Magyar
English
Petrik Gézának, a századforduló körüli évtizedek kiváló magyar bibliográfusának ismét egy olyan művét adja az Országos Széchényi Könyvtár a kutatók és az olvasók kezébe, mely a magyar nemzeti bibliográfia rendszerében nélkülözhetetlen. Ez a munka ugyanakkor — már bevezetőül is hangsúlyoznunk kell — a tudományos kutatás szolgálatában nem egy tekintetben továbbfejlesztette e nagy bibliográfiai sorozat használatának lehetőségeit. Az 1860-1875 közötti másfélévtizedes ciklusról van szó, mely Petrik Géza műveként 1885-ben jelent meg. E betűrendes bibliográfia 438 lapon tárta fel a jelzett évek Magyarországon megjelent, magyar nyelvű monografikus kiadványainak címeit, továbbá a fontosabb folyóiratok cikkeinek, tanulmányainak analitikus leírásait. A magyarországi nem magyar nyelvű nyomtatványokat, s a külföldön megjelent magyar vonatkozású dokumentumokat ez a kötet már nem tartotta nyilván. A már ekkor is egyre növekvő könyvtermelés a kitűnő szerzőt nyilván korlátozásra kényszerítette. A magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglaló kötete tulajdonképpen gyakorlati — könyvkereskedői szempontokat szolgáló — célok jegyében jött létre: Petrik Géza először az Osztrák-Magyar Könyvkereskedők Egylete által az 1860-1870 évek között kiadott magyar katalógusainak anyagát saját használatára betűrendbe gyűjtötte — s mint írja — távolról sem gondolt még …
Tovább a műhöz
Harangszót hallok, — a jövendő harangszavát. Templomot látok a távol messzeségben, — a magyar népműveltség templomát. Mindnyájan, akiknek lelkében él a vágyakozás egy szebb, boldogabb jövendő után, akiknek tudatában megfogant az erős hit a nagy, a mindent átható emberi műveltség erejében, — sóvárogva keressük a messzeségben az igazi emberi kultúra templomát. Templomot, amelynek kapui tárva-nyitva fogadnak mindenkit, férfit és nőt, ifjút és öreget, szegényt és gazdagot. Ahol a kultúra áldását élvezhesse mindenki, ahol az emberi művelődés eszközei ott vannak szabadon, hogy bárki is hozzájuk férhessen s használhassa a maga tökéletesítésére. Az emberi élet anyagi eszközei korlátozottak, a természeti javak csak alakilag változhatnak, mennyiségükben változhatatlanok. Az emberi műveltség javai ellenben végnélkül szaporíthatók. De kétségtelen, hogy egyfelől a műveltség javainak megszerzése végett anyagi eszközökre is van szükség, másfelől a közműveltség fokozódása a közgazdaság fejlődésének leghatalmasabb és legbiztosabb eszköze. A szellemi és gazdasági kultúra kölcsönös vonatkozásban állanak egymással. Az a közgazdasági és társadalmi föllendülés, amely nálunk az elmúlt évtizedekben végbe ment, nem volt eléggé reális, mert mindenáron minél többet akartunk termelni, és nem igyekeztünk azon, hogy előbb mélyreható alapos kultúra alá fogjuk minden …
Tovább a műhöz
Örömmel mutatjuk immár be a’ t. ez. közönségnek a’ még a' múlt év nyarán PESTALOZZI ünnepélyére tervezett nevelési emléklapokat, beváltván az e’ tekintetben a’ pesti hírlap és egyh. isk. lapban adott szavunkat. Ezúttal adjuk az első füzetet. Többféle hátráltatások miatt, ezt sem fejezhettük be Január 11-ke — mint az ünnepeknek 100-dik születési előnapja előtt, bármennyire szerettük volna is azt, még az emléknapot megelőzőleg— a’nevelői közönség, de különösen oskolai férfiaink kezébe juttatni. E’ füzetnek jövendő testvéreit, egyedül a’ t. olv. közönség részvéte fogja