Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A tanterv és az utasítások feladata. Az 1926. évi XXIV. t.-c. kétféle leányközépiskolát, ú. m. leánygimnáziumot és leánylíceumot szervez. Emellett középfokú leánynevelésünket a törvény szerint még a leánykollégiumok szolgálják. Mind a három iskolafaj közös feladata, hogy leányainkat vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben általános műveltséghez juttassa. A leányközépiskolában e feladat azzal bővül, hogy a tanulót az egyetemi tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé teszi, míg a leánykollégium csak a törvényben megjelölt főiskolai tanulmányokra készít elő, egyetemi tanulmányokra nem.
A törvény megállapítja azoknak a tárgyaknak sorát, amelyeknek tanításával az egyes iskolafajok feladatukat megoldhatják. A végrehajtási utasítás pedig hangsúlyozza, hogy a tanári, testületek a leányoktatás célját olyképen valósítsák meg, hogy a női lélek a maga sajátosságának megfelelő kiművelésben részesüljön. A tanítandó tárgyak anyagát a tanterv úgy állította össze, hogy osztályonként egyre bővülő ismeretet nyújtson s így az egyes tárgyak ismeretanyaga a maga egész összefüggésében a nyolc évfolyam befejeztével a tanuló sajátjává legyen. Az ismeretanyag megszerzése közben kell a tanulónak értelmileg, erkölcsileg megerősödnie, a munkát megszeretnie, önálló munka végzésére alkalmassá válnia, öntudatos, lelkes honleánnyá fejlődnie, ki …
Tovább a műhöz
A maga idejében, a XIX. és XX. század fordulójának tájékán Sipulusz álnéven rendkívül népszerű, de egyes (magyar történelmi korokban játszódó) művei által máig ismert szerző sok kötetnyit jelentetett meg rövidebb, humoros írásaiból is. Ezekből is válogatta a korabeli kiadó ennek az ifjúságnak szánt könyvnek a darabjait, s illusztráltatta őket az akkor már a legjelesebb rajzolóművészek közé tartozó Mühlbeck Károllyal. Néhány cím a történetek közül: A török császár borbélya, Hogyan aprított föl engem Krausz bácsi?, Mire való a budai Alagút?, Szegény embernek gazdag kutyája, Az újságáruló asszony álma, Az okos majom, Levél a Jézuskához, Az oroszlán megtraktálása. A kötetet kiegészítésül egy-egy elbeszélés zárja a Rákóczi-szabadságharc korából és az 1848-49-es időszakból. Egész oldalas illusztrációkkal. | (Részlet a könyvből) Levelet kaptam egyszer a nagybátyámtól, hogy leesett hó, zuzmarásak a fák, fagy a Balaton, fehér a Badacsony s fűtik már a kastély kertre nyíló szobáját. Menjek le telet nézni. Le is mentem az írás vétele után rögtön. Egy este, vidám családi vacsora után szobámba vonultam. A kályha meg volt repedve és iszonyú füst csapódott arcomba, mikor beléptem. Kinyitottam az ablakot. Szépen sütött a hold s a fehér földre cifra alaku árnyakat vetettek a fák. Néha egy a hótól megterhelt faág letörött, különben csendesség …
Tovább a műhöz
Két esztendő küzdelmeit, fáradságait és örömeit irtam le ebben a könyvben. Nem szántam befejezésül e sorokat a kutatás munkájához, nem a munkájával elkészült ember tollával irtam azokat. Ázsia belsejének hegyóriásai még visszacsalogatnak jeges karjaikba. Az én népem nem buzdít ugyan tapsokkal, mint Hedint a svédek. A többi nagy nemzetek gazdag expedíciói között szomorúan festenek szegényes kicsi vállalkozásaim. Még csak elismerésre is alig számíthatok. De ha megcsap a Tárim-medence száraz forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fensíkok, a csendes pamirok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem. Nehezen eresztenek vissza Belső-Ázsia hegyei. Korán is lenne még letenni a kalapácsot. A magyarságnak azt a kis részét, mely szívesen olvas titokzatos ködbe borult őshazánk ismeretlen vidékeiről, ha jó szerencsém engedi, még felkeresem. Magyar tudománynak sok babérja termett már Ázsiában. Csorna, a legnagyobb, ott is maradt vértanúnak. Felfedező utazás azonban csak egy volt előttem, a Széchenyi-expedició. A többi csak népünk ősét kereste, nem az őshazát, vagy pedig nem törődött a térképrajzolás mesterségével. Megfordultak amazok is sok veszedelem között Ázsia különböző vidékein, tisztelettel fogja mindig emlegetni neveiket a …
Tovább a műhöz
