II. Az egyetemi oktatás kezdetei és a jogászképzés
19-76
1. Az első európai egyetemekről
19-20
2. A jogászképzés megindulása a Magyar Birodalomban
20-24
3. A nagyszombati egyetem megalapítása és a jogászképzés
24-32
4. A leíró statisztika és a statisztika oktatásának kezdetei a jogi karon
32-40
5. A jogászképzésben „A statisztika ..főtantárgynak minősül”
40-51
6. A jogászképzésben a statisztika tananyaga „az általános műveltség része” lesz
52-55
7. A statisztika a jogászképzésben subsidiárius tárggyá válik
55-58
8. A statisztika oktatása és a jogászképzés megkezdése Kolozsváron
58-64
9. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem alapításáról és működéséről
64-72
10. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem alapításáról és működéséről
73-76
III. A jogászképzés keretében folyó statisztikai és demográfiai oktatást befolyásoló intézmények a II. világháború előtti korszakban
77-108
1. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása és az Akadémia Statisztikai Bizottsága
77-86
2. A reformkor költői, valamint a statisztikai és a demográfiai irodalom
86-90
3. A statisztika és a demográfia nemzetközi szerveinek kialakulása és működése
90-93
4. A magyarországi hivatalos népmozgalmi statisztika megszervezéséről
93-96
5. Harc a magyar nyelvű oktatás bevezetéséért az egyetemi jogászképzésben
96-99
6. Az egyetemi szintű közgazdászképzés megindulása és a demográfia oktatása
99-105
a) Előzmények
99-100
b) A József Műegyetem Közgazdasági Osztálya (1914-1934)
100-102
c) A Budapesti Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (1920-1934)
102-103
d) A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Kara (1934-1948)
103-104
e) A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (1940-1944)
104-108
IV. A statisztikai és demográfiai oktatás helyzete a jogász és közgazdászképzésben a II. világháború utáni időszakban
109-201
1. A jogászképzés helyzete az utolsó békeévben
109-114
2. A háborús időszak (1938-1945) és a jogászképzés
114-116
3. Az 1945-ben meginduló jogászképzésről
116-120
4. Az 1946. évi intézkedésekről
120-121
5. Az 1948/49. tanévi rendelkezések és hatásuk a joghallgatók statisztikai és demográfiai oktatására
121-137
6. Az 1950. évi intézkedésekkel tovább folytatódott a jogászképzés megreformálása
137-150
7. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen (1953-tól Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, majd Budapesti Corvinus Egyetem) folyó oktatás az 1948 utáni években
150-158
8. Megkezdődött Pécsett is az egyetemi közgazdászképzés 1970-ben
158-160
9. A Közgazdaságtudományi Egyetem megalapítása és a jogászképzés
160-164
10. Az egyetemi statisztikai-demográfiai oktatás és a Központi Statisztikai Hivatal
164-175
a) A rendszerváltás és a Központi Statisztikai Hivatal átszervezése
164-166
b) A demográfiai kutatások megindulása és a KSH
167-175
11. A II. világháború körüli évek eseményei és a statisztikai, demográfiai ismereteket oktató professzorok helyzete
175-184
12. A jogászképzésben résztvevő hallgatók számának alakulása
185-195
1. A joghallgatók száma és évfolyamonkénti megoszlása
186-188
2. Az egyetemek és a jogakadémiák hallgatószámának alakulása
188-193
3. A felsőoktatási intézmények hallgatólétszámának alakulása
193-195
13. A közgazdászképzésben résztvevő hallgatókról
195-196
14. Az 1978 utáni (újra) alapított jogászképző intézményekről