1. A polgárok és az állam közötti viszony. Az alapjogok - elsősorban a szabadságjogok és a jogegyenlőség - elismerése és biztosítása

2. A hatalommegosztás és az államhatalom kontrolljának elve

3. A törvények meghatározó szerepe

4. A jogalkalmazás (közigazgatás és a bíráskodás) törvényessége

5. A jogbiztonság követelménye

6. A jogvédelem biztosítása és a független bíráskodás elve

1. A hatalommegosztás horizontális (államhatalmi) szintje

2. A hatalommegosztás időbeli (föderatív) szintje

3. A hatalommegosztás vertikális (föderatív) szintje

4. A hatalommegosztás konstitucionális szintje

5. A hatalommegosztás döntési (deciziv) szintje

6. A hatalommegosztás társadalmi szintje

5.1. Az állami főhatalom

5.2. Az államterület

5.3. A lakosság (népesség), mint a belső szuverenitás tartalmának harmadik alapeleme

1. A jogi alkotmányfogalom jellemzői

2. Az alkotmányfejlődés vázlata11/

3. Az alkotmányozó hatalom (pouvoir constituant)16/

1. Korszerű szabályozási tartalommal rendelkező, stabil alkotmány léte

2. Az alkotmányi rendelkezések érvényesülésének biztosítékai

3. Az alkotmányossági ellenőrzés rendszerének kiépítése és működése

1. A jogalkotás alkotmányosságát érintő igények és irányzatok

2. A törvényalkotás dilemmái

3. A végrehajtó hatalom szabályozó szerepének határai

4. Bizonyos társadalmi közösségek szabályzatalkotó autonómiája

5. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogának jellemzői

6. Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jövője

7. Az új jogalkotási törvény szükségességéről és tárgyköreiről

8. A jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzése

9. A jogalkotás alkotmányossági ellenőrzésének időszerű problémáiról

1. A kormányzás fogalmáról

2. A kormányzás elhatárolása a többi állami alaptevékenységről

1. A parlamentáris kormányzati rendszer jellemzőiről

2. A prezidenciális kormányzati rendszer jellemzőiről

3. A vegyes kormányzati rendszer jellemzőiről

1. A parlament struktúrájáról

2. A parlament funkcióiról

1. Az alkotmányozással összefüggő feladat- és hatáskörök

2. A törvényhozással összefüggő feladat- és hatáskörök

3. A kormányzással összefüggő feladat- és hatáskörök

4. Az Országgyűlés további feladat- és hatáskörei

1. Az országgyűlési képviselők száma

2. A képviselők megbízatása

3. A képviselők jogai és kötelességei

1. Az Országgyűlés szervezete

2. Az Országgyűlés működése

3. Az Országgyűlés hivatali szerve

1.1. Az állam céljai és feladatai

1.2. Az államszervezet és az állami szerv

3.1. Az államformáról való döntés

3.2. A kormányforma meghatározása

3.3. A hatalom gyakorlásáról való döntés

3.4. A jogállamiság elismerése és intézményi megoldásairól való döntés

3.5. Az állam felépítéséről való döntés

a) Döntési és rendező funkció

b) Az állam egységesítése és stabilizálása

c) Munkamegosztás és szervezeti tagolás biztosítása

d) Az államhatalom legitimálása

e) Az államszervezet zártságának és nyitottságának a problémája

ad a) A Kormány megalakulása

ad b) A Kormány megbízatásának megszűnése

7.1. A politikai államtitkár

7.2. A közigazgatási államtitkár

7.3. A helyettes államtitkár

7.4. A címzetes államtitkár

1. A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának viszonya

2. A vallásszabadság tartalma1/

1. A párt fogalmáról

2. A pártok alkotmányban meghatározott feladatai

3. A pártalapítás és a párttevékenység szabadsága

Jegyzetek

Az ügyészség Magyarországon (1871-1994.)

Jegyzetek