Search
See more
Results

Shown 25-36 from all: 2291

Results


Magyarország területének történeti alakulása. A népek országútja volt e föld, mióta nagyobb csoportok, egész népek kezdték változtatni lakóhelyüket, kényszerből vagy kalandozás vágyából. Az Ázsiából betoluló néphullámoknak állomáshelye volt ez Nyugat és Dél felé vezető útjokon. De nyugatról is jöttek kelták, délről pedig előre tolódtak a thrák illy törzsek, pannonok, dákok. Állandó birodalmat egy sem bírt alakítani itt, sem a világbíró Róma, sem a világverő hun, sem utóda az avar, sem a római császárság hatalmas megújítója, Nagy Károly, sem a germán ellen fellázadt szláv. Örökös harc, véres és kegyetlen, a kultúrának még a romjait is megsemmisítő. Az uralkodó törzsekkel együtt az országrészek neve is változott, csak a római Pannónia szó maradt összekötő kapocs gyanánt a távoli mult és a jövő közt. A keleti népek egyesítették az egész területet és birodalmuk központját ide helyezték ; a római és a frank csak egyes tartományok, provinciák vagy őrgrófságok felett uralkodott. Az államalkotás, az egész országnak egy név alatt egyesítése és a kultúrai folytonosság lehetőségének megadása a magyarnak volt fenntartva, ki jobban elszakadt Ázsiától, mint elődjei, a hun és az avar, nem terjeszkedett messze semmi világtáj felé, de ezt a földet bírta ; egészen, teljesen. Honunk elfoglalása idején a magyar sem szállotta meg az egész területet a …
Go to the work
Am 27. gebtttar 1854 unterhielten fiel gltei SDtäuuer, am gttße einer mächtigen fEtaitermeibe ge» lagert, unb betrachteten babei mit gespannter Stuf nterffanifeit ba§ SSaffer bcë DrangeftuffeS. Sieger gtitß, ber rofje ber fpottänber, ber ariep ber Hottentotten, fangt fidfj mit ben brei großen fßutSabern Stfrifa’S, bem Stil, bem Seliger nnb bem ßambefe, nteffen. SBie biefe fctjmittt er mit ber gtutij an, l)at feine ©tromfchnelten unb Satarafte. Einige Steif enbe, bereit Stauten am einen dü feines SaufeS gefanut finb, Ehmpfon, Stfcj-auber, Surcfjett, höben folnoht bie Klarheit feiner ©etnäffer als bie Schönheit feiner Ufer gerühmt. Stn biefent Drt, loo fiefj ber Drange bem Sjorfl gebirge nähert, bietet er ben Stielen ein erhabenes djaufpiel bar. ltnüberfteigfiefje Reifen, impofaute SRaffen oon ©eftein unb im Saufe ber geit uerfteinerter Sannt ftämmc, tiefe fühlen, unburchbringtiche SSätber, metche bie Slpt be§ StnfiebterS noch nicht gelichtet; alt bieg jufammen, int §intergrunbe bttreh bie ariefnnSberge eingerafjntt, bitbet eine Saubfcfjaft bon unüergfetcfjltcfjer .ißradft. Ort ftür fid baS Sßaffer beS gtuffeS, ber eingeengt in ein 31t fdfinateS Seit, ptöfcticfj beit oben unter fidj bertiert, aus einer |jöfe bou bierfjuubert fjujj tjerab. Oberhalb beS gatleâ fiefjt man nur ftüffige, bnntpf brubetube Sßafferftädjeu, aus bcueu fjier unb ba 3fetSfpi|en, umfränjt bon grünen ßmeigen, ^erborragen. Unter» tjatb bietet ficfbem tief nur ein …
Go to the work
A beruházási folyamat igen sokféle tevékenységkört ölel fel: a technikai, technológiai előkészítő és tervezői tevékenységtől kezdve a jogi, környezetvédelmi és szociális háttéren át egészen a gazdaságossági, finanszírozási vetületekig. A beruházással kapcsolatos vizsgálatainkat ez utóbbi tevékenységre szűkítjük le. A beruházások gazdaságosságának megítéléséhez szükséges módszereket, valamint a beruházások finanszírozásának lehetőségeit tárgyaljuk vállalati és befektetői szempontból. Nem tekintjük feladatunknak a beruházási témakör egyéb vetületeinek tisztázását. A beruházási projektek kiválasztása és az optimális beruházási program megvalósítását szolgáló kvantitatív kritériumokra és módszerekre koncentrálunk. | Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a beruházásokkal és az amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat, amelyeket szembesítünk a piacgazdasági illetve tervgazdasági gyakorlattal. E fejezet célja, hogy a beruházásokkal és az amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat felfrissítsük, feltételezzük tehát ezek ismeretét, így a részletes kifejtésre nem vállalkozunk. A gyakorlati oldalról történő megközelítés során külön figyelmet szentelünk a hazai beruházás-alakulásnak, valamint az amortizáció egyre növekvő szerepének a beruházások finanszírozásában. A beruházáselmélet a tőke és az amortizáció elméletéből …
