Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Minden kommunikáció, így szükségképpen a tudományos közlés is feltételezi a befogadót abban az értelemben, hogy számít előzetes tudására, olvasói aktivitására, amellyel hozzájárul a közlemény utalásainak és hivatkozásainak megértéséhez, amellyel lehetővé teszi, hogy a szerző kisebb-nagyobb kihagyásokkal haladjon, számos, körülményt, adatot és tényállást ismertnek tekintsen. Miként Eco (1995) írja, a szerző szeme előtt egy „mintaolvasó" lebeg, és a szövegstratégiát ennek az olvasónak a tudásenciklopédiájához igazítja. A társas tudás általunk tárgyalni kívánt elméleteit - a szociális reprezentáció elméletét, a narratív pszichológiát és az identitáselméleteket - illetően a magyar „mintaolvasót" elképzelni különlegesen nehéz feladat. Nem pusztán azért, mert, szemben az identitás elméletekkel, mind a szociális reprezentációról, mind a narratív pszichológiáról - eltekintve néhány utalástól - mindeddig felettébb csekély magyar nyelvű tudományos közlemény jelent meg, és ilyen irányú kutatások, eltekintve az elbeszélő szövegekkel kapcsolatos vizsgálatoktól (Halász, 1996; László, 1995; Pléh, 1996), csak a legutóbbi időben indultak el (Erős, 1996; Halász, 1996; Pataki, 1995, Váriné, 1995). Ez a helyzet akár még meg is könnyíthetné a szerző feladatát, hiszen nyugodtan támaszkodhatna az olyan bevezető jellegű írásokra, mint amilyen például Wagner …
Tovább a műhöz
Az utóbbi évtizedekben a történettudományok és a neveléstörténet érdeklődése a „mindennapok történelme” felé fordult. A mentalitástörténeti megközelítési mód a múlt hétköznapjainak, a múltban élt emberek mindennapi gondolkodásának vizsgálatával igyekszik közelebb hozni a jelen emberéhez a sokszor túl elvontnak és fogalmi rendszerében már nem kizárólagosan megragadhatónak látszó történelmet. E tendencia kapcsán már Marc Bloch utalt a „gondolat és a kollektív érzésvilág nagy áramlatainak mélységben mozgó történetére.”2 A történeti antropológia elterjedése is friss áramlatokkal gazdagította a történeti kutatásokat mind tartalmi, mind módszertani szempontból.3 Nehéz pontos definícióval illetni ezt az újfajta történeti megközelítést, és sok történésznek nem is szándéka ez. „A mentalitástörténetre... kiváltképpen érvényes, hogy hatását inkább köszönheti új szérű kérdésfeltevéseinek, innovatív módszereinek és más tudományágakhoz való egyre meggyőzőbb kapcsolódni tudásának, semmint tárgya pontos meghatározásának és elméleti előfeltevései végérvényes tisztázásának” - úja Wolf Lepenies, és utal arra is, hogy a mentalitástörténet és a történeti antropológia behelyettesíthető fogalmak. A történettudományokon belüli új paradigmák, módszerek hatása alól a neveléstörténet sem tudta kivonni magát. Tartalmának és módszereinek …
Tovább a műhöz
A nagy francia mesternek e gyönyörű munkáját kommentár nélkül adjuk a magyar közönség kezébe. A mű mindazokhoz szól, akiket gondolkodóba ejtett a Relativitás problémája, és teljesen megmagyarázza önmagát. Matematikai ismeretet nem igényel többet, mint amennyit a gimnáziumi tanulók a VIII. osztály bezártáig elsajátítanak. Annál jobban kívánja azonban az adott meggondolásokban való elmélyedést és követésükben a tudományos szigorúságot. A mester hívei és ismerői a L’Évolution Créa-trice után szociológiai és morális irányú gondolatait várták, s íme, a tudományos élet szellemi forradalma elvonta a nagy gondolkodót tervbevett útjáról s megállította az idő problémájának óriási kérdőjele előtt. Ez a megállás nem csupán a minden irányban nyílt filozófiai elme meghökkenése az összes eddig szilárdnak vélt tudományos fogalmainkat olvasztókohóba juttató új tények láttára. Az időfogalom tudományos krízise előtt Bergson nem haladhatott el szótalanul. Első és alapvető műve, melynek elolvasása nélkül nem láthatunk be műhelyébe, a ma már klasszikussá vált Essai, az idő, pontosabban szólva : a tartósság vagy tartam gondolatát, mélyítette el és vitte a közvetlen eszmélés legbensőbb forrásáig, hogy onnan intuitív meglátással a szabadság problémájára vessen belőle világosságot. Ezért kapták e mü összes fordításai a szerző engedelmével az Idő és …
Tovább a műhöz
Tartüffe minta képe
Vígjáték 5 felv., írta -- szabadon fordította Szigeti József
1856. [s. n.] (Miskolcz december 31-én 1858.)