világra teremthetni. Mi azonban már egyelőre — mert tapasztaljuk mikint magyar közönségünk előtt nem épen utolsó napi eszme a’ nevelés, főleg ennek népnevelési ága — bátorkodunk reményleni és hinni, hogy nevelési füzeteink a’ mellyek homlokán „PESTALOZZI“ neve áll, kedvesen fogadtatandanak közönségünk részéről; részünkről érdekünkben áll P.....zit úgy ismertetni meg a’ népnevelést pártolókkal, hogy őt ismerve, még inkább buzogjanak, és lelkesüljenek e’ szent ügyért — és a’ mennyire lehet — „tegyenek is valamit". Egyébiránt a’ körülmények engedtével, mennél hamarább megjelenendő ’s ez öregebb testvérét követendő 2-ik füzetünk számára, van már most is egy pár jeles nevelési dolgozat kezünknél, a’ mellyet csak későn érkezte miatt, nem …
Tovább a műhöz
A Történelemtanítás online folyóiratot azzal a céllal alapítottuk meg tíz évvel ezelőtt, hogy megerősödhessen Magyarországon a történelemdidaktika mint a történelemtanítás tudománya. Meggyőződésünk, hogy a hazai történelemtanítás általános színvonalát, módszereit akkor lehet érdemben fejleszteni, javítani, ha tudományosan alátámasztott megoldások, eszközök állnak rendelkezésre. Ennek érdekében vállaltuk, hogy tájékoztatjuk a hazai szakmai közvéleményt a nemzetközi történelemdidaktika meghatározó folyamatairól, és teret biztosítunk a hazai innovációk megismertetésére. Nagy jelentőségűnek gondoljuk, hogy 2017 óta az MTA befogadta lapunkat a minősített folyóiratok sorába, ezzel is elismerve a szerkesztőség munkáját. A lap meghatározó feladatának tekinti a hazai és határon túli magyar történelemoktatás különböző szakmai dokumentumainak nyilvánosságra hozását, véleményezését, a mindennapi oktatási gyakorlat feltérképezését, az új törekvések segítését, és ezáltal is a történelemoktatás tudományos standardjainak megteremtését. A lap elmúlt tíz éve, a megjelent írások témái (tantervek, tankönyvek, tanórai módszerek és feldolgozások) és megközelítései azt mutatják, hogy a lap alapításakor megfogalmazott célokat összességében érvényesíteni tudtuk. E kötet kiadásának közvetlen apropóját a jubileum adja, hiszen a magyarországi …
Tovább a műhöz
Az egyetemi tanulmányok során számtalanszor van szükség információra, a megfelelő szakirodalom megtalálása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A Google által biztosított keresési lehetőségek nem adnak támpontot akkor, ha több millió találat között kell eligazodni. Hogyan találhatok ellenőrzött forrásból származó információt? Hogyan tudom kiszűrni a legfrissebb, számomra legfontosabb ismereteket? Hogyan érhetem el a publikáció teljes szövegét? Ezek mind olyan kérdések, amelyekhez az adatbázisok ismerete adja meg a kulcsot. A kurzus három jelentős adatbázis használatát mutatja be. A bevezető leckében tisztázásra kerül az adatbázis fogalma, hogy eloszlassa magától a szótól való esetleges idegenkedést és rávezessen igazi jelentésére és jelentőségére. Ezt követően megismertet az információforrásokkal, erősíti a bennük való keresés hatékonyságát, fejleszti a kapott eredmények értékelésének képességét. Miközben feltárja az egyedi funkcióikat, rávilágít az egyező pontjaikra is, így a leírások egyúttal egy mintát is adnak az adatbázisokban való kereséshez. Ennek köszönhetően nemcsak a tananyag keretein belül bemutatott szolgáltatásokat lesznek képesek használni a kurzust elvégzők, hanem egy általánosan hasznosítható tudás birtokába jutnak, aminek segítségével más adatbázisok működési mechanizmusát is érteni fogják. A tananyag felépítésénél fogva …
