Keresés
További részletek
Találatok

Megjelenítve 73-84 az összesből: 3335

Találatok


Az átdolgozott és bővített Építési 1 X 1 sorozat 6. kötetét tartja a kezében az olvasó. A füzetek célja, hogy a családi házak saját erőből történő felépítéséhez gyakorlati útmutatásokkal hathatós segítséget nyújtsanak. A sorozat szerkesztésénél a Kiadó nagy gondot fordított arra, hogy az egyes füzetek a műszaki képzettséggel néni rendelkezők számára is érthetően tájékoztassák az építkezni szándékozókat. így az olvasók a füzetek tartalmát könnyen és gyorsan elsajátíthatják és az „Építs Magad” mozgalom keretében az egyes munkafázisokat saját maguk is elvégezhetik. Az egyes kötetek a címükben megélőit munkanem kivitelezési utasításain kívül foglalkoznak a szakmunkásnak vagy kisiparosnak adott részmunkák átvételével és ellenőrzésével, az esetleges felmerülő hibákkal és azok kiküszöbölésének lehetőségeivel is. A füzetek tartalmazzák a munkavédelmi előírásokat, utalnak más munkanemekkel való kapcsolatra, kitérnek a már meglevő épületek fenntartási, karbantartási és javítási munkálatainak rövid ismertetésére. Az 1975—76-ban megjelent korábbi sorozat 16 kötetből állt. Az átdolgozott kiadásnál a következő szempontok érvényesítésére törekedett a Kiadó: — az egyes füzeteknél tapasztalható átfedések kiküszöbölése, — a könnyebb kezelhetőség érdekében egymáshoz közelálló témák összevonása egy kötetbe, — az előző …
Tovább a műhöz
Az épületek szerkezetei téglából, kőből, betonból, vasbetonból, fából és fémből készülnek. A faszerkezeteket az ácsok készítik, ezért azokat ácsszerkezeteknek is nevezzük. A faszerkezetek az épületeknek évezredek óta alkalmazott terherhordó szerkezetei. A társadalom történeti fejlődését az ősközösségek cölöpépítményeitől és favázas kunyhóitól kezdve végig kísérik a fe.szerkezetek folytonosan fejlődő, finomodó formái. Az ember korán felismerte a fa kiváló szerkezeti tulajdonságait és a maga módján hamar szolgálatába állította a fát, amely azóta is egyike a leggyakrabban használt építőanyagainknak. A történelem folyamán lassan kialakultak a faszerkezetek hagyományos formái. Ezeket a formákat a tapasztalat alkotta, fejlesztette évszázadokon keresztül. A fejlődés a rabszolgatársadalom és a feudalizmus korában azonban lassú volt, mert hiányzott a szerkezetek méretezéséhez szükséges Statikai és szilárdságtani tudás és nem voltak még gépek a gyors és pontos megmunkáláshoz. A kapitalizmus kialakulása során mint nagyobb és nagyobb építési feladatok jelentkeztek. Műhelyeket, gyárakat kellett építeni, amelyeknek tetőzetét célszerűen csak faszerkezettel lehetett megoldani, mert abban az időben az acélgyártás még kezdeti állapotban volt. Megnövekedett az építőfa szükséglet. Ezzel megindult a kíméletlen erdőírtás is. A földesurak ráeszméltek arra, …
Tovább a műhöz
Ezen közigazgatástörténeti tanulmány közrebocsátása alkalmából hálás köszönetét kell mondanom azon levéltári tisztviselő uraknak (különösen Dr. Eckhart Ferenc cs. és kir. allevéltárnok úrnak), kik a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium s az ausztriai cs. kir. belügyminisztérium levéltárában, a házi, udvari és állami levéltárban, valamint a m. kir. országos levéltárban végzett kutatásaimat lehetővé tenni szívesek voltak; úgyszintén Dr. Hodinka Antal barátomnak s kartársamnak, aki gazdag történeti s diplomatikai tudásával munkálkodásom folyamán mindenkor készségesen támogatott. | A magyar állam központi igazgatása a mohácsi vész óta és az ossz-birodalmi eszme (Gesammtstaatsidee). A dikaszteriális kormány szervezet tanulmányozásának fontossága alkotmánytörténeti szempontból. A magyar kamara (Camera Hungarica) felállítása Budán (1528), majd Pozsonyban (1531). Az 1528 január 8-án kibocsátott magyar kamarai utasítás és az azt kiegészítő kamaraelnöki instrukció. A magyar kamara jogi állása ezen utasítások s törvényeink értelmében. A mohácsi vész után felállított s a felelős minisztérium szervezéséig (1848:3. t-cikk) működött magyar központi kormányhatóságok (magyar tanács, — 1723 óta helytartótanács, magyar kancellária s magyar kamara) szervezetének s hatáskörének fejlődése és az ausztriai örökös tartományok központi hatóságaihoz való …
Tovább a műhöz
