F. Dárdai Ágnes – Kaposi József – Katona András: Szerkesztői előszó
7-8
Csukovits Enikő: Főtitkári ajánlás
9-10
Karl P. Benzinger: Elnökségi köszöntő
11-13
Bevezető tanulmány: F. Dárdai Ágnes – Kaposi József: Változó történelemtanítás Magyarországon (1990–2020) Trendek, mozaikok, mintázatok
15-59
Bevezető gondolatok
17
Oktatásirányítási háttér
17-20
A pedagógiai világa - pedagógusok
21-22
A történelemtanítás hazai és nemzetközi kontextusa
23-29
Változások a hazai történetírásban
23-25
A nemzetközi történelemdidaktika főbb irányai, trendjei
25-29
A történelemtanítás
29-45
Általános áttekintés
29-35
Tantervek
36-39
Az érettségi
40-43
Tankönyvek
43-45
A történelemtanárok képzése
46-49
Összegzés
50-52
Felhasznált irodalom
52-58
Hivatkozott jogszabályok jegyzéke
59
I. Tapasztalatok - dilemmák - perspektívák
[61]-160
F. Dárdai Ágnes – Katona András – Korpics Zsolt: Tíz éve a történelemtanítás szolgálatában az online Történelemtanítás
63-71
Rövid történet
64
Ars poeticánk
65
Portálunk
66
Eredmények és kudarcok
66-67
A Történelemtanítás látogatottsága
68-69
Egy kihasználatlan erőforrás
69-70
További kihívások
70-71
Felhasznált irodalom
71
Tomka Béla: Miért tanulmányozzuk a történelmet? Bevallott és rejtett célok
72-83
Bevallott célok
74-78
1. A társadalmak működésének megismerése
74-75
2. Történelmi mítoszok cáfolása
76
3. Identitás, illetve identitások kialakítása
76-77
4. Az általános, humanisztikus műveltség gyarapítása és ezzel az erkölcsi érzék fejlesztése
77
5. Gondolkodási készségek fejlesztése
78
6. Szórakozás
78
A történelem tanulmányozásának rejtett céljai
79-82
1. A politikai hatalom szolgálata, politikai manipuláció
79-81
2. A status quo fenntartása
81-82
Felhasznált irodalom
82-83
F. Dárdai Ágnes: Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektívák)
84-108
Bevezetés
85-86
1. Létezik-e történelemdidaktika Magyarországon
86-89
2. A történelemtanárok képzése
89-92
3. Történelemtanítás: tartalmi (tantervi és vizsga) szabályozás tankönyvek, érettségi, történelemóra
92-105
3.1. Tartalmi szabályozás
92-95
3.2. Tankönyvek
96
3.3. Az új történelemérettségi
97-103
3.3.1. Az érettségi bevezetésének tapasztalatai
100-103
3.4. Tantermi, tanórai gyakorlat
103-105
Összegzés
105-107
Felhasznált irodalom
107-108
Kaposi József: A hazai történelemoktatás dilemmái
109-128
Bevezetés
110-113
Történelemszemlélet és történetírás
113-115
Tudásfelfogás
116-118
Történelemdidaktika
119-122
Általános célkitűzés a hazai történelemtanítás alapelveinek vitájához
122
Alapelvek
123-126
Összegzés
126-127
Felhasznált irodalom
127-128
Kojanitz László: A kerettanterv változásai – a történetmeséléstől a reflektív történelemszemléletig
129-148
Az újratervezés kényszere és lehetősége
129-130
A történelmi tudás tartóoszlopai
130-131
A képességfejlesztés
132-133
A történeti hagyomány és a történettudomány
134-136
A történelmi időszemlélet kialakítása
137-139
A jelenkori viszonyok történetisége
139-140
Értelmező és tartalmi kulcsfogalmak
140-145
A történelmi tudatosság kialakítása
145-147
A reflektív történelemszemlélet kialakítása
147
Felhasznált irodalom
147-148
Ötvös Zoltán: Összefoglaló a történelem OKTV versenytantárgy helyzetéről és középtávú tapasztalatairól (2011–2018)
149-160
I. Általános megjegyzések
150-151
II. A jelentkezők száma, megoszlása
151
III. Fordulók, feladatok, eredmények
151-157
Az első forduló
151-152
1. feladatlap
151-152
2. Eredmények, tapasztalatok
152
A második forduló
153-156
1. Esszéfeladatok
153
2. Pályamunkák
154
3. Értékelés, tapasztalatok
154-156
A harmadik forduló, a szóbeli döntő
156-157
Eredmények
157
Összegzés
158
Felhasznált irodalom
159-160
II. A gyakorlat elmélete
[161]-254
Kaposi József: A történelmi gondolkodás és a képességfejlesztő feladatok
163-183
Bevezetés
164-166
Képességfejlesztő feladatok
166-178
Összegzés
178-182
Felhasznált irodalom
182-183
Gyertyánfy András: Kompetenciák a történelemtanításban – kritikai megközelítésben
184-199
A PISA-felmérés és hatása az oktatásra
185-186
A kompetencia fogalma a történelemtanításban: a bonyolulttól az egyszerű felé
187-188
A történelmi kompetenciák fajtái: a modellek tanulságai
189-193
A kompetenciák helye a történelemtanításban
193-195
Felhasznált irodalom
196-199
Vajda Barnabás: Forgácsok egy új történelemdidaktikából I. Óratervezés: a tevékenységek operacionalizációja és taxonómiája
