Magyar
English
A közoktatás minden ágát felölelő egyetemes és országos jellegű tanítói gyűlés eszméje a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága igazgató-taná-csának az 1893. évi julius hó 12-én tartott ülésén vettetett fel, a mikor Nagy László budapesti tanítóképző tanító, az igazgató-tanács tagja, a következő indítványt tette : a A millenniumi kiállításra javában folynak máraz előkészületek. A magyar kormány s az ennek kebelében alakult kiállítási bizottságok már rég megindították az előmunkálatokat. A társadalom minden rétege, az iparosok, gazdák és ke-reskedők testületé, a kulturegyesületek, a tanügyi egyesületek, mint a tanítóképző tanárok és a középiskolai tanárok egyesülete, komolyan foglalkoznak már azzal a tervvel, miként legyen Magyarország közgazdaságának és közművelődésének minden ága a nagy ünnepen az országhoz méltóan képviselve. A néptanítóság körében is merültek már fel a részvételre nézve indítványok, de a néptanítóság, mint testület, eddig komolyan nem foglalkozott a kiállításon és a millenniumi ünnepségen való részvétel ügyével. A Tanítók Országos Bizottsága, mint a tanítóságot képviselő testület van hivatva a kezdeményezést magához ragadni és a részvét élről, a népoktatásnak a kiállításon való képviseltetéséről gondoskodni. «Másik módja a néptanítóság részvételének a millenniumon: egyetemes tanítógy …
Tovább a műhöz
Évekkel ezelőtt kaptam az első megtisztelő felkérést arra, hogy a Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar által szervezett Apáczai-Napok tudományos konferencián előadást tartsak. Így ismerem ezt a magas színvonalú rendezvénysorozatot, és mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságnak elnöke, nagyon örültem Sipos Judit és Boldizsár Boglárka kollégáink javaslatának, hogy ez a rangos konferencia egy önálló, nemzetközi szekcióval egészüljön ki, amely közös rendezésű az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságával. Ezekből az előadásokból születtek az alábbi tanulmányok. A programon nagy örömmel vettem részt magam is több kollégámmal a Kodolányi János Egyetemről. A rendezvény napján érzékelhető volt a már megszokott jó hangulat mellett a professzionális szervezésnek köszönhető gördülékenység, ami ennek az együttműködésnek következtében biztosította a magas tudományos színvonalat. A kötet talán ezt a baráti légkört nem tudja visszaidézni, de a tudományos igényességet, a rendkívül izgalmas témák sokaságát igen, ezért ajánlom jó szívvel az olvasó figyelmébe a kötetet. Ez a kötet így kiemeli a szekciót még ebből a rangos konferenciából is, erősítve annak nemzetközi dimenzióit. Az együttműködést remélem folytatjuk és minden évben megrendezésre kerülhet a Veszprémi …
Tovább a műhöz
Évekkel ezelőtt kaptam az első megtisztelő felkérést arra, hogy a Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar által szervezett Apáczai-Napok tudományos
konferencián előadást tartsak. Így ismerem ezt a magas színvonalú rendezvénysorozatot, és mint a Veszprémi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságnak elnöke, nagyon örültem Sipos Judit és Boldizsár Boglárka kollégáink javaslatának, hogy ez a rangos konferencia egy önálló, nemzetközi szekcióval egészüljön ki, amely közös rendezésű az MTA VEAB Neveléstudományi Szakbizottságával. Ezekből az előadásokból születtek az alábbi tanulmányok. A programon nagy örömmel vettem részt magam is több kollégámmal a Kodolányi János Egyetemről. A rendezvény napján érzékelhető volt a már megszokott jó hangulat mellett a professzionális szervezésnek köszönhető gördülékenység, ami ennek az együttműködésnek következtében biztosította a magas tudományos színvonalat. A kötet talán ezt a baráti légkört nem tudja visszaidézni, de a tudományos igényességet, a rendkívül izgalmas témák sokaságát igen, ezért ajánlom jó szívvel az olvasó figyelmébe a kötetet. Ez a kötet így kiemeli a szekciót még ebből a rangos konferenciából is, erősítve annak nemzetközi dimenzióit. Az együttműködést remélem folytatjuk és minden évben megrendezésre kerülhet a Veszprémi …
