Search
See more
Results

Shown 2245-2256 from all: 2291

Results


A most kiadásra kerülő könyv a vezetői számvitel elméleti és módszertani alapjait tárgyalja. A könyv - valamint a hozzá szorosan kapcsolódó, már megjelent példatár és feladatgyűjtemény - legfontosabb célja, hogy megfelelő alapot biztosítson a „Vezetői számvitel” tárgy ismeretanyagának megértéséhez és elsajátításához, mind a nappali, mind az esti és levelező tagozatos képzési programok esetén. Jelen kiadványunk további célja, hogy az érdeklődők széles köre számára bemutassa azokat a bachelor szintű vezetői számviteli ismereteket, amelyek a legtöbb fejlett nyugati, különösen az angolszász országok irányadó, hasonló szintű üzleti képzési programjának szerves részét képezik. A könyv feldolgozza és nagyszámú gyakorlati példán keresztül illusztrálja azokat az alapvető módszereket és eljárásokat, amelyekkel - döntően - a számviteli rendszerből nyerhető adatok bázisán támogatható a gazdálkodó egységek vezetése. Foglalkozik a költségszámvitel témaköreivel, a vezetői döntéshozatal számviteli támogatásának kérdéseivel, valamint tárgyalja az üzleti folyamatok tervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez kapcsolódó vezetői számviteli technikákat és eljárásokat. A könyv eredményes használata feltételezi a számvitel elméleti és módszertani alapjainak ismeretét, amelyet - többek között - a „Számvitel alapjai” tárgy keretein belül lehetett …
Go to the work
A közigazgatást a szervezet, a tevékenység és a különleges jogállású személyzet oldaláról is meg lehet közelíteni. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam a magyar közigazgatás személyi állományának teljes vertikumát, a személyzeti rendszer belső összefüggéseit, a vezetők és beosztottak közötti jogi és nem jogi kapcsolatokat. Erről a gyorsan változó, kissé elzárt világról törekedtem olyan pillanatképet adni, amelyben talán időtállóbb megállapítások és következtetések is megjelenhetnek. A közigazgatással kapcsolatos két legfontosabb követelmény - szinte hagyományosan - a törvényesség és az eredményesség. E két fontos elvárás teljesülése viszont nem a szervezet, a feladat- és hatáskörök függvénye, hanem a személyzeté. Végeredményben azonban azt is kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen nem a közigazgatással kapcsolatban fogalmazzuk meg, hogy tevékenykedjen törvényesen és eredményesen, hanem a közigazgatás által foglalkoztatottakról. Természetesen nem egyenlők a személyzettel kapcsolatos elvárások sem, vannak, akiktől többet (vezetők), és vannak olyanok, akiktől kevesebbet (beosztottak) követel meg a személyzeti politika, a személyzeti jog. Ahogy a közigazgatás nem azonosítható a közigazgatási joggal, úgy nem azonos a köz-igazgatás személyzete a rá vonatkozó joganyaggal. Nem tagadom a közszolgálati jog óriási jelentőségét a modem …
Go to the work
Magyarországon az 50-es évek végétől kezdve beszélhetünk a tévé lassú elterjedéséről (ma gyakorlatilag bárki nézheti a Magyar Televízió műsorát), különböző intézmények körülbelül a 70-es évek első felétől kezdtek felvevőkészülékeket vásárolni nem pusztán ipari-technikai célokra, és 1975 körül jelentek meg az első „magán kezdeményezésű" (= művészi meggondolásból készült) videómunkák. Csak nagyon hozzávetőleges becslésre szorítkozunk, amikor úgy véljük, hogy ma, 1982-ben mintegy 3—400 hordozható videófelvevő és-lejátszó lehet az országban (közülük legfeljebb 30—40 magánkézben), „kreatív" videómunka pedig (szalag és installáció együttesen) mindeddig legfeljebb 100—150 készülhetett. Bizonyos azonban, hogy ezek a számok a jövőben csak növekedni fognak, s az is valószínű, hogy rohamosan. Kötetünk összeállításánál a fenti helyzet tudomásulvételéből indultunk ki, és elsősorban a potenciális videó-alkotókat szeretnénk olvasnivalóval ellátni. A témakörből tudomásunk szerint mindössze egyetlen komoly, külföldi tanulmányokat tartalmazó szöveggyűjtemény jelent meg eddig magyar nyelven (nem számítva az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont általunk kevéssé ismert belső kiadványait): A televíziós jelenség. Válogatta Szecskő Tamás. Gondolat, Bp. 1976. Ez is azonban a tévé, s nem pedig a videó kérdéseivel foglalkozik. A kettő lényegi …
Go to the work