Prinz Gyulának, a felfedező utazások hőskorában az utolsó magyar explorátorának ez a könyve Budapest katasztrófája előestéjén bekötésre készen feküdt a nyomdában. Tűz és víz, egyetlen példány kivételével, ezt az első kiadást megsemmisítette az összes képek és rajzok dúcaival együtt. Ez az újranyomás a megmaradt egyetlen példányról készült, a magyar sors legzordabb időszakának emlékeként. | Két esztendőnek, 1906 és 1909-nek javarészét nappal nyeregben, éjjel sátorban töltöttem. Magamban, egy-két kirgiz legény kíséretemben barangoltam be összesen mintegy 280.000 négyzetkilométernyi területet. Akkora területet, mint egész Magyarország Horvátország nélkül. Nyeregben tettem meg összesen 9150 kilométert. Szinte pontosan annyi út ez, mint légvonalban Budapesttől Tokióig. Ennek az útvonalnak több mint felén nem járt előttem művelt ember. Két ilyen esztendő természetesen olyan emlékeket hagy hátra, amelyekkel a magamfajta ember élete végéig elszórakozik. Harmincnégy évvel ezelőtt már egyszer leírtam barangolásaim történetét. Ez a könyv már elfogyott, némileg feledésbe is merült. Amikor elhatároztam, hogy útleírásomat mégegyszer kiadom, arra is gondoltam, hogy a magyarságnak szüksége van reá. Ezeknek az évtizedeknek ránkszakadt omladéka nevű temetheti el kultúrtörekvéseinket. Magyar László, Reguly Antal, Széchenyi Béla és Lóczy Lajos, Teleki Samu, Almásy …
Tovább a műhöz
Útitársak
- 2023
Különleges könyvet tart kezében az olvasó. Az Útitársak című tanulmánykötet tisztelgés Kéri Katalin neveléstörténész munkássága előtt. Kéri Katalin egyetemi tanár, az MTA doktora, 38 évvel ezelőtt kezdte el egyetemi tanulmányait Pécsett és 33 éven keresztül oktatott és kutatott a Pécsi Tudományegyetemen. Ezen idő alatt a neveléstudomány hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő személyiségévé vált. 2004-től a Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék vezetője, 2012-től a PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskolájának törzstagja és vezetője. Hat önálló könyv, számos szerkesztett könyv, több, mint száz tanulmány és egyéb publikáció jelzi kiváló kutatói tevékenységét. Számos hazai és nemzetközi folyóirat és tudományos szervezet tagja, koordinátora. A nem nyugati kultúrák neveléstörténetével, a pedagógusetikával, a muszlim neveléstörténettel és a női művelődés újkori magyarországi történetével kapcsolatos kutatásai kiemelkedőek. Nem véletlen, hogy egy ilyen kitűnő szakember számos állásajánlatot és meghívást kap más egyetemektől. Bár rövidebb ideig a Salamancai Egyetemen és a Rouen-i Egyetemen volt vendégprofesszor, és a Selye János Egyetemen is oktat, végül a Soproni Egyetem meghívását fogadta el, ahol jelenleg a Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet professzora. Pécsi tanítványai és kollégái úgy döntöttek, hogy Kéri …
Tovább a műhöz
Az örökösödési eljárásról szóló 1894:XVI. t.-czikknek az 1896. évi január hó 1. napján történt életbeléptetése az igazságügyi reform egyik kimagasló mozzanata. Az örökösödési eljárásról szóló törvénynek éppen olyan jelentősége van, mint a sommás eljárásról szóló törvénynek. Mind a kettő azonos igazságügyi politikai motívumra vezethető vissza. Az előbbi ugyanazon czél felé törekszik a perenkivüli eljárás körében, melyet az utóbbi a peres eljárás körében valósított meg. Egyszerűsíteni az eljárás formáit, arányosan megosztani a hatóságok és a hatósági közegek tennivalóit — az egyes hatásköröknek a teljesitendő cselekmények természetéhez illeszkedő, szabatos megvonásával, előmozdítani a jog biztosságát — a jogi bonyodalmak megelőzésével és a jogi viták bírói eldöntésének megfelelő előkészítésével, s ennek kapcsán megkönnyíteni a jogok érvényesítését és az anyagi igazság érvényre jutását: ezek az örökösödési eljárás legújabb törvényhozási szabályozásának és a törvény életbeléptetésének és végrehajtásának, irányelvei. A módszer, a melyet a szerző a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények alkalmazásának megismertetésére választott, bevált. Bizonyítja ezt a meleg felkarolás, a melyben a szerzőnek a múlt év október havában megjelent „Útmutatás a sommás eljárásról és a …
Tovább a műhöz
