Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Szamel Lajos 1919. november 26-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az Újpesti Reálgimnáziumban végezte. Jogi egyetemi képzését 1943-ban fejezte be Budapesten. Ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai mint fiatal és haladó diplomások kapcsolódtak be a felszabadulás után az országépitő munkába. 1947-től a Magyar Városok Országos Szövetségének titkára, később főtitkára volt. 1949. januárjától 1952 végéig a Belügyminisztérium Elnöki Főosztályán előbb miniszteri segédtitkár, majd a Törvényelőkészítő Csoport vezetője. 1948-tól Beér János tanársegédeként a Külügyi Akadémián (később Külügyi Főiskolán) alkotmányjogot, a Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig közigazgatási jogot oktatott. 1950 szeptemberében megbízást kapott arra, hogy a Pécsi Jogi Karon előadja ,,Az államigazgatás szervezése és vezetése" c. kollégiumot. 1951 őszétől ráhárult az alkotmányjog és az államigazgatási jog előadásainak tartása is. Egyben tanszéki jogú előadóként vezette a Kar államigazgatási tanszékeinek egyikét és 1956-ig ellátta az Alkotmányjogi Tanszék vezetését is. 1956-tól az egybevont Államigazgatási Tanszék vezetője. Kandidátusi értekezését 1955-ben, tudományos doktori disszertációját pedig 1963-ban védte meg. Egyetemi tanári kinevezését 1956-ban nyerte el. Szamel Lajos több mint négy évtizedet átölelő tudományos munkásságával nagyszámú …
Tovább a műhöz
Tóth Mihály az anyagi büntetőjog és a büntető eljárásjog egyik legkiválóbb professzora, elméleti és gyakorlati szakértője, a gazdasági büntetőjog nemzetközileg is elismert, iskolateremtő egyetemi tanára. Azon kevés professzor közé tartozik, akik
folyamatosan, önzetlenül segítették és segítik a fiatalokat. Az Ünnepelt személye és az alkalom egyaránt indokolja, hogy vastag és színvonalas kötettel tisztelegjünk előtte a 60. születésnapján. Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt évtizedben készült-e olyan tanulmánykötet, amelybe ennyire presztízskérdés lett volna bekerülni. A kötet egyedülálló abból a szempontból is, hogy az Ünnepelt jelenlegi és volt munkahelyei mellett a hallgatói önkormányzat is támogatta a megjelentetését, kifejezve ezzel a hallgatók tiszteletét és szeretetét. Magyar és külföldi büntetőjogászok több mint 50 tanulmánya olvasható ebben a munkában, amelynek megjelenését az utolsó pillanatig titkolni igyekeztünk. Jelenleg folyamatban, pontosabban már „finisben” van az új Btk. kodifikációja. Tóth Mihály véleményére, kristálytiszta logikájára, több évtizedes gyakorlati tapasztalataira és megközelíthetetlen büntetőjogi elméleti műveltségére a kodifikáció során különösen számítunk. A gazdasági válság elmélyülésével egyre több nagy gazdasági bűncselekmény válik ismertté, ezek kapcsán a sajtó és a szakmai közvélemény rendszeresen Tóth …
Tovább a műhöz
E munkát azon a magyar tanirodalomban páratlan szerencse érte, hogy mint a bölcsészeti tudományok körébe vágó mű három év alatt három kiadást ért. Azonban e ritka szerencse a munka szerzőjét nem tette, elbizakodottá: söt ellenkezőleg arra serkentette, hogy a munka hibáit és hiányait annál gondosabban kipuhatolja
s a hibákat a harmadik kiadásban telhetőleg kiküszöbölje, a hiányokat pedig utánpótolja. Az ez irányban kifejtett törekvés engedi reménylenem, hogy e harmadik kiadás az előzőkhöz képest javítottnak mondható. Azonban szivesörömest bevallom, hogy a javítás gyökeresebb is lehetett volna itt-ott: csakhogy e tekintetben korlátozva voltam azon gyakorlati követelés által, melynél fogva nem szabad egy iskolai használatban levő könyv új kiadásának az előző kiadásokat használhatatlanokká tenni. Ha a szakférfiak kedvező Ítélete munkámtól a jövőben is el nem fordul: igyekezni fogok fokról-fokra érvényre emelni a munka hasznavehetősége részéről követelt átalakításokat. Ezúttal csak az „Érzékek“ czímü fejezet szakaszainál változtattam meg némileg a sorrendet; a §§-ok számának
szaporodása (92—100) a legnagyobb részt onnét van, mert egyes hosszabb régi szakaszt két különösre bontottam fel. Egészen újak csupán csak az alvásról és az
