Magyar
EnglishKeresés
Találatok
Munkám célja exaktan kifejezni a Mecsek-vidék domborzatának hatását a népsűrűség eloszlására. A domborzat elvonatkoztatva a fokozott mértékű inszolációtól, az emberi élet elé akadályt gördít, ellenben az inszolációs
áthevülés következtében a napos lejtő értékében meggyarapodik, nyilvánvaló tehát, hogy a településeket vonzani fogja; — ezen értékkülönbséget számokban óhajtom kifejezni. A Mecsek hegység ezen tanulmányom számára elég alkalmas terület. A vízválasztó kelet-nyugati, illetve délnyugat-északkeleti csapása a több napot nyerő déli oldalnak az árnyékos északi oldallal való összehasonlítását teszi lehetővé.
A vizsgálatok és számítások alkalmával a cél eredményesebb elérése érdekében kívánatosnak látszott a kutatás kiterjesztése a mecseki röghegységen kívül a hozzá simuló paleogén, illetve neogén takaróra. A helyes alapot a relativ értékeléshez csak úgy nyerhetjük meg, ha a környező sík területeket, illetőleg a hegységi részt környező sávot számításainkban szintén feltüntetjük létünk déli határát alkotják. Azonban azon szilárd felszint befolyásoló archaikus tömb jelenlétét, melynek a Mecsek-hegység fennmaradását köszönheti, tovább nyomozhatjuk dél felé. Ez a tömb maga is összetöredezett és különböző szinti magasságban maradt fenn. Déli törését jelzi Miholjác-dolnjitól Vaskáig az
E-W csapású Drávameder, mely Vaska …
Tovább a műhöz
Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. II. kötet. (V-IX. rész.)
- Baróti Lajos
- 1900-1904
Az „Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez” eredetileg csak egy kötetre volt tervezve. De minthogy a közlésre szánt anyag ebben a keretben nem fért el, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Muzeum-Társulat elhatározta, hogy még egy kötetet ad ki, melyben az első kötetből kiszorult forrás-anyagon kívül más is helyet találhatna. E határozat értelmében lát napvilágot a jelen kötet, mely épúgy, mint az első, tele van érdekesebbnél érdekesebb adatokkal. Ezek az adatok meglepő világot vetnek hazánk délkeleti vidékére a török hódoltságot követő időszakban, hogy e tekintetben semmiféle más hazai vidék nem mérkőzhetik Délmagyarországgal. A legaprólékosabb részletességgel megismerhetjük belőlük ez országrész állapotát a XVIII. század első felében, és lépten-nyomon követhetjük az „idegen, de gondos kezek“ munkáját, melylyel a török uralom idején barbárságba sülyedt vidéket ujból fölemelni és műveltté tenni igyekeztek. Szó van bennök a békében és háborúban egyaránt kíváló Mercy grófról, a Bánátság első kormányzójáról, és főtanácsosáról, Rebentisch Ferenc báróról: mint fáradoznak a gondjaikra bízott vidék biztosításán, Temesvár csinosításán, a kevésszámú lakosság szaporításán, a földművelés, ipar és kereskedés föllendítésén; a közlekedési viszonyok javításán, a természet kincseinek kiaknázásán és …
Tovább a műhöz
Előszó. 1889 nyarán az országos levéltár az egykori temesvári adminisztráczió*) levéltárával gyarapodott. E levéltárt történetíróink nem ismerték. Hosszas kutatás után én voltam oly szerencsés, hogy megtaláltam Temesvárott, a pénzügyi igazgatóság irattárában, a hol évtizedeken át lappangott; én tettem rá figyelmessé dr. Pauler Gyula országos levéltárnok urat, a ki aztán Budapestre hozatta. A levéltárt tanulmányozva, míg egyrészről örültem a sok uj és meglepő adatnak, melyeket az iratokban találtam, más részről sajnálattal tapasztaltam, hogy a levéltárnak már csak a töredékei vannak meg: nagy része gondatlan selejtezés folytán örökre elpusztult. Azonban a meglevő iratok is rendkivül becsesek. Legérdekesebbek közöttük az úgynevezett rotulusok vagyis az egykori iratok kivonatai. Ilyen összesen 177 darab maradt fönn, 45725 tétellel. 1716-tól 1753-ig hivatalok szerint és időrendben, 1754-től 1760-ig pedig az egyes hivatalokra való tekintet nélkül, csakis időrendben vannak szerkesztve, még pedig, mint azt az egyes rotulusokon látható megjegyzések mutatják: kiváló gonddal. E megjegyzésekből megtudjuk azt is, hogy a szóban forgó rotulusok századunk huszas éveiben készültek. Nem akarom hosszasan fejtegetni, hogy mily érdekesek, megbecsülhetetlenek e kivonatok, csupán annyit jegyzek meg, a mit már másutt is kiemeltem: hogy kész regeszták, valóságos kincsesbányái …
