Magyar
EnglishSearch
Results
Ez a kiadvány ugyanazokat az igényeket kívánja kielégíteni, amelyeket az Orvosi Könyvtáros 1981-ben megjelent kumulált név- és tárgymutatója igyekezett szolgálni az 1961 és 1980 között megjelent cikkek feltárásával. A korábbi név- és tárgymutatót sok tekintetben mintának is tekintettünk, de célszerűnek látszott egy rövidebb, tíz éves periódust feldolgoznunk és a kiadványt - előállítási technikájában, nyomdai kivitelében és tárgyszavazásában - korunk követelményeihez igazítanunk. A különbségeket és hasonlóságokat egyaránt részletesen tárgyalja kiadványunk használati útmutatója.
Go to the work
Bercsényi futár
- 1933
A Bercsényi Futár a Turul Szövetség pécsi kerületének röpirata. Az 1933. szeptemberi számban a szerkesztői közlemény szerint már 3 évfolyam jelent meg, feltételezhető tehát, hogy ez a negyedik, és a röpirat 1930-tól jelent meg. A röpirat szerkesztője Ambrus József, munkatársai között szerepel: Gróf Szapáry Lajos, Ángyán János, Baranyai Aurél, Szatmáry Lajos és Dr. Kérészi Zoltán. A kiadvány 32 oldal terjedelemben jelent meg, a kiadásért felelős Sebők Ferenc, felelős nyomdavezető Mayer A. Géza. A röpiratot a KULTÚRA könyvnyomdai műintézet gyorssajtóján, Pécsett nyomtatták, a Rákóczi út 34. szám alatt működött Varga-garázsban. A kiadványban korabeli pécsi cégek, üzletek és vállalkozások hirdetései is megtalálhatóak. A PTE Egyetemi Könyvtár folyóiratraktárában található egy példányban, raktári száma: R1524. Egyéb példányai a Baranya megyei könyvtárakban nem ismeretesek, a röpirat később Nemzetvédő, majd Akarat címen jelent meg.
Go to the work
Képes Pesti Hírlap (1927-1939)
- 1927-1939
A Légrády Testvérek Pesti Hirlapja hangsúlyozottan nemzeti hanghordozású lap volt, de a húszas évek közepén, Rákosi Jenő visszatértével tulajdonképpen a régi Budapesti Hirlap túlfűtött nemzetiességének örököse is lett. Légrádyék Trianon után a területi revízió programjának fórumaként helyezték el önmagukat, aminek ugyan kellő hangsúlyt adott Rákosi publicisztikája, de halála után, a harmincas években is a Légrády Testvérek adta ki a Revíziós Liga olasz, francia, angol és német nyelvű havilapjait. Egyébként is az egyik legterebélyesebb kiadványbokrot hozták létre a Pesti Hirlap körül: külön vidéki kiadásával kísérleteztek (1921-1924), kiadták a Képes Újságot (1915-1921), Az Érdekes Újságot (1913-1925), aztán folytatásaként a Képes Pesti Hirlapot (1927-1939), melléklapként A Pesti Hirlap Vasárnapját (1923-1937) és folytatását, a Képes Vasárnapot (1937-1944), valamint a hetenként megjelenő A Pesti Hirlap Regénytárát (1923-1924). Mindezeken túl pedig előfizetőinek ingyen vagy jutányos áron biztosította (1928-as hirdetése szerint) a Pesti Hirlap Könyvek 52 kötetét, A Pesti Hirlap Díszkönyvtára 12 kötetét, A Műveltség Útja hat kötetét és évenként A Pesti Hirlap Nagy Naptárát. A Pesti Hirlap főszerkesztője 1919. őszi újraindulása után Légrády Ottó lett, felelős szerkesztője Lenkey Gusztáv maradt; főmunkatársként tért visssza a laphoz Hoitsy Pál, a …
Go to the work
