Csapó Zsuzsanna: Drónok harca - kérdések kereszttüzében. Van-e szükség új nemzetközi szabályozásra?
15
Hoffmann Tamás: A Jugoszlávia Törvényszék szerepe a humanitárius nemzetközi jog fejlődésében
15
Kajtár Gábor: Az átfogó ellenőrzés mércéjének átfogó kritikája
15
Kardos Gábor: Támadás az emberi jogok ellen? A kettős felhasználású célpontok elleni támadás megítélésének néhány dilemmája
16
Kardosné Kaponyi Erzsébet: Értekezés a terrorizmus meghatározásáról és a humanitárius nemzetközi jog
16
Kirs Eszter: Bűnsegédlet a nemzetközi büntetőjogban és az elhibázott Perišič-ítélét
16-17
Komanovics Adrienne: A nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdítása: Kihívások és megoldások
17
Kovács Péter: Egy nancyi gobelin és ami mögötte van Buda várának 1686-os visszavételekor elkövetett mészárlásról, hadijogi kilengésekről valamint korabeli következményeikről
17-18
Lattmann Tamás: A nemzetközi jog lehetséges szerepe az informatikai hadviselés területén
18
Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció és a védelmi felelősség fogalmi elhatárolása
18
Szalai Anikó: Hová lett a háború és béke jogának dichotómiája?
18-19
Szappanyos Melinda: A vízhez való jog kikényszeríthetősége a humanitárius nemzetközi jogban
19
ABSTRACTS
20-24
Zsuzsanna Csapó: Game of drones - in the crossfire of questions. Do we need the renewal of the international legal framework?
20
Tamás Hoffmann: The role of the International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia in the development of international humanitarian law
20
Gábor Kajtár: An overall critique of the overall control test
20
Gábor Kardos: Attack against human rights? Certain dilemmas of the evaluation of attack against dual targets
21
Elisabeth Kardos Kaponyi: Discussion on definition of terrorism and International Humanitarian Law
21
Eszter Kirs: Aiding and abetting under International Criminal Law and the faulty reasoning of the Perisic Appeal Judgment
21-22
Adrienne Komanovics: Strengthening respect for International Humanitarian Law: Challenges and the way forward
22
Péter Kovács: A tapestry in Nancy and what’s behind it About the massacre and atrocities committed during the recapture of Buda in 1686, and their contemporary consequences
22-23
Tamás Lattmann: Possible role of international law related to cyber warfare
23
Gábor Sulyok: Delimitation of humanitarian intervention and the responsibility to protect: A conceptual approach
23
Anikó Szalai: Where has the legal dichotomy of war and peace gone?
23-24
Melinda Szappanyos: Enforcement of the right to water in International Humanitarian Law