Tovább a műhöz
Homerosért versengett csak annyi város, mint Magyarországon a harmadik egyetemért. Ez volt az oka, hogy mikor a közel háromszáz éves budapesti tudományegyetem után, 1872-ben Kolozsvárott felállították a második magyar tudományegyetemet, negyven évig halasztódott a döntés a harmadik egyetem felállítása ügyében. Csak 1912-ben, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején került a magyar országgyűlés elé a harmadik egyetem ügye, azonban már ekkor Magyarország szükségletének nem három, hanem négy egyetem felelt volna meg. A magyar törvényhozás ennek a régen mutatkozó szükségletnek tett eleget, amikor Pozsonyban és Debreczenben tudomány-egyetemek felállítását rendelte el. Debreczen a magyar Alföld százezer lakosú városa. Háromszázötven éves háromfakultásos református Akadémiája révén nemcsak a magyar protestantis-musnak szellemi központja, de a magyar művelődéssel is ősi kapcsolatai vannak. A városok egyetem utáni versenyében olyan protektorra hivatkozhatott, mint gróf Tisza István és ép ezért különös joga volt a debreceni egyetemnek, hogy e tragikus sorsú nagy államférfiról nevezze el magát. A református Akadémia az egyetem létesítésekor megszűnt és a helyébe lépő tudományegyetem három fakultása: a református theológiai, a jogi- és bölcsészettudományi kar 1914-ben, a világháború első őszén nyitotta meg kapuit. A negyediknek, az orvosi karnak …
Tovább a műhöz
A deductív és inductív logika rendszere mint a megismerés elveinek és tudományos kutatás módszerének előadása (3/1)
- Mill, John Stuart
- 1873
A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló művelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. jan. 22-kén tartott összes illésében egy bizottságot alakított, oly czélból, hogy az részint a külföldi
tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon elóőadó eredeti magyar müvek készíttetése által, a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék. A M. T. Akadémia ezen Könyvkiadó Bizottsága föladatának megfelelni kívánván, mindenek előtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennél fogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni-, egyúttal gondoskodott arról, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak. Ekkép a bizottság eszközlésére részint a M. T. Akadémia, részint egyes vállalkozó könyvkiadók kiadásában, tudományos eredeti műveknek és fordításoknak sorozata fog megjelenni; hivatva a külföld tudományos munkásságának eredményeit a magyar közönségre nézve megközelíthetőkké tenni. Megjegyzendő azonban, hogy a Bizottság, midőn az eredeti munkák szerzői és a fordítók megválasztása által — az utóbbiaktól, hol szükségesnek vélte, mutatványt is kívánva — már eleve is gondoskodni …
Tovább a műhöz
A deductív és inductív logika rendszere mint a megismerés elveinek és tudományos kutatás módszerének előadása (3/2)
- Mill, John Stuart
- 1877
A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló művelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. jan. 22-kén tartott összes illésében egy bizottságot alakított, oly czélból, hogy az részint a külföldi
tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon elóőadó eredeti magyar müvek készíttetése által, a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék. A M. T. Akadémia ezen Könyvkiadó Bizottsága föladatának megfelelni kívánván, mindenek előtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennél fogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni-, egyúttal gondoskodott arról, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak. Ekkép a bizottság eszközlésére részint a M. T. Akadémia, részint egyes vállalkozó könyvkiadók kiadásában, tudományos eredeti műveknek és fordításoknak sorozata fog megjelenni; hivatva a külföld tudományos munkásságának eredményeit a magyar közönségre nézve megközelíthetőkké tenni. Megjegyzendő azonban, hogy a Bizottság, midőn az eredeti munkák szerzői és a fordítók megválasztása által — az utóbbiaktól, hol szükségesnek vélte, mutatványt is kívánva — már eleve is gondoskodni …
Tovább a műhöz
A deductív és inductív logika rendszere mint a megismerés elveinek és tudományos kutatás módszerének előadása (3/3)
- Mill, John Stuart
- 1877
A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló művelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. jan. 22-kén tartott összes illésében egy bizottságot alakított, oly czélból, hogy az részint a külföldi
tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai színvonalukon elóőadó eredeti magyar müvek készíttetése által, a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék. A M. T. Akadémia ezen Könyvkiadó Bizottsága föladatának megfelelni kívánván, mindenek előtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennél fogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézikönyvek szerkesztésével megbízni-, egyúttal gondoskodott arról, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak. Ekkép a bizottság eszközlésére részint a M. T. Akadémia, részint egyes vállalkozó könyvkiadók kiadásában, tudományos eredeti műveknek és fordításoknak sorozata fog megjelenni; hivatva a külföld tudományos munkásságának eredményeit a magyar közönségre nézve megközelíthetőkké tenni. Megjegyzendő azonban, hogy a Bizottság, midőn az eredeti munkák szerzői és a fordítók megválasztása által — az utóbbiaktól, hol szükségesnek vélte, mutatványt is kívánva — már eleve is gondoskodni …
Tovább a műhöz
Adél és Aliz
- Fábián Janka
- 2013
Már hajnalodott, és az ég szürkeségét az egyelőre bágyadt napsugarak lassan sárgásfehérre festették. Ma is szép, meleg nyári nap ígérkezett. Szemben, a Margitszigeten már csicseregtek a madarak, amit ebben a korai süket csendben eléggé jól lehetett hallani itt, a pesti parton is. De csak addig, amíg egy nagyméretű, nyitott tetejű fekete autó be nem fordult a rakpartra, majd nagy robajjal, csikorogva fékezett, és megállt közvetlenül a folyó homokos partján, a kövek mellett. A hatalmas, batárszerű automobil ajtóit gyors egymásutánban kinyitották, és az enyhe idő ellenére tetőtől talpig feketébe öltözött, fiatal férfiak ugrottak ki belőle fürgén. Négyen voltak, a kezükben fegyvert tartottak. Habár óriási zajt csaptak, körülöttük mintha még nagyobb csend támadt volna. A félelem csendje, amelyet a főváros utcáin az utóbbi hónapokban nagyon is jól megismertek a környéken lakók. A hosszú, vesztes háború után amúgy is kivérzett, csak lassan talpra álló fővárosra idén márciusban egy újabb, váratlan katasztrófa szakadt rá. A kommün, az életidegen és erőszakosan egyenlősítő kommunista agyrém megvalósításának a kísérlete. És az utcákon csakhamar megjelentek a rendszer megtestesítői, ezek a fekete ruhás, csontos arcú, szúrós szemű fiatalemberek. A Lenin-fiúk. Ahol csak megjelentek, akár a város legforgalmasabb helyein is, ott azonnal súlyos, baljóslatú csend állt be, …
Tovább a műhöz
„Nézetem szerint a tudomány fejlődésében ismernünk és méltatnunk kell az elődök munkáját is, mert a mily becses és nélkülözhetetlen a tudomány nemzetközi ismerete, épp oly becses és nélkülözhetetlen annak ismerete is, hogy ez a tudomány hogyan fejlődött a hazai talajban a múltban, mert csak így hasznosíthatjuk azt kellőleg a jövőben is.” A következőkben a demográfia magyarországi oktatásának megindulását
