodlagos uniós jogforrásokat érintő újabb fejlemények
150-153
1. A 2004/38/EK irányelv átültetésének végrehajtásával kapcsolatos uniós jogi folyamat legutóbbi állomásai
150-151
2. A2003/86/EK irányelvhez kapcsolódó újabb uniós jogi lépések
151-153
VI. Záró gondolatok
153-154
Jegyzetek
155-160
Czoboly Gergely: Az egységes per koncepciójának feladása a magyar polgári eljárásjogban