200-211
1. Miért kell a tanórát előre tervezni?
201-202
1.1. Az óratervezés első célja
201
1.2. Az óratervezés második célja
201
1.3. Az óratervezés harmadik célja
202
2. Hogyan tervezzük a történelemórát?
202-205
Megjegyzések az 1. táblázathoz
203-205
2.1. Osztály, óra
203
2.2. Óratípus
203
2.3. Segédeszköz
203
2.4. Idő
203
2.5. Szervezési ügyek
204
2.6. Felvezetés, ismétlés
204
2.7. Mi? Ki? Hogyan?
204
2.8. Házi feladat
204-205
2.9. Óra után
205
3. Melyek az óratervezéssel kapcsolatos egyéb gyakori kérdések?
205-206
3.1. Minden egyes órát meg kell tervezni?
205
3.2. Minden típusú órát tervezni kell, vagy csak az új tananyagot feldolgozót?
205
3.3. Mindig írásban kell óratervet készíteni?
205
3.4. Tartalmazza-e az óraterv annak a tankönyvi anyagnak a fénymásolatát, amit éppen veszünk az órán?
206
3.5. Csak a kezdő pedagógusoknak kell óratervet készíteniük?
206
3.6. Mi történik, ha nem tervezek?
206
3.7. Időigényes-e az óratervezés?
206
3.8. Kialakíthatok-e saját óratervet?
206
4. Mit jelent az operacionalizáció?
207
4.1. Az operacionalizáció jelentése
207
4.2. Az operacionalizáció a pedagógus feladata
207
4.3. Az operacionalizáció és a tanulók
207
5. Mit jelent a taxonomizáció?
208-209
5.1. A taxonomizáció fogalma
208
5.2. A rendszerbe foglalás
208
5.3. A kognitív oktatási célok hierarchikus klasszifikációja
208
5.4. A kognitív szintek és a tanulás
208-209
6. Hogyan oldhatók meg azok a pluszfeladatok, amelyek az alapos tervezésből, operacionalizációból és taxonomizációból származnak a pedagógus számára?
209-210
Felhasznált irodalom
210-211
Makk Gábor: „Az út a fontos, nem az út vége!” A portfólió mint fejlesztési módszer adaptivitása a történelemtanulásban és -tanításban