és folyamatát (fejlődését) kívánjuk bemutatni. Tehát nem a népességtudomány történetének megírása a célunk (azt már mások megírták), hanem „csak” oktatásának krónikáját szeretnénk minél pontosabban felvázolni a megismert forrásmunkák és visszaemlékezések alapján. Témáinknak ez a szűkítése nem könnyíti, hanem nehezíti vállalt feladataink teljesítését. Ugyanis szem előtt kell tartanunk azt, hogy a demográfiai ismeretek oktatása nem önállóan, hanem a statisztika elméletének és módszertanának tanításával együtt történt. Már a leíró statisztika témái között is jelentős helyet foglaltak el a népességre vonatkozó ismeretek, amelyek a későbbi évtizedekben is fontos részei maradtak a tananyagnak. Megbízható adatokat azonban majd csak a népszámlálások, ill. a XIX. század végén megindított és folyamatossá váló népmozgalmai összeírások biztosítottak. De a statisztika elméletének, módszertanának és intézményhálózatának fejlődése a …
Tovább a műhöz
ENDREY ANTAL 1922-ben Hódmezővásárhelyen született, tősgyökeres jogász és politikus családból. Anyai ágon ősei székely eredetű nemesek, a középkor óta a Tisza bal partján gazdálkodtak. Középiskoláit a premontreiek gödöllői Szent Norbert reálgimnáziumában végig kitüntetéssel végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Summa cum laude jogi doktori oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányai során két félévet a berlini Fiedrich Wilhelms egyetemen is tanult, mint a magyar külügyminisztérium ösztöndíjasa. Jogi stúdiumai mellett behatóan foglalkozott közgazdaságtannal, pénzügytannal és más rokon tárgyakkal, és a nagy magyar közgazdász, Navratil Ákos szemináriumában is dolgozott. Már joghallgató korában munkatársa volt a Gazdasági Jog című jogtudományi folyóiratnak. A háború utolsó hónapjaiban mint önkéntes páncélromboló szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan csodával határos módon sikerült megmenekülnie. 1947 júliusában minősítéssel tette le az ügyvédi vizsgát, és szülővárosában nyitott ügyvédi irodát. Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1948 végén kénytelen volt nyugatra disszidálni, majd 1949 áprilisában kivándorolt Ausztráliába. Kezdeti nehézségek után 1956 áprilisában kitüntetéssel (First Class Honours) szerezte meg a University of Tasmania jogtudományi (Bachelor of Law) oklevelét és egyben az ausztrál ügyvédi képesítést. Már …
Tovább a műhöz
Jo Mackenzie kénytelen új életet kezdeni. Miután fiatalon megözvegyül, két kisfiával és megcsappant bankszámlájával otthagyja Londont, hogy átvegye nagymamája vidéki fonalboltját. Zuhogó esőben érkeznek Broadgate Baybe, amely az a fajta kenti tengerparti kisváros, ahol régóta megállt az élet, és a poros, régi bolt tele van ódivatú áruval. A narancslekvár színű moher, a helyi kúriába beköltöző ünnepelt színésznő és egy rendhagyó terápiás csoport segít túlélni a mindennapokat, de az élet már csak olyan, mint a kötés: a sima után jön a fordított... Kisvárosi intrikák, hírességek, románc és egy kétgyerekes anya küzdelme a fennmaradásért és boldogságért Gil McNeil szórakoztató és szívmelengető regényében. (...) Hétfő reggel hét óra, és a költöztetők már hat óta itt vannak. Szorgalmasan pakolják a rekeszeket a nappaliban, és lehurrognak, mert nem találom a teáskészletet, amely nyilván valamelyik dobozban van, amit már beraktak a teherautóba; csak elvesztettem a listámat, és nem tudom biztosan, melyikben lehet. A konyhában ülve Jack új takarójának szélét szegem be, próbálok megnyugodni, de még a kötés megszokott ritmusa sem segít. Ha a halál, a válás és a költözés valóban a három legszörnyűbb dolog, amit felöltözve ki kell bírnia az embernek, akkor rohadtul nagy csoda, hogy még állok a lábamon; bár furcsa görcsöt érzek a hátamban, úgyhogy inkább csak …
Tovább a műhöz