Antal Dániel: A nyomozás titkossága és nyilvánossága
7-35
I. Felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a nyomozás során
7-19
1. A rendőrségre vonatkozó külön rendelkezések
9-12
2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalra vonatkozó külön rendelkezések
12-14
3. Az ügyészség tájékoztatási tevékenysége
14-16
4. A parancsnok tájékoztatási kötelezettsége
16-17
5. A nyilvánosság tájékoztatása a kriminalisztika hét kérdésének tükrében
17-19
II. Jelenlét a nyomozás során
19-25
1. A jelenlétre jogosultak köre a Be. szerint
19-23
1.1 A hatósági tanú jelenléti joga és titoktartási kötelezettsége
20-21
1.2 A védő jelenléti és tájékoztatási joga
21-23
2. Távoltartás és eltávolítás a nyomozási cselekményről
23-24
3. Jelenlét a nyomozási bíró eljárása során
24-25
III. A tájékoztatás-adással és a jelenléttel összefüggő problémák és javaslatok
25-29
IV. Összefoglalás
29-32
Jegyzetek
33-35
Csoknya Tünde Éva: „Cuius esset periculum?” Veszélyviselés szerződés-, illetve rendeltetésellenes használat esetén a római commodatumnál
37-59
I. A használat céljának megállapítása
38-48
1. A szerződésszerű használat esetei - „si in eam rem usus est in quam accepit”
39-41
2. A megállapodás-ellenes használat
42-48
II. A használati cél meghatározásának hiánya
48-52
1. A szokásszerű rendeltetéstől eltérő használat
49-50
2. A harmadik személynek történő jogosulatlan átengedés
50-52
Záró következtetések
52
Jegyzetek
53-59
Tamás Felsmann: The definition of‘accomplice’ in VAT fraud, developed by the judgements of the European Court of Justice, and its effect on Hungarian legal practice
61-90
I. Introduction
61
II. The development of the “knew or should have known” legal test in the judgements of the ECJ
61-71
III. Hungarian legal practice in missing trader-supply chain cases with particular regard to the relevant judgements of the Hungarian Supreme Court
72-80
IV. The expected changes in the investigation practice of the Hungarian tax administration
80-85
V. Afterword
85
Notes
86-90
Orbán József: A Bayes módszerek jogi alkalmazásáról
91-113
Előszó
91
1. Bevezetés
91-92
2. A Bayes-módszerek helye a valószínűség-számításban
92-95
3. A Bayes módszerek rövid áttekintése
95
4. Valószínűségi események
95-96
5. Esélyek
96-97
6. Események függetlensége
97
7. A Bayes-tétel
97-99
8. Bayes-hálók
99-104
9. A megerősítő és kizáró tények párhuzamos Bayes-analízise
104-105
10. A Bayes-módszerek helye a büntetőjogban
105-106
11. A Bayes-módszerek helye a polgári jogban
106-107
12. Módszertani hibák
108-109
Összefoglalás
109
Jegyzetek
110-113
Pfeffer Zsolt: A pénzügyi jog és a pszichológia kapcsolatáról
115-144
I. Bevezető gondolatok
115-117
II. A pszichológia és a pénzügyi jog kapcsolata
117-121
1. A pszichológia és a jog általános kapcsolata
117-120
2. A pszichológia és a pénzügyi jog konkrét kapcsolatának lehetséges meghatározása
120-121
III. Az államháztartás - a „Starve the beast” és pszichológiai szempontú elemzése
121-123
IV. A közbeszerzési jog
124-130
1. A licit (az árverés) természete
124
2. Az átláthatóság
125-126
3. A Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalóterme - a jogi architektúra és a pszichológia kapcsolata
126-130
V. Az adójog és az adópszichológia
130-136
1. Az adópszichológia célja
130-131
2. Jutalom (kedvezmény) és büntetés
131-132
3. Az „adó-averzió” - a közterhek elnevezésének pszichológiai jelentősége
132-133
4. Az adók elrejtése
133-135
5. „Identitás és önmeghatározás (self-categorization)”
135-136
VI. Az énvédelmi mechanizmusok és a kognitív disszonancia
137-139
VII. A korrupcióhoz kapcsolódó jelenségek
139-140
VIII. Összegző gondolatok
140-141
Jegyzetek
142-144
Rita Rákosfalvi: Bankrott in Deutschland und in Österreich