Magyarországon több mint tíz éve használnak különböző intézmények videó eszközöket. Ez a felhasználás egészen széles területen folyik, így megtalálható a videó az oktatásban, a kutatásban, a közművelődésben, a művészetben (pl. a film és képző), de a kereskedelemben, az állambiztonsági tevékenységben, a hadügyben, a mezőgazdaságban, az iparban, és sok más hasonlóan fontos szakágban is,, Az utóbbi időben a videó egyre fontosabb eszközévé válik a reklámtevékenységnek, és bevonult a magánélet eszköztárába is. Bár ezen a területen ma még presztízs fogyasztási cikk, azért előzetes tájékozódásunk (bizományi áruházak közlése, stb.) szerint ma is több videó lejátszó készülék van magán, mint állami tulajdonban. Külföldi előrejelzések szerint* énnek az eszköznek ugyanolyan előretörése várható, mint a magnetofonnak vagy a televíziónak. A bécsi egyetem szociológiai intézetének felmérése szerint Ausztriában 1981-ben megkétszereződött a képmagnók száma. Átlag heti négy és fél óra műsort rögzítenek. A készüléktulajdonosok egyharmad része csereberéli baráti körben a szalagokat (kazettákat). A rögzített műsorok népszerűségi sorrendje: játékfilm, krimi, szórakoztató műsor, ismeretterjesztés és sport. A videózás elsősorban a mozitól és a színháztól veszi el az időt, de többet járnak baráti körbe, és többet is olvasnak. A videó …
Go to the work
A történelem angyala - Walter Benjámin nevezetes Klee-interpretációjában - a múlt felé fordítja arcát. „Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a Paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és ... feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte a romhalmaz. Ezt a vihart nevezzük haladásnak.” A történelemből a jövő felé hátráló rémült angyal a halál angyalának bizonyul: nyomában kő kövön nem marad. Bár Benjámin „a történelem olyan felfogását” keresné, mely „nem vállal semmi cinkosságot” a vak haladással, a történelem angyalarcáról úgy látszik, letörölhetetlen a rémület. Nincs választása. Ha nem kelne időben segítségére a pusztításból őt kimentő paradicsomi vihar, ha nem válna e vihar cinkosává, eggyé azzal - menthetetlenül alábukna a szenvedők és a holtak közé. Talán cinkosságát próbálja enyhíteni, amikor elfordítja arcát a jövőtől, s ránk, romhalmazra függeszti ijedt tekintetét. A vihar paradicsomi eredete mégis vigaszt és reményt jelent: „a múlt titkos indexet hordoz magán, s a megváltáshoz van rendelve általa”. Benjámin az utolsók egyike a nyugati történelemfilozófiában, akik még röptében látták a …
Go to the work
A nemzetközi jog egyik sajátossága, hogy szabályait nem alanyai fölé rendelt törvényhozó alkotja, hanem maguk az államok, amelyek egymás közti kapcsolatukban ezekből a normákból jogokat származtatnak és kötelezettségeket viselnek. A nemzetközi jog nem alkot olyan viszonylag zárt rendszert, mint az államok belső tételes jogai. Ez a különleges vonás azzal jár, hogy a nemzetközi jogász gyakran kénytelen valamely jogszabály érvényességét bizonyítani, mielőtt abból következtet. A nemzetközi űrjog a nemzetközi jog kialakulóban levő új területe. Jelenlegi fejlődési szakaszában — in statu nascendi — különösen érezhetők e sajátosságok. A világűrjog tudományos feldolgozásánál maguk a kérdések állnak előtérben. Megoldásokat keresve arra kell törekednünk, hogy a de lege ferenda elképzelések és tervezetek elkülönüljenek a már megvalósult tételes szabályozás és a nemzetközi jog általános szabályaiból levonható következtetések feldolgozásától. Munkámban, amely az első szerény magyar kísérlet a világűrjog problematikájának és tételesjogi helyzetének összefoglaló ábrázolására, a feldolgozás módszerét ez a szempont határozta meg. Az ember tevékenységi területe a légitér után a világűr küszöbéig jutott, és nemzedékünk bizonyára tanúja lesz a Hold és Naprendszerünk belső bolygóinak körzetében végrehajtott bátor űrhajós-vállalkozásoknak. Nézetem …
Go to the work
