Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 2627

Találatok


Balatonfüred város önkormányzata 2009-ben pályázatot adott be a Kiserdő felújítására. Mivel a pályázat a történeti kertek felújítását támogatta, s a történeti kertjeink térképéről a Kiserdő hiányzott, a szervezők e sorok íróját kérték fel a történeti rész megírására. A kutatás során kiderült, hogy a Kiserdő déli részét alkotó Angolkertet 1790-ben alapították, így jóval idősebb, mint az északi részt alkotó, 1877-ben létesített Fenyves. A királyi kamara abból a megfontolásból hozta létre 1790-ben az Angolkertet, hogy „azon Sauanyó víznek kerületét egészen tulajdonává tévén, a publicumnak hasznára és ide felessebben öszvejőni szokott Rendeknek és Státusoknak alkalmatosságára szükséges épületekkel, alékkal s kertekkel díszessebben kiékesíthesse''. Később az Angolkert nemcsak a fürdővendégek sétájának, kellemes időtöltésének adott helyet. Az 1831-ben megnyitott Játékszín az Angolkert déli szélén, az 1842-től használt nyári színkör és az 1861-ben megnyitott új színkör az Angolkert kellős közepén helyezkedett el. A színházi funkció következtében a füredi Angolkert története azoknak a hazai és külföldi parkoknak a történetéhez kapcsolható, amelyekben színházat is létesítettek. Ezt a funkciót a jelenlegi felújítás során már nem lehetett figyelembe venni. A balatonfüredi színház ügye a reformkorban nemzeti üggyé vált. A Játékszín …
Tovább a műhöz
Ha a keleti pavillonnak az 1885-diki országos kiállitásban az a czélja, hogy bemutassa a magyar közönségnek az emlitett országok és tartományok nyers és ipartermelvényeit és fogyasztási czikkeit; ha az e gyüjteményből majdan alakitandó és tervszerűen s rendszeresen gyarapitandó keleti kereskedelmi muzeum hivatása lesz a kelettel üzleti összeköttetésben álló vagy abba lépendő iparosainkat s kereskedőinket folyton értesiteni az ott szükségelt vagy az onnan szerezhető árúkra nézve: ugy jelen igénytelen munkának feladata bemutatni magát a területet s népét, melyen a magyar iparnak és magyar kereskedésnek mindinkább tért kell foglalni s a melylyel minél élénkebb érintkezésbe lépni saját jól felfogott érdekünk kivánja. Mindhárom vállalat egy czél fele törekszik. Mind a három azon szükségérzetből foly, hogy a délkeleti tartományokénál fejlettebb iparunkkal hódítsuk meg e tért, melyet nálunknál élelmesebb népek már is felkerestek, eleve is versenyt okozva az általunk kifejtendő kereskedelmi tevékenységnek. Ha nem is lehet jelen müvet úttörő munkának jelezni, mert hisz nem első irok a közel keletiről, mégis be kell vallani, hogy a részemre kiszabott rövid idő alatt tett szorgalmas forrástanulmányozások között sem igen akadtam oly munkára, mely a Balkán-félszigetet épen közgazdasági szempontból eléggé ismertetné. Annál több hálával tartozunk gyakran megtámadott, de …
Tovább a műhöz
A Baranya Megyei Levéltár évkönyvét 1968-tól adták ki Baranyai Helytörténetírás, majd 1990-től Baranyai Történetírás címmel. A repertórium két részből áll: (1) szerzői rész: egy szerző tanulmányainak, közleményeinek leírása időrendben; (2) társzó rész: a bibliográfiai leírások szintén a megjelenés időrendjében. A repertórium második része egy számítógépi index, a KWOC (Keyword out of context: szövegkörnyezetből kiemelt kulcsszó)-index továbbfejlesztett változata. A továbbfejlesztés a címből kiemelt kulcsszavak tárgyszavasításában és bizonyos fokú egységesítésében rejlik. A tárgyszavak összeállításánál – kevés kivételtől eltekintve – ragaszkodtunk a címek releváns szavaihoz. Az információs hatékonyság növelése érdekében néhol kiegészítettük a címet; főként nevekkel és évszámokkal. A repertóriumon belül igyekeztünk a tulajdonneveket is egységesen leírni. A változtatások miatt megjegyezzük, hogy betűhív bibliográfiai leírás csak a tételek eredeti helyéről készíthető. A repertórium a Baranya Megyei Levéltár legújabb sorozatának első tagjaként jelent meg: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Sikeres böngészést kívánok minden érdeklődőnek.
