Magyar
English
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs
áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
A XVIII-ik század fontos időszak a magyar művelődés történetében. Két évszázados háborúskodás után, mely gazdaságilag és szellemileg egyaránt tönkretette az országot, a magyarságra nézve ekkor békés és termékeny időszak következett be, amely lehetővé tette számára, hogy a művelődés munkájában részt vegyen, a tudományok, művészetek és az irodalom iránt érdeklődjék, s hogy megvesse bizonyos kultúrintézményeknek alapját, melyekkel a nyugat-európai szerencsésebb és nyugodtabb viszonyok közt élő nemzetek már régóta rendelkeztek. Ha ennek a századnak művelődéstörténetét tanulmányozzuk, amelyet még a közelmúltban is történetíróink jó része úgy tekintett mint nemzetietlen, hanyatló korszakot, meglep bennünket az a buzgóság, amellyel e századnak magyar főurai és főpapjai elsajátítani és meghonosítani igyekeztek azt a műveltséget, melyet külföldi tartózkodásaik és utazásaik alatt alkalmuk volt megismerni. Nem a háborúskodás, nem a harcokban való kiválás többé az eszményképük: egymással versenyezve építtetnek falusi kastélyokat, városi palotákat, kolostorokat, templomokat s egyéb középületeket, alapítanak iskolákat, könyvtárakat és tudományos gyűjteményeket. Igaz, hogy ez a Nyugat-európából importált művelődés egyrészt kozmopolita, másrészt pedig egyoldalú és felületes volt, amennyiben nem hatolt be a nemzet alsóbb rétegeibe, mindamellett …
Tovább a műhöz
Nagy-Árpád
- Bauer, Hedwig
- 1933
1. in altmehrsilbigen Wörtern vor lenes und fortes: gabl (gabel), graba (graben), uflada (űfladen), maga (wagen), kazahok (Hasenbock), ruasa (wase), fair (vater), gatr (gater); Ausnahme: träga (tragen). 2. vor Verbindungen mehrerer, auch doppelten Konsonanten: akst (ackes), krapfa (krapfe), krata (kratte), khalt (kalt), rats (ratze), salta (schalten), mala (Schnalle), 3. kurzes nasaliertes ä steht vor doppeltem Nasal oder Nasal mit folgendem Konsonanten1 im Inlaut: änt (ande), krämpa (Krampe), näma (namme), sänt (schände), uffayari (Auffangerin).
Dehnung des altkurzen a: 4. in altein silbigen Wörtern, in denen nicht mehr als ein leichter Konsonant auf den Vokal folgt2: bäd (bad), gläs (glas). grab (grab), häs, klag (rückgebildet aus dem zweisilbigen plur. haza, bezw. verb. klaga), 5. vor einfacher Liquida im In- und Auslaut, und besonders vor rt, rn, rm; bei der Wortgruppe mit -rm im Auslaut wird ein kaum hörbares a zwischen r und m eingefügt: gär
Tovább a műhöz
Ezer éve annak, hogy a magyar nemzet e földet elfoglal la, bírja és nemzeti bélyegét reá nyomta. Egy ezredév lefolyása alatt rendkívüli sok viszontagságon ment keresztül nemzetünk. Valóban e szent hazának nincsen egyetlen egy helysége, nincsen talán egyetlen egy talpalatnyi földje sem, mely történeti nevezetességgel ne bírna, vagy könynyel és vérrel áztatva ne volna. Zilah városim!í is, mely mint a magyar birodalomnak egyik alkotó és így kiegészítő része, hazánk azon helységei, illetve városai közé tartozik, — mely egy ezredév lefolyása alatt sok derült és zivataros napot látott. Éppen az elmondottakból kifolyólag, azt hiszem, nem végzek fölösleges dolgot akkor, midőn én éppen Zilah városunk cser eves múltjáról fogok röviden elmélkedni. Mert hiszen most nemzetünk lázas sietséggel készül az ezredéves ünnepélyre, illő és méltányos, hogy ezen ünnepélyes készülődések közepeit, nemzeti ‘történetünk ismerése mellett, legalább általános főbb vonásokban, mi zila-Mab, ismerkedjünk meg városunk történetének múltjával, mert a mi városunk is éppen ezer éves múlttal bír. S a mellett minden polgárra nézve előnyös, sőt szükséges is, — hogy városának múltjával főbb vonásokban ismerős legyen. De ugyanakkor azt is hangsúlyozom, hogy tér és időbeli képtelenség volna nekem ez alkalommal rendszeres történetről beszélni, én ezen tanulmányom keretén, lehetöleg …
Tovább a műhöz
Eucharisztia és ifjúság - előadta a Pécsi Katolikus Kör műsoros estjén, 1938. március 6-án a Pécsi Püspöki Tanítóképző-intézet műsora keretében Gábriel Pál
Tovább a műhöz
