Magyar
EnglishSearch
Results
Ehe diese Bände unwiderruflich aus den Händen des Verfassers hervorgehen, ergreift derselbe diese beim Abschluss des Werkes gebotene Gelegenheit, noch einige Worte an seine Leser zu richten. An erster Stelle habe ich in tiefster Demuth meinen Dank der göttlichen Vorsehung für den gnädigen Schlitz auszusprechen, den sie mir und meinen am Leben gebliebenen Begleitern während unserer letzten gefahr- und mühevollen Arbeiten in Afrika gewährt hat. Zweitens habe ich vielen Freunden meinen Dank für ihre willkommenen Dienste und freundlichen Glückwünsche abzustatten, vornehmlich den Herren Motta Viega und J. W. ITarrison, den Ehrenmännern in Boma, deren zur rechten Zeit besorgte Lieferungen von Nahrungsmitteln die Expedition zu neuem Leben erweckten; der mit uns sympathi-sirenden Gesellschaft in Loanda, welche ihr Möglichstes that, uns durch ihre schmeichelhafte Güte zu verwöhnen; der so überaus gütigen Bürgerschaft der Capstadt, welche die in die Heimat zurückkehrenden Fremden so fürstlich aufnahm und bewirthete; den Directorien der Britisch-Indischen Dampf-schiffahrts-Gesellschaft und der Peninsular- and Oriental-Company und besonders dem Herrn W. Mackinnon, als Mitglied der erstem, und den Herren H. Bayley und Kapitän Thomas H. Black, als Mitgliedern der letztem, für ihren grossherzigen Beistand, sowol bei meiner Abreise als bei meiner Rückkehr; der britischen Admiralität und persönlich dem Kapitän Purvis, dem ältesten Offizier auf der westlichen …
Go to the work
Infolge des Umfangs, zu dem sich diese Bände ausgedehnt haben, ist es nothwendig geworden, eine grosse Masse werthvollen Materials wegzulassen. Dasselbe besteht aus Kapiteln über die Hydrographie, Ethnologie und Naturgeschichte Central-Afrikas und aus Betrachtungen über die Seen, Länder und Völker der Aequatorialgegenden, ferner aus Kapiteln über die Hydrographie und physische Geographie der Westhälfte Afrikas mit specieller Bezugnahme auf das Livingstone-Becken und den Livingstone-Stroni, und auf die vulkanische Formation der Engpässe, durch welche der Livingstone dem Atlantischen Ocean zuströmt, wobei auch zugleich das Wasservolumen und die Stromgeschwindigkeit von fünfzehn der grossem Zuflüsse des Livingstone berechnet wird. Dies Material soll sammt einem Berichte über die Erforschung des Kufidschi- Flusses (die für den Anhang versprochen wurde, vgl. S. 57 des ersten Bandes) und mit einem Nachtrage von Karten und Abbildungen in einem Supplementbande veröffentlicht werden. Udsdndschi, seine Scenerie, Bewohner, Märkte, Umgebuug. — Die eifersüchtigen Araber. — Die Umsehifi'ung des Tanganika-Sees. — Cameron und der ausfliessende Lukunga. — Die steigenden Gewässer. — Die Legende des Sees. — Abend. Die beste Aussicht auf Udschidschi gewinnt man von dem flachen Dache eines der arabischen Tembes oder Häuser. Die beigefügte Abbildung stellt eine Ansicht dar, wie sie sich mir von meinem mit der Front am Marktplatz liegenden Tembe nach Norden zu darbot …
Go to the work