Tovább a műhöz
A Gyermeknevelés c. folyóirat átalakulása után 1953-tól jelenik meg évente 11 alkalommal az Közoktatásügyi Minisztérium folyóirataként. | A papíralapú folyóirat fellelhető: Pécsi Egyetemi Könyvtár, folyóiratraktár, R1002. | A folyóirat felelős szerkesztője: Zsoldos Z. Julianna. Szakcikkeket, gyakorló óvodai szakemberek írásait közli. Oktatáspolitikai, érdekvédelmi témákon keresztül áttekintést ad az óvodapedagógiai változásokról. Igényes és hiteles szakmai írásokkal elsősorban az óvodás korú kisgyermek pszichikus funkcióinak megismeréséhez kíván segítséget nyújtani a lap neves szakemberek bevonásával. A játék fontosságát és értékeinek megerősítését országos pályázattal emeli a figyelem középpontjába, miközben továbbra is fellép az iskolásítási törekvések ellen. A minőséget, a szakmai megalapozottságot felmutató nevelőközösségek, óvónők cikkeivel mintát, ugyanakkor vitaalapot is szolgáltat a szakmai közvéleménynek. Lépést tart a közoktatáspolitika időszerű változásaival és tájékoztat törvényi, munkaügyi kérdésekről is.
Tovább a műhöz
Képes Pesti Hírlap (1927-1939)
- 1927-1939
A Légrády Testvérek Pesti Hirlapja hangsúlyozottan nemzeti hanghordozású lap volt, de a húszas évek közepén, Rákosi Jenő visszatértével tulajdonképpen a régi Budapesti Hirlap túlfűtött nemzetiességének örököse is lett. Légrádyék Trianon után a területi revízió programjának fórumaként helyezték el önmagukat, aminek ugyan kellő hangsúlyt adott Rákosi publicisztikája, de halála után, a harmincas években is a Légrády Testvérek adta ki a Revíziós Liga olasz, francia, angol és német nyelvű havilapjait. Egyébként is az egyik legterebélyesebb kiadványbokrot hozták létre a Pesti Hirlap körül: külön vidéki kiadásával kísérleteztek (1921-1924), kiadták a Képes Újságot (1915-1921), Az Érdekes Újságot (1913-1925), aztán folytatásaként a Képes Pesti Hirlapot (1927-1939), melléklapként A Pesti Hirlap Vasárnapját (1923-1937) és folytatását, a Képes Vasárnapot (1937-1944), valamint a hetenként megjelenő A Pesti Hirlap Regénytárát (1923-1924). Mindezeken túl pedig előfizetőinek ingyen vagy jutányos áron biztosította (1928-as hirdetése szerint) a Pesti Hirlap Könyvek 52 kötetét, A Pesti Hirlap Díszkönyvtára 12 kötetét, A Műveltség Útja hat kötetét és évenként A Pesti Hirlap Nagy Naptárát. A Pesti Hirlap főszerkesztője 1919. őszi újraindulása után Légrády Ottó lett, felelős szerkesztője Lenkey Gusztáv maradt; főmunkatársként tért visssza a laphoz Hoitsy Pál, a …
Tovább a műhöz
Az 1893-ban – társadalmi kezdeményezésre – megalakult Országos Múzeumi és Könyvtárbizottság 1894. évi munkaprogramjában található meg először egy szakfolyóirat megindításának gondolata. „... általában oly hivatali és sajtóbeli orgánum létesítése, mely a már létező s ezentúl létesítendő tudományos gyűjtemények, muzeumok és könyvtárak között az összekötő kapcsot képezzék, a duplikátumok közhírré tevését eszközöljék s a gyűjtemények gyarapítására szolgáló csereviszony életbeléptetését lehetővé tegyék” A szakfolyóirat kiadásának feltételei a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Tanácsa létrejöttével (VKM 79.458/1897. sz. rendelete) reálisabbá váltak. A fenti szerv „Főczélja az, hogy a hazánkban létező és létesítendő