Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 2627

Találatok


Több mint öt éve találkozott a fenti megállapítással az autós témákkal foglalkozó lapszerkesztő Tar András, aki mottót faragott belőle, és a kitűnő szakíró Deák János közreműködésével a témából egyedülálló cikksorozatot indított útnak. Azóta az autótechnika újdonságait bemutató írásokból több mint kétszáz folytatás látott napvilágot a Magyar Hírlap hasábjain. E kötet kettőjük válogatásában 100 „csodát", az autótechnika száz újdonságát, illetve érdekes megoldását gyűjti csokorba. Az írások széles spektrumon járják körül a gépkocsit, szó esik a motortechnikáról, az erőátvitelről, a biztonságról, a kényelemről, a mobil informatikáról és sok más egyébről is. Természetesen csak olyasmiről, ami már megvalósult, vagy ami a sorozatgyártás küszöbén áll. Ezek a megoldások jól mutatják, hogy a gyártók milyen úton haladnak, mely prioritások mentén gondolkoznak, fejlesztési szempontból mit tartanak fontosnak, s merre kívánnak tovább lépni. A legérdekesebbek természetesen azok a technikai megoldások, amelyek gyorsan valósággá válhatnak és amelyekkel már akár holnap találkozhatnak az autóvásárlók kedvenc szalonjaikban. A Summit Motors Hungary Rt. - a Nissan magyarországi vezérképviselete - ezért határozta el, hogy támogatja a könyv kiadását. Meggyőződésünk, hogy az autózás iránt szakmailag mélyebben érdeklődők számára különleges …
Tovább a műhöz
Ez év decemberében száz éves népoktatásunk alaptörvénye, az 1868-as XXXVIII. törvény. A törvény megalkotása és szentesítése, folytatása és betetőzése a köznevelés országos rendezését, törvénybe foglalását sürgető törekvéseknek. Ugyanakkor kompromisszum is, mert mellőzte 1848 forradalmi örökségét. E kompromisszumból eredő hiányok, hibák nyomait 80 éven keresztül viselte magán a magyar közoktatás és amelynek ballasztjától, az egyházi iskolák káros örökségétől csak a felszabadulás után tudott végleg megszabadulni. Mindezek ellenére a törvény megalkotásának az a legfőbb értéke, hogy a magyar történelemben először adott lehetőséget a népoktatás országos rendezésére, az oktatás egységesitésére. Ilyen történelmi visszapillantásnál nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy különböző erők akadályozták a törvény érvényesitését, s a visszahúzó erők nem engedték teljesen érvényesülni az eötvösi koncepció haladó mozzanatait. A törvény az európai haladás mértékével mérve is jelentősnek mondható. Az általános (egyetemes, országosan mindenkire kötelező) tankötelezettség elvét tizenkét évvel Anglia és tizennégy évvel Franciaország előtt emeli törvényerőre." A legátfogóbb jogszabály a későbbiek során sokat vitatott hézagossága ellenére is. A soknemzetiségű Magyarország népoktatását szabályozó törvény korabeli birálői és …
Tovább a műhöz
Tisztelt olvasó! E könyv, amelynek olvasásához éppen most kezdenek hozzá, egy óriási hibára hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a történelmi török-magyar kapcsolatokat általában oszmán-keresztény ellentétre leegyszerűsítve szokás értékelni. Annak a részletes elbeszélése e mű, hogy a mohácsi tragédiát előidéző körülmények, árulások és titkos egyezkedések 400 évvel később hogyan vezettek a Trianoni Békeszerződéshez, amely során Magyarország lakosságának és területének kétharmadát elveszítette. A szerző a feltett és fel nem tett, de a tudatunkban ott lapuló kérdésekre történelmi válaszokat ad. Ki akarta, hogy Magyarország független királyság maradjon? És ki nem akarta ezt? Kik törekedtek arra, hogy az ország Ausztria és a német tartományok védelme érdekében évszázadokra csatatérré változzon? Melyik volt az egyetlen nemzet, amelyik keblére ölelte a magyar függetlenségi mozgalmak vezetőit, Thököly Imrét, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost? E kérdésekre a szerző részletes történelmi elemzésekkel válaszol. Végül pedig a törökök és magyarok közötti ősi rokonság tudatához útmutatásért fordulva az utolsó és legfontosabb kérdést ő maga teszi fel, bár a választ az olvasóra bízza: Valódi nemzeti érdekeinket mikor fogjuk megvédeni? Elmondhatatlan öröm és nagy megtiszteltetés számomra, hogy kedves bátyám, Cey-bert Róbert Gyula - akinek "Attila, a hun …
