Magyar
EnglishKeresés
Találatok
A könyvtár sokezeréves fennállása során jól megfigyelhető, hogy a kezdeti - főleg szakrális vagy annak tartott -szövegek őrzésének, védelmezésének funkciójától mindinkább a használat felé vezet az út, az írni-olvasni tudó kiváltságosok száma egyre gyarapszik, a zárt könyvtárak köre fokozatosan csökken, s korunkban szinte elenyészik, a nyilvános jellegűek száma ugyanilyen arányban nő. E nagyívű fejlődés során a XIX. századot különleges hely illeti meg, mert főleg a gazdaságilag fejlett országokban egyre jelentősebbé válik az ipar, s nemcsak a termelésben alkalmazott találmányok, felfedezések, így a tudósok, mérnökök, hanem a művelt munkások nélkül is elképzelhetetlen a termelés. Ezért az iskolarendszerű oktatás mellett az egész lakosságot oktatni, művelni kívánó közművelődési könyvtárak jönnek létre. Megszületik az a könyvtártípus, mely nyilvános, minden állampolgárt különbség nélkül szolgál, de nemcsak gyűjteményeivel, hanem személyes módon fejlődésüket, tanulásukat, művelődésüket kívánja előremozdítani. Válaszol a felmerülő kérdésekre, s arra vállalkozik, hogy irányt mutasson olvasói számára, melyek a legjobb, legfontosabb művek. Tehát az iskola tevékenységét pótolja, majd kiegészíti, - az életre szóló tanulás lehetőségét nyújtja - mindenki számára. Mindezt látva, történelmi fejlődés eredményeként értékelhetjük, hogy …
Tovább a műhöz
A tananyag segítséget nyújt a társadalom- és humántudományok információforrásaival most ismerkedő hallgatóknak. Ezt két fő rész biztosítja: elsőként a – társadalom- és humántudományok területén – multidiszciplinárisnak tekinthető adatbázisok bemutatása, majd a második egységben az adott tudományterületek információforrásairól szóló bevezető tájékoztatás. A multidiszciplináris adatbázisok közül a ProQuest, a JStor, a CEEOL és az Arcanum keresőfelületének használatát sajátíthatja el a hallgató. Az egyes adatbázisokban példákon keresztül is megismerhetik a szakirodalmi gyűjtés folyamatának lépéseit. A tananyag második egysége a pedagógia és neveléstudomány, a szociológia, a történelemtudomány, az irodalomtudomány és a pszichológia információforrásait mutatja be. Ezt azonos tematikai bontásban követhetik nyomon előbb a hazai folyóiratok, majd a külföldi folyóiratokból egy rövid válogatás bemutatásán keresztül. A tananyagot az adott szakterületen fontos adatbázisok, könyvtári katalógusok vagy egyéb speciális információforrások használatának bemutatása zárja.
Tovább a műhöz
A szerző által jegyzett munka szakirodalmi adatbázisokkal foglalkozik, ám a megközelítés módját ebben az esetben nem a kiadványtípus jelenti, hanem a társadalom- és a humán tudományi területek, azokon belül pedig az egyes tudományágak. A szerző nem vállalkozhatott a két tudományterület valamennyi ága forrásanyagának teljes feltárására; ez meghaladná a mű átláthatósági kritériumait. Ezért szelektáltan mutatja be azokat a nemzetközi és nemzeti gyűjteményű, szolgáltatási rendszerű szakirodalmi adatbázisokat, amelyeknek elsődleges gyűjtőkörét a társadalom- és a humán tudományok, illetve az általa kijelölt diszciplínák jelentik. A szelekciós szempontokat az is befolyásolta, hogy a különböző tudományágak szakirodalmának, információs forrás-rendszerének adatbázisbeli feltártsága nagyon eltérő szinteket, teljességet mutat, továbbá az is, hogy a kiadvány elsődleges célközönsége számára mely adatbázisok érhetők el, melyekhez rendelkezik hozzáféréssel. E szempontok mentén az írás első részében a humán- és a társadalomtudományok teljességére fókuszáló adatbázisokkal foglalkozik: ProQuest Central szolgáltatás társadalom- és humántudományi kollekcióival; a JStor, elsősorban a felsőoktatási intézmények könyvtáraira fókuszáló gyűjteményével. Ezt követően egy – mind a használat, mind a gyűjtemény gyarapítása szempontjából idehaza meglehetősen …
Tovább a műhöz
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont csatlakozott az MTA által meghirdetett Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. A rendezvényen a könyvtár munkatársai bemutatták, hogy intézményük milyen eszközökkel támogatja az egyetemi oktatók, kutatók tudományos tevékenységét, publikációikat. A könyvtáros munkatársak gyakorlatorientált prezentációkban mutatták be az aktuális trendeket, lehetőségeket és a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szolgáltatásait a fenti témában.
Tovább a műhöz
A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról rögzíti, hogy a felsőfokú képzésben résztvevő hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat elkészítése és megvédése. A szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató képes az önálló munkára, kellőképpen jártas a választott téma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges
alapvető technikákat, és alkalmazni is tudja azokat. Jelen tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani minden szakdolgozatírónak. Célunk, hogy a hallgatók eligazítást kapjanak mindarról, ami a dolgozat megírásához elengedhetetlenül fontos. A témaválasztástól kezdve az irodalomkutatásról, a tájékoztatás forrásairól, eszközeiről, a bibliográfiai leírás- és a hivatkozás szabályairól, az irodalomjegyzék elkészítéséről, a dolgozat szerkezeti felépítéséig bezárólag. A dolgozatíráshoz mindenek előtt témát kell választani. A kutatási téma kidolgozása lesz az a cél, amelynek elérése érdekében elkezdi a hallgató a kutatási tevékenységet. A dolgozat megírásához nélkülözhetetlenek a már meglévő ismeretek, amelyeket a hallgató egyetemi tanulmányai során sajátított el. Több hónapon át kell foglalkozni egyetlen témával, s a jó választás megkönnyíti munkánkat. Sokkal jobban haladunk, ha …
Tovább a műhöz
Kiszl Péter kötete áttörő vállalkozása a magyar könyvtári-információs rendszernek és a piacgazdaság egyik jelentős szektorának, kiemelten az üzleti-, illetve céginformációszolgáltatás bemutatásának. Ez a bemutatás annyiban is különleges, hogy egyszerre elméleti alapvetés, a gyakorlati tudnivalók gyűjteménye és a felsőoktatási szakanyag kombinációja.