[Súgópéldány.] 48 fol. 27 cm. papírkötés.
Tovább a műhöz
Soha nem fogom elfelejteni. Fiatal orvos voltam, amikor az Orvosegyesületben nőgyógyászati tárgyú előadáson vettem részt. A vitában sokan felszólaltak, köztük főnököm, Frigyesi professzor, az akkori magyar nőgyógyászat vezető és — okkal, ok nélkül — legnagyobb tekintélyű egyénisége. Mielőtt szokás szerint köszöntötte volna a tudományos ülés résztvevőit, mint egy kisdiák vigyázzba állt és meghajolt az első sorban ülő, akkor már nyolcvanadik évén túl levő Tauffer Vilmos előtt.
Ilyen mértékben tisztelték a kiváló férfiút, és nem csak fizikai értelemben hajoltak meg nagysága előtt. Megérdemelten. Azok közé a kevesek közé tartozott, akiknek nagysága nemcsak a kortársak — vagy kortárs-tanítványok — nagyítóján, hanem az utókor bíráló szemüvegén keresztül is csorbítatlan. Tauffer kimagasló alak a magyar orvostudomány történetében. Vele kezdődött el a modern magyar nőgyógyászat. De nemcsak kezdődött. Korántsem ért még tevékenységének végére, amikor a magyar gynaekologia, amelyet ő teremtett meg, elérte, sok tekintetben meghaladta a
tudomány nemzetközi színvonalát, mondhatni, kizárólag az ő tevékenysége eredményeképpen. Nem kevesebb megbecsülést szerzett a magyar orvostudománynak, mint Semmelweis, és nem véletlen, hogy jelentős szerepe volt éppen Semmelweis végleges elismertetésében. Mindenesetre büszke lehet egy kis ország egyetlen tudományága, …
Tovább a műhöz
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pecséttel ellátott, ránk maradt kottáinak könyvtári gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Könyvtár kottaállományán belül különleges helyet foglal el. E kották az egyetemi emlékezet számára, annak, művelődéstörténetileg, zenetörténetileg is gazdag színfoltjai. A gyűjtemény 525 kottából áll. A kották hű képet adnak a kor legkedveltebb zenei műfajairól, a 19. század vége, 20. század eleje ízlésvilágáról. A kották Ambrozovics Dezső (1864–1919) és Latinovits Illés (1820–1886) táblabíró adományaként érkeztek az egyetemre.
Tovább a műhöz
A koronavírus (COVID-19) magyarországi megjelenése miatt az országnak azonnal át kellett állnia a tantermen kívüli digitális oktatásra. Ez a folyamatosan frissülő linkgyűjtemény azért jött létre, hogy az általános-, középiskolai pedagógusokat és tanulókat, valamint az egyetemi kutatókat, oktatókat és hallgatókat segítse tanulmányaikban. A Web of Science Group a termékeihez különböző támogató eszközöket és képzési anyagokat biztosít a magyarországi felhasználók számára. Linkgyűjteményünkben az elmúlt időszak WoS webináriumainak videófelvételei is megtekinthetők egy gyűjtőoldalon keresztül. --- Örömmel vesszük, amennyiben önnek is van olyan weboldala, amelyet tanítás/tanulás során használ és ajánlana másoknak. Segítse munkánkat azzal, hogy az ajánlott weboldal címét/linkjét elküldi nekünk és bemutatja egy-két mondatban, hogy miért érdemes használnia azt a felhasználóknak. Ne felejtse el megírni azt is, hogy gyűjteményünk melyik menüpontja alá szánja az ajánlott oldalt! Mi azt a következő frissítéskor betesszük a gyűjteménybe.
