Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Péter Ágnes nagyszabású könyve két úttörő nő élet- és pályarajza: Mary Wollstonecrafté, az első feminista programnyilatkozat filozófus-írójáé, és lányáé, Mary Wollstonecraft Shelley-é, a legismertebb modern mítosz, a filmen és színpadon is egyre népszerűbb Frankenstein-történet szerzőjéé. A függetlenség ára számos levél- és naplórészlettel, a két asszony irodalmi műveinek tükrében mutatja be, hogyan élték meg női sorsukat, szenvedélyes szerelmeiket, az anyaságot, a gyász okozta, ön-gyilkosságig fokozódó depressziót, valamint a férfielvű szellemi közegben frusztrációval, ellenséges kritikai fogadtatással és kirekesztettséggel terhelt pályájukat. A könyv bemutatja azt is, hogy a 18-19. század fordulóján tehetségének, független szellemiségének és bátorságának köszönhetően Wollstonecraft és Shelley hogyan, teremtette meg azt a beszédmódot, amellyel meg lehetett fogalmazni a sajátságosán női élettapasztalatokat és a férfiakétól eltérő válaszokat a nagyrészt férfiak által felvetett és megvitatott társadalmi, politikai és erkölcsi kérdésekre. Péter Ágnes végül elemzi azt is, hogy az újfajta beszédmód miként kérdőjelezi meg a felvilágosodás és a romantika korának esztétikai értékrendjéről eddig kialakult kritikai konszenzust. | Péter Ágnes irodalomtörténész, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének professor emeritusa. Kutatási területe a romantikus …
Tovább a műhöz
Az ember és a táj kapcsolatában a domborzat mint önálló hatóerő szerepel. Míg a síkság nagy egyhangúsága a benépesülés egyöntetűségét mozdítja elő, addig a hegyvidék a változatos éghajlati, termelési viszonyok következtében a benépesülést irányítja és változatos népsűrűségű területeket teremt meg. A hegyvidék változatos benépesülésének képével, a népesség vertikális» elrendeződésével, eddig hazánkban csak kevesen foglalkoztak, Prinz (Magyarország oknyomozó földrajza, 1914) nagy számokban az ország lakosságának szinti eloszlásáról közöl adatokat.
K. Szabó Pál a Mecsek hegység népsűrűségi viszonyait tárgyalja (Adatok Pécs környékének település-földrajzához, 1926). így a részlettanulmányok szórványos volta miatt kevéssé ismerjük még Magyarország hegyvidékeinek sajátos benépesülési képét. Könyvem is ilyen részlettanulmány, Mátra- és
Bükk-hegyvidékére vonatkozólag. Az említetteken kívül munkám elkészítésénél még a következő műveket vettem irányítóul: Prinz Gyula: Magyarország földrajza 1926. Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai. 1922. Pezenhoffer Antal: Demográfiái viszonyok befolyása a nép szaporodására. 1922. Statisztikai közlemények: 1910—1920. | A területet 20-as ízohipszák szerint övekre osztottam fel. Az 1910-es statisztika szerint megállapítottam a lakosság teljes számát s a terület nagyságát katasztrális holdakban. …
Tovább a műhöz
Gazdaságstatisztikával foglalkozó könyvet többet is találni a magyar nyelvű szakirodalomban, azonban a legfrissebbek is közel 10 éve készültek. Ugyanakkor ezen a területen is folyamatos átalakulások mennek végbe. Változnak, fejlődnek a módszertani megoldások, nemzetközi harmonizáció zajlik és a technológiai fejlődésből, az e-világ térnyeréséből adódó új jelenségek megfigyelésére újabb adatfelvételek, mutatók, tematikák kerülnek kidolgozásra. A szerző szeme előtt kétféle cél lebegett a könyv megírása során. Egyrészt a legfrissebb adatokat és az aktuális módszertani hátteret szerette volna bemutatni, másrészt olyan témákat igyekszik tárgyalni, amelyek egy „standard” gazdaságstatisztika könyvbe nem férnek bele, viszont amelyek napjaink gazdasági, társadalmi rendszerének