Tovább a műhöz
Valószínűleg kevesen tudatosítottuk magunkban, hogy a régi korok művészetét, az elmúlt idők stíluskorszakait nem szemléljük elfogulatlanul, s nem valóságos értékeik alapján ítéljük meg. ízlésünk sokszor nem „igazságos”, nem „tárgyilagos”: könnyen befolyásolják azok az elvek, amelyeket napjaink művészete követ, s melyeket magunk is hamar elfogadunk, magunkénak vallunk. Különösen erős ellenérzést vált ki az a stíluskorszak, amelyet a kortárs művészet kiszorított: a túlhaladott eszmék elleni harc, az ízlésváltozás ténye még az igazi szépségek felismerését is akadályozhatja. Az új korszak embere elődeinek művészetében rendszerint csak a rossz ízlés, a silány minőség bizonyítékát látja. Hasonló kérdések merülnek fel, ha azt kutatjuk, hogyan vélekedik korunk a barokk művészetről. Bár egyes alkotók iránt az érdeklődés változatlanul igen nagy, a barokk építészet, festészet és szobrászat jelenleg egyáltalán nem népszerű. Az évszázadok során többször is változott e stíluskorszak megítélése: sokáig volt a mélyponton, de egyes időszakokban a művészi ideálok, a követendő példaképek sorába emelkedett. Fel kell ismernünk, hogy a vélemények mindig szorosan kötődtek időszerű művészeti problémákhoz, és azokhoz a válaszokhoz, amelyeket e kérdésekre egy-egy kor adott. A barokk első alapos elemzése, újraértékelése a XIX. század végén közvetlenül …
Tovább a műhöz
Magyarország területének történeti alakulása. A népek országútja volt e föld, mióta nagyobb csoportok, egész népek kezdték változtatni lakóhelyüket, kényszerből vagy kalandozás vágyából. Az Ázsiából betoluló néphullámoknak állomáshelye volt ez Nyugat és Dél felé vezető útjokon. De nyugatról is jöttek kelták, délről pedig előre tolódtak a thrák illy törzsek, pannonok, dákok. Állandó birodalmat egy sem bírt alakítani itt, sem a világbíró Róma, sem a világverő hun, sem utóda az avar, sem a római császárság hatalmas megújítója, Nagy Károly, sem a germán ellen fellázadt szláv. Örökös harc, véres és kegyetlen, a kultúrának még a romjait is megsemmisítő. Az uralkodó törzsekkel együtt az országrészek neve is változott, csak a római Pannónia szó maradt összekötő kapocs gyanánt a távoli mult és a jövő közt. A keleti népek egyesítették az egész területet és birodalmuk központját ide helyezték ; a római és a frank csak egyes tartományok, provinciák vagy őrgrófságok felett uralkodott. Az államalkotás, az egész országnak egy név alatt egyesítése és a kultúrai folytonosság lehetőségének megadása a magyarnak volt fenntartva, ki jobban elszakadt Ázsiától, mint elődjei, a hun és az avar, nem terjeszkedett messze semmi világtáj felé, de ezt a földet bírta ; egészen, teljesen. Honunk elfoglalása idején a magyar sem szállotta meg az egész területet a …
Tovább a műhöz
Am 27. gebtttar 1854 unterhielten fiel gltei SDtäuuer, am gttße einer mächtigen fEtaitermeibe ge» lagert, unb betrachteten babei mit gespannter Stuf nterffanifeit ba§ SSaffer bcë DrangeftuffeS. Sieger gtitß, ber rofje ber fpottänber, ber ariep ber Hottentotten, fangt fidfj mit ben brei großen fßutSabern Stfrifa’S, bem Stil, bem Seliger nnb bem ßambefe, nteffen. SBie biefe fctjmittt er mit ber gtutij an, l)at feine ©tromfchnelten unb Satarafte. Einige Steif enbe, bereit Stauten am einen dü feines SaufeS gefanut finb, Ehmpfon, Stfcj-auber, Surcfjett, höben folnoht bie Klarheit feiner ©etnäffer als bie Schönheit feiner Ufer gerühmt. Stn biefent Drt, loo fiefj ber Drange bem Sjorfl gebirge nähert, bietet er ben Stielen ein erhabenes djaufpiel bar. ltnüberfteigfiefje Reifen, impofaute SRaffen oon ©eftein unb im Saufe ber geit uerfteinerter Sannt ftämmc, tiefe fühlen, unburchbringtiche SSätber, metche bie Slpt be§ StnfiebterS noch nicht gelichtet; alt bieg jufammen, int §intergrunbe bttreh bie ariefnnSberge eingerafjntt, bitbet eine Saubfcfjaft bon unüergfetcfjltcfjer .ißradft. Ort ftür fid baS Sßaffer beS gtuffeS, ber eingeengt in ein 31t fdfinateS Seit, ptöfcticfj beit oben unter fidj bertiert, aus einer |jöfe bou bierfjuubert fjujj tjerab. Oberhalb beS gatleâ fiefjt man nur ftüffige, bnntpf brubetube Sßafferftädjeu, aus bcueu fjier unb ba 3fetSfpi|en, umfränjt bon grünen ßmeigen, ^erborragen. Unter» tjatb bietet ficfbem tief nur ein …
