Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 49-60 az összesből: 2627

Találatok


Virginia M. Pagenkopf a Wisconsin állambeli Neillsville-ben született egy farmon 1916-ban. Barátai Peggy-nek hívták. Édesanyja bíztatására 9 éves korára a helyi könyvtár valamennyi könyvét elolvasta. Családjában nemcsak az élet dolgainak megtapasztalása volt fontos, hanem azok megértése és tanítása is. 25 éves koráig tanítóként dolgozott. Már ekkor nagy jelentőséget tulajdonított a diákok családi életének, hiszen tapasztalta, milyen meghatározó szerepe van a gyerekek fejlődésében és mindennapi viselkedésében. Majd Chicagóba költözött és szociális munkásnak tanult. 1951-től kezdett el pszichiátriai betegekkel és családjaikkal foglalkozni. Igen, Virgina Satirról van szó, aki nevében hordozza önkéntelenül azt a tüzet, amely vörös hajában és meghökkentő humánumától átitatott személyiségében megjelent. Azt az ártatlan rácsodálkozást, amely az élet dolgainak sajátos megismerésében és látásmódjában nyilvánult meg. A jó és rossz elválaszthatalan harcát, amely a családi tűzhely körül kezdődik és az emberi fejlődésben és belső tartalékokban lévő végeláthatatlan erők megszelídítését és előhívását jelenti. A fejlődést, a növekedést, amely változáson keresztül jön létre... Satir receptje a következő: Csatlakozz a másikhoz, tedd érvényessé a kapcsolatot. Figyelmesen figyel, tarts tükröt a többieknek, ismerd el a másikat, mindenkiben személyre …
Tovább a műhöz
Az Actio Catholica Országos Elnökségének szociális és karitatív szakosztálya 1942 végén a családvédelem szociális és gazdasági megalapozásáról ankétet tartott, amelynek során igen értékes előadások hangzottak el. Ezek az előadások, melyeknek teljes szövegét az alábbiakban közöljük, minden szempontból iparkodtak a családvédelem súlyos és sorsdöntő kérdéseit megvilágítani s azok megoldását a lehetőség határain belül megadni. A családvédelem szociális és gazdasági megalapozásának módját maga Isten jelöli meg, mikor az egész emberiséget közös ősszülőktől származtatja le és azt akarja, hogy egy nagy családot alkosson, amelynek szociális összefogó erejét a hitvestársi,1 a szülői és gyermeki,1 2 valamint általában az istenszeretet és a helyes önszeretet mértékével mérendő felebaráti szeretet alkotja, gazdasági alátámasztását pedig az az isteni intézkedés biztosítja, amellyel a növény és állatvilágot s általában az összes Földi javakat az egész emberi nem szükségleteinek kielégítésére rendelte,4 hogy ezekből mindenki abban a mértékben részesüljön, amely emberhez méltó megélhetésére, illetve a "szaporodjatok" isteni parancs teljesítésére szükséges. Ha az emberek mindig úgy megtartották volna a felebaráti szeretet törvényét, mint az első keresztények, akiknek Krisztus parancsa alapján a szeretet volt az ismertetőjelük, úgyhogy Tertulliánus …
Tovább a műhöz
A családi értékvilág, kultúra és életmód, valamint a köznevelésben való eredményesség összefüggéseit már sok szempontból vizsgálták. A társadalmi, gazdasági és kulturális különbségek nyomán igen komoly státuskülönbségek figyelhetők meg az iskolákban. Bár még napjainkban is érvényesül a homogenitás irányába mutató szándék, a növekvő társadalmi és területi egyenlőtlenségek kikezdik az iskolán belüli esélyegyenlőséget. A homogenitásra való törekvés nem kedvez az oktatás hatékonyságának és az esélyteremtésnek, ezért a pedagógiának és a pedagógusoknak is képessé kell válniuk a heterogén tanulóközösségek létrehozására és kezelésére. A Pécsi Tudományegyetem FOP-3.4.3-16-2016-00005 „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” projektjének „A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben” alprojektjében nyílt lehetőség négy elektronikus tananyag készítésével (A családról múlt és jelen időben, Hátrányok - társadalmi egyenlőtlenségek, Romológiai alapismeretek és A hátránykezelés módszertana és eszközrendszere a pedagógusképzésben) keretében a pedagógusképzés társadalomtudományi, elsősorban a család változásaihoz kapcsolódó tartalmainak fejlesztésére a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és …
Tovább a műhöz
AHHOZ, HOGY MEGÍRJAM ezt a könyvet, számos, ám végül egymásba torkolló út vezetett. Amikor pszichiátriai szakvizsgámra készültem és pszichoanalitikus képzésben vettem részt, mindig azt kívánták tőlünk, hogy minden esetünkről sűrített pszichodinamikai összefoglalást készítsünk, azaz-élettörténete ismertetésével magyarázzuk meg, hogyan lett a páciensből az a valaki, aki az orvosi rendelőbe belepett. A beszámolót a beteg életének lehető legkorábbi időszakával kellett kezdenünk, belefoglalva a csecsemőkorban átélt preverbális és preödipális hatásokat is. Ez a feladat mindig rettenetes szenvedést okozott nekem, kivált mikor megpróbáltam a csecsemőkor időszakát egyetlen összefüggő élettörténetbe belegyömöszölni. Azért volt gyötrelmes feladat, mert egy ellentmondás foglya voltam. Egyrészt áthatott a szilárd meggyőződés, hogy a múlt bizonyos következetességgel befolyásolja a jelent. Éppen ez az alapvető bizonyosság, amelyben minden dinamikus lélektan osztozik, volt az, ami előttem a pszichiátriát az orvostudomány legelragadóbb és legösszetettebb ágává avatta. Az elmekórtan volt az egyetlen klinikai tárgy, amelyben a fejlődés valóban számított. Ám másfelől a betegeim vajmi keveset tudtak életük legkorábbi eseményeiről, én pedig még kevésbé tudtam, hogyan faggassam ki azokról őket. így hát kénytelen voltam gyermekkorukból kicsipegetni és összeválogatni azt a …
Tovább a műhöz
Az alábbiakban arról szeretnék beszámolni, hogy miként is lettem zeneszerző, és hogyan fejlődtek zenei elképzeléseim és a zenével kapcsolatos gondolataim, Emlékszem, hogy nyolc éves koromban, a kaliforniai Santa Monicaban, megláttam egy feliratot - ZONGORAÓRÁK - a szüleim akkori lakásától kettővel odébb lakó szomszéd ajtaján. Szerelem volt az első látásra; olyannyira, hogy kapkodva ettem, épphogy elvégeztem a dolgaim, s emellett véget nem érő álmodozásba merültem. Mindegy volt, hogy mit tanítanak, gyakorlatokat, Victor Herbert Orientate című darabját vagy a Für Elise-t. Beléptem a „házi zongoraleckék" világába, a művészetnek ama tartományába, melyet mindenki a világon szeret játszani, mint ahogy én is szerettem, Szüleim korántsem azzal a szenvedéllyel és hévvel tekintettek az események ilyetén fordulatára, mint ahogyan én. Mivel szemük előtt lebegett két nagynéném és egy nagybátyám intő példája, teljesen tisztában voltak azokkal az anyagi nehézségekkel, amelyekkel egy zenész óhatatlanul szembe találja magát. De még ennél is többet nyomott a latban az, hogy apám, aki feltaláló és elektromérnök volt, biztos, hogy szívesebben fogadta volna, ha az ő nyomdokaiba lépek. Azért persze engedékenyek és gyakorlatiasak voltak: vettek nekem egy zongorát, ami mindennél jobban megörvendeztetett. Később Los Angeles vidékére költöztünk. Emlékszem, mikor a bútorszállítók a láb …
Tovább a műhöz
Az átdolgozott és bővített Építési 1 X 1 sorozat 6. kötetét tartja a kezében az olvasó. A füzetek célja, hogy a családi házak saját erőből történő felépítéséhez gyakorlati útmutatásokkal hathatós segítséget nyújtsanak. A sorozat szerkesztésénél a Kiadó nagy gondot fordított arra, hogy az egyes füzetek a műszaki képzettséggel néni rendelkezők számára is érthetően tájékoztassák az építkezni szándékozókat. így az olvasók a füzetek tartalmát könnyen és gyorsan elsajátíthatják és az „Építs Magad” mozgalom keretében az egyes munkafázisokat saját maguk is elvégezhetik. Az egyes kötetek a címükben megélőit munkanem kivitelezési utasításain kívül foglalkoznak a szakmunkásnak vagy kisiparosnak adott részmunkák átvételével és ellenőrzésével, az esetleges felmerülő hibákkal és azok kiküszöbölésének lehetőségeivel is. A füzetek tartalmazzák a munkavédelmi előírásokat, utalnak más munkanemekkel való kapcsolatra, kitérnek a már meglevő épületek fenntartási, karbantartási és javítási munkálatainak rövid ismertetésére. Az 1975—76-ban megjelent korábbi sorozat 16 kötetből állt. Az átdolgozott kiadásnál a következő szempontok érvényesítésére törekedett a Kiadó: — az egyes füzeteknél tapasztalható átfedések kiküszöbölése, — a könnyebb kezelhetőség érdekében egymáshoz közelálló témák összevonása egy kötetbe, — az előző …