és környezetének fontos jelenségeit érintik. A vállalatok, az államigazgatási rendszer intézményei, a bankok, a nemzetközi szervezetek döntéseiket minden esetben adatok alapján hozzák meg. Modern világunkban az államokra, országokra kiterjedő adatok összegyűjtése, feldolgozása és publikálása alapvetően a hivatalos statisztika feladata. A legtöbb információ ezáltal mindenki számára elérhető, transzparens módon áll rendelkezésre. A nemzeti statisztikai intézmények biztosítják az országos adatokat, a nemzetközi szervezetek pedig összehasonlítható, egységes formátumban közlik a világ legtöbb …
Tovább a műhöz
A geometriai programozás a matematikai programozás egyik, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő fejezete. E témakörben az első dolgozatok az 1960-as évek elején láttak napvilágot. 1961-ben C. Zener publikált egy rövid cikket
egy mérnöki tervezési optimumkeresési problémáról. Egy olyan számértékü függvény minimumét kereste, amelyben szereplő tagok mindegyike bizonyos tervezési változók valós kitevős szorzata. Észrevette, hogy ha a tagok száma pontosan eggyel több, mint a változók száma, akkor a változók optimális értékét könnyen megkapja egy lineáris egyenletrendszer megoldása révén. Ez a cikk felkeltette R. J. Duffin érdeklődését az általánosított polinomok iránt, és csatlakozott Zener kutatásaihoz az általánosított polinomok optimalizálása elméletének szigorú matematikai megalapozása irányában. Peterson, aki Duffin tanítványa volt, 1963-ban kezdett dolgozni a feltételes geometriai programozás elméletének kifejlesztésén. Közös munkájuk eredményeképpen 1967-ben megjelent az első összefoglaló jellegű könyv Duffin-Peterson-Zener szerzőhármas tollából, mely további széles kutatási területeknek nyitott utat. A geometriai programozás kialakulására döntő hatással volt a kémiai egyensúly-problémák matematikai programozási feladatként való megfogalmazása. További fejlődéséhez újabb lökést adott annak a felismerése, hogy számos, az eddigiektől különböző …
Tovább a műhöz
A giccs
- 1986
Az egyik értelmező szótár így határozza meg a giccset: „A giccs látszólagos művészi alakítás, amely kellemes érzeteket keltő tartalmi (erotikus, politikai, vallásos, szentimentális) elemekkel pótolja a hiányzó formálóerőt.” Ludwig Giesz szerint, aki eddig a legátfogóbb könyvet írta e témáról, a giccs szó használata igen helyénvaló „művészeti szemét” értelemben.
Hermann Broch úgy véli, hogy a „giccs nem silány művészet, hanem különálló, éspedig zárt rendszer, amely idegen testként ül a művészetek zárt rendszerében, vagy ha úgy tetszik, mellette helyezkedik el”. Ezen kívül a giccs „hazugság, amely ... arra az emberre hullik vissza, akinek ilyen hazug és szépítő tükörre van szüksége, hogy benne magára ismerjen”. Gillo Dorfles és szerzőtársai úgy látják, hogy a giccs mindinkább korunk tipikus megnyilvánulásává vált, olyan hatalomra tett szert, amellyel bajosan lehet szembeszegülni. Kórokozója behatol életünk minden területére, hogy alattomos hatását kifejtve emberi tartásunkat, hiteles értékeinket ássa alá. E könyv célja, a szerzők bevallott szándéka szerint, hogy felébressze „a giccsesség bűntudatát” minden olvasójában, és még ha olykor szélsőséges nézeteivel kicsit elbizonytalanítja is, elgondolkodtassa, és képessé tegye arra, hogy meglássa az olcsó hazugságot és a pöffeszkedő szemfényvesztést életünk sok-sok területén. Gillo …
Tovább a műhöz
Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése. Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel. Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre. Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a
településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is. A Covid-19 válság okozta …
Tovább a műhöz
