Magyar
English
Juflii Regio olim compilatum, duorum, & quod xeurvit , Seculoruin ufu roboratum . Nunc primum in Paragraphos diftinftum , & Notis, at Ohieryationibus Juridicis in utuiupraefectam. Ty lonum, illuftratuni. (...) Uanquam domeftica, ac gen-tilitia Regni hujus Inclyti Hungariaj jura certam in fe-r,eni, formulamque, & ordinem redige acliterarum monumentis illuftrare ar-Uurn & perdifficile ac humano pro-hemodum ingenio majus efle videatur: Quippe cuqi apud noftrates eo in genere nihil nilhil ha&enus extiterit aut origine din« turnum, aut lan&ionc (labile, aut perenni ufu, ac oblervantia roboratur: fed ex cujusque fere Principis, ac Regi nutu, & arbitrio novae conftitutiones , novaque edidla per fingulas neduru ates, fed paucitfimorum quoque annorui i fpatia emanaverint: Quae cum inter Iole plerumque diffideant, & adverfis quali frontibus obludlentur, in unuiu velut corpus convenire, & coalefcere haud facile poliunt. Ad hoc accedit , quod ea omnia, qute vel forenfibus in cauda emergunt, vel ad judiciorum rationem accommodantur,memoria tenere fupra hominis captum, facultatemque videatur ex i flere. Qua; cum ita £e habeant, tamen'Ma jeflatis Veflrae jufiionibus, quibus non ufquequaque parere piaculum lemper duxi , morem gerere cupiens , farcinara meis humeris longe imparem fubire non formidavi: Qui propriae licet imbecillitatis confeius tantum enim abefl, ut mihi quidpiam majoris induflrite , aut eruditionis attribuam ; ut meos etiam inter «quales, ac ejusdem profedionis ludiofos …
Tovább a műhöz
After the 1949 Constitution, conceptions about self-governments had been superseded from the literature on local and territorial administration. It is interesting historically, though, that the third Act on Councils determined the nature of councils and their organisations as representative self-governmental and administrative bodies. Declaration of this was enough for the legislator and he did not detail it farther. Contemporary literature associated selfgovernmental features primarily with the different ways of developing autonomy. Preparations for the change of regime awoke interest in local governments. As a result the elaboration of the institutions of local governments, which were to replace the council system, was started. However, it soon became clear, that with the accelerating changes and ensuing political preparations, professional works for establishing local administrative structures could not always keep pace. These arrears must have had a role in the occurring inconsistencies in the 1990 legal regulation, which has fundamental significance. This may also be the reason that the Parliament has repeatedly amended the act on local governments. Authors dealing with the origins and development of self-governing often go back to the administration of city-states and the feudal (nobiliary) local governments, as origins. The direct antecedents of the present local governments operating in territorial and settlemental units,
however, developed from the forming civil …
Tovább a műhöz
A kereskedelem
- Beöthy Leó
- 1869
Azok után, melyek a statistika elméletéről tartott előadásokban itt elmondattak, nem okvetlenül szükséges ugyan, de tárgyam természeténél fogva mégis czélszerünek látszik, kezdetül, önök emlékezetébe visszaidézni azt, hogy a statistika, lényegében, vagy legalább legfontosabb ágaiban nem egyéb, mint a társadalmi állapotoknak számadatokon alapuló ismerete, és így a statistika, a nélkül hogy megszűnnék ezért önálló tudomány lenni, egyszersmind kiegészítő része, a társadalmi tudományok minden ágának. Még pedig olyan kiegészítő része, mely nélkül azok, tapasztalati alapot veszítve, nem számíttathatnának többé az exact tudományok sorába, hanem pusztán speculatió utján szerzett elméletek rendszerévé válnának. Tudjuk, hogy a speculatió, melynek hajdan oly nagy tér volt engedve az emberi ismeretek bővítésére irányzott törekvésekben, ujabb időben hitelének nagy részét elveszítette. Már magában a rendszerek sokasága, az eredmények különböző volta, melyre ugyanazon alapigazságból vagy igazságnak vett alapmondásból kiinduló és speculative tovább építő bölcselkedők jutottak, meggyőzhetett arról, hogy a speculatió nem csalhatatlan, mert ha igaza lehetett is egynek e tudósok közöl, de ekkor a többinek mindnek, ki ezen egytől eltért s egymással is ellentétben állott, semmi esetre sem lehetett igaza; de az okoskodás csalékonynak bizonyulván, annak eldöntését sem …