Tovább a műhöz
A beruházási folyamat igen sokféle tevékenységkört ölel fel: a technikai, technológiai előkészítő és tervezői tevékenységtől kezdve a jogi, környezetvédelmi és szociális háttéren át egészen a gazdaságossági, finanszírozási vetületekig. A beruházással kapcsolatos vizsgálatainkat ez utóbbi tevékenységre szűkítjük le. A beruházások gazdaságosságának megítéléséhez szükséges módszereket, valamint a beruházások finanszírozásának lehetőségeit tárgyaljuk vállalati és befektetői szempontból. Nem tekintjük feladatunknak a beruházási témakör egyéb vetületeinek tisztázását. A beruházási projektek kiválasztása és az optimális beruházási program megvalósítását szolgáló kvantitatív kritériumokra és módszerekre koncentrálunk. | Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a beruházásokkal és az amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat, amelyeket szembesítünk a piacgazdasági illetve tervgazdasági gyakorlattal. E fejezet célja, hogy a beruházásokkal és az amortizációval kapcsolatos elméleti alapokat felfrissítsük, feltételezzük tehát ezek ismeretét, így a részletes kifejtésre nem vállalkozunk. A gyakorlati oldalról történő megközelítés során külön figyelmet szentelünk a hazai beruházás-alakulásnak, valamint az amortizáció egyre növekvő szerepének a beruházások finanszírozásában. A beruházáselmélet a tőke és az amortizáció elméletéből …
Tovább a műhöz
A mindenkori közgazdasági szakirodalom jelentőségét hangsúlyozó teret szentelt a beruházásoknak, elméleti és gyakorlati kérdéseinek egyaránt. Tekintettel a beruházási kérdéskör komplexitására, mind az elméleti lapok kifejtése, mind a gyakorlati tapasztalatok rendszerezése teljes mélységében, részterületenként történhetett. Egy rövidebb dolgozat még a részterület feldolgozásának igényével sem vállalkozhat három évtized gazdag tapasztalatait sem teljességgel értékelni, sem rendszerezni. E dolgozatban a beruházások időbeli alakulását vesszük vizsgálat alá, hosszabb időszak tendenciáit alapul véve, fejlődési szabályszerűségek feltárása céljából. A hosszabb időszak gazdasági folyamatait elemző munka mentesül a rövid időszakok tendenciákat nem mutató hiányosságától, ellenben beleütközik az időbeli összehasonlítás nem kevésbé problematikus tényébe. Hosszabb időszak távlatéban bizonyára célszerűbb a tendenciák minőségi vonásaira összpontosítani a figyelmet, hiszen az 1350-es évek elejének 10 milliárdos és az 1970-68 évek elejének 100 milliárdos beruházási teljesítése sem az árszínvonal, sem a beruházási javak használati érték szerinti összetétele tekintetében nem mentes a nehézségektől, ami a reális összehasonlítást illeti, A minőségi normának hangsúlyozása nem jelenti a számszerű adatsorok jelentőségének lebecsülését, sőt kifejezetten …
Tovább a műhöz