Ez a jegyzet elsősorban a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Épületvillamositási szakán tanuló hallgatók számára készült, s a Villamosgépek című tárgy tananyagát foglalja magába. Ugyanakkor használhatják a Mérnöki fizika cimü tárgy villamosgépekkel foglalkozó részének tanulmányozása során más szakok hallgatói is különösen akkor, ha ezen gépekkel a szűkre szabott program által biztosított lehetőségeknél kissé alaposabban kívánnak megismerkedni. A szak általános képzési céljának megfelelően a jegyzet anyagának összeállításánál arra törekedtem, hogy az elsősorban az egyes gépek működési elvét, szerkezeti felépitését és üzemi tulajdonságait tartalmazza oly mértékben, hogy ezáltal hallgatóink megismerjék az egyes gépek alkalmazhatóságának területeit, a motorok kiválasztásának általános szempontjait a különböző villamos hajtásokhoz. A jegyzet nem tartalmazza a villamosgépek gyártása, üzembehelyezése és üzemeltetése során elvégzendő műszeres vizsgálatokat, villamosgépek méréseit. Ezen ismereteket a Méréstechnika tárgy keretében sajátítják el hallgatóink a későbbiek folyamán. A gépek méretezésével, számításával sem foglalkozunk. Az egyes géptípusok tárgyalásának sorrendje önkényes, annak megválasztásánál a tárgy több éves oktatása során szerzett tapasztalataim játszottak szerepet. Abban a reményben bocsátom útjára e jegyzetet, hogy nagy …
Go to the work
A könyv szerkezeti felépítésében az alapvető Maxwell-egyenletekhez igazodik: egy-egy rész végeredményéül ezen egyenletek előbb korlátozott, majd általános érvényű alakját kapjuk mint a kísérleti tényeket a legtöményebb formában tartalmazó törvényszerűségeket. Az alapfogalmak bevezetésénél a könyv azt az elvet igyekszik megvalósítani, hogy egy mennyiség definíciójában a mérési utasítás is benne legyen, ahogy ezt a mennyiséget legalább elvben mérni lehet; a mérés azonban lehetőleg legyen azonos a gyakorlatban is használatos méréssel. Bár a könyv elsődleges célja a fogalmak tisztázása, az alaptörvények fizikai tartalmának megértése, ezen alaptörvények különböző matematikai megjelenési formáinak vizsgálata azok logikai kapcsolatának felderítésére, mérnöki jelleget kap az egyes mennyiségek realizálható számértékeinek hangsúlyozásával, a végformulák méretezésre alkalmas alakjával és a számtalan gyakorlati példával. Igen nagy helyet foglal el a könyvben az anyag befolyásának tárgyalása az elektromágneses térre. A könyv azonban érdemben csak a jelenség makroszkopikus oldalát tárgyalja: nem nyúl vissza az anyag mikroszkopikus felépítéséhez, hogy abból magyarázza meg a fellépő jelenségeket. Ahol ezt mégis megteszi, ott a lehető legegyszerűbb modellt választja, amellyel a kvantitatív fenomenologikus törvényszerűségeket kvalitatíve értelmezni lehet. Az …
Go to the work
Mivel az elektromos áram nem látható, csak műszerrel lehet kimutatni, vagy működés közben lehet hatását érzékelni (pl. világítás, háztartás, gépek stb.), ezért az emberek általában különlegesen, vagy inkább félelemmel viselkednek az elektromos árammal szemben. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy a vezetékek megérintése életveszélyes lehet. - Az emberek ezért három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik szakemberek, és hivatásszerűen foglalkoznak a villamossággal. A másik csoportba tartoznak a lelkes barkácsolók, akik némi szakismeretekkel végeznek javítási és szerelési munkákat a villamos berendezéseken. A harmadik és egyben a legnagyobb csoportba azok tartoznak, akik minden ilyen munkától óvakodnak, félnek, és minden, az elektromossággal kapcsolatos meghibásodás esetén szakemberhez fordulnak. Ez a könyv a második csoportba tartozó barkácsolók részére készült, és bátorítani akarjuk őket azzal az intelemmel, hogy ha kellő elővigyázatossággal és a könyvben ajánlott figyelmeztetéseket figyelembe véve dolgoznak, elvégezhetnek bizonyos egyszerűbb villanyszerelési vagy elektromos javítási munkákat. Ilyen egyszerű szerelési munkák lehetnek a festés vagy költözködés után a lámpatestek visszaszerelése, vagy a sérült készülékcsatlakozó vezeték kicserélése. A hálózat felújításakor pedig néhány kapcsoló, fali dugaszolóaljzat felszerelése, cseréje. A …
Go to the work
Az Építőipari Műszaki Iránynormák (a továbbiakban: ÉMIR) a bontások, az új és meglévő épületek, valamint a közlekedési és vízügyi építmények kivitelezése során, az építés helyszínén nagy gyakorisággal előforduló építési-szerelési munkák - szakszerű és egyöntetű leírására, illetve - a munkák elvégzéséhez szükséges erőforrások és mennyiségük meghatározására szolgál. A normák - a karbantartási és javítási munkák kivételével - az új és meglévő építményen végzett valamennyi építési-szerelési munkára vonatkoznak.