Tovább a műhöz
"Szellemi szabadság alatt értem én egyrészt a jogosultságot, bármi tárgyról leplezetlenül az egyéni nézetet, rectius igazságot kimondani a nélkül, hogy bármi disciplináris eljárástól vagy censurától, vagy anathemától tartanunk kellene, másrészt a tehetséget, ily igazságot egykedvűen, felháborodás nélkül meghallgatni s
fontolóra venni. Ily szabadság nálunk nem létezik" (Trefort, az akadémia nagygyűlésén, 1888. máj. 6.) | Trefort Ágoston kultuszminiszter, mint az akadémia elnöke, az idei nagygyűlést olyan beszéddel nyitotta meg, amelyből e könyvnek jeligéje van véve. A szellemi szabadság hiányát panaszolja Magyarországon; szerinte nálunk nincs elismerve a jogosultság, az egyéni nézetet bármi tárgyról leplezetlenül elmondani, illetőleg meghallgatni s fontolóra venni. Élve ezen szellemi szabadsággal bocsátom a könyvemet a nyilvánosság elé, s joggal tételezem föl, hogy Trefort ennek megjelenése fölött megütközni nem fog. Mentse ki e bátorságot az, hogy könyvem anyagának egy része más alakban látott napvilágot, jóval a kultuszminiszter beszéde előtt; s egy részben az ő panaszkodása is volt az oka, hogy e könyvet szélesebb köröknek iparkodtam hozzáférhetővé tenni, hozzá akarván ekképen járulni az általa kontemplált szellemi szabadság utjának egyengetéséhez. E sorok Írója kész beismerni, hogy Magyarországon szellemi szabadság nem létezik. Mert — mint …
Tovább a műhöz
A M. T. Akadémia 1869-ben a Gогove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi iskolázás а XVI. században." Az Akadémia 1871-ik évi nagygyűlése a jelen művet, mely azonban teljesen átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesítő a jutalomra. A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik. Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja. Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak; valamint …
Tovább a műhöz
Pázmány kétségkívül legkiválóbb irodalmi nagyságaink egyike. Nemcsak a vele egy véleményen levő kortársak, hanem még ellenfelei, sőt irodalmunk legjelesebb műbírái is magasztalják. Valóban, arra a helyre való, a melyen Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai, szóval legékesszólóbb nagy embereink, prózai s költői nyelvünk legnagyobb mesterei fénylenek. Még ha nem volnának is Pázmánynak oly jeles írói tulajdonságai, mint a milyenekkel valóban bírt, akkor sem illenék teljesen elhanyagolni, vagy — úgy szólván — kiveszni engedni műveit. Mert Pázmány műveire is illik, a mit Montesquieu mondott a maga művéről, a melyben a törvények lelkéről ír : inkább helyeslik majd, mintsem olvassák; a mit Lessing, Klopstock Messiásáról: sokan dicsérik, de kevesen olvassák, bár dicsérnék kevesebben és olvasnák többen; és a mit Greguss Kölcsey munkáiról: ama könyvekből valók, a melyeket mindenki dicsér, de kevesen olvasnak. Pázmány műveinek eredeti, azaz első kiadásai igen ritkán találhatók valahol; és habár a nagy embert követő nemzedékek kegyelete egymásután többször kiadta egyes műveit, a Kalauzt, a Beszédeket és Kempis Tamás fordítását, mindazáltal ezek is annyira elfogytak, hogy ma csak elvétve, leginkább régi könyvtárakban, akadhatni rá e művek egyik vagy másik, de többnyire megrongált és hiányos példányára. Éppen …
Tovább a műhöz
A megállapodások tárgyával, a konszenzus-orientált eljárási beszélgetésekkel kapcsolatban különböző felfogások alakultak ki. A büntetőeljárási törvényben számos olyan előírást találunk, amelyek az eljárás résztvevői közötti hozzájárulásokra, beleegyezésekre, egyezségek, megállapodások kötésére vonatkozó elemeket tartalmaznak. A mű az ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekre próbál választ adni.
