Magyar
English
A MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottságának jelen kötetével egy régi álom megvalósulását tartja jelen pillanatban csak virtuálisan kezében a kedves Olvasó, hiszen ezzel indul útjára az a sorozat, amely a Dél-Dunántúlon élő kutatók, valamint a hozzájuk kötődő, de az ország más területein működő, nevelés- és művelődéstörténettel foglalkozó oktatók, kutatók, doktorhallgatók írásait tartalmazza. Sorozatunk ezért is viseli a Neveléstörténet – Művelődéstörténet címet, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik, nem választható el élesen egymástól, valamint ezáltal egy-egy terület tágabb megismerését nyújthatja az Olvasók számára. Jelen kötet tematikai sokszínűsége is ezt mutatja számunkra, hiszen találhatunk gyógypedagógiához kapcsolódó helytörténeti kutatást, betekinthetünk Pósa Lajos Erzsébet királynéhoz kapcsolódó írásaiba, valamint felfedezhetjük az orvosképzésben, a bőrgyógyászati oktatásnál használt mulázsok történetét is. Olvashatunk a magyar „nőkép” értelmezéséről, majd egy sajtótörténeti kutatást, de megismerhetjük a pártideológia hatását az óvónők életében és az egyetemi oktatók művészeti tevékenységét a debreceni egyetemen, valamint szó esik az iparoktatás múltjáról is. A kötetnek ezen jellegét szeretnénk a jövőben is megtartani, hogy bemutathassuk az érdeklődők számára azt a sokoldalú kutatói munkát, …
Tovább a műhöz
A MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottságának jelen kötetével egy régi álom megvalósulását tartja jelen pillanatban csak virtuálisan kezében a kedves Olvasó, hiszen ezzel indul útjára az a sorozat, amely a Dél-Dunántúlon élő kutatók, valamint a hozzájuk kötődő, de az ország más területein működő, nevelés- és művelődéstörténettel foglalkozó oktatók, kutatók, doktorhallgatók írásait tartalmazza. Sorozatunk ezért is viseli a Neveléstörténet – Művelődéstörténet címet, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik, nem választható el élesen egymástól, valamint ezáltal egy-egy terület tágabb megismerését nyújthatja az Olvasók számára. Jelen kötet tematikai sokszínűsége is ezt mutatja számunkra, hiszen találhatunk gyógypedagógiához kapcsolódó helytörténeti kutatást, betekinthetünk Pósa Lajos Erzsébet királynéhoz kapcsolódó írásaiba, valamint felfedezhetjük az orvosképzésben, a bőrgyógyászati oktatásnál használt mulázsok történetét is. Olvashatunk a magyar „nőkép” értelmezéséről, majd egy sajtótörténeti kutatást, de megismerhetjük a pártideológia hatását az óvónők életében és az egyetemi oktatók művészeti tevékenységét a debreceni egyetemen, valamint szó esik az iparoktatás múltjáról is. A kötetnek ezen jellegét szeretnénk a jövőben is megtartani, hogy bemutathassuk az érdeklődők számára azt a sokoldalú kutatói munkát, …
Tovább a műhöz
Évekkel ezelőtt kaptam az első megtisztelő felkérést arra, hogy a Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar által szervezett Apáczai-Napok tudományos konferencián előadást tartsak. Így ismerem ezt a magas színvonalú rendezvénysorozatot, és mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságnak elnöke, nagyon örültem Sipos Judit és Boldizsár Boglárka kollégáink javaslatának, hogy ez a rangos konferencia egy önálló, nemzetközi szekcióval egészüljön ki, amely közös rendezésű az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságával. Ezekből az előadásokból születtek az alábbi tanulmányok. A programon nagy örömmel vettem részt magam is több kollégámmal a Kodolányi János Egyetemről. A rendezvény napján érzékelhető volt a már megszokott jó hangulat mellett a professzionális szervezésnek köszönhető gördülékenység, ami ennek az együttműködésnek következtében biztosította a magas tudományos színvonalat. A kötet talán ezt a baráti légkört nem tudja visszaidézni, de a tudományos igényességet, a rendkívül izgalmas témák sokaságát igen, ezért ajánlom jó szívvel az olvasó figyelmébe a kötetet. Ez a kötet így kiemeli a szekciót még ebből a rangos konferenciából is, erősítve annak nemzetközi dimenzióit. Az együttműködést remélem folytatjuk és minden évben megrendezésre kerülhet a Veszprémi …
Tovább a műhöz