Go to the work
A mindenkori közgazdasági szakirodalom jelentőségét hangsúlyozó teret szentelt a beruházásoknak, elméleti és gyakorlati kérdéseinek egyaránt. Tekintettel a beruházási kérdéskör komplexitására, mind az elméleti lapok kifejtése, mind a gyakorlati tapasztalatok rendszerezése teljes mélységében, részterületenként történhetett. Egy rövidebb dolgozat még a részterület feldolgozásának igényével sem vállalkozhat három évtized gazdag tapasztalatait sem teljességgel értékelni, sem rendszerezni. E dolgozatban a beruházások időbeli alakulását vesszük vizsgálat alá, hosszabb időszak tendenciáit alapul véve, fejlődési szabályszerűségek feltárása céljából. A hosszabb időszak gazdasági folyamatait elemző munka mentesül a rövid időszakok tendenciákat nem mutató hiányosságától, ellenben beleütközik az időbeli összehasonlítás nem kevésbé problematikus tényébe. Hosszabb időszak távlatéban bizonyára célszerűbb a tendenciák minőségi vonásaira összpontosítani a figyelmet, hiszen az 1350-es évek elejének 10 milliárdos és az 1970-68 évek elejének 100 milliárdos beruházási teljesítése sem az árszínvonal, sem a beruházási javak használati érték szerinti összetétele tekintetében nem mentes a nehézségektől, ami a reális összehasonlítást illeti, A minőségi normának hangsúlyozása nem jelenti a számszerű adatsorok jelentőségének lebecsülését, sőt kifejezetten …
Go to the work
Amikor az ember az ősi korokban öntudatára ébredt, meglepetten nézett körül ebben a világban, és elgondolkodott azon, hogy hogyan kerülhetett ő ebbe a csodálatos és sokszor félelmetes környezetbe. A legkorábbi időktől fogva sejteni kezdte, hogy ez a világ, benne az emberrel valami hatalmas és értelmes Alkotó műve lehet. Az emberek különböző csoportjai a föld számtalan pontján megalkották elképzeléseiket a világ eredetéről, működéséről, és az ember szerepéről, feladatáról a világban. E próbálkozások azonban igen tétovák és gyakran primitívek vagy lehangolóak voltak. A teremtő Isten azonban nem akarta tudatlanságban hagyni az embert, ezért évezredekkel ezelőtt elkezdte lépésről-lépésre feltárni a teremtés titkait, célját, és bemutatni az ember kiváltságos helyzetét és feladatát. Kiválasztott egy népet, melynek körében hiteles tanítókat és prófétákat támasztott, akik által fokozatosan megismertette önmagát és teremtő szeretetének ajándékait az emberek egy kisebb csoportjával, és igyekezett ezt a kiválasztott népet elvezetni az ő szándékai szerinti életre. Sok-sok előrelépés, tétovázás és bukdácsolás után végül egyszülött Fia által tárta fel a teljes igazságot; hogy ő a tökéletes szeretet, a teremtés célja pedig az, hogy az ember hasonlóvá váljék őhozzá és országa megvalósuljon a földön. Az ember, így megszabadulva saját korlátaitól, a …
Go to the work
Könyvsorozatunk tizenegyedik kötete az ablakkal mint építészeti formaelemmel és épületalkotó elemmel, valamint annak funkciójával foglalkozik. Előző köteteinkben, amelyek az Erkélyek és teraszok, valamint a Kandalló és környezete címet viselték, az épület, a kapcsolódó kert vagy a lakásbelső harmóniájára irányítottuk figyelmünket. E két kötet bizonyította, hogy rengetegen vannak, akik igénylik a szép megoldásokat otthonukban, és kíváncsiak a megvalósítás módjaira, illetve a szóba jöhető lehetőségekre. A 13. számú első kötet az erkélyek és teraszok, valamint az épület viszonyát igyekezett bemutatni, anélkül azonban, hogy a kapcsolódó egyéb épületelemek, például az ablakok vagy erkélyajtók formáló hatásaival foglalkozott volna. Hasonló a helyzet a 12. kötet esetén, amely a Kandalló és környezete címet viselte, ahol a téma a belső tér berendezése, a kandalló elhelyezése volt, de szintén nem foglalkozott az egyéb épületrészek hatásaival, például a kandalló és az ablak együttes tárgyalásával. Ebben a kötetben a nyílászárókban, ezen belül az ablakokban rejlő formaképzési lehetőségeket kívánjuk bemutatni. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a sorozat a tervek szerint 13 kötetből áll, Házunk tája könyvestára sorozatcímmel. E harmadik, 11. számú kötetet tíz-tizenkét hónaponként követi majd a további 10 kötet. A ház „szemének” bemutatása után az …