Tovább a műhöz
Az elmúlt években világszerte megnövekedett az érdeklődés a tanítói, tanári életutak, tágabban a pedagógus professzió története iránt. Része és következménye ez egyrészt annak a folyamatnak, amely a korábbi neveléstörténet-írás nagy rendszerekben, iskolai struktúrákban gondolkodó - ehhez kapcsolódóan az egyes országokra jellemző oktatáspolitika és nevelésfilozófia históriáját feltáró - eredményei mellett a mikrotörténelem, a személyes múlt megélését is fókuszba állította. Másrészt összefügg azzal a történészi törekvéssel, amely a polgári államok kialakulásának egyik kulcselemét a „szakmásodás” kibontakozásában látja és mutatja be. Takács Zsuzsanna Mária munkássága kiváló példa arra, hogy elméleti, módszertani és forrástani értelemben is a történettudomány alapjain állva miként lehet a neveléstudomány szempontjából fontos, a nevelés- és művelődéstörténet vonatkozásában érdekes és releváns kutatási eredményeket felszínre hozni. Ebben a könyvében - több éves kutatásait összegezve - két, az elmúlt században élt baranyai kántortanító párhuzamos életútját mutatja be emlékirataik és naplóik tükrében. Kerekes Géza és Megyesi János ránk maradt kéziratai nem csupán saját életükről, hanem tágabban a megye falvainak mindennapjairól, a tanító-képzés és a falusi népművelés korabeli jellemzőiről is szólnak. A kötet jó szívvel …
Tovább a műhöz
Abban az időben, mikor Herbart János Frigyes született (1776), Németországban sűrűn járta még az a szokás, hogy tehetősebb családok kisebb gyermekeiket otthon taníttatták.1 Herbart is — egy év kivételével, melyet szülővárosának, Oldenburg-nak egy magánintézetében töltött — otthon tanult tizenkettedik életévéig, mikor belépett az oldenburgi latin iskolába. Előbbi házi tanítója egyik levelében1 2 útmutatást ad neki, hogy iskolai teendőin kívül mivel foglalkozzék odahaza? mit olvasson vallás-tani ismereteinek gyarapítása végett? milyen latin és görög írókat tanulmányozzon? Segédkönyveket ajánl neki a római régiségekhez (Nieuport), a mithológiához (G. Hermann), az egyetemes történelemhez (Miliőt) és a mathematikához (Häseler). Buzdítja, hogy olvasson német és francia irodalmi műveket. „Mindenek előtt azonban arra kérem önt“, ír ja neki, „hogy túl-szorgalmas ne legyen, s naponkint néhány órát, sőt gyakran egész napot szánjon a lélek és test szükségszerű üdülésének, mert — omne nimium nocet.“ Ez az intelem azt mutatja, hogy Herbartot már ebben az életkorban a munkától inkább vissza kellett tartani, semmint a munkára serkenteni. Komoly és csendes gyermek volt. Nem szerette a mozgalmas játékokat. Nem sokat pajtáskodott kortársaival; inkább a felnőttek társaságát kereste, kiváló szellemi tulajdonai már korán megnyilvánultak. Mint felsőbb osztályú …
Tovább a műhöz
„A nemzetnevelés-elmélet” atyjaként, a Dunamelléki Református
Egyházkerület oktató-nevelőmunkáját irányítóként, egyetemi tanárként
ismert Imre Sándor (1877-1945) átfogó művelődéspolitikai elképzeléssel rendelkező pedagógus volt. A kötet művelődéspolitikai elképzeléseinek