elmebetegségekről szólók. Több felől sokallották a nyújtott tananyag mennyiségét. Hogy a munkát e tekintetben is …
Tovább a műhöz
Ez év július 25-én ünnepelte 80. születésnapját tanszékünk örökifjú doyenje, dr. Nagy Imre irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA
doktora. Készültünk a nagy napra. Egy évtizede az akkori születésnapot olyan kötettel köszöntöttük, amelybe szerte az országból írtak
tudós társak, tanítványok. Idén a hazai kutatóműhelyekből egy-egy olyan kollégát hívtunk meg, akikhez az ünnepelt személyesen és
szakmailag erősen kötődik. Konferenciát terveztünk, amelyen ők és a pécsi kollégák adnak elő, s úgy gondoltuk, hogy ezek az előadások
jelennek majd meg tanulmánykötetben. Habet suum fatum hic libellus, sajátos sorsú ez a kötet. A konferenciát, a közös ünneplést, a könyvbemutatót megakadályozták korunk szomorú koronázási eseményei, amelyek a tudományos életet is karanténnal fenyegették – több okból is sikertelenül. Ha az ünnepeltet tekintjük, őt érintették talán a legkevésbé a kór szabta korlátok. Hallomásból idézzük szavait: ő már évtizedek óta karanténban van, és remekül érzi magát benne. A filológia kellemes karanténjára, a Bessenyei utcai tusculanum dolgozószobájára érdemes gondolni itt, a mindennapi filológiai szorgalmatosságra, amelynek eredményei annyiunk polcát ékesítik. Ha a Nagy Imre-olvasókat, kutatótársakat tekintjük, aligha lehet akadály a térbeli távolság ebben a hétköznapi virulenciák felett álló közösségben. Ami pedig a kötetet …
Tovább a műhöz
Tarka világ
- Kincs István
- 1895
Kincs István Tarka világ című kötete egy elfeledett kor irodalmi gyöngyszeme, amely az 1895-ös megjelenése ellenére ma is friss és izgalmas olvasmány lehet a klasszikus magyar próza kedvelőinek. A könyv elbeszélései egy sokszínű, változatos világba kalauzolnak el, ahol az emberi természet mélységei és a korabeli társadalom problémái egyaránt felszínre kerülnek. Kincs István írásmódja tiszta, lírai, mégis erőteljes, így kiváló érzékkel ragadja meg az apró részletekben rejlő jelentést. A kötet történetei egyszerre szórakoztatók és elgondolkodtatók, miközben mély empátiával közelítenek a kisemberek sorsához. A szerző különös érzékenységgel mutatja be a vidéki Magyarország életét a 19. század végén. Írásaiban megelevenednek a falusi tájak, a paraszti világ, a vallásos hit, és az emberi kapcsolatok árnyalatai. A könyv címéhez hűen valóban "tarka" világot tár elénk – hol vidám, hol fájdalmas, de mindig igaz. Kincs nem kerüli meg a társadalmi feszültségeket sem: történeteiben feltűnnek az elnyomottak, az elesettek, a peremre szorultak. Elbeszélései gyakran erkölcsi kérdéseket boncolgatnak, anélkül hogy didaktikussá válnának. A Tarka világ nemcsak korának tükre, hanem egyben irodalmi dokumentum is, amelyből sokat megtudhatunk a magyar vidék múltjáról. A kötet szerzője – aki 1867-ben született és 1942-ben hunyt el – méltatlanul került a feledés homályába. …
Tovább a műhöz
Önéletrajz - 1925. augusztus 25-án születtem Gyulán. Egyetemi tanulmányaimat az Eötvös József Collegium tagjaként a budapesti egyetemen végeztem 1943-48-ban, ugyanitt szereztem magyar-lati«, szakos tanári diplomát. 1949-1958-ban az Országos Széchényi Könyvtárban dolgoztam, 1958-8o-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Az egyetemre 198o-ban, Tolnai Gábor nyugdíjba vonulásakor kerültem át és lettem tanszékvezető. Korábbi tudományos tapasztalataimat és érdeklődésemet kihasználva a tanszéken tudományos műhelyt igyekeztem alapítani, különös tekintettel arra, hogy a munkatársaknak a középkortól a 18. század végéig kell magyar irodalmat előadni. Azt hiszem, sikerült elérni, hogy minden korszaknak lett szakembere, és a hozzánk tartozó 600 évet meglehetős biztonsággal tudjuk oktatni. Külön gondot fordítottam az irodalom alapját képező filológia elsajátítására ill. elsajátíttatására, és. sikerült elérnem, hogy elég megbízható szövegkiadások jelentek meg. Megindítottam a Magyarországi Tudósok Levelezését, mely sorozatnak ebben az évben már III-IV-kötete jelenik meg /Bél Mátyás levelezése/.
