Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 3277-3288 az összesből: 3335

Találatok


2023. november 23.-ân került megrendezésre a pécsi jogâsz doktoranduszoknak szervezett VI. Konferencia. A konferencia online formâban valosult meg a Microsoft Teams platformjân keresztül. 23 elöadö ismertette kutatâsi eredményeit, akiknek lehetöséget biztositottunk, hogy ebbe a kötetbe publikâljanak. A konferencia hârom szekciora volt felosztva az elöadâsok magyarul, angolul és németül hangzottak el. A jogtudomâny szinte valamennyi területe érintve volt a kutatâsokban. A konferenciakötetbe végül 14 lektorâlt tanulmânyt fogadott be a szerkesztöbizottsâg. Örömünkre szolgâl, hogy a konferencia irânti érdeklödés immâr hatodik éve is töretlen. Bizunk abban, hogy a konferencia és a hozzâ kapcsolodo konferenciakötet hozzâjârul a doktoranduszok tudomânyos munkâssâgâhoz. Ezüton is köszönjük valamennyi szerzönek, résztvevönek, lektornak és szerkesztönek a munkâjât! (...) A zaklatäs a mindennapi életben nagyon gyakran elöfordulö, a sértett szämära minden tekintetben megterhelö cselekmény. A gyakorisägät alätämasztj'äk a büniigyi statisztikai adatok is, miszerint a zaklatäs az egyik leggyakrabban elkövetett büncselekmény Magyarorszägon. Megällapithatö toväbbä, hogy szämos olyan eset is elöfordul, amikor megvalösulnak a zaklatäs elkövetési magatartäsai, mégis akadälyokba ütközik az elkövetö felelösségre vonäsa. Söt olyan esetekkel is talälkozhatunk mindennapjainkban, hogy’ magunk …
Tovább a műhöz
A történelem angyala - Walter Benjámin nevezetes Klee-interpretációjában - a múlt felé fordítja arcát. „Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a Paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és ... feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte a romhalmaz. Ezt a vihart nevezzük haladásnak.” A történelemből a jövő felé hátráló rémült angyal a halál angyalának bizonyul: nyomában kő kövön nem marad. Bár Benjámin „a történelem olyan felfogását” keresné, mely „nem vállal semmi cinkosságot” a vak haladással, a történelem angyalarcáról úgy látszik, letörölhetetlen a rémület. Nincs választása. Ha nem kelne időben segítségére a pusztításból őt kimentő paradicsomi vihar, ha nem válna e vihar cinkosává, eggyé azzal - menthetetlenül alábukna a szenvedők és a holtak közé. Talán cinkosságát próbálja enyhíteni, amikor elfordítja arcát a jövőtől, s ránk, romhalmazra függeszti ijedt tekintetét. A vihar paradicsomi eredete mégis vigaszt és reményt jelent: „a múlt titkos indexet hordoz magán, s a megváltáshoz van rendelve általa”. Benjámin az utolsók egyike a nyugati történelemfilozófiában, akik még röptében látták a …
Tovább a műhöz
A nemzetközi jog egyik sajátossága, hogy szabályait nem alanyai fölé rendelt törvényhozó alkotja, hanem maguk az államok, amelyek egymás közti kapcsolatukban ezekből a normákból jogokat származtatnak és kötelezettségeket viselnek. A nemzetközi jog nem alkot olyan viszonylag zárt rendszert, mint az államok belső tételes jogai. Ez a különleges vonás azzal jár, hogy a nemzetközi jogász gyakran kénytelen valamely jogszabály érvényességét bizonyítani, mielőtt abból következtet. A nemzetközi űrjog a nemzetközi jog kialakulóban levő új területe. Jelenlegi fejlődési szakaszában — in statu nascendi — különösen érezhetők e sajátosságok. A világűrjog tudományos feldolgozásánál maguk a kérdések állnak előtérben. Megoldásokat keresve arra kell törekednünk, hogy a de lege ferenda elképzelések és tervezetek elkülönüljenek a már megvalósult tételes szabályozás és a nemzetközi jog általános szabályaiból levonható következtetések feldolgozásától. Munkámban, amely az első szerény magyar kísérlet a világűrjog problematikájának és tételesjogi helyzetének összefoglaló ábrázolására, a feldolgozás módszerét ez a szempont határozta meg. Az ember tevékenységi területe a légitér után a világűr küszöbéig jutott, és nemzedékünk bizonyára tanúja lesz a Hold és Naprendszerünk belső bolygóinak körzetében végrehajtott bátor űrhajós-vállalkozásoknak. Nézetem …