Évekkel ezelőtt kaptam az első megtisztelő felkérést arra, hogy a Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar által szervezett Apáczai-Napok tudományos
konferencián előadást tartsak. Így ismerem ezt a magas színvonalú rendezvénysorozatot, és mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságnak elnöke, nagyon örültem Sipos Judit és Boldizsár Boglárka kollégáink javaslatának, hogy ez a rangos konferencia egy önálló, nemzetközi szekcióval egészüljön ki, amely közös rendezésű az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságával. Ezekből az előadásokból születtek az alábbi tanulmányok. A programon nagy örömmel vettem részt magam is több kollégámmal a Kodolányi János Egyetemről. A rendezvény napján érzékelhető volt a már megszokott jó hangulat mellett a professzionális szervezésnek köszönhető gördülékenység, ami ennek az együttműködésnek következtében biztosította a magas tudományos színvonalat. A kötet talán ezt a baráti légkört nem tudja visszaidézni, de a tudományos igényességet, a rendkívül izgalmas témák sokaságát igen, ezért ajánlom jó szívvel az olvasó figyelmébe a kötetet. Ez a kötet így kiemeli a szekciót még ebből a rangos konferenciából is, erősítve annak nemzetközi dimenzióit. Az együttműködést remélem folytatjuk és minden évben megrendezésre kerülhet a Veszprémi …
Tovább a műhöz
Útitársak
- 2023
Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Az Útitársak című tanulmánykötet tisztelgés Kéri Katalin neveléstörténész munkássága előtt. Kéri Katalin egyetemi tanár, az MTA doktora, 38 évvel ezelőtt kezdte el egyetemi tanulmányait Pécsett és 33 éven keresztül oktatott és kutatott a Pécsi Tudományegyetemen. Ezen idő alatt a neveléstudomány hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő személyiségévé vált. 2004-től a Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék vezetője, 2012-től a PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskolájának törzstagja és vezetője. Hat önálló könyv, számos szerkesztett könyv, több, mint száz tanulmány és egyéb publikáció jelzi kiváló kutatói tevékenységét. Számos hazai és nemzetközi folyóirat és tudományos szervezet tagja, koordinátora. A nem nyugati kultúrák neveléstörténetével, a pedagógusetikával, a muszlim neveléstörténettel és a női művelődés újkori magyarországi történetével kapcsolatos kutatásai kiemelkedőek. Nem véletlen, hogy egy ilyen kitűnő szakember számos állásajánlatot és meghívást kap más egyetemektől. Bár rövidebb ideig a Salamancai Egyetemen és a Rouen-i Egyetemen volt vendégprofesszor, és a Selye János Egyetemen is oktat, végül a Soproni Egyetem meghívását fogadta el, ahol jelenleg a Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet professzora. Pécsi tanítványai és kollégái úgy döntöttek, hogy Kéri …
Tovább a műhöz
Útitársak
- 2023
Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Az Útitársak című tanulmánykötet tisztelgés Kéri Katalin neveléstörténész munkássága előtt. Kéri Katalin egyetemi tanár, az MTA doktora, 38 évvel ezelőtt kezdte el egyetemi tanulmányait Pécsett és 33 éven keresztül oktatott és kutatott a Pécsi Tudományegyetemen. Ezen idő alatt a neveléstudomány hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő személyiségévé vált. 2004-től a Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék vezetője, 2012-től a PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskolájának törzstagja és vezetője. Hat önálló könyv, számos szerkesztett könyv, több, mint száz tanulmány és egyéb publikáció jelzi kiváló kutatói tevékenységét. Számos hazai és nemzetközi folyóirat és tudományos szervezet tagja, koordinátora. A nem nyugati kultúrák neveléstörténetével, a pedagógusetikával, a muszlim neveléstörténettel és a női művelődés újkori magyarországi történetével kapcsolatos kutatásai kiemelkedőek. Nem véletlen, hogy egy ilyen kitűnő szakember számos állásajánlatot és meghívást kap más egyetemektől. Bár rövidebb ideig a Salamancai Egyetemen és a Rouen-i Egyetemen volt vendégprofesszor, és a Selye János Egyetemen is oktat, végül a Soproni Egyetem meghívását fogadta el, ahol jelenleg a Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet professzora. Pécsi tanítványai és kollégái úgy döntöttek, hogy Kéri …