Mint tanszékvezető az eddig elkezdett munkát szeretném tovább folytatni, különös tekintettel a régi magyar irodalomban általános szövegszerkesztési mód és a retorika történetének kutatására. Budapest, 1995- március 10. (Tárnai Andor)
Tovább a műhöz
2010. novemberében „Társadalmi nem és oktatás” címmel országos konferenciát rendezett a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, „Oktatás és
társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolája és az MTA Pedagógiai Albizottságának Neveléstörténeti Munkabizottsága. A rendezvényen oktatók és
a doktori képzésben résztvevő hallgatók foglalták össze és vitatták meg legújabb kutatási eredményeiket. Az összegyűjtött és szerkesztett előadásokból 2011-ben válogatás kötet készült, mely a konferencia logikáját követi: plenáris értekezéssel kezdődik, majd a konferencia két párhuzamos szekciójának megfelelően,
két fejezetre bomlik. Hat-hat tanulmány segítségével nyerhetünk betekintést a Nevelésszociológiai szekció és a Neveléstörténeti szekció munkájába, melyek
közös tematikát dolgoznak fel más-más nézőpontból. A „Társadalmi nem és oktatás” konferencia előadásainak kötete rendkívül érdekes, színes és mégis egységes képet mutat. A szerzők téma iránti elkötelezettsége egyértelmű, munkájuk minden esetben magas színvonalú, tudományosan megalapozott és továbbgondolásra, továbbkutatásra érdemes tanulmányokat eredményezett. A kötet a társadalmi nem, a női lét fontos kérdésköreit járja körbe, fontos pillanatfelvétele a hazai gender szempontú pedagógiai kutatásnak. (Forrás: Tornyi Zsuzsa Zsófia …
Tovább a műhöz
Az itt közzétett tanulmányok a társadalmi egyenlőtlenség szociológiai elemzésének nemzetközi irányzatairól adnak képet. A témák felölelik a társadalmi rétegződés alapstruktúráját csakúgy, mint a társadalmi egyenlőtlenségeket, mint például a nemi egyenlőtlenség vagy az egészségi állapotbeli egyenlőtlenség, valamint a vertikális társadalmi mobilitás esélyeit és a szociálpolitika ezekkel kapcsolatos intézkedéseit is. A szövegek főleg elméleti és fogalmi témákról adnak tájékoztatást, de a szemelvénygyűjtemény tartalmaz tapasztalati jelenségekkel foglalkozó tanulmányokat és empirikus adatok feldolgozását is. A kiválasztott szövegek főleg az Európai Gazdasági Közösség országainak társadalmi egyenlőtlenségeit hasonlítják össze. Az összehasonlítás többnyire szinkronikus, tehát csak a jelenlegi struktúrákra irányul. Ahhoz viszont, hogy nemzetközi összehasonlítást tudjunk tenni a mai életkörülmények (pl. szegénység) és szociális rendszerek (pl. nyugdíjrendszerek) között, meg kell ismernünk történelmi kialakulásukat és társadalmi változásukat is. Ezért tehát sok szemelvényre a diakronikus szemlélet is jellemző. Az olvasónak alapszinten ismernie kell az általános szociológiát, különösen a társadalmi rétegződés szociológiáját ahhoz, hogy megértse a szövegeket. Az alapismeretek elsajátíthatók a Társadalmi rétegződés című, a közeljövőben megjelenő …
Tovább a műhöz
A tananyag segítséget nyújt a társadalom- és humántudományok információforrásaival most ismerkedő hallgatóknak. Ezt két fő rész biztosítja: elsőként a – társadalom- és humántudományok területén – multidiszciplinárisnak tekinthető adatbázisok bemutatása, majd a második egységben az adott tudományterületek információforrásairól szóló bevezető tájékoztatás. A multidiszciplináris adatbázisok közül a ProQuest, a JStor, a CEEOL és az Arcanum keresőfelületének használatát sajátíthatja el a hallgató. Az egyes adatbázisokban példákon keresztül is megismerhetik a szakirodalmi gyűjtés folyamatának lépéseit. A tananyag második egysége a pedagógia és neveléstudomány, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtudomány és a pszichológia információforrásait mutatja be. Ezt azonos tematikai bontásban követhetik nyomon előbb a hazai folyóiratok, majd a külföldi folyóiratokból egy rövid válogatás bemutatásán keresztül. A tananyagot az adott szakterületen fontos adatbázisok, könyvtári katalógusok vagy egyéb speciális információforrások használatának bemutatása zárja.