Tovább a műhöz
Ez a jegyzet elsősorban a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Épületvillamositási szakán tanuló hallgatók számára készült, s a Villamosgépek című tárgy tananyagát foglalja magába. Ugyanakkor használhatják a Mérnöki fizika cimü tárgy villamosgépekkel foglalkozó részének tanulmányozása során más szakok hallgatói is különösen akkor, ha ezen gépekkel a szűkre szabott program által biztosított lehetőségeknél kissé alaposabban kívánnak megismerkedni. A szak általános képzési céljának megfelelően a jegyzet anyagának összeállításánál arra törekedtem, hogy az elsősorban az egyes gépek működési elvét, szerkezeti felépitését és üzemi tulajdonságait tartalmazza oly mértékben, hogy ezáltal hallgatóink megismerjék az egyes gépek alkalmazhatóságának területeit, a motorok kiválasztásának általános szempontjait a különböző villamos hajtásokhoz. A jegyzet nem tartalmazza a villamosgépek gyártása, üzembehelyezése és üzemeltetése során elvégzendő műszeres vizsgálatokat, villamosgépek méréseit. Ezen ismereteket a Méréstechnika tárgy keretében sajátítják el hallgatóink a későbbiek folyamán. A gépek méretezésével, számításával sem foglalkozunk. Az egyes géptípusok tárgyalásának sorrendje önkényes, annak megválasztásánál a tárgy több éves oktatása során szerzett tapasztalataim játszottak szerepet. Abban a reményben bocsátom útjára e jegyzetet, hogy nagy …
Tovább a műhöz
A könyv szerkezeti felépítésében az alapvető Maxwell-egyenletekhez igazodik: egy-egy rész végeredményéül ezen egyenletek előbb korlátozott, majd általános érvényű alakját kapjuk mint a kísérleti tényeket a legtöményebb formában tartalmazó törvényszerűségeket. Az alapfogalmak bevezetésénél a könyv azt az elvet igyekszik megvalósítani, hogy egy mennyiség definíciójában a mérési utasítás is benne legyen, ahogy ezt a mennyiséget legalább elvben mérni lehet; a mérés azonban lehetőleg legyen azonos a gyakorlatban is használatos méréssel. Bár a könyv elsődleges célja a fogalmak tisztázása, az alaptörvények fizikai tartalmának megértése, ezen alaptörvények különböző matematikai megjelenési formáinak vizsgálata azok logikai kapcsolatának felderítésére, mérnöki jelleget kap az egyes mennyiségek realizálható számértékeinek hangsúlyozásával, a végformulák méretezésre alkalmas alakjával és a számtalan gyakorlati példával. Igen nagy helyet foglal el a könyvben az anyag befolyásának tárgyalása az elektromágneses térre. A könyv azonban érdemben csak a jelenség makroszkopikus oldalát tárgyalja: nem nyúl vissza az anyag mikroszkopikus felépítéséhez, hogy abból magyarázza meg a fellépő jelenségeket. Ahol ezt mégis megteszi, ott a lehető legegyszerűbb modellt választja, amellyel a kvantitatív fenomenologikus törvényszerűségeket kvalitatíve értelmezni lehet. Az …
Tovább a műhöz