Az államunk feladata a közjó előmozdítása és biztosítása, tehát mindannak előteremtése, ami az alattvalók jólétét biztosítja, és mindannak elhárítása vagy eltávolítása, ami a közjóval ellenkezik, ami az alattvalók javát, békéjét, vallásosságát és erkölcsösségét veszélyezteti. Mihelyt a társadalomnak alapjait veszélyezteti valami, a felsőbbségnek, bármennyire híve a gondolkodási szabadságnak, lelkiismereti szabadságnak és sajtószabadságnak, közbe kell lépnie, mert minden államnak támasza és talpköve a tiszta erkölcs, amely a vallásosságon épül föl. A vallás és erkölcs meg nem szüntethető korlátjai a sajtószabadságnak. Ha a sajtó ezeket a korlátokat nem veszi tekintetbe, akkor az államnak joga, sőt a körülmények szerint kötelessége is, hogy kényszerítő hatalmával éljen. Egyháznak és államnak természetjogi kötelessége, minden tételes jogtól függetlenül, hogy erejéhez mérten síkraszálljon a rossz sajtótermékek ellen. Ezen joghoz eddig nemcsak az egyház, hanem minden állam is ragaszkodott és oly mérvű sajtószabadság, hogy rossz, erkölcstelen és veszedelmes eszméket is büntetlenül lehessen terjeszteni, eddig még sehol sem létesült és hihetőleg nem is létesül soha. Más kérdés azonban az, vajjon megfelelőbb-e a praeventiv eljárás vagy pedig a repressiv, azaz vájjon az állam igazi gyámkodást gyakoroljon-e és minden szabadabb mozgást már előre …
Tovább a műhöz
Turning to the age of 75 is such a nice occasion that we might be allowed to break down accepted forms, to offer irregular congratulations when greeting Professor Antal Ádám. This sort of opportunity is provided also by his long professional career, since we have managed to perceive his work on several anniversaries. Perhaps only a few people know about the fact that the internationally recognised Constitutional lawyer of our age was almost directed to the teaching profession by the former regime. Although he exchanged pedagogy to legal studies as soon as an opportunity occurred, this break seems not to have been fatefully definitive: he has still become a Teacher. There is no special certificate or diploma to prove this, but thousands of students (who have selected him the most popular tutor many times) warrant it, and his colleagues evidently acknowledge him. He is a genuine tutor, who regards even exams as a sort of final possibility for consultation and he thinks, even during the exams, it is not too late to impart his knowledge. (His example has been followed: at present, several of us confess and follow his example by teaching prospective colleagues, graduating students even at state examinations.) Those who question Professor Ádám are never left without a reply: his answers are characterised by politeness and patience, empathy and thinking together, thoughtfulness and sound foundations and also problemorientation. He keeps raising potential connections namely …
Tovább a műhöz
Egy halott leány halhatatlan lelke él ebben a könyvben. Mint himes pillangó, melynek szintszóró szárnyain szivárványosan törik meg a napfény, úgy indult útjára ez a gazdag lélek — a költő lelke —, hogy megcsókoljon minden szép virágot, melyet csodákra nyílt szeme meglátott, megérzett. Ha elszállt szivéből egy sóhaj tavasznak évadján, ha kirepült lelkéből a vágy ábrándtermő éjjelen, ha felszakadt szeméből a könny sötét gyászban: dal lett belőle, költemény. Felfogta szomjas szemével a ragyogást. Felszívta magába nyíló virágok illatát. Beitta leikébe a körülötte zsongó sok dallamot. Mindezt összeolvasztotta szive dobogásával és leírta — fehér lapra fekete betűkkel — a lelkét. Szerelmes szép gondolatait. Félve születő ábrándjait, a tündérregés leánylélek álomképeit. Játékos libbenéssel röpködött pillangós lelke virágok fölött és mézet szívott minden kehelyből. Lelke mézét reánk hagyta, mig maga elbágyadtan, ifjan, halottan lehanyatlott. Felpanaszolhatjuk, hogy — jaj — milyen rövid volt az ideje, az útja és hogy ez is — nagy részben — nem rózsák között haladt. Hogy szúró tövisek meg marták, durva, kemény ágak sebezték. De ... De ha írásait olvassuk, ha majd önök átlapozzák ezt a kis kötetet, melybe összeválogattuk versei nagy részét, nem fogják érezni, hogy életútja rövid volt. Mert nem találnak hiányt benne. Ami hangot az élet a …
Tovább a műhöz
Jelen tananyag célja, hogy bevezesse az olvasót a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközponton (a továbbiakban: PTE EKTK) keresztül az egyetemi polgárság részére szolgáltatott tudományos adatbázisok világába. A tananyag bemutatja az elektronikus szakirodalmak elsődleges szolgáltatási felületeinek használatát és felhasználósegítő lehetőségeit, így bemutatásra kerülnek az adatbázisok és e-könyv csomagok felületei, továbbá az online információforrások távoli elérési lehetőségei is. Érintjük továbbá az összevont metakeresőn és az online könyvtári katalóguson keresztül a főbb keresési trükköket is, így átfogóan mutatjuk be a könyvtár által kínált lehetőségeket. | Tematika: Az adatbázisokról általában - (1) Az egyetemi könyvtár honlapján elérhető információforrások bemutatása (előfizetett és ingyenesen elérhető adatbázisok, e-könyvek); (2) Compass; (3) Távoli elérés; (4) Általános keresési stratégiák és módszerek bemutatása az online könyvtári katalóguson (WebPac) és az EDS rendszeren keresztül.