Go to the work
Valamikor a kertészetek mind a városok közvetlen szomszédságában épültek. Ennek egyik magyarázata, hogy a városokban jutottak a legolcsóbban nagy mennyiségű lótrágyához, ami a melegágyak hőenergiáját szolgáltatta. A másik ok az volt, hogy az ország útjai a gyors szállításra alkalmatlanok voltak. A régi üzemeknek tehát a szállítás nehézségei miatt a piacaik közelében kellett letelepedniük. Azóta nagyot változott a világ. Az utak nagy része elsőrendű lett: a régi lovas szállításhoz képest a mai autós szállítás sebessége ötszörösére nőtt. A teherkocsik fűthetők: télen sem eshet fagykár a növényekben. A nagy kertészetnek nagy terület kell. Az ilyen, ha akadna is a városok közelében, mérhetetlenül drága lenne. A kisüzemnek mindig természetes piaca közelében kell maradnia. Nem lenne gazdaságos áruját messzire szállítani. Az is lehet, hogy helyben adja el a termését. Ma már sok embernek van autója, könnyen kijut a határba, a kertészet helyére. Egyrészt azért hajt ki a telepre, mert ott nagyobb a választék, mint a piacokon, másrészt mert azt hiszi, hogy ott olcsóbban vásárolhat. Legtöbb esetben nem is téved. A város melletti kis kertészet esetleg kötészetre is berendezkedhet. Túl sokat nem kockáztat. A leleményes ember boldogulni fog, ha hajlandó keményen dolgozni. A továbbiakban ne legyen rá gondunk. A nagyüzem tömeget termel majd, nagy járművekkel szállít, …
Go to the work
A Virtuális Kutatóműhely 2010-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa azokat a tehetséges egyetemi hallgatókat, akik a serdülők, a virtuális világ, a fikciók és az identitásprojektek igen tágan értelmezhető témakörében végeznek önálló kutatásokat. A műhely tagjai az ország három különböző egyetemének hallgatói (illetve immár volt hallgatói), akik a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot (...) A maroknyi csapat 2012. május 2.-án megtartotta első műhelykonferenciáját, amelynek a PTE BTK Neveléstudományi Intézete adott otthont. A konferenciához még néhány további hallgató is csatlakozott előadással, nem is beszélve a szép számú érdeklődőről. Az alkalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tagok elhatározása, hogy a jövőben további konferenciákat szerveznek, és ez a tanulmánykötet, amelyben megosztják egymással és a nagyközönséggel kutatásaik első eredményeit. A tanulmányok témái igen szerteágazók. Sorrendjüket – egyéb releváns szempont híján – a szerzők nevének betűrendje határozza meg. Röviden pillantsunk bele az egyes írásokba. Bálint Ágnes a serdülők interneten közzétett regényei struktúraelemzésének titkaiba enged bepillantást. Az általa kidolgozott módszert, a monomítosz-analízist mutatja be, amely a Joseph Campbell-féle monomítosz-elméleten alapul. Arra keresi a választ, hogy …
Go to the work
Results

Shown 2245-2256 from all: 2291