Tovább a műhöz
Az iskolaügy államosítása egyik legnagyobb politikai harca volt a magyar demokráciának. De ezt a harcot is győzelemmel fejezte be. Az iskolaállamosítás törvény lett. E törvény megszületésének előzményeiről, indokairól, politikai, művelődési jogosultságáról és halaszthatatlan szükségességéről, beszélnek az itt következő dokumentumok, a parlamenti vita, a pedagógus nagygyűlés szónokai s mindaz az anyag, amely — rövidre fogva — minden érdeklődő elé tárhatja az iskolaállamosítás történelmi fontosságát.
Tovább a műhöz
Dum Clementissime pateris, ut TE Duce, TE Auſpice in litterariam banc arenam deſcendam, atque Aſſertiones meas Sacratiſſimo Nomini TUO inſcribam AUGUSTISSIMA DOMINA! quid aliud agis, quam inſtaurata profuſa liberalitate TUA litterarum ſtudia, atque boneſtiſſimas facultates ſtabilire pergis. ET SI enim incredibilem ardorem illum, belli, pacisque artibus Rempublicam florentem conſtituendi, quo a ſuſcepti Imperii incunabulis flagrabas, tot eresta Lycæa teſtentur, tot, ſeu quas labentes ſuſtinuiſti, ſeu inopes locupletaſti, ſeu denique novis ſcientiarum acceſſionibus ornaſti, Academiæ prædicent: bæc ipſa, in qua conſiſtimus, Regia Univerſitas tacentibus nobis etiam loquatur: tamen minime TE de Republica, de univerſa bominum ſocietate bene meruiſſe exiſtimas, niſi Domicilium, ſeu Arcem banc ſcientiarum, quam plantavit dextera TUA, ſolicitudine, favore, Gratia, Clementiaque TUA erigeres, erestam amplificares, amplificatam firmares. Constitueras Clementissima Domina!. non modicis ſumptibus ſcientiis ædes Tyrnaviæ magnificas, addideras, quæ præexiſtenti Univerſitati deerat, Facultatem Medicam, in ſingulis porro Facultatibus, novos, novis conſtitutis ſtipendiis Doctores, Magiſtrosque nominaveras.