Azon tudomány, mely földünk külső sajátságairól értekezik, földiratnak neveztetik. Háromféle földiratot különböztetünk meg. Ha a föld mint égitest tekintetik, és viszonya a napköz s a bolygókhoz taglaltatik: a földirat csillagászati vagy mértani leszen. Midőn földünk fölületének változatossága, magaslatai, mélyedései, vizei és folyóinak hálózata tárgyaltainak: a földirat természettaninak mondatik. Ha a föld mint az emberek lakhelye tekintetik, és fölületén az emberi csoportozatok és a társodalmi tevékenység eredményei jelöltetnek ki: a földirat államinak neveztetik. A csillagászati földirattal kapcsolatban áll a földtan (geológia), mely földünket mint világtestet tekinti, s annak keletkezését és kifejlődési viszontagságait kémleli. A természettani földiratnak előnyös segédje a földisme (geognosia), mely a föld belső szerkezetét, alkatrészeit és rétegeit elemezi. Az állami földiratnak közel rokona az államisme (statistica); a különbség a kettő közt csak abban rejlik, hogy amaz leginkább a helyeket és községeket Írja le; emez pedig különösen az országok kormányzatát, hadi erejét, költségét, vagyonát, szellemi műveltségét, iparát, kereskedelmét és termékeit veszi tárgyalás alá. Terjedelmét illetőleg a földirat feloszlik egyetemesre, mely leírja az egész föld fölületét; és részletesre, mely csak egyes országok vagy vidékek leírására szorítkozik. …
Go to the work
Kik figyelemre méltaták történelmi előtanulmányaimat, s azok eredményeit: Erdély Ritkaságait (Kolozsvár, 1853), melyben történelmünk színterét; Erdély Régiségeit (Pest, 1852), melyben csatatereinket s őseink sasfészkeit; Erdély nevezetesebb családait (Kolozsvár, 1854), melyben csatáink hőseit, s a sasfészkek fiait; Erdély Történelmi Regéit és Adomáit (Kolozsv. 1857), melyekben traditioink történelmi elemeit tanulmányoztam s ismertettem: be fogták látni, hogy nem vagyok a néma gyermek, ki atyját végveszélyben látva szólal meg, vagy a történész, kit a Capitolium romjain lep meg Róma nagyságának elsiratási gondolatja. S mégis ennyi jó akarat mellett is, évek óta halogatáni e munka közrebocsátását, várva ha tán egy szerencsésebb előlép. Az erdélyi muzemn megnyílásának reménye éppen a sajtó küszöbén találta e munkát, lassan folytatám a nyomatást, s kinyomatva hónapokig hevertettem azon gondolattal, hogy a múzeum megnyílása esetére félre teszem, erösebb kezekre bízva e tért: de miután muzeumunk ügye bizonytalanság közt hányódik, megkezdem e munkát, hogy az írással szólva, még munkásokat édesgessek nemzetünk munkájában elkésett szőlőjébe. Mert sok a munka, s ha mindenikünk csak remeket akar, ha senki sem határozza el magát az áttörő keserű poharát kiüriteni, akkor a sisyphusi munkát százan meg-százan fogják elöl kezdeni, s Erdélynek történelme mégsem lesz …
Go to the work
Az első kötet elején történetiróink felett tartottam futólagos szemlét, itt levéltárainkról hozok némi töredékeket: ott gazdag mezejét mutatám fel ismeretes kutfőinknek, itt tengerét a mondhatni még ismeretlen történelmi gyöngyszigeteknek. Előttem a nálunknál szerencsésebb jövőkor lebegvén, hogy édes hazánk gyönyörü történelme annál hamarább felderittessék, nem vágom be magam után az ösvényeket, melyeket jártam; sőt jegyeket kivánok fenhagyni, mintegy újmutatóul arra, hogy minél világosabb legyen, mennyire terjedt korunk buvárlata. Mert fajdalom, oly kevés a megfutott tér, hogy hazám, fiatalai nem táplálhatják a görög ifju azon fájdalmát, hogy elődei mit sem hagytak fenn hoditatlan. Mert bár történetiróinknak szép számát mutattam fel, mindaddig, míg ezeknek kritikai