A Légrády Testvérek Pesti Hirlapja hangsúlyozottan nemzeti hanghordozású lap volt, de a húszas évek közepén, Rákosi Jenő visszatértével tulajdonképpen a régi Budapesti Hirlap túlfűtött nemzetiességének örököse is lett. Légrádyék Trianon után a területi revízió programjának fórumaként helyezték el önmagukat, aminek ugyan kellő hangsúlyt adott Rákosi publicisztikája, de halála után, a harmincas években is a Légrády Testvérek adta ki a Revíziós Liga olasz, francia, angol és német nyelvű havilapjait. Egyébként is az egyik legterebélyesebb kiadványbokrot hozták létre a Pesti Hirlap körül: külön vidéki kiadásával kísérleteztek (1921-1924), kiadták a Képes Újságot (1915-1921), Az Érdekes Újságot (1913-1925), aztán folytatásaként a Képes Pesti Hirlapot (1927-1939), melléklapként A Pesti Hirlap Vasárnapját (1923-1937) és folytatását, a Képes Vasárnapot (1937-1944), valamint a hetenként megjelenő A Pesti Hirlap Regénytárát (1923-1924). Mindezeken túl pedig előfizetőinek ingyen vagy jutányos áron biztosította (1928-as hirdetése szerint) a Pesti Hirlap Könyvek 52 kötetét, A Pesti Hirlap Díszkönyvtára 12 kötetét, A Műveltség Útja hat kötetét és évenként A Pesti Hirlap Nagy Naptárát. A Pesti Hirlap főszerkesztője 1919. őszi újraindulása után Légrády Ottó lett, felelős szerkesztője Lenkey Gusztáv maradt; főmunkatársként tért visssza a laphoz Hoitsy Pál, a …
Go to the work
Német-, branczia- és Angolországban a nőkérdésnek már gazdag irodalma van; nálunk alig foglalkozik vele egy-egy hírlapi czikk; külön könyv e tárgyról épen a ritkaságok közé tartozik. S ha az irodalom csakugyan a közélet és közszellem tükre, akkor nálunk nökérdés ügyszólván nem is létezik. Nagy tévedést rejtene magában ez a hirtelen következtetés. Nekünk is megvan a magunk nőkérdése a közéletben, csakhogy a közszellem nem ébredt még arra, hogy tüzetesen foglalkozzék vele s az irodalom — e téren legalább — igen keveset tesz a közszellem ébresztésére. A kérdésnek természetesen más az alakja nálunk, mint az említett nyugoti nemzeteknél — annyiban más, a mennyiben társadalmunk különbözik amazokétól. De azért az a törekvés, a mely a nők műveltségének emelését sürgeti s ennek alapján helyet, munkát és elismerést követel számukra a közéletben is, nem idegen tőlünk. Nem is lehet idegen, mivel ezt a törekvést korunk míveltsége élteti, melynek részesei vagyunk mi is s a melytől ha akarnék se zárhatjuk el magunkat. Hogy a nő természetes hivatása — általában szólva — addig terjed, a meddig a házi tűzhely szelíd fénye világít, nem vonja kétségbe senki; de az is bizonyos, hogy a társadalmi rend örök küzdelemben áll a természet rendjével s nem adja meg mindig azt, a mit emez követel. A társadalmi élet az érdekek harcza s ez aharcz az önfentartás körül foly. …
Go to the work
TARTALOMMUTATÓ A NEMZETI NŐNEVELÉS XI. KÖTETÉHEZ
Go to the work
Pécsi Dénár (2001-)
- 2001-
A baranya megyei éremgyűjtők első szervezete 1962. január 14-én "Irinyi János Klub, Zsolnai Szakkör Pécs" néven alakult. 1966-tól a Fegyveres Erők Gyűjtő Klubja, majd 1968-tól Vasutas Gyűjtőklub néven működött. 1973-ban FEK Éremgyűjtő Szakkör lett a neve. 1975-ben lépett kapcsolatba a Magyar Éremgyűjtők Egyesületével (MÉE), amelynek azóta a Baranya Megyei Szervezete. A szervezet híradója, a Pécsi Dénár 2001 óta havonta kerül kiadásra. Szerkesztői: Hágen József, Raýman János és Süle Tamás