A globalizáció divattéma. Mindenkit érint, mindenkit érdekel. Magyar szerzők tollából - számítógépéből - is sok írás született, több külföld újságíró, gyakorló gazdasági szakember, politikus müve magyarul is megjelent. A globalizációval foglalkozó nemzetközi szakirodalom hatalmas, szinte áttekinthetetlen. Mi újat lehet még hozzátenni? Minek még egy opus? Úgy gondolom, a globalizációt elemző müvek nemcsak az általános érdeklődés okán árasztják el a szakirodalmat és a politikai lektűr polcait a könyvesboltokban. Az is közrejátszik, hogy történelmi léptékkel mérve nemrégen kibontakozott, és napjainkban kiteljesedő folyamat közepén vagyunk, melynek lényegét még nem eléggé tudtuk megragadni. Ha születtek is átfogó magyarázat igényével művek, nincs konszenzus, egyetértés. Sokféle nézőpontú tudósítás és elemzés született. Nem is lehet egységes szemléletmód, hiszen világunk érdekek által szabdalt, mégpedig erőteljesen. A pénzügyi globalizáció, a nemzetközi pénzügyi hazardírozás, a pénzügyi kaszinó például a befektetők szempontjából nagyon hatékony formája a globalizációnak, hiszen többletjövedelmet, profitot eredményez számukra. A liberális közgazdaságtan az ideológiát is hozzárendeli: a gazdaság hatékonyságát növeli - állítják -, ha a tőke nemzetközileg oda áramlik, ahol hozama a legmagasabb. Nyilván azért magas a hozama - mondják -, mert itt …
Tovább a műhöz
Előadásomban azon elképzelés mellett hozok föl további érveket, amelyet már az ezévi kecskeméti konferencián is képviseltem, ti. hogy az emberek elsőbben képekben gondolkoznak, s csak azután szavakban. Ez az elképzelés persze végigkíséri a Nyugat filozófiájának történetét, hol felerősödve, mint a brit empirizmusban, hol szinte föld alá kényszerítve, mint a huszadik század első felében - ám világos megfogalmazást soha nem nyert. Nem is nyerhetett mindaddig, amíg a kifejtés, érvelés és magyarázat nyelve a merő szónyelv maradt. Napjainkban, a képi kommunikáció technológiáinak fejlődésével, a helyzet változik. A változás hatása immár megjelent a kognitív pszichológia berkeiben, s arra számítok, hogy előbb-utóbb a filozófiai gondolkodásban is érezhető lesz. Három témát fogok érinteni: Wittgenstein képfelfogását; Nelson Goodman-nek a képi hasonlóság eszméjével szemben felhozott érveit; s az ún. imagery debate tudományfilozófiai alapjait. Befejezésül egy pillanatra még visszatérek a Wittgenstein-problémához. Előadásom, tekintettel az időbeli korlátokra, igencsak vázlatos lesz; a témakört részletesebben taglaltam az augusztusi kirchbergi Wittgenstein-szimpozium alkalmával. Klasszikus utalással kezdem. 1919-ben, "On Propositions" c. tanulmányában írta Russell: "Az elvont időtöltések szokása a tanult embereket az átlagosakhoz képest sokkal kevésbé teszi alkalmassá a …
Tovább a műhöz
Irracionális viselkedés nyilván minden kultúrában, minden embernél előfordul. Dodds könyvében azt vizsgálta, hogy a görögség különböző korszakaiban hogyan viszonyult az irracionalitás különböző megnyilvánulásaihoz, milyen nyelvet teremtett az irracionalitás megközelítéséhez, milyen fogalmi apparátusokat dolgozott ki, hogy megmagyarázza a racionálisan megmagyarázhatatlant. Könyvét tűnődéssel zárja: mi lehetett az oka, hogy egy racionalizált világkép kialakításának küszöbén a görögség visszahőkölt, és egy káprázatos szellemi fejlődés után váratlanul mélységes szellemi terméketlenségbe hanyatlott vissza? Dodds szerint ennek pszichológiai magyarázata talán a szabadság rettenetében rejlik. | Ez a könyv egy előadássorozaton alapszik, melyet Be-keley-ben volt szerencsém tarthatni 1949-ben. Ez itt lényegileg változatlanul, bár némiképp kiegészítve jelenik meg. Eredeti hallgatóságomban sok antropológus és más olyan tudós is volt, aki nem rendelkezett speciális szakismeretekkel az ókori görögségről; remélem, hogy az előadások a mostani formájukban is érdekelhetik a hasonló beállítottságú olvasóközönséget. Ezért aztán gyakorlatilag a főszövegben előforduló összes görög idézetet lefordítottam, és átírással adtam meg azokat a fontosabb görög kifejezéseket is, amelyeknek nincs igazi angol megfelelőjük. Amennyire lehetséges, igyekeztem a szöveget nem …
Tovább a műhöz