kiadása nincs, míg levéltáraink nyomán Erdélynek Codex diplomaticusát össze nem állítjuk:— addig Erdély pragmatica historiáját várni senkitől sem lehel. Kik addig dolgozunk, tantalusi szomjnak tesszük ki magunkat. Azonban e munka, Erdély története kiaknázása, nem oly csekély munka, hogy azt egy két embertől, vagy csak egy egész nemzedék mükedvellö munkásságától is remélnünk lehetne. Mert bár Erdélynek oly történetbuvárai voltak, Ucnkő, Édcr, gr. Kemény és mások, hogy akármely ország büszke lehetne reájok, hogy mégis igen sok maradt bnvárlatlan, azt le vértáraink ide függesztett ismertetési …
Go to the work
A mohácsi csatával történet-múzsánk képe elborul. A nemzeti nagyságérti diadalmas hadjáratok trónhelyreállitási küzdelmekké változnak. Magyarország megszűnt nagyhatalmasság lenni. A mohácsi csata elvesztése utat nyitott a töröknek, II. Lajos király eleste trónkövetlési igényt; Ausztriának; s az éppen folyamatban levő polgári és egyházi reform forrongása kaput a külföldről ránk uszított pártviszálynak. Két hatalmasság kereszttüze közé szorult a magyar... S éppen e nehéz időkben a nemzet minden rétege haldokló és születő eszmék bűvölete alatt állt: a népet addig járszalagon vezető olygarkia és papiuralom ingadozott; a nemzetet összetartó trón megürült... a mult visszaállithatlan rom, a jövő alaktalan reménynyé lön... Egy nagy, kétely nyomott minden kedélyt... Az eddig hatalmas nemzet, melynek élén Etele, Árpád birodalmot alkotott, Nagy. Lajos, Mátyás király félvilággal szembe szállt: bizodalmatlanságba esett önmaga iránt... S csoda-e, ha széles Európában csak az egy francziától támogatva, visszaemlékezett Etele birodalma végromlásárá. S elcsüggedve jövője felett, a nagy rész nem meré vagyonát koczkázatra vetni — a közért, nem életét a hazáért... És itt, a nemzeti lét végveszélye pontján kezdődik a kis, de az ábrándosságig lelkes Erdély hősies szerepe; kezdődik sajátlag története, melyben a mirmidonok hitregés jelenetei újulnak meg. ...Itt e …
Go to the work
Mióta Erdély Törlénelme harmadik kötetét kiadtam, a nemzet azon nemes ötletre jött, hogy nemzeti öltözetét, mit már csak diszöltözetnek használt, újra felöltötte, s a társadalom minden rétegét áthatotta a vágy, hogy őseink elhanyagolt szokásait, mennyiben lehet, ismét visszaállítsuk. A nemzeti viseletek és szokások az erdélyi nemzeti fejedelmek udvara által a nemzeti fejedelmek korszakában érvén el culminatiojukat, hogy a nemzet nemes hajlamának a történelem is némi útmutatással szolgáljon, jelen munkám egyes pontjait összeállítva, 1860-ban ily czimü munkát bocsátottam közre: A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. Nem kívánok reá bővebben visszatérni, csak annyit akarok tartalmából megemlíteni, mennyi jelezni fogja azt, hogy a „Viseletek és szokások" történelmen kiegészítő részét képezik. Legyen elég azért tartalmából néhány fejezet czimét megemliteni, milyenek: a háztartás, lakhely és bútorzat; férfi viseletek: a hajzat, egyes öltözetek; női viseletek: hajzat és fő ék, az öltözék darabok; az asztaltartás: élelmi szerek, teriték, reggeli, ebéd és vacsora, az italok, a fejedelmi ebéd szertartásai; a családi élet: a család tagjai és foglalkozása, a cselédség, a fejed, udvarszemélyzete; a családi élet ünnepélyei: keresztelés, nász, fejedelmeink násza, temetkezés, fejedelmeink temetése ; a társadalmi élet: …