A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról rögzíti, hogy a felsőfokú képzésben résztvevő hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat elkészítése és megvédése. A szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató képes az önálló munkára, kellőképpen jártas a választott téma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges
alapvető technikákat, és alkalmazni is tudja azokat. Jelen tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani minden szakdolgozatírónak. Célunk, hogy a hallgatók eligazítást kapjanak mindarról, ami a dolgozat megírásához elengedhetetlenül fontos. A témaválasztástól kezdve az irodalomkutatásról, a tájékoztatás forrásairól, eszközeiről, a bibliográfiai leírás- és a hivatkozás szabályairól, az irodalomjegyzék elkészítéséről, a dolgozat szerkezeti felépítéséig bezárólag. A dolgozatíráshoz mindenek előtt témát kell választani. A kutatási téma kidolgozása lesz az a cél, amelynek elérése érdekében elkezdi a hallgató a kutatási tevékenységet. A dolgozat megírásához nélkülözhetetlenek a már meglévő ismeretek, amelyeket a hallgató egyetemi tanulmányai során sajátított el. Több hónapon át kell foglalkozni egyetlen témával, s a jó választás megkönnyíti munkánkat. Sokkal jobban haladunk, ha …
Tovább a műhöz
Emlékszem, gyerekkoromban még nem voltam édesszájú. Bár hosszas unszolásra ünnepekkor ettem egy kevéske süteményt, azonban különféle tortákat, krémeket vagy csokoládét alig lehetett belém diktálni. Cukorkákat pedig egyáltalán nem. Meglehetősen fura kölyök voltam... Azután, mikor ösztöndíjjal Párizsba kerültem, nem tetszett a lakás, amit a díjjal kaptam. Azonnal másikat kerestem, ki sem csomagoltam, néhány napon belül már költöztem is. Az ára azonban nem volt ugyanaz. Csakhogy a felajánlottnál én mindenképpen jobbat akartam, és az sem érdekelt, hogy így majd alig marad pénzem. Csoportosítottam a költségeimet. A munkahelyre el kell jutni, mivel ott keresem a pénzt, de gyalog messze van, metróbérletet mindenképpen venni kell. Rendesen kell öltözködni, egy divatcégnél az ember nem járhat kopott rongyokban, ráadásul előírás is az illő megjelenés. A lakbért fizetni kell, az áramot, meg a vizet is, mert ha valaki nem fürdik, az bizony hamarabb kellemetlenné válik, mint ha éhes maradna. Egy választásom volt tehát, az állandó diéta..., pontosabban a nem evés. A fejfájáshoz viszonylag gyorsan hozzá lehetett szokni, egy-egy kávé, amit eleinte csak keserűn ittam, meg bőséges víz, időnként egy-egy csipet sóval gyorsan elmulasztotta a tompa hasogatást, de a rendre előtörő gyengeséggel, remegéssel és az időnkénti szédelgéssel szemben a fenti módszerek hatástalannak bizonyultak. …
Tovább a műhöz
A tantárgyi órákat feldolgozó munkatankönyv célja, hogy segítségével a gyerekek játékos formában ismerkedjenek meg önmagukkal, az őket körülvevő szűkebb és tágabb világgal. Ehhez nyújtanak segítséget a kiadvány hangulatos, mégis elgondolkodtató feladatai, amelyek megoldásával a gyermekek játékos módon fejlesztik a pozitív önképüket, megtanulják önmaguk és társaik megfelelő értékelését, megtalálják helyüket a családban, a világban. A könyv használatához a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt segítséget nyújt az egyes témákat részletesen feldolgozó kézikönyv, amelyben a feladatok megoldásán túl segítő magyarázatok, kérdéssorok, játékok is helyet kaptak. | Kedves Gyerekek! Az iskolában sok új élmény vár rátok. Olvasni, írni, számolni tanultok majd, és sokat játszhattok. Ez a könyv is azért készült, hogy játékos feladatokon keresztül segítse a beilleszkedéseteket és a fejlődéseteket. Az erkölcstan órai beszélgetések és a feladatok megoldásai sok izgalmas kérdésre adnak majd választ nektek. Hogyan ismerhetitek meg társaitokat és magatokat? Hogyan dönthettek nehéz helyzetekben? Hogyan kell vitatkozni és mi a jó a vitatkozásban? Megvitatjátok a játékszabályok sokféleségét, vagy a mesehősök tetteinek következményét. Munka közben feltehetitek a kérdéseiteket, és eldönthetitek, hogy melyik választ tartjátok a legjobbnak, vagy melyikkel nem értetek …
Tovább a műhöz
