Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A települési környezetet egyrészt a természetes környezeti elemek: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág, másrészt az egyéni és a közösségi lét feltételeit jelentő, az ember által kialakított anyagi struktúra rendszer alkotja. A népesség, a termelés és a szolgáltatások koncentrálódása következtében a környezeti hatások döntő része a településeken jelentkezik, ott, ahol alapvetően, széleskörűen és súlyozottan befolyásolja és alakítja az emberi életminőséget, egészséget. A települési környezet mint mesterséges, épített környezet a környezetvédelem védendő rendszerei közé sorolandó, amely a többi környezeti elemtől és rendszertől különböző és a védelem szempontjából önálló kezelést igénylő környezetvédelmi szakterület. Ezt az is indokolja, hogy a települési környezetben a szennyezőforrások olyan együttese jelentkezik, amely önmagára visszahatva terheli az emberi környezetet. A települési önkormányzatok önmagától érthetődően fontos és sokrétű tevékenységet folytatnak a települési környezet védelmében. Az új önkormányzati rendszerrel együtt ennek a jogi szabályozása is kialakult. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatköreit jelenleg alapvetően a következő törvények állapítják meg: az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatoknál (Ötv.),
az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről, az …
Tovább a műhöz
Az embert tudata, tudatossága különbözteti meg a többi élőlénytől. A tudatosság azt jelenti, hogy nem csak a múltjában szerzett tapasztalatokra emlékszik, hanem az elkövetkező, jövőbeli cselekedeteit is végig tudja gondolni, tervezni tud. A legfontosabb emberi tulajdonság, a tudatosság azt jelenti, hogy képesek vagyunk elszakadni a pillanatnyi
valóságtól, és mást, számunkra kedvezőbbet, jobbat akarunk. Képesek vagyunk elképzelni ezt a jobbat, s végiggondoljuk, hogy ennek érdekében mit kell tegyünk: tervezünk. A tervezés képessége az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonság. Ez a képesség tette lehetővé, hogy településekben élhetünk, hogy villannyal világíthatunk és repülőgépeken utazhatunk.
Az egyéni tervezés nélkülözhetetlen része életünknek. Megtervezzük már jó előre a szabadságunkat, hogy elutazunk-e, mikor és hová. Tervünket azonban egyeztetnünk kell családunkkal, útitársainkkal. A kiindulópont az adott állapot, helyzet ismerete, például, hogy mennyi pénzünk van a nyaralásra, szüléink be tudnak-e segíteni, vagy mit kell tennünk annak érdekében, hogy az adott időre rendelkezésünkre álljon a szükséges pénz. Szükséges, hogy úticélunk (hogy várost akarunk-e nézni, síelni menjünk-e, vagy fürdeni) egyezzen meg útitársaink véleményével is. Aztán egyeztetniük kell helyzetünket, reális lehetőségeinket a céllal, s ennek során dönthetjük csak el, hogy sí program …
Tovább a műhöz
A könyv, amit az olvasó a kezében tart, egy öt kötetre tervezett tankönyvsorozat harmadik eleme. A sorozat a településekről és a településtervezésről szól, de ha csak érintőlegesen is, felvállalja a településtervezés kapcsolódásának bemutatását a társadalmi, gazdasági viszonyokhoz, és a területei tervekhez is.
Az első kötet, „A települések világa” mintegy bevezetésként, a településekkel való kötetlen ismerkedést szolgálja. Ismeretanyaga nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a települések életébe való beavatkozásokkal elkezdhessünk érdemben foglalkozni. Ez a kötet a település „anatómiájaként” alapozza meg a későbbi orvoslást.
