Peter Tomka: Judge Géza Herczegh - The First Hungarian at the International Court of Justice
29-39
1. Promotion and dissemination of International Humanitarian Law
29-30
2. Professor Herczegh's election to the International Court of Justice
30-32
3. Judge Herczegh's reelection to the International Court of Justice
32
4. Site visit by The Court in Slovakia and Hungary
32-34
5. Judicial work of judge Herczegh
34-39
Martonyi János: Köszöntő
41-43
Gyurcsík Iván: Derűvel, bölcsességgel - jogainkért - Herczegh Géza emlékére
45-49
II. Önrendelkezés, humanitárius nemzetközi jog, kisebbségvédelem -Tanulmányok Herczegh Géza kiemelt kutatási területeiről
51-204
Bruhács János: A harmadik világ és a nemzetközi jog Herczegh Géza gondolatainak fényében
53-64
I. Bevezetés
53-54
II. Általános megjegyzések a harmadik világ és a nemzetközi jog kapcsolatáról
54-57
III. Változások a népek önrendelkezési jogának jogi természetében és tartalmában
57-59
IV. A nemzetközi beruházási jogról
59-61
V. A népek önrendelkezési joga elvének reneszánsza
61-64
VI. A változtatás lehetőségei
64
Kovács Péter: A humanitárius nemzetközi jog fejlesztésének és megsértése szankcionálásának összefüggései Herczegh Géza irásai alapján, a Római Statútumra történő kitekintéssel
65-84
I.
65-66
II.
66-75
III.
76-82
IV.
83
V.
83-84
Sulyok Gábor: Humanitárius intervenció az ezredforduló után
85-118
I. Bevezetés
85-88
II. Elefántcsontpart, 2002-2011
88-99
III. Szudán/Dárfúr, 2003 óta
100-108
IV. Líbia, 2011
108-113
V. Következtetések
114-118
Kajtár Gábor: Az önvédelem jogának jus cogens természete
119-127
I. Bevezetés
119
II. A jus contra bellum rendszere
119-121
III. Általános erőszaktilalom jus cogens minősége
121-123
IV. Az önvédelmi jog jus cogens jellege
124-127
V. Következtetések
127
Csapó Zsuzsanna: Afrikai Nemzetközi Büntetőbíróság versus ICC? Egy esetleges regionális nemzetközi büntetőbíróság felállításának gondolata
129-146
I. Prológus
129-130
II. Az afrikai büntetőbíróságot felállítani tervező Malabo jegyzőkönyv
130-133
III. Mi indokolja, hogy az Afrikai Unió egy regionális büntetőbíróság felállításában gondolkodik?
134-136
IV. Milyen viszony képzelhető el egy univerzálisnak szánt és egy regionális nemzetközi büntetőbíróság között?
V. Pro és contra érvek egy regionális büntetőbíróság mellett és ellen
143-146
5.1. Ellen
143-144
5.2. Mellett
144-145
5.3. Helyett
145-146
VI. Összegzés
146
Kis Kelemen Bence: Az élő pajzs és a humanitárius nemzetközi jog, avagy átütheti-e a katonai szükségesség a humanitás elvének pajzsát?
147-164
I. Bevezető gondolatok
147-149
II. Az elő pajzs alkalmazásának tilalma, avagy a védekező fél kötelezettségei
149-152
III. A támadó kötelezettségei az elő pajzsot alkalmazó féllel szemben
152-162
3.1. Kényszerű élő pajzsok az arányossági és elővigyázatossági teszt tükrében
153-154
3.2. Önkéntes élő pajzsok az arányossági és elővigyázatossági teszt tükrében
155-162
IV. Katonai szükségesség, arányosság és humanitás
162-163
V. Záró gondolatok
163-164
Szalayné Sándor Erzsébet: A nemzeti kisebbségek jogainak védelme - mint a nemzetközi együttműködés körébe tartozó emberi jogok védelmének szerves része
165-174
I. A kisebbségvédelem nemzetközi kontextusa
165-168
II. Kisebbségvédelem az Európa Tanács keretében
168-174
2.1. A Keretegyezmény létrejöttének kisebbségvédelmi motivációja
169-170
2.2. A nemzeti kisebbségek védelme, mint az emberi jogok integráns része - a Keretegyezmény 1. cikkének elemzése
170-174
III. Következtetések - zárszó gyanánt
174
Béli Gábor: A római Szentszék befolyása az Árpád-kori jogalkotására (Megjegyzések a korai dekrétumokhoz)
175-188
I. III. István 1169. (1171.) évi végzése a főpapok letételéről, áthelyezéséről és javadalmaikról
177-179
II. II. András 1233. augusztus 20-i, a beregi erdőben elfogadott végzése
180-185
III. IV. László 1279. augusztus 10-i, kunoknak adott végzése
185-188
Tóth Norbert: A „nemzeti kisebbség” fogalmi elemei a nemzetközi szokásjogban - a szokásjogi norma azonosításának lehetősége
189-204
I. Előzetes és bevezető megjegyzések
189-193
II. A nemzetközi kisebbségi jog szokásjogi szabályait megalapozó állami gyakorlat manifesztálódásának lehetséges módjai
193-198
2.1. Diplomáciai aktusok és levelezés
193-194
2.2. Nemzetközi szervezetek határozataival kapcsolatban tanúsított állami magatartás
194-195
2.3. A kormányközi konferenciákon tanúsított állami magatartás
195
2.4. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban tanúsított állami magatartás
196
2.5. Végrehajtási, kormányzati tevékenység ideértve a "helyszínen" végzett operatív akciókat
196
2.6. Törvényhozási és igazgatási aktusok
197
2.7. Nemzeti bíróságok döntései
197
2.8. Egyéb lehetséges gyakorlati módok
197-198
III. A nemzetközi kisebbségi jog szokásjogi szabályait megalapozó opinio iuris manifesztálódásának lehetséges módjai
198-201
3.1. Az államok nevében tett nyilvános állásfoglalások
198-199
3.2. Hivatalos közlések
199
3.3. Kormányzati jogi álláspontok
199
3.4. Diplomáciai levelezés
200
3.5. Belső jogszabályok és a nemzeti bíróságok döntései
200
3.6. Szerződéses rendelkezések
200
3.7. Nemzetközi szervezetek által vagy nemzetközi konferenciákon elfogadott határozatokkal kapcsolatos állami magatartások
201
IV. Következtetések
201-204
III. Tisztelgés Herczegh Géza munkássága előtt - Szakkollégisták tanulmányai
206-275
Békési Gábor: Szabadságjogok a szerb megszállás alatt
207-220
I. Bevezető
207
II. A szerb megszállás Baranyában 1918-1921 között
207-211
III. A szabadságjogok Magyarországon 1848-1921 között
211-213
IV. Szabadságjogok a megszállt Baranyában
213-220
4.1. Általános sztrájk, kitekintéssel a szabadságjogokra