Tovább a műhöz
Az elmúlt években világszerte megnövekedett az érdeklődés a tanítói, tanári életutak, tágabban a pedagógus professzió története iránt. Része és következménye ez egyrészt annak a folyamatnak, amely a korábbi neveléstörténet-írás nagy rendszerekben, iskolai struktúrákban gondolkodó - ehhez kapcsolódóan az egyes országokra jellemző oktatáspolitika és nevelésfilozófia históriáját feltáró - eredményei mellett a mikrotörténelem, a személyes múlt megélését is fókuszba állította. Másrészt összefügg azzal a történészi törekvéssel, amely a polgári államok kialakulásának egyik kulcselemét a „szakmásodás” kibontakozásában látja és mutatja be. Takács Zsuzsanna Mária munkássága kiváló példa arra, hogy elméleti, módszertani és forrástani értelemben is a történettudomány alapjain állva miként lehet a neveléstudomány szempontjából fontos, a nevelés- és művelődéstörténet vonatkozásában érdekes és releváns kutatási eredményeket felszínre hozni. Ebben a könyvében - több éves kutatásait összegezve - két, az elmúlt században élt baranyai kántortanító párhuzamos életútját mutatja be emlékirataik és naplóik tükrében. Kerekes Géza és Megyesi János ránk maradt kéziratai nem csupán saját életükről, hanem tágabban a megye falvainak mindennapjairól, a tanító-képzés és a falusi népművelés korabeli jellemzőiről is szólnak. A kötet jó szívvel …
Tovább a műhöz
Ha az írókat két csoportra osztjuk, mint a fogakat: metszőkre és őrlőkre, mi tűrés-tagadás, hazai paedagogiai íróink nagy többsége az utóbbiak közé tartozik. Bámulatos buzgalommal őrlik le német mestereiknek ezerszer fölelevenített mondókáit, melyekben rendszerint nyoma sincs a gyermeki természet megfigyelésének. Az e fajta művek gyakran eszünkbe juttatják Bagehotnak Pope híres Essay-óre tett azt a találó megjegyzését, hogy akkor lesz igaz Pope nézete az emberről, mikor a fű hússzínü s a fák veresek lesznek. Ha eljő majd az az idő (a mit alig hiszek), midőn az ember értelmi és érzelmi működéseit mathematikai formulákba foglalják : akkor majd zavartalanul szőhetik tovább a dogmatikus tételeknek azt a hálózatát, mely ma a routine útja kövezésének legkényelmesebb eszköze. A neveléstudomány feladata megtanítani az új nemzedék leendő nevelőjét, hogy működése sarkpontját ne elavult dogmákban, hanem az ifjú természetében és a nemzeti jellemben keresse. | Talán nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy a nevelés elmélete, mint inductiv tudomány, most szólal meg először magyar nyelven, mert e műben mindenekelőtt arra az örökké mozgó, ezernyi-ezerféleképpen alakuló és változó tényezőre fordítottam figyelmemet, melyet elmének meg léleknek hívnak Ennélfogva bevezetem
az olvasót abba a lélektani laboratóriumba, hol oly édesen esik megfigyeléssel tölteni az időt. Hiszen ha …
Tovább a műhöz
Anyaiskola
- Comenius
- 1929
Comenius (1592-1670) háromszázéves kis művének első magyar fordítását veszi kezébe az olvasó. Az "Anyaiskola". az első ismert nevelési munka, amely csak a kisdedneveléssel foglalkozik, 1628-ban készült cseh nyelven. Szerzője, a XVII. század legkiválóbb pedagógusa, 1633-ban („Informatorium der Mutter Schul" címmel) németre, 1653-ban pedig a magyarok használatára latin nyelvre fordította. A magyar fordítás H. Schötertől 1864-ben kiadott „Die Mutterschule von Amos Comenius" című kis kötetből történt. Ennek szövege azonos azon szintén német nyelven írt, vörös bársonyba kötött, arany metszésű, az 1636. évről keltezett könyv szövegével, melyre H. Schröter bukkant rá a szász weissenfelsi városi templom könyvtárában, hova a Sachsen-Weissenfels hercegek egykori könyvtárából került. Az „Anyaiskola" lefordíttatása ugyanazon célból történt, mint a „Kisdednevelés“ kiadásában újabban megjelent más, neveléstörténeti érdekességű műveké:4 a képzőintézeti növendékek és az óvónők neveléstani ismereteinek elmélyítése céljából A munka egyszerűségénél és rövidségénél fogva nagyon alkalmas az óvónőképzők növendékeinek a nevelői gondolkozásba
való bevezetésére, mert a legelső s a legrégibb könyv, mely a kisdednevelésnek úgyszólván minden kérdését tárgyalja és pedig könnyedén, lehet mondani, egészen népszerűen. Melyek az „Anyaiskola'' főbb jellemző …