kialakulását vizsgálja s azt, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban ügyvivő miniszterként, államtitkárként módja volt megtapasztalni: a politikai-gazdasági-társadalmi realitások, az egymást váltó, intoleráns rendszerek milyen korlátok közé szorították az átfogó reformok magas beosztású szorgalmazóját is. Minisztériumi szereplése külső előadóként 1916 augusztusában gr. Klebelsberg Kuno államtitkársága idején kezdődött. Majd a miniszterként oda visszatért Klebelsberg gróf döntésével ért véget 1922. szeptember 18-án, ami nem gátolta a későbbiekben professzorként tevékenykedő pedagógust abban, hogy véleményt nyilvánítson művelődéspolitikai kérdésekben. 1943–1944-ben az Országos Közoktatási Tanács alelnökeként tevékenykedett. Imre Sándor a nemzeti egység, és – az elkerülhetetlen természeti és társadalmi kihívások kezelésére képes – innovatív, autonóm személyiségek nevelését szolgáló konszenzuális művelődéspolitika fáradhatatlan robotosa volt. Meggyőződéses híve a közoktatás, a közszolgálat párt- és felekezeti semlegességének, s az egyetemi …
Tovább a műhöz
A magyar tankönyvkutatások forrásdimenziói (1867–1918) című kötet megírása egy több éves kutatási projekt, egy évek óta formálódó kutatási koncepció lépésről lépésre történő kibontásának eredménye. A vizsgált kutatási téma címe: A dualizmus kor tankönyvkutatásának forrásismereti aspektusai, melynek megvalósítását az Új Nemzeti Kiválóság Program a 2016/2017. tanévben Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjjal, majd a 2017/2018. tanévben Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíjjal támogatta. E lehetőség pedig megfelelő kereteket, anyagi, személyi és tárgyi feltételeket teremtett egy körültekintően építkező, árnyalt és részletes kutatómunka megvalósításához. Jelen könyv közvetlen előzményének, előkészítő kötetének tekinthető a 2017. évben megjelent, 452 oldalt felölelő A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai. Tanulmányok és forrásgyűjtemény, mely a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten pedig a hazai dualizmus kori kútfőket rendszerezi és szemlélteti. A kötet legterjedelmesebb és legmeghatározóbb része a 78 db forrást, illetve forrásrészletet felvonultató Forrásgyűjtemény, melyben elsődleges és másodlagos írásos források (rendeletek, paragrafusok, jegyzőkönyvek, könyvrészletek, tanítóképzős tankönyvek, pedagógiai szakkönyvek és vezérkönyvek részletei, tantervek és folyóiratcikkek) egyaránt …
Tovább a műhöz
A magyar tankönyvkutatások forrásdimenziói (1867–1918) című kötet megírása egy több éves kutatási projekt, egy évek óta formálódó kutatási koncepció lépésről lépésre történő kibontásának eredménye. A vizsgált kutatási téma címe: A dualizmus kor tankönyvkutatásának forrásismereti aspektusai, melynek megvalósítását az Új Nemzeti Kiválóság Program a 2016/2017. tanévben Felsőoktatási Posztdoktori Kutatói Ösztöndíjjal, majd a 2017/2018. tanévben Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíjjal támogatta. E lehetőség pedig megfelelő kereteket, anyagi, személyi és tárgyi feltételeket teremtett egy körültekintően építkező, árnyalt és részletes kutatómunka megvalósításához. Jelen könyv közvetlen előzményének, előkészítő kötetének tekinthető a 2017. évben megjelent, 452 oldalt felölelő A tankönyvkutatások dualizmus kori forrásai. Tanulmányok és forrásgyűjtemény, mely a történeti tankönyvkutatások lehetséges forrásait, kiemelten pedig a hazai dualizmus kori kútfőket rendszerezi és szemlélteti. A kötet legterjedelmesebb és legmeghatározóbb része a 78 db forrást, illetve forrásrészletet felvonultató Forrásgyűjtemény, melyben elsődleges és másodlagos írásos források (rendeletek, paragrafusok, jegyzőkönyvek, könyvrészletek, tanítóképzős tankönyvek, pedagógiai szakkönyvek és vezérkönyvek részletei, tantervek és folyóiratcikkek) egyaránt …
Tovább a műhöz
Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozik is, egyenjogú tagja.
Ez a nagy horderejű rendelkező kijelentés vezeti be a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868 : LXIV. törvénycikkelyt.