nyilvános és közhasználatra szánt állami törvényhatósági, községi, felekezeti és társadalmi összes gyűjtemények között a rendszeres gyarapítás, a tudományos alapra fektetett egyöntetű berendezés az avatott igazgatás és a csereviszony szabályozása révén mentől szorosabb összeköttetés létesüljön s az ország különböző részeiben elszórt, megőrzésre és megismertetésre érdemes gyűjtemények anyaga a nemzeti tudomány és művészet közös kincse s a nemzeti művelődés egységes forrása legyen.” Az Országos Tanács 1897-es szabályzatában a 16. § alatt ismét megjelent a folyóirat …
Tovább a műhöz
A szellemi életnek már jó idő óta egyik legérdekesebb jelensége a nevelői gondolkodás terjedése és átalakulása. Ez a folyamat régen megindult; a szakemberek mostani idősebb nemzedékéből egyesek már a század kezdetén észrevették; gyökereit pedig igen könnyű a múlt század utolsó tizedeiben felismernünk. A magyar nevelői gondolkodás benső indításokra, idegen hatás nélkül nagyon régóta ezen az úton járt, de a kiterjedés irányzata természetesen megerősödött, amint külföldi tápot is nyert. A mostani élénkségnek azonban nem ezekben van a magyarázata, sem a szélesebb-körűség magyar hagyományában, sem az irodalmi hatásban. Az élet újabb, súlyos változásai, nyugtalanságok és bizonytalanságok ébresztik és élénkítik a nevelői gondolkodást, azok vezetnek rá különféle foglalkozású embereket arra a gondolatra, hogy csak a neveléstől lehet várni kedvezőtlen jelenségek alapos megváltozását. Így láttuk ezt már a- háború alatt; azután némi zökkenő következett; néhány év óta valósággal szemmel látható, hogy a nevelés gondolata egyre több helyen jelenik meg. Ennek a gondolkodás tartalmára kétféle következménye van. Egyik az a könnyen megérthető tapasztalás, hogy ahol a neveléssel való törődés újkeletű, ott még nem emelkedett a teljes tudatosságra, tehát az alapfogalmak még nem valami tiszták. Ez új feladatot állít azok elé, akik a nevelői gondolkodás …
Tovább a műhöz
A dualizmus időszakának elejétől – hasonlóan Európa más országaihoz – gomba módra szaporodtak Magyarországon is a napi-, heti- és havilapok, melyek között már szép számmal akadtak tartósan a piacon lévő, hosszú időn át megjelenő sajtótermékek is. A kiadványok között ebben az időszakban jelentős csoportot foglaltak el a pedagógiai és a női lapok. Ennek hátterében ott állt a kötelező népoktatás törvényi bevezetése (1868), az iskolarendszer valamennyi szintjének fejlődése, kiépülése, a pedagógus szakma professzionalizációja, a nőemancipáció, ezen belül a lánynevelés korábban sosem látott kibontakozása, valamint a női olvasók nagyszámú megjelenése és a női írók színre lépése. A magyarországi sajtótermékek között a 19. század utolsó évtizedeiben olyan lapokat is találhatunk, amelyek a pedagógiai és a női lapok csoportjába is sorolhatók. Különösen kiemelhető ezek közül az 1880-tól indult, 1919-ig átlagosan évi tíz lapszámmal jelentkező Nemzeti Nőnevelés című, nívós folyóirat működése, amely a dualizmus korában a legszínvonalasabb nőkről és nőknek szóló lap volt, és a budapesti Sugárúti Állami Tanítónő-képző Intézet (1898-tól Erzsébet Nőiskola) tanárai szerkesztették. A folyóiratban publikáló szerzők gyakran a hazai nevelésügy, nőnevelés meghatározó személyiségei voltak, mint például Zirzen Janka, Damjanich Jánosné, Veres Pálné, …
Tovább a műhöz
Összes találat megjelenítve : 10