Tovább a műhöz
ENNEK a kis iskolatörténeti tanulmánynak az a rendeltetése, hogy a magyar közoktatási szervezetbe az 1868. XXXVIII. t.-c.-kel hivatalosan beillesztett polgáriskola nemsokára megjelenő történelmének bevezetője legyen, s mint ilyen tájékozást adjon a polgáriskolai iskolatípus keletkezéséről, kialakulásáról, a kezdettől 1868-ig folyó életéről. A magyar irodalomban — tudomásom szerint — nem véve figyelembe azt a kísérletet, amelyről később lesz szó, olyan munka nem jelent meg, amely kizárólag ezzel a tétellel és ezzel
kimerítően foglalkozott volna. Azok közül, akik a hazai iskolázás múltját kutatták és megírták, először dr. Szelényi Ödön, utána Kornis Gyula gondoltak a polgáriskolára is. Szelényinek 1917-ben Pozsonyban megjelent műve: «A magyar ev. nevelés története», ha nem is külön fejezetet, de külön figyelmet szentelt
a polg. isk. múltjának. Kornis Gyula pedig «A magyar művelődés eszményei 1777—1848-ig» című, 1927-ben megjelent munkájában (II. köt., X. rész, I. fejezet) több adattal és bővebben megvilágítva tárgyalta azokat a hazai elméleti tervezgetéseket és gyakorlati próbálkozásokat, amik a XVIII. és XIX. században a
polgáriskolázás megteremtésére irányultak. Némely polg. iskolai pedagógus munkájában (cikk, tanulmány, beszéd) is találunk részleteket, amik a polg. iskolai típus hazai és külföldi előzményeivel foglalkoznak, de ezek a részletek …
Tovább a műhöz
Örömmel mutatjuk immár be a’ t. ez. közönségnek a’ még a' múlt év nyarán PESTALOZZI ünnepélyére tervezett nevelési emléklapokat, beváltván az e’ tekintetben a’ pesti hírlap és egyh. isk. lapban adott szavunkat. Ezúttal adjuk az első füzetet. Többféle hátráltatások miatt, ezt sem fejezhettük be Január 11-ke — mint az ünnepeknek 100-dik születési előnapja előtt, bármennyire szerettük volna is azt, még az emléknapot megelőzőleg— a’nevelői közönség, de különösen oskolai férfiaink kezébe juttatni. E’ füzetnek jövendő testvéreit, egyedül a’ t. olv. közönség részvéte fogja világra teremthetni. Mi azonban már egyelőre — mert tapasztaljuk mikint magyar közönségünk előtt nem épen utolsó napi eszme a’ nevelés, főleg ennek népnevelési ága — bátorkodunk reményleni és hinni, hogy nevelési füzeteink a’ mellyek homlokán „PESTALOZZI“ neve áll, kedvesen fogadtatandanak közönségünk részéről; részünkről érdekünkben áll P.....zit úgy ismertetni meg a’ népnevelést pártolókkal, hogy őt ismerve, még inkább buzogjanak, és lelkesüljenek e’ szent ügyért — és a’ mennyire lehet — „tegyenek is valamit". Egyébiránt a’ körülmények engedtével, mennél hamarább megjelenendő ’s ez öregebb testvérét követendő 2-ik füzetünk számára, van már most is egy pár jeles nevelési dolgozat kezünknél, a’ mellyet csak későn érkezte miatt, nem …
Tovább a műhöz
Értekezésemet elsősorban az igen tisztelt szülőknek szántam. Az életből vett praktikus megfigyeléseket, tiszta meggyőződésből fakadó gondolatokat akartam itt közölni és nem volt szándékom elvont elmélkedéseket végezni ; — bízzuk ezt a tudományos szaklapokra ! „A művészetek művészete az emberek nevelése,“ — mondotta Nagy Szent Gergely pápa. Valóban, művészet az, — a teremtő Isten képmására alkotott emberhez legméltóbb művészet! „Szép-művészet“, de — nehéz művészet! Engedelmes holt anyagon dolgozik a festő ecsetjével, a szobrász vésőjével, az építész kalapácsával, de a nevelő-művész — leggyakrabban — ellenállást kifejtő, ellenséges indulatú lényt akar formálni, munkáját megnehezítő, gyakran meg is rontó sok mindenféle körülmény között. — A nevelés művészet és nem mesterség! „A művésznek születnie
kell,“ — tartja a közmondás ; azért kell abban, aki családot alapít, és abban, aki gyermekeket tanít, kiváltságos, szent hivatásérzetnek lennie. E hivatásérzet nélkül „nevelésiről — a szó igaz értelmében — nem is beszélhetünk, csak „elnevelés“-ről, „rontás“-ról. Nincs, mit javítani ; nincs, mit rontani, — mondják némelyek. Minden gyermek rossznak születik, — mondja az egyik ; minden gyermek jónak születik, — mondja a másik. Hol itt az igazság ? ! A gyermek kezdetben jó ; de ne feledjük, hogy a gyarló emberi …
Tovább a műhöz