Go to the work
Még egy pár szó a fejdelmikor jellemzéséhez. A nemzett fejdelemség végnapjai felé közelgünk. Erdély határa mikor a Rákócziak felléptek, — miután a határt, mit Szolimán adott Isabellának, Bocskai és Bethlen Gábor helyreállitá, — csaknem az, mi a fejdelemség. kezdetén volt; Magyarhonból, a Zápolya által ide csatolt, Zaránd-, Közép-Szolnok- és Krasznán kivül, Bihar, Marmaros; a Bánság egy része folyvást ide tartoztak. Még elég tekintélyes kis ország arra, hogy a Magyar-királyság alkotmányos életének folytatója s fenlartója legyen. Története eddigi folyama már eddig is nagyszerű és vihavos phasisokon ment át; mindenik fejdelem uralkodása mint egy-egy nagy jelenet szövődik Erdély történelme tragicus folyamába: Zápolya János, és neje Isabella királyné a magyar trón helyreállításának gondolatával voltak elfoglalva; fiok János Zsigmond lemondva a budai Irón helyreállithatása reményéről, itt a magyar királyság fellegvárában, mintegy menhelyül, az erdélyi fejdelemséget alapitá; Báthori István átvévén Erdélyt, mintegy folytatólag a régi vajdai kort, a mint megerősödött, a török udvar protectioját keresve, fejdelemmé nötte ki magát; bátyja Báthori K ris t ó f még használja a vajdai cziinet, de nr, ország fejdelemnek czimezi; folytatja a. hagyományos politikát: n törököt adóval, Auslriát szép szóval tartani; — fia Báthori Zsigmond a jezsuiták befolyására az …
Go to the work
A látóhatárból hatalmas falként kiemelkedő, méreteiben is lenyűgöző, havas gerincű hegység éteri látványa felejthetetlen és vonzó a mindenkori utazó számára. „A csúcsok néha egész közel jöttek, különösen reggel. s ilyenkor mintha cukorból lettek volna: máskor fenyegetőek, sötétlilák voltak, estefelé, s szinte ráestek a házakra, behulltak az ablakon, beárnyékolták a könyveket... a poron át láthatókká lettek a gyémánt csúcsok, s ez a látvány mintha megtisztította volna a levegőt... Máskor eltűntek a csúcsok, mintha a föld nyelte volna el őket. de szellemük ott kísértett a levegőnek valami gyémántos hidegségében” - írja egyik regényében, a Fogarasi-hava-sokról, a századelőn Fogarason élő írónk Babits Mihály. A város fölött fel-feltűnő hegyek, amelyek meghatározták, az egykori békés kisváros hangulatát, és a „gyémánt havasok, az alkonyi lila árnyak” többször visszatérnek Babits költészetében. „Ó, be áldott dolog: meg nem állni! Utazni!...Alattam foly az Olt, Oltón túl a város, városon túl a csillogó havasok: csupa szépség, tengere a szépségnek!... De e vidék főleg a szemek paradicsoma. Az az isten, aki festette, az eleven színeknek és a részletes, aprólékos kidolgozásnak kedvelője volt. Apró, változatos színfoltok tarkítják egymást. S minden oly könnyű és tiszta, mintha tükörkép volna: a hegyek maguk nem látszanak súllyal bírni a …
Go to the work