Tovább a műhöz
As a language teacher you must make decisions all of the time. Some of your decisions are relatively minor ones—should homework be assigned that particular day, for instance. Other decisions have more profound implications. What should be the goal oflanguage instruction? Which language teaching method will be the most effective in reaching it? What is the best means of evaluation to see if it has been reached? There is no single correct answer to questions like these. Each of you has to answer them for yourself. We believe, however, that a teacher informed about some of the possibilities will make better decisions. Making informed choices is, after all, what teaching is all about (Stevick 1982; Larsen-Freeman 1983a, 1983b). One purpose of this book, therefore, is to provide information to teachers and teacher trainees about eight methods of foreign language teaching. By reading this book you will gain an understanding of the principles on which these methods are based and of the techniques associated with each method. These eight were chosen because they are all currently practiced today. It is not our purpose to convince you of the superiority of any one of them; indeed, the inclusion of a method in this book should not be construed as an endorsement of that method. What is being recommended is that, in the interest of becoming informed about existing choices, you investigate each method. A second purpose for this book is to encourage you to examine your own beliefs about …
Tovább a műhöz
A tehetség fogalmával foglalkozó szakirodalmak többsége külön-külön tárgyalja az oktatásban (közoktatásban és felsőoktatásban), illetve a vállalati szférában alkalmazott tehetségmodelleket. Jelen mű célkitűzése, hogy több szempontot is integráljon annak érdekében, hogy az Olvasó – elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK) Tehetséggondozás c. kurzus hallgatói – számára széleskörű betekintést nyújtson a tehetségkutatás különböző témáiba. A helikopter-perspektíva segíthet abban, hogy globális rálátás alakuljon ki a tehetséghez kapcsolódó fogalmakban. Ahogy a tehetség is sokszínű és sokféleképpen jelenhet meg, úgy a hozzá kapcsolódó elméletek és megközelítések számossága is igen nagy. A jegyzet három főbb kérdéskör köré csoportosul: 1. Ki, vagy mi a tehetség? Tehetség építőkövei, tehetségmodellek, tehetséggondozási módszerek és a mentorok szerepe, munkaerő-piaci elvárások és kompetenciák fejlesztése. 2. Melyek a szervezeti tehetségmenedzsment (TM) stratégiai kérdései, fókuszai, technikái, sajátos nézőpontjai? Hogyan határozzák meg a vállalatok saját tehetség definíciójukat, mit tartalmaznak a TM programok, és mit jelent a talent pool? 3. Melyek a tehetségek globális és régiók közti áramlásának okai és következményei? Globális tehetséghiány, elvándorlás, koncentráció, területi vonzerő és megtartóerő. | Dr. …
Tovább a műhöz
Boldogult édesatyám gyönge növésű, vézna gyerkőc volt még, amikor Kossuth katonájának, honvédnek felcsapott. A világosi fegyverletétel után Haynau brigantijai büntetésből 12 évig tartó katonai szolgálatra sorozták be a császári armádiába. Bakaélete a pesti Neugebäudeben kezdődött s folytatódott a Monarchia összes katonai állomásain. Kín és pokol volt az élete e 12 év alatt. Osztrák, de főleg cseh felebbvalói Kossuthhundnak, avagy Kossuthschweinnak hivták. A „rebell” jelző már becéző titulusnak számított. Jó szót sohasem kapott. Hatvan év telt el azóta, hogy mint gyermek az esti órákban nagy áhítattal hallgattam édesatyám