Tovább a műhöz
Ez a könyv a Gábor Dénes Főiskola másodéves hallgatóinak készült. Az elméleti tankönyvhöz kapcsolódóan az információs rendszerek készítésének két szakaszára - az adatbázistervezésre ill. a feldolgozásra - mutat be konkrét példákat. Azért foglalkozunk a relációs adatbázissal, mert a korszerű adatbáziskezelő rendszerek is SQL-alapúak, csak adatbeviteli és kiviteli eszközeik objektumorientáltak. Az ún. objektumos adatbázis és annak OQL nyelve még nem terjedt el, és egyébként is megértésükhöz elengedhetetlen a relációs adatmodell ismerete. Az alapfogalmakat - , mint adatbázis, reláció, funkcionális függőség, kulcs, normálformák, SQL-parancsok, - a dr Szelezsán János : Adatbázisok c. tankönyvből lehet elsajátítani, könyvünkben pedig 21 kisebb-nagyobb relációs adatbázison alkalmazzuk azokat. A példatár célja, hogy éles feladatok megoldásához alapszintű segítséget nyújtson. Az adatbázis tervezésének szakaszában már technikai adatok épülnek be az adatbázisba, ezzel is segítve a programkészítő munkáját. A hatékony kódoláshoz pedig rengeteg tervet, konkrét programot és ötletet ad a példatár. Módszerekkel és (matematikai) trükkökkel szolgálhat részfeladatok problémáinak megoldására. Mindezt olyan egyszerű, mindenki által elképzelhető rendszereken keresztül, amelyek nagyvonalú rendszerterve nem igényel hosszú oldalakat. Mivel a hallgató a programozás alapjai után …
Tovább a műhöz
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé. A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
Homerosért versengett csak annyi város, mint Magyarországon a harmadik egyetemért. Ez volt az oka, hogy mikor a közel háromszáz éves budapesti tudományegyetem után, 1872-ben Kolozsvárott felállították a második magyar tudományegyetemet, negyven évig halasztódott a döntés a harmadik egyetem felállítása ügyében. Csak 1912-ben, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején került a magyar országgyűlés elé a harmadik egyetem ügye, azonban már ekkor Magyarország szükségletének nem három, hanem négy egyetem felelt volna meg. A magyar törvényhozás ennek a régen mutatkozó szükségletnek tett eleget, amikor Pozsonyban és Debreczenben tudomány-egyetemek felállítását rendelte el. Debreczen a magyar Alföld százezer lakosú városa. Háromszázötven éves háromfakultásos református Akadémiája révén nemcsak a magyar protestantis-musnak szellemi központja, de a magyar művelődéssel is ősi kapcsolatai vannak. A városok egyetem utáni versenyében olyan protektorra hivatkozhatott, mint gróf Tisza István és ép ezért különös joga volt a debreceni egyetemnek, hogy e tragikus sorsú nagy államférfiról nevezze el magát. A református Akadémia az egyetem létesítésekor megszűnt és a helyébe lépő tudományegyetem három fakultása: a református theológiai, a jogi- és bölcsészettudományi kar 1914-ben, a világháború első őszén nyitotta meg kapuit. A negyediknek, az orvosi karnak …
Tovább a műhöz
A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló művelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. jan. 22-kén tartott összes illésében egy bizottságot alakított, oly czélból, hogy az részint a külföldi tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon elóőadó eredeti magyar müvek készíttetése által, a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék. A M. T. Akadémia ezen Könyvkiadó Bizottsága föladatának megfelelni kívánván, mindenek előtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennél fogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni-, egyúttal gondoskodott arról, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak. Ekkép a bizottság eszközlésére részint a M. T. Akadémia, részint egyes vállalkozó könyvkiadók kiadásában, tudományos eredeti műveknek és fordításoknak sorozata fog megjelenni; hivatva a külföld tudományos munkásságának eredményeit a magyar közönségre nézve megközelíthetőkké tenni. Megjegyzendő azonban, hogy a Bizottság, midőn az eredeti munkák szerzői és a fordítók megválasztása által — az utóbbiaktól, hol szükségesnek vélte, mutatványt is kívánva — már eleve is gondoskodni …
Tovább a műhöz
Találatok

Megjelenítve 73-84 az összesből: 3335