Go to the work
A magánlakás-építés növekedésével egyre többen lesznek, akiknek igényük és lehetőségük van átlagosnál szebb, változatosabb, korszerűbb otthon és lakókörnyezet megvalósítására. A típusoktól eltérő házak, lakások, lakásbelsők építése, valamint a hazai, nyílászárókat gyártó cégek megnövekedett kínálata lehetővé teszi a különféle anyagú, szebb, korszerűbb és energiatakarékosabb ablakok, nyílászárók beépítését. A kereskedelemben rendelkezésre álló nyílászárókról a tervezőintézetek részére összeállított terjedelmes típustervkatalógusokból, valamint a gyártó cégek szórólapjairól szerezhet tudomást a magánépíttető, tervező, kisvállalkozó. Ezek számukra igen sok felesleges adatot tartalmaznak és gyakorlatilag nehezen hozzáférhetők. A lakásépítésben felhasználható, hazánkban kapható ablakok széles termékválasztékát mutatjuk be könyvünkben, amely azon kívül, hogy fotóival kedvet kíván csinálni a változatos homlokzatmegoldásokhoz, magyarázataival, kivitelezési tervszintű részletterv-gyűjteményével segítséget nyújt a megvalósításhoz is. Fokozott figyelmet érdemel, hogy részletesen tárgyaljuk a fatakarékos, korszerű anyagú ablakfajtákat, és adatokat és ajánlásokat közlünk az ablakokra is vonatkozó, 1986-tól kötelező, új hőtechnikai előírások alkalmazásával kapcsolatosan is. Tervbe vettük az ajtókkal, majd a kapukkal foglalkozó …
Go to the work
Reményiem, hogy e műből ki fog derülni a bölcsészet és a bölcsészet történetének fontossága. Itt az előszóban csak annyit legyen szabad megjegyeznem, hogy a bölcsészet tárgya: a legmagasabb igazságok. Ily tudománynak képzeli a bölcsészeiét az elfogulatlan közvélemény is. A bölcsészet története pedig azt adja elő, mikép ismerte fel az emberi gondolkodás az idő folyamában lassankint és mindig tökéletesebben azon igazságokat. Szóval a bölcsészet története az emberi ismeret kifejlése az időnek rende szerint. Minden emberi műveltségünk az időhöz kötött fokonkinti kifejlés, tehát haladás. De mivel értelmi műveltségünknek legmagasabb foka és legszebb nyilatkozata a bölcsészeti ismeret — feltéve, hogy tárgya csakugyan a legfőbb igazságok — azért a bölcsészet története, mint azon változások rajza, melyeken az emberiség áthaladott, hogy ismerete mindig tökéletesebb, gondolkodása mindig érettebb legyen, a történetnek nem csak kiegészitő, de legtanulságosabb, tehát legfontosabb része. Ezen tudományt, melynek tanítása hivatásom körébe esik, jelen műben előadni, ez által hazánkban a bölcsészeti ismeretet terjeszteni s igy a hazai tudományosságot erőm mértéke szerint szolgálni, legszebb kötelességeim egyikének örömmel tekintem. Nem tértem ki a nehéz kérdések utjából, de mindemellett arra törekedtem, hogy e nehéz tárgyat is világosan, sőt a lehetőségig könnyű …
Go to the work
A Bölcsészet Története czimü munkám második kötetét a tisztelt olvasó közönség elibe csak most terjeszthetem. Kezdetben azon terv lebegett előttem, hogy az egész munka három kötetből fog állani, s annak második kötete a középkort fogná magába foglalni. De midőn az egyházi atyák és a scholastikusok korán dolgozgattam; mindinkább beláttam, hogy itt oly tárgyakkal és pontokkal van dolgom, melyekre irodalmunk eddig kevés gondot fordított, s melyekről nem lehet elmondani, hogy azok ismerete nálunk el volna terjedve. És mivel azon pontokban sok fontos, korunk gondolkodására még most is kiható van; komoly fontolgatás után örömmel elhatároztam magamat arra, hogy az egyházi atyák és a scholastikusok korát bővebben adom elő. így az egyházi atyák kora külön, és a scholastikusoké szinte külön kötetre szaporodott fel. E szerint elhagytam azon keretet, melybe a munka tartalmát, mint szorosabb értelemben vett kézikönyvbe, be lehetne illeszteni. Ha azonban a szükség kívánná, örömmel kész leszek a két kötetet oly alakba foglalni, minő a kézikönyveknek megfelel. Midőn a két korszak gondolkodása történetének terjedelmesebb előadására magamat elhatároztam, beláttam, hogy nehéz munkára vállalkoztam. A feladatok, melyek megoldásával az egyházi atyák és a scholastikusok foglalkoztak, mélységüknél fogva már magukban véve nehezek. De egyelőre nem ezen, hanem az előadandó tárgyon kívül …
Go to the work