katonai élményeit. Jámbor eszemmel sokszor fel nem tudtam fogni s bevallom bünömet, el sem akartam hinni, hogy emberekkel oly brutalitásokat lehessen elkövetni, mint amilyenben az osztrák hadseregbe besorozott magyar honvédeknek részük volt. Sokat beszélt édesatyám Teleki Blanka grófnőről, aki a Neugebäude legförtelmesebb cellájában raboskodott. Pedig áldott jólelkű nő volt, — tette hozzá — mély részvéttel. Minden hét szombatján egy uri formájú ember jelent meg a laktanyában, aki titokban egy csomó szivart, süteményt s néhány hatost nyomott a volt honvédfiúk markába. Közel másfél évig tartott ez az ajándékosztás, a nélkül, hogy sejtelmünk lett volna arról, kicsoda is a mi mecenásunk? Egyszer csak hire futott a laktanyában, hogy a grófnőt …
Tovább a műhöz
Ez a monográfia a nemzetközi szakirodalom és hazai kutatási eredmények összefoglalását tartalmazza. A szerzők ilyen módon is hozzá kívánnak járulni elmaradásban lévő csapadékcsatornázási gyakorlatunk korszerűsítéséhez, a települési csapadékvíz-gazdálkodási módszerek alkalmazásának elterjedéséhez.
A könyv tárgyalja településeink és a csapadékvíz kapcsolatának korszerűtlen, nem fenntartható állapotát mind a jogi szabályozás, mind pedig a csatornázás műszaki megoldásait illetően. Jogi szempontból a teljes csapadékvíz-elvezető rendszer, beleértve a nyílt árkokat is, nem minősül közműnek, a csapadékvíz elvezetés pedig nem tartozik az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé. E két körülmény azzal a következménnyel jár, hogy kevés kivételtől eltekintve az elvezető rendszereknek nincs szakmai ismeretekkel rendelkező üzemeltetője, a csapadékvíz elvezetés költségeinek fedezésére pedig nem vethető ki hozzájárulás. A keletkező költségeket így nem csak azok fizetik és nem olyan arányban, mint azt okozzák. A könyv összefoglalót ad arról, hogy a nemzetközi gyakorlatban milyen módszerek vannak a csapadékvíz elvezetési díj méltányos és a lakosság érdekeltségét is megteremtő meghatározására. Értékeli a műszaki szabályozást és tervezői gyakorlatot, ami csak a keletkező csapadékvíz-lefolyások azonnali levezetésére alkalmas megoldásokra …
Tovább a műhöz
Az alábbi kötetben két egykori kutatási jelentést adunk közre. Az egyik az 1986-ban dokumentált Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak feltárása és értékelése a továbbfejlesztés szempontjából, a másik pedig az 1988-ban készített Utcák és terek az alföldi kertes településekben címen vált ismertté. A kutatás eredményei sokak érdeklődését felkeltették, de az akkori körülmények miatt csupán xeroxmásolatban hozzáférhető anyag kiadása mindmáig váratott magára. Sajnos a korábbi, az 1986-ban megjelent, és azóta csak Tipológia néven emlegetett anyagnak az eredeti, A3-as kartonokra tördelt változata elveszett, ami azért nagy veszteség, mert az értékes fényképanyagot 20 évre visszamenően már nem lehet pótolni, és a gyenge xeroxmásolatok minőségét sem lehet elfogadható mértékben feljavítani. Ennek legalább részleges pótlása érdekében a bevezető után közlünk egy korábbi, 1992-ben írt, de nem publikált tanulmányt, amelyik Magyarország hagyományos települési kultúrái címen bemutatja és összefoglalja az egymást követő, de egyetlen egészet alkotó kutatási anyagok eredményeit. A tanulmány néhány megállapítása ma ugyan már vitatható, de egészében mégis jól tükrözi az akkori szemléletet, amire a kutatás épült, és ami ma is vállalható. Ennek részeként a Tipológia lapjaiból két ábrasorozatot mellékelünk. Az egyik A lakásalaprajz fejlődése, …
Tovább a műhöz