2001 őszén Debrecenben védtem meg doktori értekezésemet, „A magyar mezőgazdaság regionális szerkezete a 20. század elején” címmel. Debreceni témavezetőm, Gunst Péter, opponenseim Szuhay Miklós és Tímár Lajos, a doktori védési bizottság elnöke, Orosz István, tagjai Fónagy Zoltán és Szász Zoltán voltak. A doktori bizottság összegzése szerint „a munka magasan meghaladja a PhD értekezésekkel kapcsolatos elvárásokat, és megkerülhetetlen lesz a következő évek gazdaság-és társadalomtörténetének kutatásában”. 2002-ben elnyertem az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért pályázatát a kézirat kiadására a Doktori Mestermunkák sorozatban. A könyv 200 példányban jelent meg, a fejezetekben előforduló táblázatokhoz nem megfelelő, A5 méretben. Nem tartalmazta a munka legfontosabb eredményeit, azokat a megyesoros adatokat, amelyek közel 100.000, a mezőgazdasággal közvetlen, vagy közvetett módon kapcsolatba hozható adat számítógépbe rögzítésével, majd ezek feldolgozásával létrejöttek. így sem az egyes régiók vagy települések kutatóihoz, sem az agrár-történetírás szakembereihez nem juthattak el az 18951915 közötti időszak nyomtatott statisztikai forrásainak feldolgozásával született adatsorok. De a magyar és a nemzetközi gazdaságtörténet-írásnak is vesztesége, hogy a doktori kézirat csak részben jelent meg nyomtatásban. Az azóta eltelt évek során számos …
Tovább a műhöz
Az általános iskolai Tanterv és Utasítás az alsó tagozatos pedagógusok feladatává teszi többek közt a tanulók beszédkészségének fejlesztését. Az 1. osztály vezetőjének az olvasás tanításánál figyelemmel kell lennie a hangok tiszta kiejtésére, különös tekintettel az s, sz, r hangokra. (L: Tanterv és Utasítás az olvasás tanításának feladatai az 1. osztályban.) A nyelvtantanítás tantervi utasítása is előírja, hogy a tanító fordítson gondot a szavak tiszta kiejtésére és a szép beszéd kialakítására.
A kisgyermek a családban szinte észrevétlenül tanulja meg a beszédet. Ez azonban csak látszatra spontán folyamat. A környezet — a család, a bölcsőde, az óvoda, az iskola — állandó segítése, nevelő hatása szükséges a problémamentes beszéd kialakulásához. A legkörültekintőbb környezeti hatások mellett is előfordulhatnak azonban a beszédfejlődésben zavarok. A szép és érthető beszéd feltétele a hangok tiszta kiejtése, a beszéd folyamatossága. A gyermekek zöme — mintegy 90—95 százaléka — rendelkezik azzal a készséggel, hogy a hangokat hibátlanul képezze. Minden osztályban akad azonban néhány növendék, aki különféle okok miatt nem tudja a beszédhangokat szépen és tisztán kiejteni. Ismétel, gyakran megakad, sőt, képtelen a beszédet elkezdeni. A beszédhiba nagyobb jelentőségű, mint általában gondolják, hisz a beszéd összekötő kapocs az emberek közt. A …
Tovább a műhöz
Mikor és hogyan kezdődött? Még pontosan emlékszem. Alig jelent meg 2009 őszén a „Rehabilitációs Orvoslás” című könyvünk, a Medicina Kiadó Igazgatójával már arról beszélgettünk, hogy mi legyen a következő rehabilitációs tárgyú kiadvány, amit közösen hozunk létre. Már akkor felmerült a gyermekrehabilitációs téma, bár néhány évig még várnunk kellett. A Rehabilitációs Ellátási Programokkal kapcsolatos szakmai műhelymunka dandárja kötött le bennünket, így arra kellett koncentrálnunk, hogy a programok szakirodalmi alátámasztottságát megerősítsük, ezért a „Bizonyítékokon Alapuló Rehabilitációs Medicina” könyvünk összeállítása következett, amit 2016 őszén mutattunk be a Magyar Rehabilitációs Társaság 2016. évi jubileumi Vándorgyűlésén, Budapesten, Társaságunk fennállásának 60. évfordulója alkalmából. Így 2016 októberében érett meg az idő arra, hogy végre a régen dédelgetett gondolatok testet öltsenek, pontosabban leíródjanak - vagyis a Vándorgyűlés után tüstént megkezdtük „A gyermekrehabilitáció sajátosságai” című könyv tartalmi összeállítását. Régi jól bevált szokásunk szerint a potenciális szerzőkkel tartottunk egy megbeszélést 2017 tavaszán, hogy együtt döntsünk a könyv szellemiségéről, pontosítsuk annak tartalmát. Nagyon bensőséges és szakmailag igen aktív, előremutató megbeszélés volt, amin a leendő szerzők közel …
Tovább a műhöz