Magyar
English
Harangszót hallok, — a jövendő harangszavát. Templomot látok a távol messzeségben, — a magyar népműveltség templomát. Mindnyájan, akiknek lelkében él a vágyakozás egy szebb, boldogabb jövendő után, akiknek tudatában megfogant az erős hit a nagy, a mindent átható emberi műveltség erejében, — sóvárogva keressük a messzeségben az igazi emberi kultúra templomát. Templomot, amelynek kapui tárva-nyitva fogadnak mindenkit, férfit és nőt, ifjút és öreget, szegényt és gazdagot. Ahol a kultúra áldását élvezhesse mindenki, ahol az emberi művelődés eszközei ott vannak szabadon, hogy bárki is hozzájuk férhessen s használhassa a maga tökéletesítésére. Az emberi élet anyagi eszközei korlátozottak, a természeti javak csak alakilag változhatnak, mennyiségükben változhatatlanok. Az emberi műveltség javai ellenben végnélkül szaporíthatók. De kétségtelen, hogy egyfelől a műveltség javainak megszerzése végett anyagi eszközökre is van szükség, másfelől a közműveltség fokozódása a közgazdaság fejlődésének leghatalmasabb és legbiztosabb eszköze. A szellemi és gazdasági kultúra kölcsönös vonatkozásban állanak egymással. Az a közgazdasági és társadalmi föllendülés, amely nálunk az elmúlt évtizedekben végbe ment, nem volt eléggé reális, mert mindenáron minél többet akartunk termelni, és nem igyekeztünk azon, hogy előbb mélyreható alapos kultúra alá fogjuk minden …
Tovább a műhöz
Anyaiskola
- Comenius
- 1929
Comenius (1592-1670) háromszázéves kis művének első magyar fordítását veszi kezébe az olvasó. Az "Anyaiskola". az első ismert nevelési munka, amely csak a kisdedneveléssel foglalkozik, 1628-ban készült cseh nyelven. Szerzője, a XVII. század legkiválóbb pedagógusa, 1633-ban („Informatorium der Mutter Schul" címmel) németre, 1653-ban pedig a magyarok használatára latin nyelvre fordította. A magyar fordítás H. Schötertől 1864-ben kiadott „Die Mutterschule von Amos Comenius" című kis kötetből történt. Ennek szövege azonos azon szintén német nyelven írt, vörös bársonyba kötött, arany metszésű, az 1636. évről keltezett könyv szövegével, melyre H. Schröter bukkant rá a szász weissenfelsi városi templom könyvtárában, hova a Sachsen-Weissenfels hercegek egykori könyvtárából került. Az „Anyaiskola" lefordíttatása ugyanazon célból történt, mint a „Kisdednevelés“ kiadásában újabban megjelent más, neveléstörténeti érdekességű műveké:4 a képzőintézeti növendékek és az óvónők neveléstani ismereteinek elmélyítése céljából A munka egyszerűségénél és rövidségénél fogva nagyon alkalmas az óvónőképzők növendékeinek a nevelői gondolkozásba
való bevezetésére, mert a legelső s a legrégibb könyv, mely a kisdednevelésnek úgyszólván minden kérdését tárgyalja és pedig könnyedén, lehet mondani, egészen népszerűen. Melyek az „Anyaiskola'' főbb jellemző …
Tovább a műhöz
An der Illyés Gyula Hochschulfakultät der Universität Pécs/Fünfkirchen und an ihrem Rechtsvorgänger, der Illyés Gyula Pädagogischen Hochschule, existiert seit 1985 die Ausbildung für das Fach deutsche Nationalitätenkindergärtnerin. Im Komitat Tolnau leben seit dem 18. Jahrhundert Einwohner mit deutscher Muttersprache, die aus ihrer Kultur vieles bis heute, trotz ihres schwierigen Minderheitendaseins, aufbewahren konnten. Die Weitervererbung dieser vielfältigen Kultur an die junge Generation steht im Interesse von uns allen. Der Träger der Kultur ist die Sprache. Leider, wird die deutsche Sprache von vielen, wie eine in der Schule gelernte Sprache gesprochen, die ehemalige Muttersprache ihrer Ahnen, die Mundart verlor