Andrássy György - Fülöp Miklós: Egy szabad és demokratikus társadalom kilátásai Magyarországon
11-30
Bevezetés
11-14
Történelmi háttér
14-17
A kommunizmus negyven éve
17-26
A rendszerváltozás és a jövő kilátásai
26-30
Andrássy György: A politikai hivatás erkölcsi tartalmáról
31-60
A közvélekedés zavarba ejtő kettőssége
31-32
Az állam és a jog erkölcsi meghatározottsága
32-35
A jog (állam) erkölcsi meghatározottsága és a politikai hivatás
35-36
A politikai hivatás erkölcsi tartalmának néhány további összetevője
36-39
A hatalom elfajulása - zsarnokság, diktatúra, hűtlenség és a következmények
39-44
A politikai hivatás mindennapjainak megromlása - a korrupció
44-46
A politikai versengés és a politikai hivatás erkölcsi megromlása
46-47
A Szovjetunió magyarországi befolyása és a magyar nemzetpolitika megromlása
47-54
A nemzetpolitikai zavarodottság továbbélése Magyarországon
54-60
Béli Gábor: Jogállás szerint alkalmazott büntetések a régi magyar jogban
61-75
Béli Gábor - Szabó Zoltán: Erósz és Utópia - Freud társadalomlélektanának néhány utópikus vonásáról
77-92
„Az idő olyan, tudod, mintha dadogna az öröklét.” (Eco)
79-82
„ szerették egymást és barátságos érzésekkel voltak egymás iránt magányosságukban ” (Platón)
83-88
„Vajon lehetséges-e egyáltalán valamit úgy megvalósítanunk, ahogy azt elmondjuk. Nem inkább az-e a természetes, hogy a cselekvés mindig kevésbé tudja a valóságot megközelíteni, mint a szó, még ha ezt valaki nem hiszi is el.” (Platón)
89-92
Fleisz János: Nagyvárad civil társadalma a két világháború között (1919-1940)
93-102
Horváth Csaba: A magyar pártpolitikai struktúra a rendszerváltástól napjainkig az országgyűlési, az önkormányzati választások alapján
103-120
1. A magyar politikai rendszer alapvető vonásai
103-105
2. Ideológia- és pártkínálatok a rendszerváltás előtt 1990-ig
105-106
3.1. A választójogi törvény sajátossága
106-107
3.2. A választási részvételekről
107-108
4.1. Pártok, választások 1990-től
108-113
4.2. Kilátások
113
5. Önkormányzatok, pártok, választások
113-114
5.1. A részvétel
114-115
5.2. Indulók és nyertesek
115
5.3. A pártok
115-116
5.4. Függetlenek vagy pártok?
116-119
5.5. Konklúzió
119-120
Felhasznált irodalom
120
Jóri János: Benyomásaim a valláshoz való viszony rendszerváltás utáni alakulásáról, médiahírek alapján
121-129
Kajtár István: „valahányszor e nemzet alkotmányos életfájára az irtó bárd nehezedett”
131-144
Politikai stílusunk 1860/61-ben
131-144
1. Kiegyezési kísérlet
131
2. Dokumentumok
132
3. A vármegyék
132-140
Színhely és rítusok
132-133
Elnyomatás
133
A közös édesanya
133-134
Alkotmányosság
134-136
Uralkodó és a nemzet
136
Bizalom — tények - kitartás
137
Nemzet - nemzetiség
138
Tanú a történelem
139
Szimbólumok és értékek
139-140
A hazafias retorika kulturális alapjai
140
4. Az országgyűlés
140-141
5. Az Országbírói Értekezlet
142-143
6. 1848
143-144
Meleg Csilla: Erkölcs és jog: a normák szabályozó ereje társadalomkutatói nézőpontból
145-153
Felhasznált irodalom
153
Nemessányi Zoltán - Kovács Bálint: A közösségi jog időközi kérdései a magyar jogalkalmazó szemével
155-170
Problémafelvetés
155-156
Az eredeti ügy tényállása
156-157
Általános megközelítés: a közösségi jog időbeli hatálya Magyarországon
158-159
A közösségi jog időközi vonatkozásairól: a visszaható hatály és az azonnali hatály kérdése
159-166
Az Európai Bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására
166-170
Orosdy Béla: A társadalmi-gazdasági koordináció alapja és rendszere
171-188
1. A koordinációs mechanizmusok működésének alapja
173-178
2. A koordinációs mechanizmusok eredete, az árucsere ősi gyökerei
178-188
Pál Judit: Magyarország és Erdély uniójának gondolata 1848 előtt