Mivel az elektromos áram nem látható, csak műszerrel lehet kimutatni, vagy működés közben lehet hatását érzékelni (pl. világítás, háztartás, gépek stb.), ezért az emberek általában különlegesen, vagy inkább félelemmel viselkednek az elektromos árammal szemben. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy a vezetékek megérintése életveszélyes lehet. - Az emberek ezért három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik szakemberek, és hivatásszerűen foglalkoznak a villamossággal. A másik csoportba tartoznak a lelkes barkácsolók, akik némi szakismeretekkel végeznek javítási és szerelési munkákat a villamos berendezéseken. A harmadik és egyben a legnagyobb csoportba azok tartoznak, akik minden ilyen munkától óvakodnak, félnek, és minden, az elektromossággal kapcsolatos meghibásodás esetén szakemberhez fordulnak. Ez a könyv a második csoportba tartozó barkácsolók részére készült, és bátorítani akarjuk őket azzal az intelemmel, hogy ha kellő elővigyázatossággal és a könyvben ajánlott figyelmeztetéseket figyelembe véve dolgoznak, elvégezhetnek bizonyos egyszerűbb villanyszerelési vagy elektromos javítási munkákat. Ilyen egyszerű szerelési munkák lehetnek a festés vagy költözködés után a lámpatestek visszaszerelése, vagy a sérült készülékcsatlakozó vezeték kicserélése. A hálózat felújításakor pedig néhány kapcsoló, fali dugaszolóaljzat felszerelése, cseréje. A …
Tovább a műhöz
Az Építőipari Műszaki Iránynormák (a továbbiakban: ÉMIR) a bontások, az új és meglévő épületek, valamint a közlekedési és vízügyi építmények kivitelezése során, az építés helyszínén nagy gyakorisággal előforduló építési-szerelési munkák - szakszerű és egyöntetű leírására, illetve - a munkák elvégzéséhez szükséges erőforrások és mennyiségük meghatározására szolgál. A normák - a karbantartási és javítási munkák kivételével - az új és meglévő építményen végzett valamennyi építési-szerelési munkára vonatkoznak.
Tovább a műhöz
Valamikor a kertészetek mind a városok közvetlen szomszédságában épültek. Ennek egyik magyarázata, hogy a városokban jutottak a legolcsóbban nagy mennyiségű lótrágyához, ami a melegágyak hőenergiáját szolgáltatta. A másik ok az volt, hogy az ország útjai a gyors szállításra alkalmatlanok voltak. A régi üzemeknek tehát a szállítás nehézségei miatt a piacaik közelében kellett letelepedniük. Azóta nagyot változott a világ. Az utak nagy része elsőrendű lett: a régi lovas szállításhoz képest a mai autós szállítás sebessége ötszörösére nőtt. A teherkocsik fűthetők: télen sem eshet fagykár a növényekben. A nagy kertészetnek nagy terület kell. Az ilyen, ha akadna is a városok közelében, mérhetetlenül drága lenne. A kisüzemnek mindig természetes piaca közelében kell maradnia. Nem lenne gazdaságos áruját messzire szállítani. Az is lehet, hogy helyben adja el a termését. Ma már sok embernek van autója, könnyen kijut a határba, a kertészet helyére. Egyrészt azért hajt ki a telepre, mert ott nagyobb a választék, mint a piacokon, másrészt mert azt hiszi, hogy ott olcsóbban vásárolhat. Legtöbb esetben nem is téved. A város melletti kis kertészet esetleg kötészetre is berendezkedhet. Túl sokat nem kockáztat. A leleményes ember boldogulni fog, ha hajlandó keményen dolgozni. A továbbiakban ne legyen rá gondunk. A nagyüzem tömeget termel majd, nagy járművekkel szállít, …
Tovább a műhöz
A Virtuális Kutatóműhely 2010-ben alakult a Pécsi Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy összefogja és támogassa azokat a tehetséges egyetemi hallgatókat, akik a serdülők, a virtuális világ, a fikciók és az identitásprojektek igen tágan értelmezhető témakörében végeznek önálló kutatásokat. A műhely tagjai az ország három különböző egyetemének hallgatói (illetve immár volt hallgatói), akik a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot (...) A maroknyi csapat 2012. május 2.