dadurch ihre Authentizität. Eine Aufgabe der Ausbildung der Kindergärtnerinnen für die deutschsprachigen Nationalitätenkindergärten ist, die Mundart, oder einen Teil davon an die Kleinsten zurückzugeben, damit sie auch stolz auf das kulturelle Milieu sein können, aus dem sie entstammen. Immer mehr Leute fühlen sich mit dieser Kultur und dieser Sprache verbunden und es gibt eine reges Interesse für die kulturellen Beziehungen. Die Hochschulfakultät der Universität Pécs/Fünfkirchen trachtet danach, mit ihren deutschen Partnerinstitutionen und mit den Organisationen, Selbstverwaltungen der deutschen Minderheit in Ungarn, immer bessere Bedingungen für diese Bildung zu sichern, um auch dadurch die Jugendlichen zu motivieren, diese Berufung …
Tovább a műhöz
Nem minden önmegtagadás nélkül bocsátom közre ezt a kötetet. Szerettem volna — mielőtt papírra teszem tanulmányaim eredményeit — még egy ideig gondtalanul és önfeledten elmerülni a középkor színes, mozgalmas világába; még tovább társalogni — az írásba foglalás célzata nélkül — a vitézi tettekre vágyó lovaggal, a szorgalmas céhbeli polgárral, a jókedvű diákkal, a szerzetes iskolamesterrel, a vitatkozásra mindenkor kész skolasztikussal s mindazokkal, kik írószobám csöndjében éveken át velem voltak, mikor vaskos fóliánsok lapjait forgattam. Elkalandoztam ilyenkor a képzelet szárnyain déli Olaszország festői partjaira, a nyugalmas Viváriumba, ahol tizenhárom évszázaddal ezelőtt egy öreg ember, a világi élet forgatagából elmenekülve, megfiatalodott lélekkel nyitotta meg az iskolaszerű tudomány forrásait a középkor számára; vagy elszálltam lélekben a bodeni tó bájos vidékeire, ahol már ezer évvel ezelőtt híres iskolák virágoztak; vagy felkapaszkodtam gondolatban a Hohentwiel meredek ormára, ahol Virgilius verseiben gyönyörködött réges-régen egy halhatatlan emlékű, szépséges hercegasszony; vagy felkerestem a krónikással a ködös éjszakot, ahonnan a „skót barátok" indultak ki európai körútjokra s ahonnan egy nagy tanító hozta magával azt a mesterséget, mellyel utóbb művelődésre késztette a tudatlan frank népet; vagy elvittek gondolataim a bölcseség királyi …
Tovább a műhöz
A Gyermeknevelés c. folyóirat átalakulása után 1953-tól jelenik meg évente 11 alkalommal az Közoktatásügyi Minisztérium folyóirataként. | A papíralapú folyóirat fellelhető: Pécsi Egyetemi Könyvtár, folyóiratraktár, R1002. | A folyóirat felelős szerkesztője: Zsoldos Z. Julianna. Szakcikkeket, gyakorló óvodai szakemberek írásait közli. Oktatáspolitikai, érdekvédelmi témákon keresztül áttekintést ad az óvodapedagógiai változásokról. Igényes és hiteles szakmai írásokkal elsősorban az óvodás korú kisgyermek pszichikus funkcióinak megismeréséhez kíván segítséget nyújtani a lap neves szakemberek bevonásával. A játék fontosságát és értékeinek megerősítését országos pályázattal emeli a figyelem középpontjába, miközben továbbra is fellép az iskolásítási törekvések ellen. A minőséget, a szakmai megalapozottságot felmutató nevelőközösségek, óvónők cikkeivel mintát, ugyanakkor vitaalapot is szolgáltat a szakmai közvéleménynek. Lépést tart a közoktatáspolitika időszerű változásaival és tájékoztat törvényi, munkaügyi kérdésekről is.
Tovább a műhöz
Felsőbb években, kezemhez jutván ama nagy hirü tudós Kant Immánuelnek nevelésről német nyelven irott eme könyve, időt vettem annak lefordítására. — Azon ott összeszedett nevelési elveket olyanoknak vélvén, melyek átültetését a Magyar irodalom terén előnyösnek tartom, annak közvilágra bocsáttatását elhatároztam.