I språkundervisning läggs det i allmänhet mycket stor vikt på grammatik och ordförråd, men uttal och betoning kommer oftast i bakgrunden. Men även för svenska pråket har i själva verket uttalet, betoningen och intonationen en mycket stor betydelse. Fel uttal vållar stora problem och inte ofta blir missförstånden så stora att talaren inte blir förstådd. Säger t.ex. någon "jag har en barn" istället för "jag har ett barn", blir man förstådd även om man har begått ett grammatiskt fel. Men det kan vara en viss skillnad på om man äter glass eller glass utom då man är fakir. Därför är det mycket viktigt att redan från första början, parallellt med den övriga språkundervisningen ha uttals- och beto-ningsövningar. Vårt material vill ge hjälp svensklärarna som undervisar ungrare att skjuta in uttalsövningar på alla nivåer, gärna just när de upptäoker något fel hos studenterna. övningarna är uppdelade på tre nivåer, markerade med ÅAA /nybörjare/, BBB /studenter med vissa svenska kunskaper/ samt CCC /avancerade/. Med själva realiseringen av svenska ljud har ungrare mindre problem. Bland vokalerna vållar framförallt [ä:] och [y:] problem, samt skillnaden mellan vokalerna [a:] och [o:] . Det finns dessutom tre konsonanter Bom är svåra att uttala rättt sj-, tj- och ng—ljudet, samt supradentalerna rd, rt, rn, rs, rl. För att öva dessa ljud har införts extra många övningar på dessa moment. I samband med sj- och tj-ljudet …
Tovább a műhöz
Üzleti etika
- 2010
Van olyan, hogy egy könyv témáját lassan utoléri a valóság és az üzleti gyakorlat. Úgy tűnik ez történt az Üzleti etika könyv hatodik átdolgozott kiadásával is. A témakör, amely a nemzetközi vállalati gyakorlatban jó egy évtizede életbe- és profitba
vágó, a hazai gazdasági szereplők között is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Ami egy évtizede néhány magyar kutató hóbortjának számított, és csak néhány etikailag érzékeny ágazatot (pld. vegyipar, gyógyszeripar) érintett, az mára az igazgatótanácsok gyakori döntésbefolyásoló szempontjává fejlődött. Ezt a vállalati trendet követve, a nemzetközi üzleti iskolák gyakorlatához hasonlóan a magyar gazdasági felsőoktatásban is az alap- és a mesterképzések gyakran kötelező kurzusává vált. A könyv előnye, hogy szerkesztője tudatosan széles témakörből válogat, hogy az üzleti etika lehetőleg egyetlen kapcsoló területe se maradjon érintetlenül. Szintén kiemelendő az egyes fejezetek szerzőinek sokfélesége. A Budapesti Gazdasági Főiskola Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézetének szakmai műhelyén kívül a Főiskola társtanszékeinek, valamint számos más hazai felsőoktatási intézmény, így a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói is írtak fejezeteket. A könyv előző kiadásaiban már megszokott gyakorlatorientáltságot ezúttal is biztosítják a szakmai szervezetek - mint …
Tovább a műhöz
Kiszl Péter kötete áttörő vállalkozása a magyar könyvtári-információs rendszernek és a piacgazdaság egyik jelentős szektorának, kiemelten az üzleti-, illetve céginformációszolgáltatás bemutatásának. Ez a bemutatás annyiban is különleges, hogy egyszerre elméleti alapvetés, a gyakorlati tudnivalók gyűjteménye és a felsőoktatási szakanyag kombinációja.
A szerző valójában az alap- és alkalmazott kutatási jelleget ötvözi a mindennapi gazdasági-, azon belül a céginformációs igények kielégítésével, mindezt a könyvtárak szemszögéből közelítve, és kitűnően összekapcsolva a menedzsment-, illetve marketing tevékenységekkel. Kiszl Péter doktori (PhD) értekezése alapján készült könyve tehát egyfajta igazolása is annak, hogy sem az elit szintű elméleti, illetve ennek eredményeinek felhasználása, sem pedig az e kettőből következő, kifejezetten gyakorlati munka merev elhatárolásának lehetnek másfajta alternatívái is. Megnyugtató dolog az a bizonyosság, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja nemcsak a természeti- és műszaki kutatásokban lehetséges és kívánatos, hanem a társadalomtudományokban is, melynek részeként e kötet is napvilágot lát. A jelentős informatikai ismeretközlés a könyvtáraknak nem az olykor divatosan emlegetett gyűjteményi devalválódás jövőképe az informatikával szemben, hanem a könyvtárak növekvő műszaki és interdiszciplináris …
Tovább a műhöz