Akarva nem akarva, a praedestinatió híveinek táborába kell állanom, daczára, hogy nem vagyok sem vastag nyakú kálvinista, sem pedig sok nejű turkus, a mely utóbbi nem volna éppen utolsó mesterség még a mostani koromban : tekintve, hogy még csak «35 tavaszokat láttam.» Mert, midőn második művemet, a «Targallyakat» (első volt: «Egy nótárius az irodán kivül») világgá bocsájtám, földhöz vágtam a beszélyiró pennámat, s elővettem a hivatalosat; mondok: ebből megélek, a másik meg azt is elviszi, a mit evvel keresek. S ime ! Egyszer csak elétoppan ám valahonnan a legsötétebb Afrikából az én szeretett Öcskösöm a Béla, kinek már halálhírét hallottuk. Minek nagyobb hitelt is adhattunk, mint az abbeli erősködésnek, hogy még él valahol. S rám mordul, hogy : «Nem ismersz bátya ?» «Nem biz én szógám, hisz az én öcsém tavaly meghalt, s nem is volt neki ilyen nagy pamacs legény-tolla, mint a milyen a te orrod alatt ágaskodik !» Hát erre a hideg fogadtatásra felmutatta okmányait, és egyben előkerítvén a légiónál is hordott iszákjából egy nagy csomó paksamétát, ellenszegülést nem tűrő katonás hangon rám rivall, hogy ezt a temérdek jegyzetet azért hozta meg valahonnan a világ végéről, hogy én azokat rendezzem s kinyomassam, mivelhogy arra érdemesek. S erélyesen magyarázgatta, hogy mivel ő már magyarul félig-meddig elfelejtett (a helyett megtanult négy külföldi nyelvet), én mint a …
Go to the work
Özv. Cebrian Istvánné báró Vécsey Magdolna, Dessewffy Emil unokájaként született 1873-ban Budapesten. Az első világháború alatt jelentős karitatív tevékenységet fejtett ki. A Csillagkeresztes Rend tagjaként alig volt az akkori Magyarországon olyan, aki nálánál elhivatottabban csillapította volna mások szenvedéseit. Ha kellett, kolerás betegeket ápolt, és a frontra is kiment, ha arra volt szükség. A Gloria victis című naplóban megörökítette tapasztalatait és emlékeit, amelyeket a háborús időszakban élt meg. A könyv részletesen bemutatja a korabeli eseményeket, a politikai és társadalmi változásokat, valamint a mindennapi élet nehézségeit. Vécsey Magdolna bárónő éles szemmel figyelte a történéseket, és a könyvében őszinte hangon osztja meg gondolatait és érzéseit. A Gloria victis egy fontos dokumentum a magyar történelemről, amely a háborús időszakot és az azt követő politikai változásokat eleveníti meg.
Go to the work
Világjáróként filmeket és fotókat készítve kisgyerekek, kamaszok, fiatalok gyakran kerültek kamerám elé. Érdekelt, hogy a technikai civilizáció fejlődése, a negatív környezeti hatások, a klímaváltozás, esetlegesen háborúk miként befolyásolják az életüket. Milyen családban élnek, járnak-e iskolába? Létezik-e még gyermekmunka? Azt is érzékeltetni szeretném, milyen extrém természeti és társadalmi körülmények között élnek a sarkvidéken vagy a trópusi országokban. Növekszik-e hazájukban a népesség, és ha igen, milyen mértékben? Hozzáférhetnek-e a technikai civilizáció eszközeihez? Vallásosak-e, és ha igen, a kereszténység, a buddhizmus, a hindu vallás vagy az iszlám befolyásolja a mindennapi életüket? Becsülik-e természeti környezetüket, óvják-e a múlt emlékeit? Milyen szerepet játszik történelmi múltjuk jelenük és jövőjük alakulásában? Mindezekre a kérdésekre úgy kerestem választ, hogy korábbi személyes impresszióimat összevetettem a legfrissebb adatokkal, amelyek a népesség növekedésére, az egyes országokban a fiatalok arányára, egészségi állapotára vonatkoznak. A statisztikai adatok azonban nem lennének értelmezhetőek, ha az adott országok jövedelmét, természeti adottságait nem vettem volna figyelembe. Ezt a könyvet akkor írtam, amikor a Föld népessége túllépte a nyolcmilliárdot, miközben az iható víz, a tiszta levegő és az erőforrások egyre …
Go to the work