Egyes túlzó nemzetiségiek részéről állandó a panasz, hogy ezen törvény máig sincs végrehajtva, mert ezek a túlzók, a törvénynek az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára vonatkozó rendelkezéseit államellenes, titkos céljaikra akarnák kihasználni. Ez a veszélyes törekvés a képviselőházban a közel múltban illetékes oldalról nyert rendre-utasitást. A nemzetiségi törvénynek, — igy szólt Wlassics miniszter a képviselőház f. évi április hó 17-iki ülésén, — nemcsak szavai vannak, hanem szelleme is van és ez mindjárt a bevezetésben jut kifejezésre, a mikor azt mondja, hogy az államnak összes honpolgárai az alkotmány alapelve szerint politikai tekintetben^ egy_ nemzetet képeznek: az osztatlan egységes magyar nemzetet. Ezt azt elvet tekintem mintegy devizül, a melynek szövétneke mellett kell a törvény minden egyes szakaszát magyarázni és ptt, a hol az osztatlan egységes magyar nemzet veszélyeztetve van, a törvény szavát sem tudom végrehajtani, mert különben a törvény ellentétbe jönne magának a törvénynek …
Tovább a műhöz
Egy Freinet-szellemű óvodai innováció az 1990-es évek alternatív pedagógiai mozgalmában
- Kissné Zsámboki Réka
- 2015
Kikhez is szól ez a könyv? Az óvodapedagógus hallgatóktól a neveléstudományi kutatókig mindenki számára tartalmaz értékes információkat. Az első nagyobb fejezetből megismerhetjük Célestin Freinet néptanító életútját, azokat a körülményeket és törekvéseket, amelyek a pedagógia hagyományos kereteinek széttöréséhez vezettek a francia reformpedagógus munkásságában. A kötet második, nagyobb része több szempontból is újszerű és fontos információkkal szolgál az innovatív pedagógusok, a kutatni készülők és a doktoranduszok számára egyaránt. Módszertanilag értékes tapasztalatokat szerezhetnek mindazok, akik a pedagógiai innováció folyamatával leírható jelenségeket kívánnak feltárni, nyomon követni, ok-okozati összefüggéseket kibontani. A tudományos művekben a kvantitatív kutatásmódszertani eljárásokhoz képest sokkal kisebb hangsúlyt kap, és kevesebbszer szerepel kvalitatív kutatás. A szerző kiváló példát mutat be arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet használni egyes jelenségek feltárásánál a kvalitatív kutatási módszereket. A kötet tudományos színvonala nem hagy kétséget az olvasóban. Minden bizonnyal nagy haszna lesz a pedagógusképzésben és a továbbképzésben, a kutató pedagógusok munkáinak elősegítésében, illetőleg hozzájárul a pedagógia tudományának fejlődéséhez.
Tovább a műhöz
F. Dárdai Ágnes professzor asszony, a Pécsi Egyetemi Könyvtár főigazgatója 2014. július 29-én ünnepelte 60. születésnapját. Élete e jelentős állomásán a történettudomány és a neveléstudomány kutatótói, oktatói, könyvtárosok, kollégák, valamint egykori és jelenlegi tanítványai köszöntik. Anyaintézménye, a Pécsi Egyetemi Könyvtár számára külön öröm és megtiszteltetés, hogy a könyvtár az általa indított kiadványsorozatának 12. köteteként megjelenő születésnapi kötettel köszöntheti a főigazgatót, a kiváló kutató professzort, az elkötelezett könyvtárost, akinek vezetésével és a vele való közös munka révén a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára mára a hazai felsőoktatási könyvtári szolgáltató rendszer élvonalába került. F. Dárdai Ágnes 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem-német szakán. Tanulmányai befejezése után a szegedi egyetem Központi Könyvtárában kezdett dolgozni, majd Karácsonyi Béla könyvtárigazgató ösztönzésére végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár szakát. 1980 és 1983 között ösztöndíjas gyakornokként a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékére került, ahol megvédte Közgondolkodás és reformáció a 16. századi Németországban, korabeli közmondások és röplapok tükrében című egyetemi doktori disszertációját (1983). 1983–1987 között a szegedi egyetem Ságvári Endre …
Tovább a műhöz
F. Dárdai Ágnes professzor asszony, a Pécsi Egyetemi Könyvtár főigazgatója 2014. július 29-én ünnepelte 60. születésnapját. Élete e jelentős állomásán a történettudomány és a neveléstudomány kutatótói, oktatói, könyvtárosok, kollégák, valamint egykori és jelenlegi tanítványai köszöntik. Anyaintézménye, a Pécsi Egyetemi Könyvtár számára külön öröm és megtiszteltetés, hogy a könyvtár az általa indított kiadványsorozatának 12. köteteként megjelenő születésnapi kötettel köszöntheti a főigazgatót, a kiváló kutató professzort, az elkötelezett könyvtárost, akinek vezetésével és a vele való közös munka révén a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára mára a hazai felsőoktatási könyvtári szolgáltató rendszer élvonalába került. F. Dárdai Ágnes 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem-német szakán. Tanulmányai befejezése után a szegedi egyetem Központi Könyvtárában kezdett dolgozni, majd Karácsonyi Béla könyvtárigazgató ösztönzésére végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár szakát. 1980 és 1983 között ösztöndíjas gyakornokként a JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékére került, ahol megvédte Közgondolkodás és reformáció a 16. századi Németországban, korabeli közmondások és röplapok tükrében című egyetemi doktori disszertációját (1983). 1983–1987 között a szegedi egyetem Ságvári Endre …
Tovább a műhöz