A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeő (12/1.) corvina logo

Szerkesztők: Nagy Imre; Nagy Iván; Véghely Dezső
Cím: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára = Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zich et Vasonkeő (12/1.)
Megjelenési adatok: Magyar Történelmi Társulat, Pest, 1871.

coverimage Főrendű családaink egyik legvirágzóbb és legrégiebbike a Vásonkeői Zichyek nemzetsége, — mely eredeti okmányok alapján az Árpádok korszakától kezdve husz nemzedéken át hitelesen megnevezheti elődeit, — egyik ősének Zichy I. Istvánnak, Magyarország főtárnokmesterének hadi és polgári érdemei folytán, már 1676-ban a magyar mágnások grófi rendjébe emelkedett. E férfiú, kitől a máig virágzó összes grófi ágazat származik, lőn egyszersmind a család fényes állásának megalapítója. Ő szerzé többi közt a nógrádvármegyei divényi urodalmat is, melyet 1687. január 27-én kelt végrendeletében elsőszülöttségi — s az első szülöttek kihalása esetére a grófi nemzetség seirioratusi hitbizományává alakított. 1693. mart. 15-én történt halála ntán mint első-szülött fia birta azt I. Ádám, majd ennek fia I. Károly, a ki azonban 1741. junius 14-én flutód nélkül hunyván el, az alapító végrendeletének értelmében az urodalom a grófi nemzetség akkori legidősebb tagja I. Imre (1742—1746 jun. 29.) birtokába jutott. Ezt kövotték az uradalom birtoklásában Zichy I. Ferencz gróf (1746. jun. 30. — 1783. jun. 8.) — I. Zsigmond (1783. jun. 9. — 1802. fobr. 11.) — III. Ferenc (1802. feb. 11. — 1812. aug. 8.) III Miklós (1812. aug. 9 — 1826. sept. 22.) II. Károly (1826. sept. 23. — sept. 28, — 6. napig.) 7. István (sept. 29. — 1841. aug. 15.) — V. Ferencz (1841. jul. 1. 1861. aug. 15.) I. Nándor (1861. aug. 16.) — Kinek 1862. oct. 7-én történt halálával az uradalom birtoklása IV. Károly gróf Öméltóságára szállott. Ezen nemzetség-hitbizományi uradalom gazdasági kormányának székhelyén, nógrádvármegyei Zsély helységben, azon kastélyban, — melynek közép részét és keleti szárnyát még néhai gróf Zichy Ferencz győri püspök ás akkori családi senior 1772-ben emeltette, nyugoti szárnyát pedig már a jelenlegi senior építtette és szereltette föl, — őriztetik a nemzetségnek közös levéltára. E levéltár régebben a gróf Zichyek egyik magán-birtokán, a veszprémvármegyei Palota várában tartatott. Első fölállítása Ferencz győri püspök, János és István grófok érdemei közé tartozik. Ök voltak ugyanis azok, a kik 1762-ben a családi iratok rendezésével Tliomka Ferenczet megbízták, s ez által a magyar történelmi szempontból is gazdag és érdekes levéltárt megalapították. Thomka rendezési munkálkodása derekán 1802-ben elhalt, és a most föntálló alakban az irományok rendezését s a tartalommutató lajstromokat hivatalutódai: Horváth János (1843. máj. 6.) és Némethy György leváltárnokok fejezték be. Az utóbb említett levéltárnok halála után a grófi család Pozsonyban tartott gyűlésén elhatározta, hogy a levéltárt Palotáról a hitbizományi uradalom székhelyére Zsélybe szállíttatja át, a mi 1858. September 17—20-ik napjaiban megtörtént.
Kategóriák: Adattár
Tárgyszavak: Családtörténet, Okmánytár, Zichy nemzetség, Oklevélgyűjtemény
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék