Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Az örökösödési eljárásról szóló 1894:XVI. t.-czikknek az 1896. évi január hó 1. napján történt életbeléptetése az igazságügyi reform egyik kimagasló mozzanata. Az örökösödési eljárásról szóló törvénynek éppen olyan jelentősége van, mint a sommás eljárásról szóló törvénynek. Mind a kettő azonos igazságügyi politikai motívumra vezethető vissza. Az előbbi ugyanazon czél felé törekszik a perenkivüli eljárás körében, melyet az utóbbi a peres eljárás körében valósított meg. Egyszerűsíteni az eljárás formáit, arányosan megosztani a hatóságok és a hatósági közegek tennivalóit — az egyes hatásköröknek a teljesitendő cselekmények természetéhez illeszkedő, szabatos megvonásával, előmozdítani a jog biztosságát — a jogi bonyodalmak megelőzésével és a jogi viták bírói eldöntésének megfelelő előkészítésével, s ennek kapcsán megkönnyíteni a jogok érvényesítését és az anyagi igazság érvényre jutását: ezek az örökösödési eljárás legújabb törvényhozási szabályozásának és a törvény életbeléptetésének és végrehajtásának, irányelvei. A módszer, a melyet a szerző a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények alkalmazásának megismertetésére választott, bevált. Bizonyítja ezt a meleg felkarolás, a melyben a szerzőnek a múlt év október havában megjelent „Útmutatás a sommás eljárásról és a …
Tovább a műhöz
A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról rögzíti, hogy a felsőfokú képzésben résztvevő hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat elkészítése és megvédése. A szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató képes az önálló munkára, kellőképpen jártas a választott téma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges
alapvető technikákat, és alkalmazni is tudja azokat. Jelen tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani minden szakdolgozatírónak. Célunk, hogy a hallgatók eligazítást kapjanak mindarról, ami a dolgozat megírásához elengedhetetlenül fontos. A témaválasztástól kezdve az irodalomkutatásról, a tájékoztatás forrásairól, eszközeiről, a bibliográfiai leírás- és a hivatkozás szabályairól, az irodalomjegyzék elkészítéséről, a dolgozat szerkezeti felépítéséig bezárólag. A dolgozatíráshoz mindenek előtt témát kell választani. A kutatási téma kidolgozása lesz az a cél, amelynek elérése érdekében elkezdi a hallgató a kutatási tevékenységet. A dolgozat megírásához nélkülözhetetlenek a már meglévő ismeretek, amelyeket a hallgató egyetemi tanulmányai során sajátított el. Több hónapon át kell foglalkozni egyetlen témával, s a jó választás megkönnyíti munkánkat. Sokkal jobban haladunk, ha …
Tovább a műhöz
Emlékszem, gyerekkoromban még nem voltam édesszájú. Bár hosszas unszolásra ünnepekkor ettem egy kevéske süteményt, azonban különféle tortákat, krémeket vagy csokoládét alig lehetett belém diktálni. Cukorkákat pedig egyáltalán nem. Meglehetősen fura kölyök voltam... Azután, mikor ösztöndíjjal Párizsba kerültem, nem tetszett a lakás, amit a díjjal kaptam. Azonnal másikat kerestem, ki sem csomagoltam, néhány napon belül már költöztem is. Az ára azonban nem volt ugyanaz. Csakhogy a felajánlottnál én mindenképpen jobbat akartam, és az sem érdekelt, hogy így majd alig marad pénzem. Csoportosítottam a költségeimet. A munkahelyre el kell jutni, mivel ott keresem a pénzt, de gyalog messze van, metróbérletet mindenképpen venni kell. Rendesen kell öltözködni, egy divatcégnél az ember nem járhat kopott rongyokban, ráadásul előírás is az illő megjelenés. A lakbért fizetni kell, az áramot, meg a vizet is, mert ha valaki nem fürdik, az bizony hamarabb kellemetlenné válik, mint ha éhes maradna. Egy választásom volt tehát, az állandó diéta..., pontosabban a nem evés. A fejfájáshoz viszonylag gyorsan hozzá lehetett szokni, egy-egy kávé, amit eleinte csak keserűn ittam, meg bőséges víz, időnként egy-egy csipet sóval gyorsan elmulasztotta a tompa hasogatást, de a rendre előtörő gyengeséggel, remegéssel és az időnkénti szédelgéssel szemben a fenti módszerek hatástalannak bizonyultak. …
Tovább a műhöz
A tantárgyi órákat feldolgozó munkatankönyv célja, hogy segítségével a gyerekek játékos formában ismerkedjenek meg önmagukkal, az őket körülvevő szűkebb és tágabb világgal. Ehhez nyújtanak segítséget a kiadvány hangulatos, mégis elgondolkodtató feladatai, amelyek megoldásával a gyermekek játékos módon fejlesztik a pozitív önképüket, megtanulják önmaguk és társaik megfelelő értékelését, megtalálják helyüket a családban, a világban. A könyv használatához a szülőknek és pedagógusoknak egyaránt segítséget nyújt az egyes témákat részletesen feldolgozó kézikönyv, amelyben a feladatok megoldásán túl segítő magyarázatok, kérdéssorok, játékok is helyet kaptak. | Kedves Gyerekek! Az iskolában sok új élmény vár rátok. Olvasni, írni, számolni tanultok majd, és sokat játszhattok. Ez a könyv is azért készült, hogy játékos feladatokon keresztül segítse a beilleszkedéseteket és a fejlődéseteket. Az erkölcstan órai beszélgetések és a feladatok megoldásai sok izgalmas kérdésre adnak majd választ nektek. Hogyan ismerhetitek meg társaitokat és magatokat? Hogyan dönthettek nehéz helyzetekben? Hogyan kell vitatkozni és mi a jó a vitatkozásban? Megvitatjátok a játékszabályok sokféleségét, vagy a mesehősök tetteinek következményét. Munka közben feltehetitek a kérdéseiteket, és eldönthetitek, hogy melyik választ tartjátok a legjobbnak, vagy melyikkel nem értetek …
Tovább a műhöz
I språkundervisning läggs det i allmänhet mycket stor vikt på grammatik och ordförråd, men uttal och betoning kommer oftast i bakgrunden. Men även för svenska pråket har i själva verket uttalet, betoningen och intonationen en mycket stor betydelse. Fel uttal vållar stora problem och inte ofta blir missförstånden så stora att talaren inte blir förstådd. Säger t.ex. någon "jag har en barn" istället för "jag har ett barn", blir man förstådd även om man har begått ett grammatiskt fel. Men det kan vara en viss skillnad på om man äter glass eller glass utom då man är fakir. Därför är det mycket viktigt att redan från första början, parallellt med den övriga språkundervisningen ha uttals- och beto-ningsövningar. Vårt material vill ge hjälp svensklärarna som undervisar ungrare att skjuta in uttalsövningar på alla nivåer, gärna just när de upptäoker något fel hos studenterna. övningarna är uppdelade på tre nivåer, markerade med ÅAA /nybörjare/, BBB /studenter med vissa svenska kunskaper/ samt CCC /avancerade/. Med själva realiseringen av svenska ljud har ungrare mindre problem. Bland vokalerna vållar framförallt [ä:] och [y:] problem, samt skillnaden mellan vokalerna [a:] och [o:] . Det finns dessutom tre konsonanter Bom är svåra att uttala rättt sj-, tj- och ng—ljudet, samt supradentalerna rd, rt, rn, rs, rl. För att öva dessa ljud har införts extra många övningar på dessa moment. I samband med sj- och tj-ljudet …
Tovább a műhöz
Üzleti etika
- 2010
Van olyan, hogy egy könyv témáját lassan utoléri a valóság és az üzleti gyakorlat. Úgy tűnik ez történt az Üzleti etika könyv hatodik átdolgozott kiadásával is. A témakör, amely a nemzetközi vállalati gyakorlatban jó egy évtizede életbe- és profitba
vágó, a hazai gazdasági szereplők között is megkerülhetetlen kérdéssé vált. Ami egy évtizede néhány magyar kutató hóbortjának számított, és csak néhány etikailag érzékeny ágazatot (pld. vegyipar, gyógyszeripar) érintett, az mára az igazgatótanácsok gyakori döntésbefolyásoló szempontjává fejlődött. Ezt a vállalati trendet követve, a nemzetközi üzleti iskolák gyakorlatához hasonlóan a magyar gazdasági felsőoktatásban is az alap- és a mesterképzések gyakran kötelező kurzusává vált. A könyv előnye, hogy szerkesztője tudatosan széles témakörből válogat, hogy az üzleti etika lehetőleg egyetlen kapcsoló területe se maradjon érintetlenül. Szintén kiemelendő az egyes fejezetek szerzőinek sokfélesége. A Budapesti Gazdasági Főiskola Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézetének szakmai műhelyén kívül a Főiskola társtanszékeinek, valamint számos más hazai felsőoktatási intézmény, így a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói is írtak fejezeteket. A könyv előző kiadásaiban már megszokott gyakorlatorientáltságot ezúttal is biztosítják a szakmai szervezetek - mint …
Tovább a műhöz
Kiszl Péter kötete áttörő vállalkozása a magyar könyvtári-információs rendszernek és a piacgazdaság egyik jelentős szektorának, kiemelten az üzleti-, illetve céginformációszolgáltatás bemutatásának. Ez a bemutatás annyiban is különleges, hogy egyszerre elméleti alapvetés, a gyakorlati tudnivalók gyűjteménye és a felsőoktatási szakanyag kombinációja.
A szerző valójában az alap- és alkalmazott kutatási jelleget ötvözi a mindennapi gazdasági-, azon belül a céginformációs igények kielégítésével, mindezt a könyvtárak szemszögéből közelítve, és kitűnően összekapcsolva a menedzsment-, illetve marketing tevékenységekkel. Kiszl Péter doktori (PhD) értekezése alapján készült könyve tehát egyfajta igazolása is annak, hogy sem az elit szintű elméleti, illetve ennek eredményeinek felhasználása, sem pedig az e kettőből következő, kifejezetten gyakorlati munka merev elhatárolásának lehetnek másfajta alternatívái is. Megnyugtató dolog az a bizonyosság, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja nemcsak a természeti- és műszaki kutatásokban lehetséges és kívánatos, hanem a társadalomtudományokban is, melynek részeként e kötet is napvilágot lát. A jelentős informatikai ismeretközlés a könyvtáraknak nem az olykor divatosan emlegetett gyűjteményi devalválódás jövőképe az informatikával szemben, hanem a könyvtárak növekvő műszaki és interdiszciplináris …
Tovább a műhöz
Üzleti jog I.
- 2016
A 2013-ban elfogadott és 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a társasági jog területén nemcsak szabályozási, hanem koncepcionális változásokat is hozott. A kódex hatálybalépése előtt a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések önálló törvényben kaptak helyet. A 2013. évi V. törvénnyel a társasági jog szabályanyaga a Polgári Törvénykönyvbe került, a jogi személyekről szóló III. könyvbe. Az összesen nyolc könyvből álló új Polgári Törvénykönyv kódex típusú polgári jogi szabályozás, így a magánjog csaknem valamennyi területét átfogó szabályokat tartalmaz. Fontos változás a korábbi gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényhez képest, hogy a társasági jogi joganyag összességében rövidebb lett. A szabályozás bizonyos részei átkerültek a jogi személyeket érintő, általános szabályozás körébe. így a gazdasági társaságok joganyaga a jogi személyekre vonatkozó, általános szabályokhoz képest a különbségeket, specifikumokat emeli ki. (...) A 2013. évi V. törvény (Ptk.) a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat integrálta harmadik - a jogi személyek szabályait tartalmazó - könyvébe, a 3:4. § általános diszpozitivitási klauzulája a társasági jog teljes diszpozitivitását is eredményezte. A magyar társasági jog 1988-as kodifikációjával egyidejűleg merült fel a társasági jogi …
Tovább a műhöz
Üzleti jog II.
- 2016
Az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni. Ha az eladó a mennyiségi eltérés által lehetővé tett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiséget szolgáltat, a szerződésszegése következményeit a szerződésben kikötött mennyiség figyelembevételével kell alkalmazni. Ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, a vevő az eladó teljesítésének felajánlásáig elállhat a szerződéstől; ha az eladó a szerződést részletekben köteles teljesíteni, és a …
Tovább a műhöz
A statisztika hazai művelői, a felsőoktatási intézményekben oktatók gyakorta találkoznak azzal a problémával, miszerint a statisztikai módszerek kellően elmélyült oktatása túl sok időt vesz igénybe, a hallgatók sokszor úgy érzik, hogy felesleges a számukra tanított módszerek többsége, a gyakorlati tevékenységek során
ezekre nincs szükség. A jelenlegi hazai tankönyvírási gyakorlat jó táptalaja a fenti gondolatoknak, ugyanis — néhány kivételtől eltekintve - a hallgatók által a későbbiekben használandó szintnél lényegesen mélyebben, „precízebben” kívánja bemutatni a statisztika szerteágazó módszertanát. Ezt az ellentmondást tovább
erősíti az a tény, hogy — nyilvánvalóan egységes szoftver hiányában — a „tömegjelenségek vizsgálatának tudománya” bemutató példáiban kis elemszámú feladatok „kézi” megoldását sugallja. Szintén az előbbi okra vezethető vissza, hogy a gyakorlati élet alapesetének számító, teljes adatbázis (nem feltétlenül alapsokaság) ismeretében végzendő elemzések helyett, a gyakorló feladatok, bemutató példák zöme „trükkös” feladat, a hallgató elmélyült módszerismeretét számon kérő „rejtvény”. A fenti problémák sorába tartozik azon megfigyelés is, miszerint a statisztika gyakorlati alkalmazása során használt módszerek túlnyomó többsége (alkalmazási gyakoriságukat tekintve) az egyszerűbb módszerek köréből kerül …
Tovább a műhöz
Hagyományos - kőműves .jellegű válaszfalak Rendeltetése : A térosztás és elválasztás szerkezetei. Hasonló azonos rendeltetésű terek lehatárolására általában egyrétegű, lényegesen eltérő rendeltetésű, hőmérsékletű és zajosságu terek elválasztására többnyire két - vagy
többrétegű válaszfalakat építenek. Jellemzőik: - viszonylag vékonyak - terhet nem hordanak - viszonylag könnyűek - az önhordó falak kivé-
telével a födémet terhelik. Követelmények: a/ Szilárdság, melyet elsősorban a használatból származó igénybevételekkel szembeni ellenállás jellemez /rezgések, vízszintes erőhatások/. Mértékét a beépités jellege /értékőrző helyiségek lehatárolása/ határozza meg. b/ Merevség, melyet a köritő szerkezetekben nem elmozdulásmentes csatlakozás tesz szükségessé, a szerkezetek épségének és tartósságának érdekében, c/ Könnyűség: melyet - a pince és önhordó falak kivételével - a födémekre jutó terhelés tesz szükségessé. Könynyü, ha vakolt súlya 160 kg/nf. Ebből eredő előnyök: - kisebb nyomaték, gazdaságosabb födém, - a gerendakiosztás általában a válaszfalak helyzetétől független, - áthelyezhető a tartószerkezetek megerősítése nélkül. Nehéz, ha vakolt súlya 160 kg/rf-nél. Ebből eredő
hátrányok: - nagyobb nyomaték, drágább födém, - födémtartók vagy külön tartók beépítését igénylik, gerendakiosztás kötött, - …
Tovább a műhöz