Tovább a műhöz
Sok viszontagság után s ezer veszély közt, megfogyva bár de törve nem, elért e törekvő csapat gimnáziumi pályafutásának végpontjához. Voltaképpen csak egy átszálló állomáshoz. Hiszen továbbra is a tudományok széles vágányain fognak haladni. Azomban szétoszlanak, megválunk egymástól. Mert Önök más vonatokba szállnak és fővonalokon fognak robogni, én pedig maradok a régi viczinálison fékező. Még nem hurczolkodtak ugyan ki a mi waggonjainkból, de mint testület velem a mai napon utoljára találkoznak. Ez órában tehát búcsúzni akarok Önöktől, kedves ifjak. Egy pillantást vetek a múltba s egyet a jövőbe. ❖ Öt éven át osztoztunk szerencsében és balsorsban. Kitanulmányoztuk egymást, összeszoktunk. És én épültem, valahányszor mélyebben betekinthettem szívükbe. Gyönyörűséggel szemléltein gondolkozásmódjukat, törekvéseiket, eszményeiket, egyéni vonásaikat. Nem ma hallják először, hanem sokszori ismétlés után utolszor hangsúlyozom, hogy Önök közé mindenkor a legszívesebb örömmel léptem. Ez az osztály volt az én választott népem. Ildomos magaviselet a külső érintkezésben, figyelem a magyarázat alatt, szorgalom a tanulásban, mindenek fölött pedig vallásos hitük szakadatlan bizonyítékai fűzték szívemet Önökhöz. Fogadják, kérem, férfias önbecsérzettel becsülésem és köszönetem őszinte kifejezéseit a múltakért. De többel is tartozom. Lelkem egész …
Tovább a műhöz
Felszabadulásunk harmincadik évfordulójáról a Magyar Pedagógiai Társaság szakosztályai és tagozatai méltóképpen megemlékeztek. Titkárságunk javaslatára elnökségünk úgy határozott, hogy az ünnepi évben adjon ki a Társaság olyan tanulmánykötetet, mely hűen tájékoztat az elmúlt három évtized pedagógiai erőfeszítéseiről és eredményeiről. A gyűjtemény ne csak megemlékezzék azokról, akik a korszakot végigélték, hanem nyújtson eligazítást is azoknak, akik később nőttek bele, vagy most kezdik meg hivatásuk gyakorlását. A mű rendeltetésének ilyen megfogalmazása ellenére sem gondolhattunk arra, hogy felkért szerkesztőink kritikailag értékeljék az elmúlt három évtized pedagógiájának történetét, és valamennyi jelentősebb törekvés bemutatására vállalkozzanak. Lehetőségeink ismeretében és azok határai között készíthették el olyan társasági kötet tervét, melynek tanulmányozása a tiszteletreméltó múltbeli erőfeszítések jobb megértéséhez vezet, egyben további, elmélyedőbb vizsgálatokra serkent. így kezdődött meg a gyűjteménybe bekerülő tanulmányok kiválogatása olyan munkákból, amelyeket Társaságunk mai - jelenleg is élő - tagjai, mint történetileg és saját egész munkásságuk szempontjából jellemzőket ajánlottak fel. A már nem élők munkáiból a szerkesztők válogattak. A közölt - válogatott - bibliográfia további tájékozódást tesz lehetővé …
Tovább a műhöz