Tovább a műhöz
A szerző által jegyzett munka szakirodalmi adatbázisokkal foglalkozik, ám a megközelítés módját ebben az esetben nem a kiadványtípus jelenti, hanem a társadalom- és a humán tudományi területek, azokon belül pedig az egyes tudományágak. A szerző nem vállalkozhatott a két tudományterület valamennyi ága forrásanyagának teljes feltárására; ez meghaladná a mű átláthatósági kritériumait. Ezért szelektáltan mutatja be azokat a nemzetközi és nemzeti gyűjteményű, szolgáltatási rendszerű szakirodalmi adatbázisokat, amelyeknek elsődleges gyűjtőkörét a társadalom- és a humán tudományok, illetve az általa kijelölt diszciplínák jelentik. A szelekciós szempontokat az is befolyásolta, hogy a különböző tudományágak szakirodalmának, információs forrás-rendszerének adatbázisbeli feltártsága nagyon eltérő szinteket, teljességet mutat, továbbá az is, hogy a kiadvány elsődleges célközönsége számára mely adatbázisok érhetők el, melyekhez rendelkezik hozzáféréssel. E szempontok mentén az írás első részében a humán- és a társadalomtudományok teljességére fókuszáló adatbázisokkal foglalkozik: ProQuest Central szolgáltatás társadalom- és humántudományi kollekcióival; a JStor, elsősorban a felsőoktatási intézmények könyvtáraira fókuszáló gyűjteményével. Ezt követően egy – mind a használat, mind a gyűjtemény gyarapítása szempontjából idehaza meglehetősen …
Tovább a műhöz
A társadalomstatisztikai oktatás keretében megismerhetik a népesség és a bűnözés mennyiségi (számszerű) alakulásának elemzésénél a legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott statisztikai elveket és módszereket. Bár az oktatásnak itt nem lehet az a célja, hogy mindenkiből statisztikust képezzünk, de a rendelkezésre álló időben minden hallgatónak meg kell ismernie, hogy melyek a statisztikai módszerekkel megoldható társadalomtudományi problémák, miben áll a módszerek lényege, melyek hibalehetőségeik, logikai korlátaik, hogyan értelmezhetőek a statisztikusok által közzétett adatok. A társadalomtudományok művelését egyre inkább jellemző egzaktságra való törekvésnek is szerepe van abban, hogy - az általános statisztikán kívül - az igazságügyi és a népességi statisztika legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalóit is oktassuk. Mivel a tankönyv összeállításánál arra kellett törekednünk, hogy a leírtak a
középiskolai matematikai tananyagot meghaladó ismereteket lehetőleg ne igényeljenek, elsősorban a hagyományos statisztikai módszerek tárgyalására szorítkoztunk. Ezeknek a módszereknek azonban nemcsak ismeretét, hanem - az írásbeli vizsgán - gyakorlati alkalmazását is számon kérjük. A vizsgán megkövetelt fogalmakat jelölő tárgyszavakat dőlt betűvel emeltük ki. A tankönyv számos táblázatot és grafikont tartalmaz. Bár nem kívántuk adatokkal túlterhelni a …
Tovább a műhöz
Társaságok a tőzsdén
- 2011
Hiánypótló, átfogó művet tart a kezében az olvasó. A könyv egyszerre szolgál széles körű elméleti áttekintésként, térképként a szabályozási környezetben való eligazodáshoz, valamint gyakorlati kézikönyvként, amelyet minden tőzsdére lépést fontolgató cég haszonnal forgathat. Az első rész végigvezet a tőzsdére lépés egyes állomásain az elsődleges nyilvános kibocsátás (IPO) előkészítésétől egészen a másodlagos piaci forgalmazással kapcsolatos tudnivalókig. A második részt a szerzők a felelős vállalatirányítás témakörének szentelik: az elméleti alapok után bemutatják az egyes országokban meghonosodott felelős vállalatirányítási gyakorlatot, elsősorban annak szabályozási vetületét. Végül a harmadik rész a részvénytársaságok felvásárlásának kérdését járja körül elméleti és szabályozási oldalról, kiegészítve gyakorlati tudnivalókkal. A kiadvány részletesen taglalja, milyen előnyökkel jár a tőzsdei jelenlét a vállalatok számára. Ezek az előnyök természetesen messze túlmutatnak a közvetlen tőkebevonási lehetőségen. A nyilvános részvénykibocsátással lehetőség nyílik arra, hogy a vállalati életciklus elején jellemzően összefonódott tulajdonosi és menedzseri szerep kettéváljon - bővíthető a tulajdonosi kör, megosztható a kockázat, megerősödik a tulajdonosi szerkezet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, a tőzsdére lépés milyen áldásos …
Tovább a műhöz