A Baranya megyei éremgyűjtők régi óhaja, hogy az éremgyűjtéssel kapcsolatos országos- és helyi eseményekről, lehetőleg időben és rendszeresen értesüljön. Eddig alkalmi körleveleket, értesítőket küldtünk tagjainknak, ha valamilyen pénz, vagy érem megjelent és befizetési határidő közlése vált szükségessé. Hasonlóképpen, ha valamilyen országos, vagy helyi rendezvényről kellett tagjainkat értesíteni. Ezért úgy véljük, hogy az esetek többségénél lehetséges az a megoldás, hogy évenként a szükséges 4-5 alkalomhoz igazított időpontban, a korábbi értesítőket a továbbiakban egységes formába öntve és egyéb tudnivalókkal is kiegészítve is átadhatjuk tagjainknak. Természetesen ezzel nem biztos, hogy minden egyéb értesítő levél megszűnik, de törekedni kell rá. Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendő hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai …
Go to the work
A Baranya megyei éremgyűjtők régi óhaja, hogy az éremgyűjtéssel kapcsolatos országos- és helyi eseményekről, lehetőleg időben és rendszeresen értesüljön. Eddig alkalmi körleveleket, értesítőket küldtünk tagjainknak, ha valamilyen pénz, vagy érem megjelent és befizetési határidő közlése vált szükségessé. Hasonlóképpen, ha valamilyen országos, vagy helyi rendezvényről kellett tagjainkat értesíteni. Ezért úgy véljük, hogy az esetek többségénél lehetséges az a megoldás, hogy évenként a szükséges 4-5 alkalomhoz igazított időpontban, a korábbi értesítőket a továbbiakban egységes formába öntve és egyéb tudnivalókkal is kiegészítve is átadhatjuk tagjainknak. Természetesen ezzel nem biztos, hogy minden egyéb értesítő levél megszűnik, de törekedni kell rá. Az egyesületi élet fontosabb hírein kívül, ha elegendő hely áll rendelkezésre, a baranyai numizmatikai érdekességeknek is szeretnénk helyet biztosítani. Ezért kérjük tagjainkat, hogy néhány oldalnyi terjedelmű írásaikkal, valamilyen érdeklődésre számot tartó témáról, kiadványról, pénzről, éremről, jelvényről stb. tájékoztassák lapunkon keresztül is a baranyai gyűjtőket. --- Levélcímünk: MÉE Baranya Megyei Szervezete, Pécs, 7601 Pf. 325 --- Ezek előrebocsátásával küldjük tisztelt tagjainknak a 2001. évben kiadott első hírlevelünket. Bízunk benne, hogy lehetőség lesz a folytatásra.
Go to the work
Kiállítás a Pécsi Helyőrségi Klubban --- A Baranya megyei éremgyűjtők országos találkozóján 2001. június 17-én a rendezők egy különleges éremkiállítással kedveskedtek a találkozón megjelent gyűjtőknek és vendégeiknek. Az első teremben felállított két tárlóban került a közönség elé Szent Eligiusznak, a numizmatikusok patrónusának Pécsett fellelhető valamennyi érme, plakettje és jelvénye. Az első tárlóban a magyar eredetű numizmatikai anyag volt elhelyezve. A legrégebbi ismert magyar érmet Csúcs Ferenc készítette 1976-ban. Ezt követte Török János (1932-1996) pécsi keramikus- és éremművész 1987-ben mintázott munkája, a ma már sokak által ismert és keresett baranyai éremgyűjtők Eligiusz érme. Bemutatásra került az erede-ti nagyméretű gipsz tervezetről készített bronzöntvény is, amelyet Balogh Imre (1941-1997) fiatalon elhunyt gyűjtőtársunk, pécsi bronzöntő mester öntött ki két példányban, valamint a vert érmek változatai.