3.1. A drón-támadások indítói és célpontjai között irreálisan megnövekedett a távolság
45-47
3.2. A drón-támadások esetében nem világosak a felelősségi viszonyok
47-48
3.3. A drón-támadásokat gyakorta nem katonák indítják útjukra
48-50
3.4. A drón-támadások során jelentős a civil áldozatok száma
50-52
3.5. A drón-támadások a célzott likvidálásokkal alapvető emberi jogi normákat sértenek
53-54
3.6. A drón-támadások nemegyszer sértik a területi állam szuverenitását
54-61
3.6.1. Az ENSZ Alapokmány és az erőszak tilalma
55
3.6.2. Az ENSZ Alapokmány és az önvédelem joga
55
3.6.3. Hivatkozhat egy állam az önvédelem jogára nem állami szereplővel szemben?
56-57
3.6.4. Teljesülnek a Caroline-teszt kritériumai drón-támadások esetén?
57
3.6.5. Mikor érik el a terrorista támadások a „ fegyveres támadás ” szintjét?
57-58
3.6.6. Mi a „területi állam” közrehatásának szerepe a drón-támadások jogszerűségének megítélésében?
58-59
3.6.7. Mi a Biztonsági Tanács szerepe e szituációban?
59
3.6.8. Elfogadható a megelőző önvédelemre hivatkozás?
59-60
3.6.9. Agressziót jelentenek a drón-támadások?
61
3.7. További kérdések
61-62
4. Záró gondolatok
62-63
Hoffmann Tamás: A Jugoszlávia Törvényszék szerepe a humanitárius nemzetközi jog fejlődésében
64-81
1. Bevezetés
64-65
2. Jogalkotás a nemzetközi jogban
65-68
3. A humanitárius nemzetközi jog és a nemzetközi büntetőjog kapcsolata
68-71
4. A Jugoszlávia Törvényszék joggyakorlatának elemzése
71-75
5. A Jugoszlávia Törvényszék joggyakorlatának hatása a humanitárius nemzetközi jog fejlődésére
75-81
Gábor Kajtár: An overall critique of the overall control test
82-98
1. Introduction
82
2. The right test to classify an armed conflict as international
82-88
3. The invention of a new test - disregarding customary international law
88-91
4. An ultra vires decision of the Appeals Chamber
91-96
5. Conclusion
96-98
Kardos Gábor: Támadás az emberi jogok ellen? A kettős felhasználású célpontok elleni támadás megítélésének néhány dilemmája
99-110
1. A humanitárius nemzetközi jog elmélete és az emberi jogok védelme
99-103
2. A kettős feladatot ellátó célpontok támadhatóságának dilemmái
103-110
3. Összefoglalás helyett
110
Elisabeth (Erzsébet) Kardos Kaponyi: Discussion on definition of terrorism and International Humanitarian Law
111-142
1. Introduction
111-114
2. Attempts of definition of terrorism
114-121
3. Definition of terrorism at UN level
121-137
4. Terrorism from the perspective of human rights and humanitarian law
137-140
5. Conclusions
141-142
Kirs Eszter: Bűnsegédlet a nemzetközi büntetőjogban és az elhibázott Perišič-ítélet
143-156
1. Bevezető
143-145
2. A Perišič-ügy és a bűnsegéd felelőssége
145-149
2.1. Tények és pertörténet
145-146
2.2. A Fellebbviteli Kamara érvelése a bűnsegéd felelőssége kapcsán
146-149
3. A bűnsegédlet megjelenése és fejlődése a nemzetközi büntetőjogban
149-155
3.1. A bűnsegéd felelőssége a nemzetközi szerződések és statútumok szerint
149-152
3.2. A második világháborút követően hozott releváns döntések
152-153
3.3. A bűnsegédlet a Jugoszlávia Törvényszék esetjogában
153-155
4. Konklúzió
156
Adrienne Komanovics: Strengthening Respect for International Humanitarian Law: Challenges and the Wav Forward
157-176
1. Introduction
157-158
2. The scope of Common Article 1 of the Geneva Conventions
159-161
3. Compliance with IHL
161-175
3.1. National implementation measures, retorsion and countermeasures
162-163
3.2. Enhancing compliance by existing IHL mechanisms
163-168
3.2.1. Enquiry procedure
163-164
3.2.2. Meeting of High Contracting Parties
164
3.2.3. International Fact-Finding Commission
164-167
3.2.4. International Committee of the Red Cross (ICRC)
167-168
3.3. Enhancing compliance by existing human rights mechanisms
168-173
3.4. Enhancing compliance by the introduction of new IHL bodies or mechanisms
173-174
3.5. Non-international armed conflicts
174-175
4. Conclusions
176
Kovács Péter: Egy nancyi gobelin és ami mögötte van Buda várának 1686-os visszavételekor elkövetett mészárlásról, hadijogi kilengésekről valamint korabeli következményeikről