A szerző valójában az alap- és alkalmazott kutatási jelleget ötvözi a mindennapi gazdasági-, azon belül a céginformációs igények kielégítésével, mindezt a könyvtárak szemszögéből közelítve, és kitűnően összekapcsolva a menedzsment-, illetve marketing tevékenységekkel. Kiszl Péter doktori (PhD) értekezése alapján készült könyve tehát egyfajta igazolása is annak, hogy sem az elit szintű elméleti, illetve ennek eredményeinek felhasználása, sem pedig az e kettőből következő, kifejezetten gyakorlati munka merev elhatárolásának lehetnek másfajta alternatívái is. Megnyugtató dolog az a bizonyosság, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja nemcsak a természeti- és műszaki kutatásokban lehetséges és kívánatos, hanem a társadalomtudományokban is, melynek részeként e kötet is napvilágot lát. A jelentős informatikai ismeretközlés a könyvtáraknak nem az olykor divatosan emlegetett gyűjteményi devalválódás jövőképe az informatikával szemben, hanem a könyvtárak növekvő műszaki és interdiszciplináris …
Tovább a műhöz
A tananyag a formális publikációs szinteken történő változásokat veszi górcső alá. A bevezető leckében foglalkozunk a folyóirat-kiadás kezdeteivel és a tudományos közösségek életében betöltött szerepével. Áttekintjük a folyóiratkrízis kialakulásának okait és azokat az igényeket, amelyek előidézték az Open Access Mozgalom irányelveinek megfogalmazódását. Ezt követően bemutatjuk az Open Access Mozgalom törekvéseit, a legfontosabb szereplőket, kezdeményezéseket és dokumentumokat, továbbá részletesen foglalkozunk a tudományos publikálásra gyakorolt hatásaival is. A folytatásban a publikálásban csapdát jelentő predátor kezdeményezések típusait és jellemzőit, valamint a szélhámosok ellen alkalmazható jó gyakorlatokat ismertetjük. Végül igyekszünk összegyűjteni a tudományos lektorálás általános jellemzőit, típusait, valamint a működésével szemben megfogalmazott kritikákat. A leckékben jelentős szerepet kap a témakörökhöz kapcsolódó fogalmak részletes definiálása. A hallgató a tananyag feldolgozásával új kontextusba helyezheti a tudományos publikálás egészét.
Tovább a műhöz
Fekete Rita tudományos igényű megközelítéssel, nagy hozzáértéssel és kiváló érzékkel állította össze, Változások és lehetőségek a tudományos publikálásban: a tudományos folyóirat-kiadás tendenciái címmel. A szellemes illusztrációk, karikatúrák szövegközi elhelyezése színesebbé, szemléletesebbé teszi ennek a rendkívül összetett és bonyolult, gyakran ellentmondásos, krízis folyamatnak a bemutatását és a tudományos életre gyakorolt hatását. Mindezeken túl a szerző áttekintést ad azokról a tudományos közélet és a könyvtárosok közreműködésével létrejövő új kezdeményezésekről, amelyek napjaink folyóirat-kiadásának ellentmondásait szándékoznak csökkenteni, mint például az Open Acces mozgalom, a repozitóriumok létrejötte, a kiadók helyzetükkel való visszaélésével szemben szervezett előfizetői bojkottok. A közleményben részletesen olvashatunk a mind a tudományos, mind pedig a könyvtáros közéletben rendre éles vitát kiváltó szakmai lektorálás kérdéseinek, anomáliáinak okairól, tüneteiről, lehetséges megoldásairól.
Tovább a műhöz
Midőn a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének közgyűlésén elnöki minőségemben először van szerencsém megjelenni, az első érzés, melynek kifejezést kell adnom, a köszöneté, azért a megtisztelő bizalomért, melylyel engem e helyre szólítani méltóztattak. E hivó szózat előtt, habár a magyar kultúra szerény munkásai között ez idő szerint is oly hivatalos állást foglalok el, a mely egy egész ember tevékenységét és munkaerejét, kell hogy igénybe vegye, meg kellett hajolnom, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a magyar közművelődés nemzet- és államfentartó munkájából mindenkinek rendes hatáskörén túl is ki kell vennie részét, de különösen teljes lelkesedéssel, illő elfogulatlansággal és bátor meggyőződéssel kell szolgálnia a közművelődés ügyét annak, kit a sors hosszabb időn át a magyar közművelődési ügyek első hivatalos és felelős munkásává rendelt és a kinek erkölcsi felelőssége is fennáll a nemzet előtt ma is mindazért, a mit a magyar közművelődés hivatalos szolgálatában tett. Csakis így tudtam magamat elhatározni arra, hogy oly kiváló férfiak örökébe lépjek, mint Széli Kálmán és Berzeviczy Albert, kiknek elnöki munkásságához részben az úttörés, részben a továbbfejlesztés eredményes dicsősége fűződik és a mely munkásságról csak kötelességét teljesíti a Szövetség közgyűlése, midőn legteljesebb elismeréssel emlékezik …
Tovább a műhöz