Ezt követték a Pécsi Szent Eligiusz Társaság érmei. A pécsi ötvös céh Szent Eligiuszt ábrázoló viaszpecsétje és a róla készült érem változatok. Majd Soltra Elemér pécsi fes-tő- és éremművész látványos öntött bronz érme és végül az amatör Raýman János vé-sett érme. Az érmek után Jeszek Éva egy sor kék-sárga alapú zománc jelvénye szerepelt még. Legvégül még néhány Eligiusz címletű alkalmi értékpapír zárta …
Go to the work
Rendkívüli éremkiállítás várja a pécsi éremkedvelőket és érdeklődőket a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében (Papnövelde u. 5.). A török háborúk különlegesen szép és értékes emlékérmeinek, ritkaságokban is gazdag gyűjteménye. A kiállítás még október 28-ig látható. Képünkön a JPM egyik féltve őrzött érmét mutatjuk be, amely az 1684-ben létrejött törökellenes hármas szövetségnek állít emléket. | A Magyar Numizmatikai Társulat és a Baranya Megyei Múzeumok rendezésében 2001. Szeptember 14-től 16-ig, három napos konferenciát tartottak Pécsett, a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében. Ugyanakkor "Csaták ezüstben" címmel páratlan történelmi éremkiállítás is nyílt, nem csak a tudományos ülés résztvevőinek, hanem a széles nagyközönség számára is, a török háborúk korabeli emlékérmeiből. Az ókori érmészettel foglalkozó előadások során Torbágyi Melinda felolvasta a Magyar Nemzeti Múzeum két távollévő munkatársának dolgozatát, majd a Dunaszekcsőn talált kelta pénzérmekről tartott érdekes összefoglalót. Baranyát Gábor Olivér (JPM) képviselte, egy mágocsi sírkamra pénzleletének kormeghatározó szerepéről. A középkori sorozatban Nagy Erzsébet (JPM) pécsi avar kori sírok éremleleteiről számolt be. A Nemzeti Múzeum munkatársa Tóth Csaba pedig egy kevésbé kitaposott ösvényre vezetett, a középkori magyar pénzérmék eddig elvégzett …
Go to the work
A Baranya megyei éremgyűjtők szeptember 23-án tartották országos találkozójukat, a Pécsi Helyőrségi Klub dísztermében. A rendezvényen a szokásosnál talán kevesebb árus, de változatlanul sok érdeklődő fordult meg. A találkozó ideje alatt két kiállítást is megtekinthettek a résztvevők. Az egyik Tóth Tibor pécsi rendőr alezredes páratlan pécsi képes levelezőlap gyűjteményéből bemutatott válogatás volt, amelyet elsősorban a pécsiek böngésztek nagy buzgalommal.
A másik bemutató a magyar iskolajelvények gazdag választékából adott ízelítőt. Egy teljes tárlót töltöttek meg a pécsi általános, közép és felső iskolák jelvényei, köztük számos szép, valóban míves kivitelű jelvénnyel. A másikban baranyai iskolák szerepeltek. Néhány jelvényhez a viselésére jogosító igazolást, néhányhoz a kibocsátó iskolát ábrázoló képeslapot is mellékelték. Bizonyítva, hogy egy gyűjtemény, egy témából mennyire széles körű is lehet. A másik két tárlóban az ország különböző iskoláinak jelvényeiből láttunk gazdag válogatást. Közöttük szépek és változatosak az egyházi iskolák jelvényei. De érdekes a katonai iskolák textil jelvényeiből összeszedett gyűjtemény is. Végül egy csoportba a modern iskolajelvények kerültek bemutatásra a Jelvénykészítő Kft. anyagából és jóvoltából. A kiállítás két pécsi gyűjtemény felhasználásával jött létre. A megyei …
Go to the work