212-234
Bevezetés
213
1. Hogyan értelmezi a konstruktív pedagógia a tudás és a tanulás fogalmát?
213-218
2. Mi a portfólió?
218-219
3. Miért lehet jó választás a portfóliós tanulási-tanítási módszer?
219-220
4. Milyen célból készíthetünk tanulói portfóliót? Hogyan próbáltam mindezeket a gyakorlatban megvalósítani?
220-233
Forráselemzés szemponttáblázat használatával
227
Szaknyelv alkalmazása konstruktív vita segítségével
228
Tájékozódás térben és időben térkép, illetve idődiagram használatával
228-229
Eseményeket alakító tényezők feltárása képzeletbeli interjú segítségével
229-230
Visszatekintő esszé
231-233
Összegzés
233
Felhasznált irodalom
233-234
Katona András: A honvédelemről, a hadseregről szóló ismeretek tanításának módszertani kérdései
235-254
Bevezetés
236
A honvédség létrejötte
236-238
A kiegyezéstől 1945-ig
238-242
A szovjet korszak
242-248
A rendszerváltozás után
248-253
Felhasznált irodalom
254
III. Az elmélet gyakorlata
[255]-346
Szepesi Gábor: A digitális érettségi bevezetésének lehetősége a történelem tantárgyból
257-269
A koncepció elemzése
258-259
A mérőeszköz bemutatása
259
A feladatlap jellemzői
260-261
Az eredmények elemzése
262-264
A kipróbálás és az eredmények tapasztalatai
264-265
A jelenleg működő és az online koncepció összehasonlítása
266
Megállapítások, javaslatok összegzése
267-269
Felhasznált irodalom
269
Száray Miklós: A térkép szerepe és elemzése a történelemórán
270-302
A térkép szerepe a történelemtanításunkban
271
A térképelemzés tanításának jelntősége
272
Az elemzés fő szempontjai
273-274
A technikai, digitális eszközök és a térkép előnyei és veszélyei a történelemtanításban
274-276
Tekintsük át a térképelemzés néhány lehetséges területét!
277-294
Politikatörténeti feldolgozás a térképen
277-285
A nemzetiségi térképek
286-294
A gazdasági folyamatokat bemutató térképek
294-297
A természetföldrajzi és a történeti ismeretek közös alkalmazása
298-299
Források és térkép összevetése, s az ezekhez kapcsolódó feladatok
299-301
Felhasznált irodalom
301-302
Csepela Jánosné: A szám is számít (Történelmi információk szerzése és feldolgozása táblázatokból, diagramokból)
303-
Felhasznált irodalom
314
Dévényi Anna: Együtt-tanulás és együtt-tanítás a történelemtanár-képzésben (Egy kezdő kooperáló botladozásainak tanulságai)
315-326
Az adaptációba bevont kurzus rövid bemutatása
316
Terveim a kurzus menetéről - és azok változása
317-318
A kurzus során alkalmazott szerepek
318-320
Vázlatíró
318-319
Forrásbíráló
319
Forrásgyűjtő
319-320
Eszközgyűjtő
320
A kurzus menete
320-322
Teszteredmények és értékeléseik
322-325
Felhasznált irodalom
326
Varga Emese: Történelmi játékfilmek a történelemtanításban
327-337
A film mint eszköz
328-330
Dokumentumfilm és játékfilm
330-331
Történelmi tárgyú játékfilmek
331-333
A filmek használata
334
Játékfilmrészlet a tanórán
334-335
Felhasznált irodalom
336-337
Krizsán Pál: Van egy appom…! Tabletek, applikációk használata történelemórákon
338-346
Felhasznált irodalom
346
IV. Történelemtankönyvek tegnap, ma és holnap
[347]-425
Albert B. Gábor: Domanovszky Sándor és a hazai tankönyvrevíziós mozgalom intézményesülése
349-355
A tankönyvrevíziós mozgalom intézményesülése
350-351
Domanovszky a Külföldi Tankönyvügyi Albizottságban
352-353
Kísérlet a Magyar Történelmi Társulat bevonására
353
A Charles Downer Hazen-féle tankönyv magyarellenes részei
353-354
Összegzés
354-355
Felhasznált irodalom
355
Herber Attila: A történelemi tudat formálásának eszköztára a rendszerváltás előtti tankönyvekben
356-385
A kánonról és a módszerről
356-358
A tankönyvek mint tudáskánonok, tantervek és párthatározatok lenyomatai
358-368
A tankönyvek mint az ideológiai fundamentum alakváltásainak lenyomatai
368-371
Akkor végül is mit és hogyan kanonizáltak a könyvek?
371-375
A tankönyvszövegek analízisének lehetőségei
375-381
Összegzés
381-382
Felhasznált irodalom
382-385
Szabó Márta Mária: Mire jó a tankönyv?