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar nevében tisztelettel és szeretettel köszöntőm Jubileumi Emlékkönyvünk minden kedves olvasóját, aki érdeklődésével megtisztelte kiadványunkat. Az Emlékkönyv a kar 40 éves jubileuma alkalmából készült és megkísérli bemutatni azt az utat, amit a kezdetektől a mai napig megtettünk. A dél-dunántúli régió műszaki felsőoktatásának gyökerei 1962-re nyúlnak vissza, amikor megalapították a Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumot. A régióközpontban elindított képzés töretlenül fejlődött napjainkig. Ennek a folyamatnak a legfontosabb állomásai: A két elődintézmény (budapesti és pécsi felsőfokú technikumok) megalapítása 1962-ben; A Pollack Mihály Műszaki Főiskola, PMMF megalapítása 1970-ben; A Pécsi Universitas Egyesülés létrehozása 1990-ben; A Janus Pannonius Tudományegyetem és a PMMF egyesülése 1995. júl. 1-én; A PMMFK sikeres akkreditációja 1997-ben; Az integrált Pécsi Tudományegyetem (PTE) megalakulása 2000. január 1-én. Ma a 9 karú PTE-n belül a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar a Dél-Dunántúl egyetlen műszaki felsőoktatási intézménye, amelynek jelenlegi képzési palettája nagyon színes. Két egyetemi szakunk mellett nyolc főiskolai mérnöki szakunk van számos szakiránnyal, megindítottuk a mérnökasszisztens-képzést a villamosmérnöki területen és színesíti a képet a műszaki oktató …
Tovább a műhöz
46 éve nem jelent meg Magyarországon műemlékvédelemmel széleskörűen foglalkozó mű. Gerő László alapvető munkáját, az Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme című könyvét - amiből én is sokat tanultam és merítettem -, 1958-ban adta ki a Műszaki Könyvkiadó. A Császár László szerkesztette A műemlékvédelem Magyarországon (Képzőművészeti Kiadó, 1983) - címéhez hűen - főleg a hazai gyakorlatot ismertette. Jelent meg irodalmi értékű publicisztika (Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem. Magvető Kiadó, 1980), számos műemlékfajtát - templomokat, várakat, vasúti építményeket stb. - tárgyaló munka, de olyan, amiből a műemlékvédelem egészéről lehetne ismereteket szerezni, olyan nem. Tudós tanulmányokban nincs hiány, ilyen például a Magyar műemlékvédelem című sorozat, bár ez egyrészt a műemlékvédők belső használatára szolgál, másrészt cikkei nem nyújtanak összefüggő képet, hanem szemezgetnek a műemlékvédelem napi munkájának eredményeiből. Pedig ez a szakma (tudomány?) sokat fejlődött, bővült, némileg változott is a közel fél évszázad alatt. Hiszem, hogy szükség van egy olyan könyvre, amit ha kézbe vesz a Tisztelt Olvasó, akkor talán jobban megérti, hogy mik is azok a műemlékek, miért kell védeni, védenünk őket, és hogyan kell (kellene) mindezt csinálni. Munkámat nem tudományos műnek szánom, bár van benne nem egy …
Tovább a műhöz
A jubiláló Kar nevében köszöntőm az Olvasót és arra kérem, hogy ünnepeljen velünk. 1998. október közepén háromnapos rendezvénysorozattal emlékezünk meg a hetvenöt éves pécsi egyetemi jogászképzésről. A jubileumra, az ilyenkor szokásos „ünnepi tanulmányok" helyett, egy fényképekkel teli albumot készítettünk, bízva abban, hogy a múltunkat és jelenünket egyszerre bemutató kiadvány a hagyománytisztelő olvasók tetszését is megnyeri. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1923. október 15-én „tanévnyitó ünnepi közgyűlést" tartottak az egyetem Rákóczi úti épületének aulájában. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem négy kara közül három - a jog- és államtudományi kar, az orvostudományi kar, valamint a bölcsészet-, nyelv- és történelemtudományi kar - Pécsett kezdte meg a működését. Az aula folyosóján, ahol a rektorok arcképei történelmi hangulatot árasztanak, megsárgult fénykép őrzi az első egyetemi tanévnyitó emlékét. „A közgyűlés a szokásos tanévnyitó ünnepélyek keretét és jelentőségét messze túlszárnyalta. Hiszen az egyetem közel ötévi hontalanság után most jutott biztos révbe, a törvényhozás által kijelölt otthonába. Klebelsberg Kunó miniszter beszédében megemlítette, hogy vannak, kik sokallják a négy vidéki egyetemet, de hangsúlyozta, hogy igenis szükség van vidéki egyetemekre...Nem lehet mindent Budapestre bízni. Szükség van vidéken is művelődési …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 1-12 az összesből: 2627