A következő három kötet „Településtervezés I. Településtervezés II. és Településtervezés III.” a településtervezési tevékenység professzionális kéréseivel foglalkozik. A szerkesztés koncepciója szerint a kötetek úgy épülnek egymásra, hogy a legfontosabb kérdésekre, már a korábbiak ismeretében részletesen és egyre gyakorlatiasabban térnek vissza. A „Településtervezés I” kötet a településtervezés alapkérdéseivel, elméleti megalapozásával foglalkozva röviden kitér a hazai és nemzetközi gyakorlatban használt tervfajtákra, a fejlesztési és rendezési tervezés céljára, ismertetve az egyes tervfajták lényegét. A jelen „Településtervezés II.” kötet a településtervezés legátfogóbb tervi dokumentumára, a …
Tovább a műhöz
A könyv, amit az olvasó a kezében tart, egy öt kötetre tervezett tankönyvsorozat negyedik eleme. A sorozat a településekről és a településtervezésről szól, de ha csak érintőlegesen is, felvállalja a településtervezés kapcsolódásának bemutatását a társadalmi, gazdasági viszonyokhoz és a területei tervekhez is. Az első kötet, “A települések világa” mintegy bevezetésként, a településekkel való kötetlen ismerkedést szolgálja. Ismeretanyaga nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a települések életébe való beavatkozásokkal elkezdhessünk érdemben foglalkozni. Ez a kötet a település “anatómiájaként” alapozza meg a későbbi orvoslást.
A következő három kötet “Településtervezés I.” “Településtervezés II.” és a “Településtervezés III.” a településtervezési tevékenység professzionális kéréseivel foglalkozik. A szerkesztés koncepciója szerint a kötetek úgy épülnek egymásra, hogy a legfontosabb kérdésekre - már a korábbiak ismeretében - részletesen és egyre gyakorlatiasabban térnek vissza.
A “Településtervezés I.” kötet a településtervezés alapkérdéseivel, elméleti megalapozásával foglalkozva röviden kitér a hazai és nemzetközi gyakorlatban használt tervfajtákra, a fejlesztési és rendezési tervezés céljára, ismertetve az egyes tervfajták lényegét. Egyetemi tankönyvként a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karán ezt a kötetet a …
Tovább a műhöz
Dráma 5 felvonásban.
Írta, fordította Gondol Dániel, 1848. [Súgópéldány.]
Beragasztott javításokkal.
68 fol. 25 cm.
Tovább a műhöz
A vén Lanscombe reszketeg léptekkel totyogott szobáról szobára, hogy felhúzza a redőnyöket. Némelyik ablakon kinézett, s ilyenkor összehúzta öreg, enyves szemét. Hamarosan visszaérkeznek a temetésről. Kissé gyorsabban lépegetett. Sok az ablak. A múlt századbeli Enderby-kastély gótikus stílusban épült. Minden szobában színehagyott brokát- vagy bársonyfüggönyök lógtak. A falak egy részén kopott selyemburkolat. A zöld szalonba érve, a vén inas felpillantott a kandalló felett függő képre, amely Cornelius Abernethie-t ábrázolta. Számára épült a kastély. Cornelius Abernethie barna szakálla támadóan meredt előre; keze egy földgömbön nyugodott. Nem tudni, hogy a modell óhaja vagy a művész ötlete volt-e ez a jelképes póz. A vén Lanscombe gyakran gondolta magában, hogy a kastély ura, a kép után ítélve, nagyon energikus egyéniség lehetett: örült, hogy nem ismerte személyesen. Az ő gazdája Richard úr volt. Mégpedig jó gazdája. Nagyon is hirtelen távozott, bár igaz, hogy egy idő óta orvos járt hozzá. Bizony, Richard úr sosem tért magához abból a megrázkódtatásból, amelyet a fiatal Mortimer úr halála okozott. A vén ember megcsóválta a fejét, és besietett a fehér budoárba. Szörnyű katasztrófa volt az a haláleset. Ilyen erőteljes, egészséges fiatal férfi, nyitva állt előtte a világ! Az ember igazán nem hitte volna, hogy ilyesmi megtörténhetik. Lesújtó, igazán lesújtó. …
Tovább a műhöz
Temetői történetek
- 2008