Tovább a műhöz
Az épületek szerkezetei téglából, kőből, betonból, vasbetonból, fából és fémből készülnek. A faszerkezeteket az ácsok készítik, ezért azokat ácsszerkezeteknek is nevezzük. A faszerkezetek az épületeknek évezredek óta alkalmazott terherhordó szerkezetei. A társadalom történeti fejlődését az ősközösségek cölöpépítményeitől és favázas kunyhóitól kezdve végig kísérik a fe.szerkezetek folytonosan fejlődő, finomodó formái. Az ember korán felismerte a fa kiváló szerkezeti tulajdonságait és a maga módján hamar szolgálatába állította a fát, amely azóta is egyike a leggyakrabban használt építőanyagainknak. A történelem folyamán lassan kialakultak a faszerkezetek hagyományos formái. Ezeket a formákat a tapasztalat alkotta, fejlesztette évszázadokon keresztül. A fejlődés a rabszolgatársadalom és a feudalizmus korában azonban lassú volt, mert hiányzott a szerkezetek méretezéséhez szükséges Statikai és szilárdságtani tudás és nem voltak még gépek a gyors és pontos megmunkáláshoz. A kapitalizmus kialakulása során mint nagyobb és nagyobb építési feladatok jelentkeztek. Műhelyeket, gyárakat kellett építeni, amelyeknek tetőzetét célszerűen csak faszerkezettel lehetett megoldani, mert abban az időben az acélgyártás még kezdeti állapotban volt. Megnövekedett az építőfa szükséglet. Ezzel megindult a kíméletlen erdőírtás is. A földesurak ráeszméltek arra, …
Tovább a műhöz
Ezen közigazgatástörténeti tanulmány közrebocsátása alkalmából hálás köszönetét kell mondanom azon levéltári tisztviselő uraknak (különösen Dr. Eckhart Ferenc cs. és kir. allevéltárnok úrnak), kik a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium s az ausztriai cs. kir. belügyminisztérium levéltárában, a házi, udvari és állami levéltárban, valamint a m. kir. országos levéltárban végzett kutatásaimat lehetővé tenni szívesek voltak; úgyszintén Dr. Hodinka Antal barátomnak s kartársamnak, aki gazdag történeti s diplomatikai tudásával munkálkodásom folyamán mindenkor készségesen támogatott. | A magyar állam központi igazgatása a mohácsi vész óta és az ossz-birodalmi eszme (Gesammtstaatsidee). A dikaszteriális kormány szervezet tanulmányozásának fontossága alkotmánytörténeti szempontból. A magyar kamara (Camera Hungarica) felállítása Budán (1528), majd Pozsonyban (1531). Az 1528 január 8-án kibocsátott magyar kamarai utasítás és az azt kiegészítő kamaraelnöki instrukció. A magyar kamara jogi állása ezen utasítások s törvényeink értelmében. A mohácsi vész után felállított s a felelős minisztérium szervezéséig (1848:3. t-cikk) működött magyar központi kormányhatóságok (magyar tanács, — 1723 óta helytartótanács, magyar kancellária s magyar kamara) szervezetének s hatáskörének fejlődése és az ausztriai örökös tartományok központi hatóságaihoz való …
Tovább a műhöz
Az államunk feladata a közjó előmozdítása és biztosítása, tehát mindannak előteremtése, ami az alattvalók jólétét biztosítja, és mindannak elhárítása vagy eltávolítása, ami a közjóval ellenkezik, ami az alattvalók javát, békéjét, vallásosságát és erkölcsösségét veszélyezteti. Mihelyt a társadalomnak alapjait veszélyezteti valami, a felsőbbségnek, bármennyire híve a gondolkodási szabadságnak, lelkiismereti szabadságnak és sajtószabadságnak, közbe kell lépnie, mert minden államnak támasza és talpköve a tiszta erkölcs, amely a vallásosságon épül föl. A vallás és erkölcs meg nem szüntethető korlátjai a sajtószabadságnak. Ha a sajtó ezeket a korlátokat nem veszi tekintetbe, akkor az államnak joga, sőt a körülmények szerint kötelessége is, hogy kényszerítő hatalmával éljen. Egyháznak és államnak természetjogi kötelessége, minden tételes jogtól függetlenül, hogy erejéhez mérten síkraszálljon a rossz sajtótermékek ellen. Ezen joghoz eddig nemcsak az egyház, hanem minden állam is ragaszkodott és oly mérvű sajtószabadság, hogy rossz, erkölcstelen és veszedelmes eszméket is büntetlenül lehessen terjeszteni, eddig még sehol sem létesült és hihetőleg nem is létesül soha. Más kérdés azonban az, vajjon megfelelőbb-e a praeventiv eljárás vagy pedig a repressiv, azaz vájjon az állam igazi gyámkodást gyakoroljon-e és minden szabadabb mozgást már előre …
Tovább a műhöz
Turning to the age of 75 is such a nice occasion that we might be allowed to break down accepted forms, to offer irregular congratulations when greeting Professor Antal Ádám. This sort of opportunity is provided also by his long professional career, since we have managed to perceive his work on several anniversaries. Perhaps only a few people know about the fact that the internationally recognised Constitutional lawyer of our age was almost directed to the teaching profession by the former regime. Although he exchanged pedagogy to legal studies as soon as an opportunity occurred, this break seems not to have been fatefully definitive: he has still become a Teacher. There is no special certificate or diploma to prove this, but thousands of students (who have selected him the most popular tutor many times) warrant it, and his colleagues evidently acknowledge him. He is a genuine tutor, who regards even exams as a sort of final possibility for consultation and he thinks, even during the exams, it is not too late to impart his knowledge. (His example has been followed: at present, several of us confess and follow his example by teaching prospective colleagues, graduating students even at state examinations.) Those who question Professor Ádám are never left without a reply: his answers are characterised by politeness and patience, empathy and thinking together, thoughtfulness and sound foundations and also problemorientation. He keeps raising potential connections namely …
Tovább a műhöz
Egy halott leány halhatatlan lelke él ebben a könyvben. Mint himes pillangó, melynek szintszóró szárnyain szivárványosan törik meg a napfény, úgy indult útjára ez a gazdag lélek — a költő lelke —, hogy megcsókoljon minden szép virágot, melyet csodákra nyílt szeme meglátott, megérzett. Ha elszállt szivéből egy sóhaj tavasznak évadján, ha kirepült lelkéből a vágy ábrándtermő éjjelen, ha felszakadt szeméből a könny sötét gyászban: dal lett belőle, költemény. Felfogta szomjas szemével a ragyogást. Felszívta magába nyíló virágok illatát. Beitta leikébe a körülötte zsongó sok dallamot. Mindezt összeolvasztotta szive dobogásával és leírta — fehér lapra fekete betűkkel — a lelkét. Szerelmes szép gondolatait. Félve születő ábrándjait, a tündérregés leánylélek álomképeit. Játékos libbenéssel röpködött pillangós lelke virágok fölött és mézet szívott minden kehelyből. Lelke mézét reánk hagyta, mig maga elbágyadtan, ifjan, halottan lehanyatlott. Felpanaszolhatjuk, hogy — jaj — milyen rövid volt az ideje, az útja és hogy ez is — nagy részben — nem rózsák között haladt. Hogy szúró tövisek meg marták, durva, kemény ágak sebezték. De ... De ha írásait olvassuk, ha majd önök átlapozzák ezt a kis kötetet, melybe összeválogattuk versei nagy részét, nem fogják érezni, hogy életútja rövid volt. Mert nem találnak hiányt benne. Ami hangot az élet a …
Tovább a műhöz
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé. A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 49-60 az összesből: 2627