Amikor az ember az ősi korokban öntudatára ébredt, meglepetten nézett körül ebben a világban, és elgondolkodott azon, hogy hogyan kerülhetett ő ebbe a csodálatos és sokszor félelmetes környezetbe. A legkorábbi időktől fogva sejteni kezdte, hogy ez a világ, benne az emberrel valami hatalmas és értelmes Alkotó műve lehet. Az emberek különböző csoportjai a föld számtalan pontján megalkották elképzeléseiket a világ eredetéről, működéséről, és az ember szerepéről, feladatáról a világban. E próbálkozások azonban igen tétovák és gyakran primitívek vagy lehangolóak voltak. A teremtő Isten azonban nem akarta tudatlanságban hagyni az embert, ezért évezredekkel ezelőtt elkezdte lépésről-lépésre feltárni a teremtés titkait, célját, és bemutatni az ember kiváltságos helyzetét és feladatát. Kiválasztott egy népet, melynek körében hiteles tanítókat és prófétákat támasztott, akik által fokozatosan megismertette önmagát és teremtő szeretetének ajándékait az emberek egy kisebb csoportjával, és igyekezett ezt a kiválasztott népet elvezetni az ő szándékai szerinti életre. Sok-sok előrelépés, tétovázás és bukdácsolás után végül egyszülött Fia által tárta fel a teljes igazságot; hogy ő a tökéletes szeretet, a teremtés célja pedig az, hogy az ember hasonlóvá váljék őhozzá és országa megvalósuljon a földön. Az ember, így megszabadulva saját korlátaitól, a …
Tovább a műhöz
Könyvsorozatunk tizenegyedik kötete az ablakkal mint építészeti formaelemmel és épületalkotó elemmel, valamint annak funkciójával foglalkozik. Előző köteteinkben, amelyek az Erkélyek és teraszok, valamint a Kandalló és környezete címet viselték, az épület, a kapcsolódó kert vagy a lakásbelső harmóniájára irányítottuk figyelmünket. E két kötet bizonyította, hogy rengetegen vannak, akik igénylik a szép megoldásokat otthonukban, és kíváncsiak a megvalósítás módjaira, illetve a szóba jöhető lehetőségekre. A 13. számú első kötet az erkélyek és teraszok, valamint az épület viszonyát igyekezett bemutatni, anélkül azonban, hogy a kapcsolódó egyéb épületelemek, például az ablakok vagy erkélyajtók formáló hatásaival foglalkozott volna. Hasonló a helyzet a 12. kötet esetén, amely a Kandalló és környezete címet viselte, ahol a téma a belső tér berendezése, a kandalló elhelyezése volt, de szintén nem foglalkozott az egyéb épületrészek hatásaival, például a kandalló és az ablak együttes tárgyalásával. Ebben a kötetben a nyílászárókban, ezen belül az ablakokban rejlő formaképzési lehetőségeket kívánjuk bemutatni. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a sorozat a tervek szerint 13 kötetből áll, Házunk tája könyvestára sorozatcímmel. E harmadik, 11. számú kötetet tíz-tizenkét hónaponként követi majd a további 10 kötet. A ház „szemének” bemutatása után az …
Tovább a műhöz
A magánlakás-építés növekedésével egyre többen lesznek, akiknek igényük és lehetőségük van átlagosnál szebb, változatosabb, korszerűbb otthon és lakókörnyezet megvalósítására. A típusoktól eltérő házak, lakások, lakásbelsők építése, valamint a hazai, nyílászárókat gyártó cégek megnövekedett kínálata lehetővé teszi a különféle anyagú, szebb, korszerűbb és energiatakarékosabb ablakok, nyílászárók beépítését. A kereskedelemben rendelkezésre álló nyílászárókról a tervezőintézetek részére összeállított terjedelmes típustervkatalógusokból, valamint a gyártó cégek szórólapjairól szerezhet tudomást a magánépíttető, tervező, kisvállalkozó. Ezek számukra igen sok felesleges adatot tartalmaznak és gyakorlatilag nehezen hozzáférhetők. A lakásépítésben felhasználható, hazánkban kapható ablakok széles termékválasztékát mutatjuk be könyvünkben, amely azon kívül, hogy fotóival kedvet kíván csinálni a változatos homlokzatmegoldásokhoz, magyarázataival, kivitelezési tervszintű részletterv-gyűjteményével segítséget nyújt a megvalósításhoz is. Fokozott figyelmet érdemel, hogy részletesen tárgyaljuk a fatakarékos, korszerű anyagú ablakfajtákat, és adatokat és ajánlásokat közlünk az ablakokra is vonatkozó, 1986-tól kötelező, új hőtechnikai előírások alkalmazásával kapcsolatosan is. Tervbe vettük az ajtókkal, majd a kapukkal foglalkozó …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 25-36 az összesből: 2627