177-208
1. Emlékek
177-180
2. A gobelin története
181-182
3. A budai vár 1686. szeptember 2-i bevételét követő események
182-186
4. Ellentmondásos válaszok a felmerülő kérdésekre
186-206
4.1. Volt-e szabad rablás engedélyezve vagy sem?
186
4.2. Adtak-e ki „Nincs kegyelem!” parancsot vagy sem?
187-188
4.3. Elfogadtak-e egyéni vagy kollektív megadást vagy sem?
188-189
4.4. Próbálták-e a parancsnokok és a tisztek leállítani az öldöklést és a fosztogatást vagy sem?
189-190
4.5. A fosztogatásért felelős alakulatok és vezetőik beazonosíthatók voltak-e vagy sem?
190-192
4.6. Volt-e tömeges felkelés (levée en masse) vagy sem, azaz az asszonyok, gyerekek, polgári személyek valóban „fegyvertelen civilek” voltak-e vagy mai fogalmaink szerint „kombattánsok”, akik a katonákkal összevegyülve együtt védekeztek?
192-193
4.7. Volt-e a mészárlást kiprovokáló hadi álnokság (perfídia) a török védők részéről vagy sem?
193
4.8. A várbeli zsidó közösség részt vett-e a vár védelmében vagy sem?
193-195
4.9. Mit tudunk az események utólagos vizsgálatáról és az elhurcolt zsidók sorsáról?
196-206
4.9.1. A vizsgálat
196-198
4.9.2. Oppenheimer Sámuel mentőakciója
198-200
4.9.3. Voltak-e egyéb mentőakciók vagy az Oppenheimer-misszió képeződött le a korabeli irodalomban?
200-206
5. Zárszó gyanánt
206-208
Lattmann Tamás: A nemzetközi jog lehetséges szerepe az informatikai hadviselés területén
209-219
1. Az informatikai támadások céljai és eszközei
209-210
2. Eddigi jelentősebb informatikai támadások elemzése
210-213
3. Az informatikai támadások jellege és jogi minősítésük kérdése
213-215
4. Nemzetközi jogi nehézségek az informatikai hadviselés területén
215-219
4.1. Szabályozási kísérlet
216-217
4.2. Egyének aktív részvétele az informatikai műveletekben
217-219
5. Konklúzió
219
Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció és a védelmi felelősség fogalmi elhatárolása
220-252
1. Bevezetés
220-221
2. Humanitárius intervenció
221-230
3. Védelmi felelősség
230-247
4. Elhatárolás
247-252
Szalai Anikó: Hová lett a háború és béke jósának dichotómiáia?
253-268
1. A háború és béke jogának fejlődése a jogelméletben
255-259
1.1. Békeidő = jog; háború = jog nélküliség
256-257
1.2. A háború is a jog által szabályozott jelenség
257
1.3. Nemcsak jus in bello, hanem más szerződések is hatályban maradnak
258-259
2. XXI. század - létezik-e még a dichotómia?
259-267
2.1. A humanitárius jog és az emberi jogok fejlődése
259-260
2.2. Az erőszak tilalma
260-262
2.3. A nemzetközi kapcsolatok rendszere és az ENSZ
262-263
2.4. Univerzális normák és globalizáció
263-266
2.5. A fegyveres összeütközések megváltozott jellege
266-267
3. A címben feltett kérdésre a válasz: „az attól függ ”
267-268
Melinda Szappanyos: Enforcement of the Right to Water in International Humanitarian Law
269-284
1. Introduction
269-270
2. The Definition of the Right to Water and Geneva Conventions as its Sources
270-275
3. Enforcement of the Right to Water in Humanitarian Law - General remarks
275-279
International Responsibility of States for Internationally Wrongful Acts
276
Fact-Finding Commission
276
International Committee of the Red Cross
277
Compensation Committees
277
Human Rights Procedures
277-278
International Criminal Courts and Tribunals
278-279
4. Practice of International Fora
279-283
4.1. Practice of the ICC
279-280
4.2. Practice of the ICTY
280-282
Water supply
281
The water supply system as military target
281
Deprivation of detainees from water
281-282
Water as means of torture
282
4.3. Practice of the ICTR
282-283
Description of the conditions of water supply and sanitation
283
Violation of the right to water as behaviour constituting a crime
283
5. Conclusion
284
HERCZEGH GÉZA NEMZETKÖZI JOGI EMLÉKÉREM ÉS ÖSZTÖNDÍJ