a) A jelenségvilág alapjai. Anyag. Az érzékinek viszonya az ideákhoz. Világlélek
115-123
b) A világépület és részei
123-126
c) Ember
126-130
C. Ethica
130-137
a) Legfőbb jó
181-132
b) Erény
132-133
c) Állam. Czélja, alkotmánya, társadalmi intézvények
133-137
Vallás és művészet
137-138
Plato államtanának módositása
138-140
Ó-academia. Speusippus. Xenokrates
140
IV. Aristoteles
140-234
Élete. Jelleme
140-142
Philosophiájának álláspontja, módszere ás részei
142-145
Logica
146-157
Az ismeret természete és támadása
146-148
Első analytica. Az általános. Fogalom. Itélet. Észlet
148-152
Második analytica. Deductio. Inductio. Valószinűségi bebizonyitás. Meghatározás
152-157
Metaphysica
157-177
A) Bevezetés. 1. Catogoriák
157-158
2. Az első philosophia
158-160
3. A metaphysicai fökérdések az előbbi philosophusoknál
160—163
B) A metaphysicai fökérdések
156-177
1. Az egyes és általános
164-165
2. Forma és anyag
165-172
3. A mozgás és az első mozgató
172-177
Természettan
177-198
A) A természet fogalma és a természeti lét általános alapjai. Mozgás. Határtalan. Tér. Idő. Az anyagok minőségi különbsége. Vegyület. Czélmüködés
177-185
B) A vilagépület és az elemek
185-186
C) Az élőlények
186-196
Lélek és élet. A lélek fokai
186-190
Növények. Állatok
190-193
Az ember. Cselekvő és szenvedő ész. Akarat
193—196
Visszapillantás Aristoteles lélektanára
196-198
Gyakorlati philosophia
199—225
A) Ethica
199-208
1. Az ethica főkérdése
199-200
2. Ethicai erény
201-203
3. Értelmi erények
203-205
Barátság
205-207
B) Politica
208-224
1. Az állam szükségessége, fogalma és feladata
208-211
2. Család
211-212
Polémia a platói állam ellen
212-213
3. Állam és polgárai
214-215
4. Állami alkotmányok
215-219
5. A legjobb állam
220—222
6. Tökéletlen államok
222—224
Rhetorica
225
Művészet
226-227
A philosophia viszonya a valláshoz
227-228
Visszapillantás Aristoteles rendszerére
229-234
V. Peripateticai iskola. Theophrastus. Eudemus. Strato. Kritolaus
234-238
Visszapillantás ezen korszak philosophiájára
238-240
Harmadik korszak
[241]-366
A görög philosophia története Aristoteles halála óta ezen philosophia elenyésztéig. A görög philosoophia hanyatlása. Az Aristotelts utáni philosopia jellemoe és kifejtésének formái
242-245
I. Stoikusok. Zeno. Kleanthes. Chrysippus
245-270
Logica
246-248
1. Ismeretelmélet
246-248
2. Formai logica
248
Physica
249-256
A) Az utolsó alapok
249-251
B) A világ mint egész
252-255
C) A részletes physica
255-256
Ethica
257-267
A) Erkölcsi eszmény
257-260
B) Az erkölcsi eszmény mérséklése
260-262
C) Az erkölcsi elvek alkalmazása
262-267
1. Az egyéni és közösségi élet
262-265
2. Az ember viszonya a világfolyáshoz
265-267
A stoicus philosophia viszonya a valláshoz
267-268
A stoicos rendszer belső összefüggése és történeti álláspontja
268-270
II. Az epicurei rendszer
270-281
Canonica
271-272
Physica
272-275
Ethica
275-279
1. Általános elvek
275-277
2. Különös erkölcsi viszonyok
277-279
Az epicurei rendszer történeti álláspontja
279-281
III. Scepsis
281-287
1. Keletkezésének okai. Pyrcho. Timon
281-282
2. Az uj-academia. Arcesilaus. Karneades
282-287
IV. Eclecticismus
287-300
1. Az eclecticismus elve
287-289
2. Egyes eclecticusok. Panatius. Posidonius. Antiochus. Andronicus. Cicero. T. Varró. Seneka. Musonius. Epiktet. M. Aurelius
289-300
V. Uj scepsis. Aeneazidemus. Sextus. Empiricus
300-304
VI. Az uj-platonismus előfutói
305-332
A) Uj-pythagoreusok. Nicomachus. Tyanai Apollonius. Philosztratus
306-312
B) Pythagorasi irányu platoiak. Plutarch
312-317
C) Numenius
317-318
D) A zsidó-, görög philosophia
318-332
Aristobulus. A bölcseség könyve
320
Philo
321-332
1. Istentan
322-323
2. Az isteni erők, logos
323-326
3. Anyag
326-327
4. Világ
327
5. Anthropologia
327-328
6. Ethica
328-332
VII. Uj-platói iskola
332-366
Átalános átnézet
332-335
A) Plotin
335-355
1. Érzékfölötti világ
336-342
a) Tan az őslényről
336-340
b) A voos
340-342
c) A lélek
342
2. Jelenségvilág
342-350
a) Általános rajz
342-346
b) A világépület és részei
346-347
c) Az ember
347
d) Az ember időbeli élete
347-349
e) A lélek visszatérése az érzék fölötti világba
349-350
3. A szellem felemelkedése az érzéki világból az érzékfölöttibe