Mi a Bölcsészet Története czímű munkám ezen kötetét illeti, erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy mit a második kötet előszavában elmondtam, annak egy része ezen kötetre is vonatkozik. Mindemellett ezen kötet tartalma külön előszót igényel. Ugyanis az egyszerű áttekintés végett ezélszerünek tartom a scholastilmsok álláspontját és gondolkodásuk módját röviden már itt elmondani. Mit az egyházi atyák a hitelvek alakjában megállapítottak, azt a scholastilmsok megalapítják, indokolják és a hitelveket következményeikben is kifejtik. Az tehát lényeges haladás, hogy a gondolkodás tovább fejlett a hittől a tudáshoz, hogy a dogmák alakjában megállapított hit tartalmát megérteni, hogy a vallási tanokról kimutatni törekedett, hogy azok az emberi észszel megegyezők és általa felfoghatók. De a tudomány kívánja egyes pontjainak logikai összefüggését is, tehát a rendszert. A hierarchia fejlésével párhuzamosan fejlett a dogma. A hierarchiai szervezet az által jutott el zárpontjához, hogy az egyháznak valamennyi tagja függött annak egy fejétől. Szintúgy a dogma terén is arra törekedtek, hogy az egyházi hitnek egyes tantételeit egymással összekapcsolják, és hogy azokat, mint az egésznek részeit az ész utján felfogják. Az egyház tehát tudományt vagyis rendszeres ismeretet akar magából előteremteni. Ezen törekvés elismerésre és tiszteletre méltó. És végre, hogy a scholastika …
Go to the work
A Great part of these Papers were Printed eight years since, and some of them have been the light no less than twelve : But since that the Copies have been disposed of , and the Impressions fold , the Bookfeller hath thought fit to Reprint them together. In order to which, whilst he gave me the Opportunity to read them over, I could not omit the making of divers Additions, and adjoyning another Journey through the delightful Country of Lombardy : Calling to mind the Magnificence of some Roman Antiquities, and the Remarkable Actions of great Men in those Quarters. Whereby I might give a short Account of the strange Fate and various Revolutions of divers of their ancient Cities. As to the natural Curiosities and Observations in the first parts, it would be unnecessary to make any Introduction, they having now run through so many hands. I can only say, that what you had in scattered parts before, are here compacted together in one intire Volume , and hope for the fame kind Acceptance. The number of the Cuts are increased, and the Figures of divers Habits , Medals and Antiquities added: The Particular Description of which, in this Preface would prevent the satisfaction of considering them in their proper places; to which I shall refer you, wisbitig you the same pleasure in viewing them there, that I have had formerly in beholding them in their due Situations, and in the Contemplation and Description of them afterwards.
Go to the work
„Historia est magistra vitae” Igen: „a történelem az élet tanítómestere”. És ezen túlmenően, Goethe szerint, „A tudomány története, maga a tudomány”. Ahhoz tehát, hogy a fejlődés — legyen ez természettudományi, műszaki, filozófiai stb. fejlődés — lényeges szempontjait, legfontosabb irányelveit megállapíthassuk, szükséges ismernünk az évszázados, az évezredes fejlődés kialakulásának mikéntjét, minden reális, minden téves, minden visszahúzó, minden előremutató problémáját, lépcsőjét, minden sikerét és minden kudarcát. Ezek ismerete teszi lehetővé a tökéletesedést, a haladást, a jobb, a gazdaságosabb, a szebb, a korszerűbb létrehozását. Amikor elkezdtem — néhány évtizeddel ezelőtt — a Műegyetemen hídépítéstani, vasbetonépítéstani, építőanyag témakörű előadásaimat, éreztem, hogy a történelemmel kell kezdenem: a mechanika, az anyag, az építés s különleges szakmámnak, a hídépítésnek történetével. Így sikerül különleges ismereteket, kérdéseket, hiányosságokat, fejlődési irányokat felvillantani, rámutatni a műszaki, a gazdasági, az esztétikai és sokszor emberi nehézségekre, amelyek legyőzése mindig lelkesítő emberi feladat. S ezért örültem akkor, amikor dr. Gáli Imre barátom, aki a hídépítés történetével évek hosszú sora óta foglalkozik, bemutatta összegyűjtött anyagát a budapesti hidak történetéről, s úgy gondoltam, …
Go to the work
Results

Shown 25-36 from all: 2291