Kant a „Tudományos gyűjteményben," nevezetesebben az 1817-ik kötetben e tekintetben — véleményem szerint — méltatlanul megtámadtatván, téves tanok hirdetésével vádoltatik; azért — nem ugyan az ő védelmére (melyhez magamat illetékesnek nem tartom) hanem az igazság földerítéséül Kantnak elveivel ama vádakat szembe állítani, valamint az ő nevelési elveit a ma élő nemzetek nevelési rendszereivel egyeztethetöknek — egy Függeléknek hozzá toldásában fölvilágositani jónak Ítéltem. Kelt Szathmárt sept. 29-én 1866. A fordító. | Egy régibb rendelésnek értelmében a Königsbergi Universitásban a nevelés tudományát a Pbilosophia egyik tanitója a tanulóknak, mégpedig mindenkor felváltva, előadni köteles lévén: annálfogva gyakran érte ezen tanitásbeli sor Kant professor urat is, a ki ebben a maga néhai tiszttársa Consistorialis tanácsos D. Bock által kiadott Nevelés mesterségiröl irott könyvet vette ugyan fel útmutatóul, de mindazáltal sem a vizsgálódások rendiben, sem pedig az elvekben szorosan ahoz magát nem csatolta. Ezen környülállásnak köszönhetik …
Tovább a műhöz
„A sokoldalú ember” című szöveggyűjtemény nemcsak az egyre több iskolában tanított „embertan” nevű tantárgyhoz alkalmazható segédeszközként, hanem az etikaoktatásban vagy az osztályfőnöki órákon is. Rövid olvasmányaival mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban haszonnal ismerkedhetnek a diákok.
Érdeklődést kelthet azonban ez az antológia az iskolánál szélesebb körben is. Összeállítói a világ minden tájáról és minden időből: a jelenből éppúgy, mint az ókorból vagy a középkorból válogattak színvonalas irodalmi alkotásokat; de a szépirodalom mellett olyan tudományok eredményei és véleményei is hangot kaptak benne, mint a néprajz, filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.
A három fő fejezet az ember legfontosabb viszonylatait közelíti meg: I. Az ember és önmaga; II. Az ember és társai a világban; III. Az ember és a végtelenség. Ezen belül az első fejezetben esik szó például élet és halál, meghatározottság és szabadság kérdéseiről, a másodikban a szeretetről, a szerelemről, a családról, a hatalomról és a demokráciáról, a harmadikban pedig a hitről, a vágyakról, a célokról, a fantáziáról. Csak néhány vezérfogalmat ragadhattunk ki a gazdag tematikából.
Az emberről szóló tudás sohasem válhat teljessé. A tanárok, a diákok és az iskolán kívüli olvasók kívánságuk és …
Tovább a műhöz
„A sokoldalú ember” című szöveggyűjtemény nemcsak az egyre több iskolában tanított „embertan” nevű tantárgyhoz alkalmazható segédeszközként, hanem az etikaoktatásban vagy az osztályfőnöki órákon is. Rövid olvasmányaival mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban haszonnal ismerkedhetnek a diákok.
Érdeklődést kelthet azonban ez az antológia az iskolánál szélesebb körben is. Összeállítói a világ minden tájáról és minden időből: a jelenből éppúgy, mint az ókorból vagy a középkorból válogattak színvonalas irodalmi alkotásokat; de a szépirodalom mellett olyan tudományok eredményei és véleményei is hangot kaptak benne, mint a néprajz, filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.
A három fő fejezet az ember legfontosabb viszonylatait közelíti meg: I. Az ember és önmaga; II. Az ember és társai a világban; III. Az ember és a végtelenség. Ezen belül az első fejezetben esik szó például élet és halál, meghatározottság és szabadság kérdéseiről, a másodikban a szeretetről, a szerelemről, a családról, a hatalomról és a demokráciáról, a harmadikban pedig a hitről, a vágyakról, a célokról, a fantáziáról. Csak néhány vezérfogalmat ragadhattunk ki a gazdag tematikából.
Az emberről szóló tudás sohasem válhat teljessé. A tanárok, a diákok és az iskolán kívüli olvasók kívánságuk és …
Tovább a műhöz
„A sokoldalú ember” című szöveggyűjtemény nemcsak az egyre több iskolában tanított „embertan” nevű tantárgyhoz alkalmazható segédeszközként, hanem az etikaoktatásban vagy az osztályfőnöki órákon is. Rövid olvasmányaival mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban haszonnal ismerkedhetnek a diákok.
Érdeklődést kelthet azonban ez az antológia az iskolánál szélesebb körben is. Összeállítói a világ minden tájáról és minden időből: a jelenből éppúgy, mint az ókorból vagy a középkorból válogattak színvonalas irodalmi alkotásokat; de a szépirodalom mellett olyan tudományok eredményei és véleményei is hangot kaptak benne, mint a néprajz, filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.
A három fő fejezet az ember legfontosabb viszonylatait közelíti meg: I. Az ember és önmaga; II. Az ember és társai a világban; III. Az ember és a végtelenség. Ezen belül az első fejezetben esik szó például élet és halál, meghatározottság és szabadság kérdéseiről, a másodikban a szeretetről, a szerelemről, a családról, a hatalomról és a demokráciáról, a harmadikban pedig a hitről, a vágyakról, a célokról, a fantáziáról. Csak néhány vezérfogalmat ragadhattunk ki a gazdag tematikából.