386-400
A tankönyv mint taneszköz képe - tankönyvkutatás, oktatáspolitika, szerző és kiadó
387-391
A történelemtankönyv képe a tantermi gyakorlat megfigyelése alapján
391-399
Felhasznált irodalom
399-400
Horváth Péter: De hogy jön ide Kristóf mackó? (A szerző bemutatja Olvasmányos történelem 5–8. című tankönyvsorozatát)
401-410
Felhasznált irodalom
410
Kamp Alfréd: Az új fejlesztésű Okostankönyv módszertani lehetőségei a megújuló Nemzeti Köznevelési Portál keretrendszerében
411-425
Az Okostankönyv előzményei, az OFI korábbi elektronikus tankönyvei
412-414
Az Okostankönyv fejlesztésének technológiai koncepciója
414-416
Webdizájn és webergonómia
416-417
Beépülő tartalmak a digitális tankönyvekben
417-419
A történelem tantárgy szakmódszertani elveinek alkalmazása
420-421
A fejlesztés általános pedagógiai szempontjai
421-424
Kitekintés
424
Felhasznált irodalom
424-425
V. Határainkon túl
[428]-454
Németh György: Megszüntetve megőrzés, avagy a társadalomismeret sorsa (Vitaindító)
429-432
Jakab György: A parázs őrzői
433-437
Három lehetséges megközelítés
435-437
1. Politikai (ideológiai) törekvések
435
2. Szaktudományos törekvések
435-436
3. A szocializációs szükségleteket támogató törekvések
436-437
Jakab György: A közös történelem széthordása
438-446
Az osztozkodás kényszere
440-441
A párbeszéd nehézsége
441-442
Az osztozkodás szakaszai
442
Az ezredforduló előtt
442-443
Az elmúlt évtizedben
444
Napjainkban
444-445
Felhasznált irodalom
446
Dévényi Anna – Rutsch Nóra: Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet (A világ legnagyobb tankönyvgyűjteménye, a tankönyvkutatás nemzetközi centruma)
447-451
Felhasznált források
451
Fodor Richárd: A Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság aktualitásai, célkitűzései és programja
452-454
VI. A Történelemt@nítás és a történelemtanítás válogatott bibliográfiái
[456]-521
Érsek Attila: A Történelemtanítás online folyóirat IKT-vonatkozásokat és digitális kompetenciát érintő válogatott írásai 2010 és 2020 között
457-486
Cikkek, tanulmányok IKT-tartalommal
459-486
Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I.1. (próba)szám
459-462
Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I.2. szám, 2010. május
462-463
Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I.3. szám, 2010. október
463-464
Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I.4. szám, 2010. december
464-465
Történelemtanítás, (XLVI.) Új folyam II.2. szám, 2011. június
465-466
Történelemtanítás, (XLVI.) Új folyam II.3. szám, 2011. október
466-469
Történelemtanítás, (XLVII.) Új folyam III.2-4. szám, 2012. december
469-470
Történelemtanítás, (XLV.III) Új folyam IV.1. szám, 2013. április
470-471
Történelemtanítás, (XLVIII.) Új folyam IV.2. szám, 2013. július
471-472
Történelemtanítás, (XLIX.) Új folyam V.1. szám, 2014. április
472-474
Történelemtanítás, (XLIX.) Új folyam V.2-4. szám, 2014. december
474-476
Történelemtanítás, (L.) Új folyam VI.1-2. szám, 2015. július
476-477
Történelemtanítás, (L.) Új folyam VI.3-4. szám, 2015. december
477-479
Történelemtanítás, (LI.) Új folyam VII.1-2. szám, 2016. június
479-480
Történelemtanítás, (LII.) Új folyam VIII.3-4. szám, 2017.
480-481
Történelemtanítás, (LIII.) Új folyam IX.3-4. szám, 2018. november
481
Történelemtanítás, (LIV.) Új folyam X.1. szám, 2019. március
482-483
Történelemtanítás, (LIV.) Új folyam X.3-4. szám, 2019. december
483-485
Történelemtanítás, (LV.) Új folyam XI.1-2. szám, 2020. május
485-486
Felhasznált irodalom
486
Fekete Bálint – Gyertyánfy András: A történelemtanítás válogatott módszertani bibliográfiája, 1990–2020
487-521
I. Összefoglaló művek
487-488
II. Tanulmánykötetek
488
III. Helyzetértékelések
489-491
IV. Didaktikai alapelvek, problémák
492-501
IV.1. A tanítás céljai és tartalma (ismeretanyaga)
492-496
IV.2. Képességek, kompetenciák, történelmi gondolkodás és ezek fejlesztése