145-170
I. Einführung
145
II. Deutschland
146-150
1. Rechtslage
146
2. Statistik
146-147
3. Gründe
148
4. Abwendungsmöglichkeiten
148-150
III. Österreichische Insolvenzgeschichte
150
IV. Insolvenzverfahren
151-158
1. Allgemeines
151
2. Verfahrensarten nach IRÄG 2010
152
3. Sanierungsverfahren mit Eigenverwaltung
152-153
4. Sanierungsverfahren ohne Eigenverwaltung
153-154
5. Konkursverfahren
154
6. Schuldenregulierungsverfahren
154-155
7. Zahlungsplan
155
8. Abschöpfungsverfahren
155-156
9. Insolvenzforderungen
156
10. Insolvenzverwalter
156
11. Daten
156-158
V. § 283 StGB - Bankrott
158-164
1. § 283 Bankrott
158-160
2. Einführung
160-161
2.1 Auswirkungen der Insolvensreform
160
2.2 Rechtsgut
160
2.3 Taugliche Täter
161
2.4 Schuldner
161
2.5 „Schuldner” kraft Zurechnung aufgrund Haftung
161
2.6 Interessentheorie
161
3. Voraussetzungen des § 283 I, II StGB
162-164
VI. Privatkonkurs - die österreichische Regelung
165-167
1. Die allgemeinen Regeln
165
2. Der Abschnitt außerdem Gericht
165
3. Der Konkursantrag
165-166
4. Der Zwangsvergleich
166
5. Der Abtragungsplan
167
6. Die Abschöpfenverfahren
167
VII. Privatkonkurs - die deutsche Regelung
167-168
Noten
169-170
Simon Károly László: A házasság és a család fogalma az európai tartási rendeletben
171-180
I. Az európai tartási rendelet megalkotása
171-173
II. Az európai tartási rendelet tárgyi hatálya
173-178
1. A „házassági kapcsolat” fogalma
174-175
2. A „család” fogalma az európai tartási rendeletben
175-178
Jegyzetek
179-180
Andrea Szabó: The development of the educational policy of the European Union
181-200
I. Introduction
181-184
II. The first generation of action-plans
184-185
III. Harmonizing the vocational training
185-187
IV. The practice of the European Court of Justice
187-188
V. After Maastricht - the development of the common educational policy since 1993
188-197
VI. Summary
197-198
Web Links
198
Notes
199-200
Szendi Antal: Az Európai Unió vámjogának ellenőrzési rendszere
201-225
Bevezetés
201
1. A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységről
201-202
2. A vámterület és a vámhatár
202-203
3. Az áruk vámjogi helyzete a Közösségi vámjog szerint
203-204
4. Az áruk vámjogi sorsa
204-205
5. A vámfelügyelet
205
6. A vámigazgatás fejlődési tendenciái
206
7. A bevételszerző funkció háttérbe szorulása
206
8. Az eljárások egyszerűsítése
206
9. A biztonsági funkció hangsúlyosabbá válása
207
10. Áttérés a papírmentes (elektronikus) eljárásokra
207-208
11. Az ellenőrzések koncentráltabbá válása
208-210
12. Szorosabb együttműködés más szervekkel
210
13. A vámellenőrzés
210-211
14. Az árunyilatkozat utólagos ellenőrzése
212-213
15. Az engedélyezett gazdálkodói (AEO) tanúsítvány kiadásához kapcsolódó ellenőrzés
213-214
16. A mélységi ellenőrzés
215-216
17. AETR Egyezmény
216-217
18. A vámigazgatási bírság mint jogkövetkezmény
217-218
19. Speciális ellenőrzéstípusok: hatósági és utólagos ellenőrzés
218-221
20. A közigazgatásban alkalmazott ellenőrzésekről
221-222
21. Az ellenőrzésekre vonatkozó általános alapelvek
222-223
Összegzés
223
Jegyzetek
224-225
Várdai Viktória Jáde: Beszámítási képességet vizsgáló szakvélemények értékelése a büntetőeljárásban
227-246
I. Bevezető
227
II. Cselekmény és magatartás
227-229
III. Beszámíthatóság fogalma
229-232
IV. Az elmekórtan (pszichiátria) fejlődése, diagnosztikai módszereinek változásai
232-235
1. Néhány szó a diagnosztikáról
232-234
2. Segítség a jogalkalmazóknak
234-235
V. A beszámítási képességet vizsgáló szakértői vélemények
235-242
1. Ki lehet szakértő?
235-237
2. A szakvélemény felépítése
237-238
3. A szakvélemény értékelése
238-241
4. A bizonyítékok szabad mérlegelése és az igazságszolgáltatás monopóliuma