Hosszasan írtam ezt a könyvet, évente egy-két rövidebb részt. Maga a téma sem olyan, hogy kapkodni kellene, a későbbiekben ráadásul az az érzésem támadt, hogy ez nem is egyszerűen egy könyv, hanem valamiféle út, melyet végig kell járnom, s melyen nem célszerű ide-oda szökell- ni, mert ha lendületből nem veszed be a kanyart, könnyen letérhetsz az útról. Néha úgy éreztem, hogy ideje megállni, s megvárni a következő jelzést, mely ismét útra szólít. Ez az út öt teljes évig tartott. Egy ősi moszkvai temető falánál kezdődött, s nagyon-nagyon messzire vitt. Ez idő alatt sok minden megváltozott, s a mindenkire egyaránt érvényes törvénynek engedelmeskedve, magam is más lettem - megkettőződtem. G. Cshartisvili rezonőrre és B. Akunyin lektűríró-vállalkozóra, úgyhogy a könyvet már ketten írtuk meg: az egyik az esszékkel, a másik a szépirodalmi szövegekkel foglalkozott. Azt is megtudtam, hogy tafofil vagyok, a „temetők megszállottja” - kiderült, van a világon egy ilyen egzotikus hobbi (ami esetenként már mánia). Ám engem csak feltételesen lehet tafofilnak nevezni, én nem gyűjtök temetőket és sírokat, engem a Tovatűnő Idő titka foglalkoztatott: hová tűnik, s mi történik az őt benépesítő emberekkel? Tudják, mi izgat legjobban Moszkva, London, Párizs, Amszterdam, de még inkább Róma és Jeruzsálem lakosaiban? Az, hogy a többségük már meghalt. A New York-iakról és a …
Tovább a műhöz
Könyvünkben a személyiség pszichobiológiai megközelítésének elméletét ismertetjük, és beszámolunk a modell mérésére kidolgozott temperamentum és karakter kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkról is. A bemutatásra kerülő ismeretanyagot az oktatás, a kutatás és a gyakorlati alkalmazás szempontjai szerint a különböző területeken dolgozó szakemberek, valamint a tanulmányaikat végző hallgatók igényéi és érdeklődése figyelembevételével rendeztük el. A könyv első fejezete történeti áttekintést és összefoglalást nyújt a temperamentumkutatások legfontosabb eredményeiről. A második fejezetben a Róbert Cloninger és munkatársai által kidolgozott pszichobiológiai személyiségmodellt ismertetjük, míg a következőben a különböző pszichopatológiai kórképekben megmutatkozó temperamentum és karakter kérdőív által feltárt személyiségdimenziókkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket mutatjuk be. A könyv további két fejezetében (IV. és V.) a mérőeszköz részletes ismertetése és a mérőeszközzel szerzett eredmények értelmezése található, amit a mérőeszközzel végzett kutatási eredmények rövid kultúrközi összehasonlítása követ. A VI. fejezetben részletesen beszámolunk a kérdőív hazai mintán nyert validitásvizsgálatainak eredményeiről. Végül az utolsó fejezetben egy összefoglalást találhat az olvasó. A hazai kutatóműhelyek áldozatos és összehangolt …
Tovább a műhöz
Parmi les circonstances influançant extérieurement et intérieurement l’histoire de la Hongrie existant depuis plus de mille ans, sa situation géographique occupait une place prééminente. Ce pays, situé au centre de la partie orientale de l’Europe centrale, était en nombreaux cas scène des conflits d’aspirations au pouvoir de l’Est et de l’Quest, du Sud et du Nord. En conséquence des constellations de pouvoir extérieur, elle était souvent contrainte de concentrer son orientation politique et spirituelle vers l’Occident ou bien vers l’Orient. C’est l’orientation vers l’Occident qui était plus forte pendant des siècles du point de vue de sa durée et de son influence remarquable. Après la deuxième grande guerre mondiale la Hongrie tomba dans la zone de l’influence soviétique. Cette circonstance avait pour conséquence inévitable la prédominance, pendant un certain temps, des traits autoritaires et totalitaires de l’État du parti dans ses conditions politiques, sociales et économiques. J’en évoque quelques uns. Il Le pouvoir révolutionnaire démocratique, initié en partie d’en bas pour
supprimer les tentions et les injustices sociales antérieures, ainsi que pour liquider les survivances du fascisme, s’est modifié en une dictature de l’État du parti. Le pouvoir politique tendait à imposer à la société la prédominance d’une
idéologie unique 9 (idéocratie). Sous le signe de ce but, l’État du parti menait une …
Tovább a műhöz