Az emberről szóló tudás sohasem válhat teljessé. A tanárok, a diákok és az iskolán kívüli olvasók kívánságuk és …
Tovább a műhöz
„A sokoldalú ember” című szöveggyűjtemény nemcsak az egyre több iskolában tanított „embertan” nevű tantárgyhoz alkalmazható segédeszközként, hanem az etikaoktatásban vagy az osztályfőnöki órákon is. Rövid olvasmányaival mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban haszonnal ismerkedhetnek a diákok.
Érdeklődést kelthet azonban ez az antológia az iskolánál szélesebb körben is. Összeállítói a világ minden tájáról és minden időből: a jelenből éppúgy, mint az ókorból vagy a középkorból válogattak színvonalas irodalmi alkotásokat; de a szépirodalom mellett olyan tudományok eredményei és véleményei is hangot kaptak benne, mint a néprajz, filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.
A három fő fejezet az ember legfontosabb viszonylatait közelíti meg: I. Az ember és önmaga; II. Az ember és társai a világban; III. Az ember és a végtelenség. Ezen belül az első fejezetben esik szó például élet és halál, meghatározottság és szabadság kérdéseiről, a másodikban a szeretetről, a szerelemről, a családról, a hatalomról és a demokráciáról, a harmadikban pedig a hitről, a vágyakról, a célokról, a fantáziáról. Csak néhány vezérfogalmat ragadhattunk ki a gazdag tematikából.
Az emberről szóló tudás sohasem válhat teljessé. A tanárok, a diákok és az iskolán kívüli olvasók kívánságuk és …
Tovább a műhöz
„A sokoldalú ember” című szöveggyűjtemény nemcsak az egyre több iskolában tanított „embertan” nevű tantárgyhoz alkalmazható segédeszközként, hanem az etikaoktatásban vagy az osztályfőnöki órákon is. Rövid olvasmányaival mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban haszonnal ismerkedhetnek a diákok.
Érdeklődést kelthet azonban ez az antológia az iskolánál szélesebb körben is. Összeállítói a világ minden tájáról és minden időből: a jelenből éppúgy, mint az ókorból vagy a középkorból válogattak színvonalas irodalmi alkotásokat; de a szépirodalom mellett olyan tudományok eredményei és véleményei is hangot kaptak benne, mint a néprajz, filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.
A három fő fejezet az ember legfontosabb viszonylatait közelíti meg: I. Az ember és önmaga; II. Az ember és társai a világban; III. Az ember és a végtelenség. Ezen belül az első fejezetben esik szó például élet és halál, meghatározottság és szabadság kérdéseiről, a másodikban a szeretetről, a szerelemről, a családról, a hatalomról és a demokráciáról, a harmadikban pedig a hitről, a vágyakról, a célokról, a fantáziáról. Csak néhány vezérfogalmat ragadhattunk ki a gazdag tematikából.
Az emberről szóló tudás sohasem válhat teljessé. A tanárok, a diákok és az iskolán kívüli olvasók kívánságuk és …
Tovább a műhöz
„A sokoldalú ember” című szöveggyűjtemény nemcsak az egyre több iskolában tanított „embertan” nevű tantárgyhoz alkalmazható segédeszközként, hanem az etikaoktatásban vagy az osztályfőnöki órákon is. Rövid olvasmányaival mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban haszonnal ismerkedhetnek a diákok.
Érdeklődést kelthet azonban ez az antológia az iskolánál szélesebb körben is. Összeállítói a világ minden tájáról és minden időből: a jelenből éppúgy, mint az ókorból vagy a középkorból válogattak színvonalas irodalmi alkotásokat; de a szépirodalom mellett olyan tudományok eredményei és véleményei is hangot kaptak benne, mint a néprajz, filozófia, szociológia, esztétika, biológia, pszichológia, politológia, teológia, nyelvészet.
A három fő fejezet az ember legfontosabb viszonylatait közelíti meg: I. Az ember és önmaga; II. Az ember és társai a világban; III. Az ember és a végtelenség. Ezen belül az első fejezetben esik szó például élet és halál, meghatározottság és szabadság kérdéseiről, a másodikban a szeretetről, a szerelemről, a családról, a hatalomról és a demokráciáról, a harmadikban pedig a hitről, a vágyakról, a célokról, a fantáziáról. Csak néhány vezérfogalmat ragadhattunk ki a gazdag tematikából.
Az emberről szóló tudás sohasem válhat teljessé. A tanárok, a diákok és az iskolán kívüli olvasók kívánságuk és …
Tovább a műhöz