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat – mint az ország első intézményi szintű doktorandusz érdekképviseleti szervezete – megalakulásának ötödik évfordulója számos apropót szolgáltatott arra, hogy ismertesse a doktori képzés iránt érdeklődőket a magunk mögött hagyott több mint fél évtized eredményeivel. A 2017-es jubileumi évben megválasztott Elnökség számos célt tűzött ki maga elé. Ezek egyike volt egy olyan tudományos igényességű kötet megjelentetése, amely a hazai szakemberek és a doktori képzésben jelenleg is résztvevő doktoranduszok közös munkájával képes bemutatni a magyar doktori képzés történeti előzményeit, sajátosságait, aktuális problémáit és – bízom benne – felvázolni jövőbeni irányait. Az olvasó jelenleg egy közel másfél éves munka gyümölcsét tarthatja a kezében, amely összesen hét szakmai tanulmányt tartalmaz. A kötet szerzői változatosak. Találunk köztük jelenlegi és volt doktoranduszokat mind a „régi”, mind pedig az „új” doktori képzésből. Nem egy tanulmány szerzője lát vagy látott el érdekképviseleti tevékenységet és valamilyen módon mind kötődnek az alma materhez, a Pécsi Tudományegyetemhez. A kötet szakmai színvonalát tovább emeli a lektor személye, a hazai doktori képzés elismert szakembere, Bazsa György professzor úr. A tanulmányok vonalvezetéséből és szakmai tartalmából kirajzolódik a hazai doktori …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat – mint az ország első intézményi szintű doktorandusz érdekképviseleti szervezete – megalakulásának
ötödik évfordulója számos apropót szolgáltatott arra, hogy ismertesse a doktori képzés iránt érdeklődőket a magunk mögött hagyott több mint fél évtized eredményeivel. A 2017-es jubileumi évben megválasztott Elnökség számos célt tűzött ki maga elé. Ezek egyike volt egy olyan tudományos igényességű kötet megjelentetése, amely a hazai szakemberek és a doktori képzésben jelenleg is résztvevő doktoranduszok közös munkájával képes bemutatni a magyar doktori képzés történeti előzményeit, sajátosságait, aktuális problémáit és – bízom benne – felvázolni jövőbeni irányait. Az olvasó jelenleg egy közel másfél éves munka gyümölcsét tarthatja a kezében, amely összesen hét szakmai tanulmányt tartalmaz. A kötet szerzői változatosak. Találunk köztük jelenlegi és volt doktoranduszokat mind a „régi”, mind pedig az „új” doktori képzésből. Nem egy tanulmány szerzője lát vagy látott el érdekképviseleti tevékenységet és valamilyen módon mind kötődnek az alma materhez, a Pécsi Tudományegyetemhez. A kötet szakmai színvonalát tovább emeli a lektor személye, a hazai doktori képzés elismert szakembere, Bazsa György professzor úr. A tanulmányok vonalvezetéséből és szakmai tartalmából kirajzolódik a hazai doktori …
Tovább a műhöz
A' tsillagos égnek és a' föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása 's megesmértetése
- Varga Márton
- 1809
Fejünk felett ſzámtalan tündöklő, ragyogó teſteket, midőn tiſzta az idő, veſzünk éſzre. Illyen a' minden nap felkelő nap, a’ hold, a’ bujdosók, az öſtkös tsillagok, és az állóknak teméntelen ſerege. Ugy tetſzik mintha ezek mind valamelly gödrös kék
boltozatnak a’ ſzínén volnának, mellyet Égnek ſzoktunk nevezni. Ezeknek a’ ſzemlélésére felemelte ſzemeinket a' terméſzet, ’s ha valaki ezeket nézegetvén, visgálván, meg nem illetődik, jele hogy annak a’ ſzíve márvány, ’s a’ valódi , nemes gyönyörüséget érezni nem tud. Ezekről a’ teſtekről valamit tudni nem tsak mindenkor kivánt az emberi nemzetnek tsinosodottabb réſze , hanem a’ magára hagyatott durva pór népnél is ſzép töredékjei találtatnak a’ tsillagok’ esméretének. Ezeknek a’ nagy egéſz teſteknek fummája teſzi azt, a’ mit világnak, ég, ’s földnek
közönségeſſen ſzoktunk nevezni, ’s az ezekről tanító tudomány Tsillag visgálásnak mondatik. Három réſzre ſzokott oſztódni, az eggyik előſzámlállya tsak a’ világot tévő nagy teſteket, ezeknek rendgyét, és helyheztetésöket, mint annyi történeteket, a’ máſik ezeknek a’ tetteknek nem tsak megesmértetésében, hanem tüneménnyeik’ ókainak helyes, és terméſzetes megfejtésében légfőképpen foglalatoskodik. A' harmadik réſz deákúl Attronomia Mathematicának ſzokott neveztetni, magyarul Gyakorló tsillag’ visgálásnak …
Tovább a műhöz