Régóta ismert a szakemberek előtt, hogy az 1569 táján Erdélyen kívül is terjeszkedni kezdő antitrinitarizmus a magyarországi reformáció történetének fontos jelenségcsoportja. A fáradhatatlan szorgalmú, de egyszerre megmosolyogtatóan és elborzasztóan polemikus és elfogult Kanyaró Ferenc volt az első, aki komoly anyaggyűjtéssel, addig jórészt közöletlen, kéziratos forrásokra támaszkodva adott átfogó képet arról, miképpen hódította meg a friss szemlélettel fellépő antitrinitarizmus az Alföld és Baranya sok református gyülekezetét. A téma egy-egy részterületével más szerzők dolgozatai is foglalkoztak, sok és jelentős újdonsággal azonban csak Esze Tamás tanulmányai szolgáltak. O egyfelől a dunántúli behatolásra hozott újabb levéltári dokumentumokat, másfelől a Kanyaró által összegyűjtött adatok kritikai áttekintésére vállalkozott. Ennek során több máig aktuális észrevételt tett, legfőbb érdeme azonban talán annak hangsúlyozása, hogy az 1569-es nagyváradi hitvitával fordulat állt be a református-antitrinitárius polémiák történetében, s hogy a hitvita magyar nyelven történő megrendezése irodalomtörténeti szempontból is fontos tendenciák nyitánya volt (ezt jól illusztrálta a Válaszúti komédia újszerű értelmezésével). A hazai antitrinitarizmuskutatás történetében fordulatot jelentő Pirnát Antal-monográfia erjesztő hatása már Esze Tamás munkáiban is …
Tovább a műhöz
Míg századunk a közgazdaságtudomány gyors ütemű fejlődésének tanúja, az utóbbi két-három évtized a vállalati gazdaságtan csodálatos evolúcióját figyelheti. Ezt akár a Nobel-díjas közgazdák szakterületeivel is reprezentálhatnánk. Ebben a nemes küzdelemben sajnálatosan Európa lemaradt, a volt szocialista országokban pedig a központi irányítás értelemszerűen a makro folyamatok tárgyalását szorgalmazta. A jelen könyv ezt a keletkezett szakadékot igyekszik szerényen szűkíteni. M ivei e témakörben már jelent meg kitűnő könyv magyar nyelven (Chikán Attila: A vállalati készletezési politika, KJK 1984), könyvünk erősen "Management Sience" jellegű, vagyis nem fukarkodik gazdaságmatematikai módszerek használatával. Ebből következően a könyv olvasójáról feltételezzük, hogy rendelkezik a manapság gazdaságtudományi egyetemeken kívánatos gazdaságmatematikai (operációkutatási) intelligenciával, továbbá hallgatott néhány kurzust ökonómiából és vállalatfinanszírozásból. A könyv célja többes, melyből következően a témák feldolgozottsága nem egyenletes. Az egyik funkciója, hogy tananyagként szolgáljon néhány fejezete: ez főleg az első száz oldalra, majd a készletgazdálkodás és termelés ütemezési részekre igaz, melyeket igen gyakran esettanulmányok kísérnek. A könyv kutatási célokat is szolgál egyúttal: ezen részek feldolgozásával az olvasó megismerkedhet néhány …
Tovább a műhöz
Az emberiség történetének egyik nagy ellentmondása az a kapcsolat, ami az ember és a természet között évezredek alatt kialakult. Sok nagy gondolkodó megfogalmazta már, hogy az ember kultúrájának anyagát kezdettől fogva a - hosszú ideig kimeríthetetlennek hitt - természeti erőforrásokból merítette, mintáit a természet utolérhetetlen gazdagságú formáiból, színeiből, illataiból vette. Mégis, vagy éppen emiatt, az emberi kultúra hosszú ideje többé kevésbé mindenütt a természeti alkotások pusztulása nyomán keletkezett. A szellemileg fejletlen ember lelkében a természeti alkotások kíméletének gondolata és ezek megbecsülésének érzése természetesen még nem születhetett meg, hiszen nagyon szerény életszükségletei kielégítéséhez azok valóban korlátlan mennyiségben álltak rendelkezésre. Ez a gond hosszú ideig az emberiséget még a fejlődés előrehaladottabb állapotában sem foglalkoztatta, minden tevékenysége a természet leigázására, a nem egyszer gonosznak hitt természeti erők megfékezésére, hatásainak csökkentésére, a természet birtokbavételére irányult anélkül, hogy ennek árát, későbbi kedvezőtlen hatását felmérte, figyelembe vette volna. A természet védelmével - a mai értelemben is intézményesnek nevezhető formában - a múlt század dereka táján kezdtek foglalkozni. A helyzet azonban ennek ellenére folyamatosan romlott és még napjainkban is romlik. A környezet …
Tovább a műhöz