-án megtartotta első műhelykonferenciáját, amelynek a PTE BTK Neveléstudományi Intézete adott otthont. A konferenciához még néhány további hallgató is csatlakozott előadással, nem is beszélve a szép számú érdeklődőről. Az alkalom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a tagok elhatározása, hogy a jövőben további konferenciákat szerveznek, és ez a tanulmánykötet, amelyben megosztják egymással és a nagyközönséggel kutatásaik első eredményeit. A tanulmányok témái igen szerteágazók. Sorrendjüket – egyéb releváns szempont híján – a szerzők nevének betűrendje határozza meg. Röviden pillantsunk bele az egyes írásokba. Bálint Ágnes a serdülők interneten közzétett regényei struktúraelemzésének titkaiba enged bepillantást. Az általa kidolgozott módszert, a monomítosz-analízist mutatja be, amely a Joseph Campbell-féle monomítosz-elméleten alapul. Arra keresi a választ, hogy …
Tovább a műhöz
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ A Visszafordítható (Drawdown) meghatározó élmény volt számomra, mert a félelem, a kilátástalanság és a tehetetlenség érzése helyett adott jól strukturált és inspiráló választ egy ördögi problémára. Azzal, hogy a Dumaszínház támogatta a könyv megjelenését, mi is inkább a megoldás, semmint a probléma részeivé szerettünk volna válni. A klímakatasztrófa kapcsán sokat gondolkodtam azon, mit is tehetünk mi, humoristák. Hogyan járulhatunk hozzá ahhoz, hogy még néhány évtized múlva is legyen kedvük nevetni az embereknek, legyenek erőforrásaik, amelyek egyáltalán erre fordíthatók, és legyen még olyan hely, ahol stand-up comedy klubok működnek. George Marshall Don't Evén Think About It (Még csak nem is gondolkodunk rajta) című könyve fogalmazta meg talán legjobban, hogyan és miről is kellene beszélnünk ezzel kapcsolatban. A célunk - Marshall meglátásaival összhangban - az, hogy az emberekkel megértessük, a klímakatasztrófa létezik, és ez nem az emberiség távoli jövője, hanem a jövő keddünk, amiben már nyakig benne vagyunk. Amikor egyre ellentmondásosabb információk zúdulnak ránk, a tényeket tényékként kell kezelnünk, és óvakodnunk kell attól, hogy azokat a válaszokat tegyük magunkévá, amelyekkel biztonságosabb, könnyebb érzelmileg azonosulnunk. Nem ellenséget kell keresnünk és megosztani a társadalmat egy újabb törésvonal mentén, hanem a …
Tovább a műhöz
Tizenhat éves voltam s nővérem, Emília egy évvel fiatalabb, mikor atyám meghalt s a Hudson partján szép kis jószágot hagyott ránk, amelynek jövedelméből gond nélkül megélhettünk. Gyámunkul a kerület lelkészét, Hardinge urat jelölte ki s azt az óhajtását nyilvánította, hogy én, ha a kellő kort elértem, a jogot tanuljam, hogy aztán Isten segítségével állami hivatalba léphessek. Addig Hardinge ur fiával, Ruperttel és leányával, Luciával - mert az ő neje is, mint a mi anyánk, már tiz évvel előbb meghalt — költözzék házunkba, neveljen bennünket s őrködjék felettünk. Ez utóbbi rendelkezés, rám nézve nagyon kellemes volt, mert Hardinge urat ugy tiszteltem és szerettem, mint atyámat s velünk egykorú gyermekei kezdettől fogva, legkedvesebb játszótársaink voltak. De a jog tanulásához nem volt sok kedvem, mert bár nem mondhattak hanyagnak és lustának, nem volt kitartásom a szellemi foglalkozáshoz és sokkal kényelmesebbnek tartottam a mezei jószágon való életet és gazdálkodást, mint a városban szellemi megerőltető munkát. Mégis engedtem volna tisztelt gyámom rábeszélésének, ha Rupert hajlamaimnak más irányt nem ad. Rupertet atyja a lelkészi pályára szánta, hogy az majd idővel az ő utóda lehessen. De Rupert talán még nagyobb ellenszenvvel viselkedett a lelkészi, mint én a jogi pálya iránt s a szellemi foglalkozást még kevésbbé szerette, mint én. Nem csoda hát, hogy …
Tovább a műhöz
Címlap a címlapelőzék rézmetszettel, melyen a megdicsőülési jelenete látható. A kiadvány megjelentetése előtt 101 évvel vértanúságot szenvedett pálos szerzetes életének és halálának krónikája.
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 3277-3288 az összesből: 3335