A menedékjog, a nemzetközi jog alapelveiből származtatva

Nem azon biztossággal és önelégültséggel, nem azon zavaratlan diadalérzettel foglalom el akadémiai székemet, melylyel a győztes bajnok a százszorta kiérdemlett babért tűzi homlokára. Aránylag fiatal koromban lépek e helyre, és ugyszólván minden érdem nélkül, vagy — mivel a tulzott szerénység rendesen az elbizottság álczája — legalább oly érdemek nélkül, hogy jogos igényem volna, akár csak mint ultimus inter pares, e fényes gyülekezet keblébe felvétetni. Mindazáltal tudom, hogy az Akadémia sokkal magasabb véleménynyel van saját méltóságáról,mintsem ok nélkül részesítene bárkit is ezen legfényesb kitüntetésben, és minthogy az okot önmagamban, a kitüntetettnek személyes érdemeiben, fel nem találhatom, a kitüntetők szándoklataiban kell azt keresnem, és talán — meg is találtam. Hazánkban a tudomány és irodalom emberei közül aránylag kevésnek jutott oly szerencsés helyzet, hogy a külső viszonyok minden kényszerítő nyomásától menten, „sub tegmine fagi“, háborítatlanul és ernyedetlenül élhetnének azon szakmának, mely felé egyéni hajlamuk és tehetségök vonja őket, hogy kegyelettel és erélylyel mivelhetnék a kiszemelt területet, és pompás szellemi növényzettél himezhetnék annak felületét. Honi iróink nagy számú és valóban nem csekély hazafiságu osztályának azon szerep jutott, melyet némely madarak játszanak az úgynevezett növényvándorlás körül. Innen onnan fölszedvén egy-egy magszemet, gyorsan tova viszik, és oly földre hullatják, a hová az különben talán soha el nem juthatott volna. Az irodalom e szerény tollasai — a hírlapírók — működésének eredményei kevéssé szembetűnők, mert roppant tágasságu térre oszlanak szét, a hol a föld még korántsincs mindenütt előkészítve, a hol még annyi gyomot kell kiirtani, annyi rögöt szétverni, és a szellemi vetés befogadására alkalmassá tenni. Önök ernyedetlen buzgalommal törekszenek minél mélyebbre ásni a hazai tudomány medrét; mi annak szélesbitésében fáradozunk. Önök, ihlettségök sugallata által ösztönözve, előre törnek, nem törődve azzal, hogy sokan vagy kevesen vannak-e, kik Önök nyomdokait követik; mi folyvást szaporítani iparkodunk azoknak számát, a kik Önök működését megérteni, méltányolni képesek.